Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

* oldat

!«LM-i«Á®?AÍK5HSfiW

fffií. (MfiRer f§!

HÉTFŐ:

KEDD:

SZERDA:

Moszkvában Brezsnyev fogadja Bahr nyugatnémet államtitkárt. — Waldheim ENSZ- főtitkár magyarországi meghívást fogad el.

Bizalmas tárgyalások Párizsban a vietnami problémáról. — A Béke-világtanács elnökségi ülése Santiago de Chilében.

Péter János felszólalása az ENSZ-közgyű- lés általános vitájában. — Amerikai légitámadás a hanoi francia misszió ellen.

CSÜTÖRTÖK:

PÉNTEK:

Az iráni sah tárgyalásai a szovjet vezetőkkel. — Szociáldemokrata választási kongresszus Dortmundban.

A nyugatnémet külügyminiszter befejezi kínai látogatását. — A brit konzervatívok értekezlete Blackpoolban.

SZOMBAT:

Az amerikaiak indokínai háborús bűneit vizsgáló bizottság tanácskozása Koppenhágában. — Fokozódó belpolitikai feszültség Chilében.

Szibériai üzenet

Mindig furcsa érzés, amikor egy személyes emlék drámai jelentésként tér vissza a világlapok címoldalain. Hanoi központjában, nem messze a visszaadott Kard tavától, magam is jártam a francia főmegbízotti hivatal pálmafák övezte épületeiben. A VDK fővárosából érkező híradások azonban arról tudósítottak a hétgn, hogy a francia, diplomáciai missziót amerikai bomba találta telibe; Susini főmegbízott súlyos égési sebekkel fekszik, s bőrátültetésre szorul; a mosolygós vietnami tolmács, öt gyermek apja, aki annak idején kalauzom volt — nincs már az élők sorában ...

Aligha valószínű, hogy az amerikaiak szándékosan a NATO szövetséges diplomatart vettek volna célba, néhány órával azután, hogy a Párizsban tárgyaló Kissinger elnöki főtanácsadó, közvetítői szerepre kérte Franciaországot. Ám az egyre folytatódó és fokozódó légiháború során már eddig is számtalanszor bebizonyosodott, hogy mialatt „hadi célpontokról” beszélt a Pentagon, valójában lakóházak, egészségügyi és kulturális intézmények, templomok válnak a pusztítás martalékává. Az amerikaiak indokínai háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság. amely a dán miniszterelnök jelenlétében, éppen a héten kezdte meg koppenhágai ülésszakát, kötetnyi bizonyító anyaggal tudja mindezt alátámasztani.

A Hanoi belvárosa felett robbant bombák mindenesetre különös kísérőül szolgáltak a Vietnammal kapcsolatos felgyorsult diplomáciai tevékenységhez. amely két csatornán is folyik. Csütörtök

délelőtt megtartották a szokásos Vietnam-konierencia 163. ülését, közben azonban az eddigi leghosszabb bizalmas tárgyalási szakasznak is tanúi lehettünk. Négy ízbén ült össze Kissinger Le Dúc Thóval, s a tanácskozások titkos jellege miatt nem lehetnek hitelt érdemlő információink. Valószínűnek látszik, hogy a vita elsősorban a saigoni rendszer jövője körül bontakozott ki, s jól ismert a vietnami álláspont, amely hármas koalíciós kormányzattal kívánja felváltani a Thieu-rezsimet. Tényleges haladásra csak akkor lehet számítani, ha Washington elvben hozzájárul egy ilyen megoldáshoz. Ennek mindeddig nincs semmifajta jele, sőt a hét végére az „optimista” amerikai nyilatkozatok is mértéktartóbbak lettek.

Több francia lap a korábbi, mesterkéltnek tűnő derűlátást, valamint a látványos mellékzöngékel — így Kissinger többszöri be- és kicsomagolását — annak tulajdonítja, hogy McGovern ezekben a napokban tette közzé vietnami béketervét. Jóllehet a jelenlegi helyzet szerint, három héttel az elnökválasztások előtt, Nixon behozhatatlannak tűnő vezetést szerzett — mégis sebezhetőnek érezheti magát a vietnami háború ügyében és csökkenteni szerette volna demokrata párti vetélytársa bejelentéseinek hatását.

A nemzetközi politikában egyaránt vannak jó hírek és rossz hírek — ezzel a gondolattal kezdte felszólalását hazánk külügyminisztere — Péter János, amikor felszólalt az ENSZ-közgyűlés általános vitájának utolsó napján. 125

ország képviselői fejtették ki

ezúttal nézeteiket a nemzetközi helyzet egészéről, véleményeik híven tükrözték a világpolitikában végbemenő ellentétes folyamatokat.

Rossz hírek érkeznek Délke- let-Ázsiából és kedvezőtlen az a holtpont, amely továbbra is jellemzi a közel-keleti válságot. (Igaz, ebben a tekintetben is vannak új elemek: Szidki egyiptomi miniszterelnök holnap, hétfőn kezdi meg moszkvai megbeszéléseit, s ezzel összefüggésben több egyiptomi lap — eltérően korábbi cikkeitől — a kétoldalú kapcsolatok gyorsabb fejlesztését sürgette...)

Vannak viszont bíztató fejlemények, elsősorban kontinensünkön, Európában. Jelentős konzultációk folytak a Szovjetunió és az NSZK között. (Moszkvában négyórás, négyszemközti tanácskozás Brezsnyev és Bahr között.) S folytatódott a két német állam párbeszéde is. Az NDK pozícióját a nemzetközi életben tovább erősítette India kormányának elhatározása a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Két év alatt húsz ország részesítette teljes nemzetközi jogi elismerésben a demokratikus német államot. Az NSZK sem volt tétlen, hiszen Scheel külügyminiszter Pekingben járt, s befejezett ténnyé vált a kínai—nyugatnémet kapcsolatok már korábban bejelentett felvétele. (A normalizálás természetesen mindig örvendetes jelenség, de nehéz lenne elfeledkezni róla, hogy a kínai külpolitika — sajnos az ENSZ-vitában is ez bizonyosodott be — változatlanul előtérbe helyezi a szovjetelle- nességet, s ilyen hátsó gondolatokkal „nyit” a nyugati országok felé is...)

Az NSZK-ban azonban a belső ügyek állnak előtérben. A héten tartotta meg programadó választási kongresz- szusát az ellenzéki kérész ténydemokrata párt, illetve a szociáldemokrata kormánypárt. 3randték ezúttal határozottabban bírálták a jobboldali demagógiát, s offen zívába kerültek. A CDU tanácskozásán hangerőben nem volt hiány, de hiány voll konstruktív javaslatokban. Ezzel szemben teljes mellel kiálltak az enyhülés ellen, s- a „keleti politika” felülvizsgálatát, átértékelését helyezték kilátásba. Elfeledkeznek azonban arról, hogy az NSZK magatartásában bekövetkezett változások nem kizárólag Brandt koalíciójának jóindulatát tükrözik. A szociáldemokrata-szabaddemokrata kabinet felismerte a „keleti politika” objektív előnyeit és szükségszerűségét, de ezek a körülmények továbbra is hatnak, függetlenül a választó sok kimenetelétől.

Réti Ervin

Szibéria „fővárosa” a milliós Novoszibirszk. Légvonalban több, mint 6 ezer kilométerre van Nyíregyházától. De magyar emlékekkel — aki odavetődik — bőségesen találkozhat. A múlt emlékeivel — és a jelen együttműködésének bizonyítékaival. A szovjet és a magyar nép barátságának — mely a közös ellenség, a kizsákmányolok elleni harcban született és erősödött —, mély gyökerei vannak. A polgárháború éveiben több tízezer volt magyar hadifogoly — köztük szabolcsiak is — internacionalista fogott fegyvert, hogy orosz testvéreivel együtt megvédje az októberi forradalom vívmányait.

A „vörös magyarok” számtalan hőstettet hajtottak végre Szibériában a fehérgárdisták elleni harcban. Ligeti Károly, Somlai József, Polla- csek István, Somogyi József és társaik szárpára az októberi forradalom '.saját hazájuk felszabadulásának reménye volt. A magyar hazafiak szabadították fel a novoszibirsz- kl területen Csani. Kara esi, Kozsurla, Barabinszk, Ka- inszk (jelenleg Kujbisev) településeket. Tyumenv kiürítése után Perm védelmében, majd a Keleti Front hadműveleteiben vettek részt. A „vörös magyarok” sokat tettek Omszk városának felszabadításáért. melyet 1019. november 14-én a forradalmi csapatok teljesen megtisztítottak a fehérgárdistáktól. A felszabadulás utáni nanon az OK/b/P omszki bizottságának magvar szekciója az illegális munkáról a nvílt tevékenységre áttérve aktívan dolgozott sorainak megerősítésén. 1929. januárjában a szekciónak 20 tagia és 40 szimpatizánsa. két hónap múlva már 91 tagja és 300 szimpatizánsa volt.

1919. november 30-án temették el Omszkban a kol- csakisták áldozatait. Az drósz, litván, lengvel és német kommunisták mellett magyar forradalmárok is életüket adták a szovjet hatalomért. Nevüket a szibériaiak sohasem felejtik el. Ekkor halt hősi halált Ligeti Károly is. Földalatti munkáia közben a fehérgárdista felderítők elfogták, hosszú ideié kínozták, maid kivégezték. Közvetlenül halála előtt írt: „Végrendeletem” című versében :

„Míg telketekben szikra-tűs fog égn'-.

Mindig előre, vörös-magyarok!

A szép jövendőt el fogjátok érni, —

En is elérem, habár meghalok”.

A szovjet—magyar barátság jelenleg a két ország népe anyagi és szellemi fel- emelkedésének fontos tényezőjévé vált. Szakadatlanul fejlődnek gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink — s erre a legszebb példa talán Novoszibirszk lehet. Városunkban működik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagozata, melynek több mint 40 nagy vállalat és intézet tagja, köztük olyan jelentős üzemek, mint a nagyszerű szerszámgépeket gyártó SZIBI ITMAS, városunk vegyi üzeme, vagy a vasútmér- nöki főiskola.

Városunk üzemei hengerelt, fémárut, ólmot, betonkeverőket, szövőgépeket és magnetofont szállítanak a baráti Magyarországnak. Nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon a XVI. pártkongresszusról elnevezett gyár félautomata esztergái,.a SZIBELEKTROTYAZSMAS Gyárban készülő hatalmas elektromotorok és több más ipari termékünk. Szomszédvárosunk, Omszk üzemanyagszivattyúkat, elektronikus mérőkészülékeket, csapágyakat és más elektronikus berendezéseket leüld Magyarországra.

Szibériában nagyon megbecsülik a magyar Ikarusz autóbuszokat, fénymásoló-berendezéseket és a magyar közszükségleti cikkeket. A novo- szibirszki gyógyszertárakban több mint 40 faj‘a magyar gyógyszert találhatunk.

Fejlődnek és bővülnek tudományos kapcsolataink is. Az utóbbi öt évben a novoszibirszki tudományos központ 123 magyar tudóst és szakembert fogadott. Ugyanezen idő alatt 53 szibériai tudományos kutató látogatott Magyarországra.

Magyarországhoz fűződő kulturális kapcsolataink termékenyek és sokoldalúak. A novoszibirszki Állami Opera- és Balettszínház színpadán sok neves magyar művész lépett fel. Többek között: Mátyás Mária, Joviczky József, Orosz Júlia, Kun Zsuzsa, Fü- löp Viktor, Komlóssy Erzsébet, Réti József. Opera- és balettművészeink többször voPak a baráti Magyarország vendégei.

A novoszibirszki Operettszínházban sikerrel játsszák Kálmán Imre Marica grófnő és Csárdáskirálynő című darabjait. Népszerűek a magyar filmek is. A magyar zeneszerzők művei előkelő helyet foglalnak el a Novoszibirszki Állami Filharmóniai Szimfonikus Zenekar hangversenyein. Egyre aktívabbá válnak a novoszibirszki, valamint magyar írók és újságírók közötti kapcsolatok.

Sajtónk, rádiónk és televíziónk bőségesen informálja a szibériaiakat a magyar dolTordai Jenő és D. Ceren- szanzsaa külkereskedelmi miniszterhelyettesek szombaton Budapesten aláírták az 1973- ra szóló magyar—mongol árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet.

Az aláírásnál jelen volt P.

Magyarország és az Egyesült Államok képviselői Washingtonban parafálták azt a vagyonjogi megállapodást, amelyben a két ország rendezi a háború alatt és a háború

gőzök életéről. Magyarországon járt tudósok, műnk ;k és fiatalok írásait közli. Mi pedig mindent megtes ak, hogy a nálunk tartózkod'" magyar vendégek minél több maradandó emlékkel térjenek vissza hazájuk! a.

Aki pedig nem jut el hozzánk, elégedjen meg egyenlőre a Szibéria „fővárosáról” szóló alábbi néhány sorral; Novoszibirszk Szibéria legjelentősebb városa, nagyo- fiatal. Alig több, mint 70 éves. 1 millió 300 ezer lakosa van.

Novoszibirszk töméseimében hűen tükröződik egész soknemzetiségű országunk élete, a szovjethaíalom első napjától a Kolcsak-bandák- kal folytatott kegyetlen harcokon, az első falusi tanácsokon és kolhozokon keresztül az olyan hatalmas ipari óriások felépítéséig, mint a „SZIB- SZELMAS”.

Novoszibirszk hatalmas ipari központ. Gépgyártól, műszerkészítői, kohászati, vegyészeti és a többi vállalatok kollektívái évente 4 milliárd rubel értékű árut 'érméinek. A Novoszibirszkben készült műszereket, szerszámgépeket és más berendezéseket a világ 60 országába exportálják. Sok termékünket állították ki különböző nemzetközi vásárokon és bemutatókon. A novoszibirszki területet a Vili. ötéves tervben elért sikereiért másodszor tüntették ki Lenin-renddel.

A város Szibéria és a Távol-Kelet tudományos központjává vált. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának ,30 tudományos kutatóintézetében folytatnak kutatásokat. A városban 17 felsőoktatási intézmény és 6 állandó színház működik.

S befejezésül a városunk életét tükröző statisztika három lényeges adata: 1971ben a novoszibirszkiek 13 ezer 700 összkomfortos lakást kaptak, s ez a szám 1972-ben eléri a 18 ezret. Jelenleg mindennap 50 novoszibirszki család költözik új lakásba.

M. Alferov,

az SZKP Novoszibirszki Területi Bizottságának titkára

Sagdarszüren, Mongólia budapesti nagykövete is.

A jegyzőkönyv értelmében Magyarország jövőre kötöttárukat, gyógyszereket, a mongol ipar részére alkatrészeket, berendezéseket és egyéb árukat szállít, s Mongóliából elsősorban gyapjút és bőrárukat vásárolnak.

után keletkezett és azóta elintézetlen pénzügyi elszámolásait. A megállapodást még mindkét kormánynak jóvá kell hagynia. (MTI)

lláirták az 1973. évi magyar-mongol árecsm-tarialmi iegyzekenyvet

Parafálták a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodást

Szüts Dénes:

(j HWiUtMtaQ ? a

9.

Ez kínosabb, megalázóbb é: sértőbb volt egy pofonnál. Ba lá'ai Jenő felugrott a fotel bői mereven, görcsösen áll a bapkár előtt, nem tudva mMyeri mozdulatra határozz; e! magái, aztán mintha ro hamra indult voln-> kivágt az ajtót. Köszönés nélkül tá vozott.

... Az érsek már sokkal kedvesebb volt. Hosszú, nagyon hosszé erem végében ült. Ritkáf >sz haja fényespuhán pimull a fülei mögé. A reliefek, freskók és a magas mennyezet templomivá va- ázsolták a dolgozószobát.

— Hívságos földi dolgokat ajszol, fiam — mondta az rsek halkan, egy erdei patak sergedézésének ütemével. — finden e földön csupa hit- -.zegés, csáb, árulás. A mám- nonpolipkarjai fogják körül. A változás boldogtalanság, a megállapodás öröm.

— Az egyház adhatna pénzt az érc kitermeléséhez — vágott tiszteletteljesen az érsek szavába a mérnök. — Óriási haszon kecsegtet.

Az érsek arca elkomorult.

(Milyen nevetséges ez az ember itt előtte, a hős pózában!) Keményebb hangon válaszolt:

— Tulajdonképpen pontosabban tudnunk kellene... Ba- látai szíve gyorsabban vert, kitágult, ugyanakkor őszinte rettegés fogta el. Minden szónak külön önálló, súlyos jelentősége van. Hátha dadogni kezd, tétovázik, butaságo' mond. De aztán, amikor megszólalt, hangja könnyed, bátor, határozott volt. Gazdag értelmű mondatokat fogalmazott. Azzal fejezte be: —Magyarország népei boldog jövő

előtt állnak. Szegény és gazdag foglalná minden nap imájába az anyaszentegyházat.

A főpapnak arcába szökött a vére;

— Bizonytalan üzletbe nem vághatunk, fiam. Nem látni a befektetés eredményét. Az egyház nem kockáztathat. Remélem, megértett? Egy áldást, fiam, a távozásakor?... In aeternum...

Balátai maga sem tudta miért, hangosan felnevetett, majd zavartan elfordult, nem mert az érsekre nézni. Aztán minden ok nélkül sírva fakadt. „Ostobaság, gyerekség” — mondta kínzó dühvei és a legszívesebben felpofozta volna magát.

Az érseki füvészkerten úgy rohant keresztül, mintha kergették volna. A hatalmas, vasrácsos kerítésnél még egyszer megállt, visszanézett. A visszautasító pillanatok rémes összhatássá álltak össze benne, egész viselkedése szenvedélyes haraggal töltötte el. A kisváros poros utcáin tántorogva haladt, mintha részeg lett volna. Belépett az első kocsmába, gyorsan és mohón ivott. A munkanap akkor ért véget, a kocsma lassan megtelt borostás arcú, rossz ruhájú férfiakkal, savós szemű, fáradt arcú nőkkel.

— Micsoda korban élünk. Pocsék, rohadt korban — pufók, fonnyadt arcú férfi lépétt Balátai mellé, aki összerázkódva hirtelen zsebkendőjét

szorította az orra elé, ne érezze ezt a hagymás, pálinkás pinceszagot, ami a férfiből áradt. Eltaszította magát a pulttól, és kilépett a szabadba. Ide jut, ha feladja a harcot. Menthetetlenül ide jut...

Három hét múlva ragyogó ötlet jutott eszébe. Felkeresi Chorln Ferencet, Magyarország leggazdagabb emberét, a Salgótarjáni Kőszénbánya RT vezérigazgatój át.

A titkár nem akarta beengedni, a tárgyalás célját tudakolta.

— Közölje Chorin úrral —

húzta ki magát Balátai —,

olyan kincset tartok a kezében; amitől még ő is elszéaúl.

A titkár a párnázott ajtóba fúrta magát. Néhány perc múlva visszatért.

— Chorln méltóságos úr várja.

(Folytatjuk!