Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
iOfí. szeptember 9, ssEOT-axwrsiöRSaA® S. olást A gazdaságosabb lakásépítésért Hfírbogfdánfban bizonwítíinak # # llj termékek — Hazajöttek az ösztöndíjasok Kísérletek helyben A KORMÁNY csütörtöki Illésén megtárgyalta és tudo- másul vette az építésügyi és i városfejlesztési miniszternek ! és az Országos Anyag- és Ár- , hivatal elnökének jelentését, amely az állami lakásépítési költségek emelkedésének okait és tendenciáit elemezte. Az előterjesztés rámutatott arra, hogy a negyedik ötéves tervidőszak kezdete óta emelkedtek a lakásépítési költségek. A számítások szerint a költségek növekedésének nagyobb része, csaknem 60 százaléka olyan okokra vezethe- i tők vissza, amelyek az árváltozásoktól függetlenül érvényesülnek. Az utóbbi években ugyanis növekedett a költségesebb középmagas és magas lakóházakban átadott lakások aránya, egyes években emelkedett az otthonok átlagos alapterülete, a lakások felszereltsége és növekedett a költségesebb építési technológiával megvalósított lakások aránya is. Ebben a költségemelkedésben érvényesül jó néhány elkerülhetetlen, objektív tényező is. Egyebek között mind kevesebb az olyan építési terület, amelyen olcsó alapozási módszer valósítható meg. A szigorúbb biztonsági követelmények és a vállalatok munkaerőgondjai miatt is gyakoribb a drágább, de jól gépesíthető mélyalapozás. Gondoskodni kellett korszerűbb felvonók, födémszigetelések, megfelelőbb légcsereszívók, új típusú gáztűzhelyek alkalmazásáról is, amelyek műszakilag indokoltak voltak s ugyanakkor a" költségeket is növelték. A JELENI ÉS HANGSÚLYOZZA, hogy a lakásépítés irányításában, tervezésében, kivitelezésében több hatóság, szervezet, vállalat vesz részt, s döntéseik esetenként szubjektív szemléletük is jelentősen befolyásolja a költségeket. A helyi tanács a leginkább érdekelt abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legtöbb lakás épüljön. Ugyanakkor a legjobban informált a konkrét igényekről és a megvalósítás lehetőségeiről. A tanácsok saját hatáskörben döntenek a lakásépítés fedezeti forrásainak felhasználásairól, s megbízást adnak a beruházó vállalatok révén a tervezőknek, építőknek. A tanácsok szakmai felkészültsége azonban még nem mindenütt tekint- hetővmegfelelönek. Ezért előfordult, hogy a lakásépítési tervváltozatok kiválasztásánál a gazdaságosság háttérbe szorult. Megtörtént az is, hogy a lebonyolítással foglalkozó beruházó vállalatok — jó néhányszor túlzott igényt A magyar országgyűlés 1872. decemberében törvényt hozott Pest, Buda, Öbuda és a Margitsziget egyesítéséről, ..Budapest” néven. Ez a név tehát száz év óta szerepel az európai térképeken, a magyar főváros ilyen értelemben a legfiatalabb az európai fővárosok között. Ugyanakkor egyike a legöregebbeknek; mint lakott terület, sokak szerint, éppenséggel a legöregebb Európában. Föltártak itt 40—50 ezer éves neandervölgyi telepet. Valószínű, hogy a budai barlangok néhány, még meg nem állapított kori lelete a neandervölgyinél is sokkal régebbi emberi tartózkodásra utal. Föltárták egy bronzkori város nyomait, egy sor kelta település maradványait. Kétezer évvel ezelőtt Aquincum a Római Birodalom jelentős nagyvárosai közé számított. Az ember megtelepedésének és a város kialakulásának feltételeit a geológiai és a földrajzi adottságok kínálták: jó termőföld, bővizű források, vadban gazdag erdők, mészkő és agyag, mindenekelőtt pedig a Duna, amelyet a „város anyjának” nevezhetünk. A Duna két szempontból is: mint észak— déli irányú szállítási és közlekedési útvonal; s mint — e helyen több ágra szakadva, szigeteket képezve — ősidőktől fogva a legalkalmasabb kelet—nyugati átkelőhely. A történelmi időkben támasztva — határozták meg, milyen felszereltségű, alap- területű, szintszámú lakóházak épüljenek. Gyakori volt,' hogy betonlábakra állították az épületet, s ez a megoldás lakásonként 15 ezer forintos költségtöbbletet jelent. Helyenként mellőzték a takarékosságot a lakóházak felszereltségének, homlokzatának és lépcsőházának kialakításakor is. A jelentés részletesen elemzi a lakásépítési költségek árváltozásait is. Az építésiszerelési díjak tételesen maximáltak és hatóságilag szabályozták azt is, hogy az árképzésnél egy-egy szerkezeti elemhez mennyi anyagot használhatnak fel. Az egyes költségvetési tételek egységárát azonban csak az építéshez szükséges ipari termékek ára alapján lehet meghatározni, s ha e termékek ára hatósági intézkedésből vagy piaci hatásra változik, akkor módosítja az építési költséget is. Az építőipari árak emelkedésének mintegy háromnegyed része az ilyen begyűrűző anyagár és fuvarköltség növekedésére vezethető visz- sza. A LAKASKÖLTSÉGEK emelkedésének mérséklésére, stabilizálására számos intézkedést terveznek. így a közeljövőben megszigorítják az építőipari árképzés és költségvetés készítésének azokat a tételeit, amelyek az árszint meg nem engedett ez a sajátos pozíció szerencséje és szerencsétlensége volt is, a helynek. Szerencsétlenség, mert a rév birtoklásáért megszámlálhatatlan sok harc folyt, a római időktől a nép- vándorlás korán és a török időkön át az 1944—45-ös ostromig. Ugyanakkor szerencse, mert ennek a helyzetének tulajdonítható, hogy soksok pusztulás után a város mindig újjáépült, s általában egyre ' gazdagabban, egyre szebben. Elmondhatjuk tehát, hogy Budapestet a közlekedés hozta létre, s ezt a természet szabta így meg. Jellemző, hogy a múlt század derekán, amikor az Osztrák—Magyar Monarchia vasúthálózatát tervezni és alakítani kezdték, a Habsburg-uraiomnak egyáltalán nem állt szándékában, hogy itt csomópontot alakítson ki. Egyszerűen nem lehetett kikerülni Budapestet' S a modern kor érhálózata, a vasút, messzi területről óhatatlanul ide koncentrálódott. A városnak ez a kapcsolata a közlekedésnövelésére korábban lehetőséget nyújtottak. Ugyanakkor gondoskodni kívánnak arról, hogy a lakó- házépítéshez felhasznált ipari termékek hatósági árellenőrzése is az eddiginél hatékonyabb legyen. Ezért megvizsgálják, hogy az építőiparban felhasznált szabadáras ipari termékeknek milyen körében kell előírni az árváltoztatás előzetes bejelentési kötelezettségét. Különösen nagy figyelmet fordítanak majd a nagyüzemi — házgyári, paneles, blokkos — módszerrel épített lakások ár- és költségváltozásának ellenőrzésére, hiszen ezekkel a módszerekkel építik az állami lakásoknak több mint 80 százalékát. A lakótelepek beépítési terveinek szigorúbb felülvizsgálatával kívánnak gátat szabni a költségesebb beruházói és tervezői törekvéseknek, ugyanakkor a tervezési és a beruházási lebonyolítási díjak megállapításánál arra törekednek, hogy ösztönözzék e szervezeteket a korábbinál gazdaságosabb terv- változatok kialakítására, megvalósítására. A MINISZTERTANÁCS egyetértett az előterjesztett javaslatokkal, és a határozatában felhívta az illetékes állami szervek és tanácsok vezetőit, hogy gondoskodjanak az intézkedések megvalósításáról, az állami lakásépítési beruházások rendszerének továbbfejlesztéséről. S. B. sei, az ipar kialakulásában is nagy szerepet játszott. Az eredeti manufakturális iparágaktól eltekintve, a modern nagyipar első jelentkezése Budapesten a közlekedési gépgyártás volt. Magyarország első nemzetközi sikert aratott produktuma, mondhatnánk világcikke, a Ganz- féle kéregöntéses vasúti kerék volt. Mindmáig exportszempontból is jelentős a budapesti hajógyártás. És nemzetközi összefogással itt alakult ki Európa legnagyobb, világviszonylatban második autóbuszgyára. Természetes, hogy a közlekedés kapcsán mindig nagy szerepet játszott a város életében a kereskedelem. Kereskedőváros volt Aquincum, kereskedőváros volt Buda a középkorban, az egész európai kereskedelem egyik fontos gócpontja, ahol fiókot tartottak fenn a nagy nyugat-európai kereskedő cégek és bankházak. A termények és állatok vásárának ugyancsak európai fontosságú közBébiüzemnek számít a testvéróriások között. Talán ennek is köszönheti, hogy rá jár a rúd. Nem múlt el egyetlen évtized sem a fennállása, 1905 óta, hogy ne húzták volna meg a vészharangot fölötte. Fs mint Fülöp János igazgató mondja, valahányszor „lábra kapott”. Vajon miért? Főként azért, mert később rádöbbentek, hogy a százezer tonnákban beszélő termelő óriásokat ki kell „szolgálni”, s ezek nem képesek olyan gyorsan átállni kisebb tételek gyártására, amelyekre feltétlen szüksége van a népgazdaságnak. Gyógy benzin készülhet így járta tojástáncát hosz- szú ideig a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat. Életében az utóbbi évtizedekben két időszakra feltétlen emlékezni fognak. Egyik az ötvenes évek vége. Kimondták az ítéletet felette. Indok: műszakilag elavult, nem jelentős a feldolgozás itt a kőolajból. S a következő időszak a hatvanas esztendők. Fellélegzett az üzem, műszakilag fejlődött, s jelenleg ott tartanak, hogy szeptemberben megkezdik a desztillációs üzem rekonstrukcióját. — Ezzel az egész gyár 1973-tól alkalmassá válik olyan speciális kőolajtermékek előállítására, amelyekre a népgazdaságnak nagy szüksége lesz — újságolja az igazgató. így készülhet majd itt gyógy benzin, előállí tanuk szagtalan petróleumot a háztartási és vegyipari célokra, lakkbenzint, speciális gázolajtermékeket a MÁV részére, a Borsodi Vegyi Kombinátnak és a Tiszai Vegyi Kombinátnak. Ezeknek a fontos termékeknek a gyártása a nagy olajfinomítókban nem gazdaságos. Kevés, néhány ezer tonnás termelésre átállni nem tudnak. Nem is érné meg. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek. Eddig ezek egy részét valutáért importból szerezték meg a gyárak. E kiadás csökkentését eredményezi többek között a rekonstrukció. pontja volt Pest. Ezt a jellegét még a török megszállás százötven évében is megtartotta. Ma is: itt a pénzügyi élet központja, itt székelnek a magyar külkereskedelem intézményei, s az évente megtartott Budapesti Nemzetközi Vásár az összeurópai kereskedelemnek fontos eseménye. A három „alapító” város között a kapcsolat a magyar történelem ezer évében mindig szoros volt. Korábbi századokban még arra is akadt példa, hogy Pest és Buda „közigazgatási . egyesítését” bizonyos értelemben megvalósítsák, a pesti tanácsot a budai tanácsnak rendelvén alá. Mindennél lényegesebb volt azonban a magyar közfelfogás szerepe: aki vidékről feljött, az „Pest-Budára” jött, egyazon fogalomként kezelve a közigazgatásilag különálló két várost, a székvárost, Budát és a legnagyobb magyar várost, az egyre inkább főváros jellegű Pestet. A sorsközösség, az S Íme a gyár újabb fellendülésének jele: az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt távlati terve szerint a nyírbogdányi üzemet 1980-ig kis tételben készülő speciális termékek gyártására kell alkalmassá tenni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy termekből 50—5000 tonna mennyiséget gyártanak évenként. E gyár életképességéért sokat tett az a fiatal műszaki gárda, amely foggal-körömmel, sok kísérletezéssel küzdött az eredményekért. Említésre érdemes az 1965-ös esztendő. Kilenc fiatal, akkor végzett szabolcsi vegyész- és gépészmérnök kezdte itt az életet. — Csaknem valamennyien ösztöndíjjal — jegyzi meg Major Béla vegyészmérnök, a termelési osztály vezetője — Köztük, három házaspár. Itt dolgoznak a feleségek is. Beosztanak 1,5 milliót — Persze az állam is noz- zájárult taníttatásunkhoz „valamivel” — mondja Ke- resztessy Zsolt vegyészmérnök, főtechnológus. Az üzem összkomfortos szolgálati lakásokat biztosított részükre. Itt élnek a gyártelepen. És nemcsak az egyetemi évek idején tartottak össze, hanem a termelésben, az életben is. Ez hozta meg a sikert. Különösen a gazdaságirányítási rendszer reformja óta. Hét év alatt ez a fiatal műszaki gárda csíknem 40 új terméket kísérletezett ki. Ezek között olyan jelentősét, mint a cerelaszt, amelyet a baromfi- és papíriparban használnak. Ma már az NSZK-ba, Svédországba és Ausztriába is szállítanak belőle. Itt állították elő először hazánkban az átmeneti korrózióvédő anyagokat. S, amikor megépült a Tiszai Vegyi Kombinát etilénüzeme, a Dogdányiak 2 hónapos megfeszített munkával megoldották az etiléngyártás melléktermékeként keletkezett kátrányok hasznosítását. Valójában ezzel vált lehetővé, hogy a TVK-ban megkezdődhetett az etiléngyártás. egymásra utaltság és a köztudatban már régen kialakult azonosság tehát csupán a hivatalos szentesítésre várt. Erre az első kísérlet az 1848—49-es szabadságharcban történt. Az első felelős magyar minisztérium intézkedését az is ösztönözte, hogy befejezéséhez közeledett az állandó Duna-híd, a Széchenyi lánchíd, amely immáron a jobb és bal part kapcsolatát az őszi és tavaszi jégzajlás heteiben is biztosíthatta. A szabadságharcot követő elnyomatás azonban ezt a városegyesítést nem ismerte el. A Habsburgoknak nem volt szándékuk, hogy egy méreteiben és jelentőségében Béccsel versengő ellenfővárost hozzanak létre a rebellis Magyarországon. A Kamarilla programját akkor legérzékletesebben a Citadella megépítése jelképezte: egy erőd a Gellérthegyen, mely ágyúival mindkét várost „sakkban tartja”. Az egyesítés kérdése újólag már csak a kiegyezés után kerülhetett napirendre. Olyan időpontban, amikor az állandó híd és a kialakuló vasúti hálózat révén, a várost igazában várossá tevő első közművek elkészülésével az egyesítés számos vonatkozásban de facto már megtörtént. Ez nem azt jelenti, mintha a de jure egyesítés jelentőségét lebecsülném! Sőt, azt — És ebben különösen #* a figyelemre érdemes, hogy minimális költséggel sikerült megoldanunk — jegyzi meg az igazgató. Dicséri munkatársa: i kezdeményezéseikért, ötleteikért, szorgalmukért. Egy évre előre kidolgozzák a gyúr kutatási programját. Ebben minden osztály speciális feladatot kap. Évente kutatási célokra másfél milliót fordítanak. Ezt kell okosan, a célnak megfelelően felhasználni. S mint azt a 40 új termék is igazolja, ez így ’s történik. Kiemelni ebből a munkából talán, senkit nem lehetng, hisz valamennyien alkotó részesei voltak. — Azt ellenben érdemes megemlíteni, hogy sokat hozott a „konyhára” — mondja az igazgató. — Az eredményes kutatómunkának köszönhető, hogy emelkedett a bérszínvonal. Magasabb lett a fizikai dolgozók keresete is. így hat vissza a műszakiak kutatómunkája a kétkezi dolgozók életkörülményeinek alakulására. Több kcrc*ct Míg 1968-ban a gyárban az egy dolgozóra jutó átlag- kereset 20 ezer forint volt, addig 1972-ben már meghaladta a 26 ezret. Távlati fejlesztési programjukban az eddig gyártott termékek korszerűsítése és újak kidolgozása szerepel. Most végzik az üzemi kísérleteket a gépkocsik alvámvédelmére alkalmas anyagok gyártására. Uj termékük a házgyári panelek gyártásához alkalmas sablonle választó anyag. mely a szakmában panelvisco néven ismert. Ezzel a házgyári elemek gyártása korszerűbbé válik. Használja már a debreceni, miskolci, győri, a dunakeszi házgyár. Olyan termékeket gyártanak, amelyekre nagy szüksége van a népgazdaságnak. S egyáltalán nem meUetccs, hogy gazdaságosan. íme a korábban felszámolásra ítélt szabolcsi gyár. Újra éled, fejlődik, a fellendülés időszakát éli. Farkas Kálmán kell mondanunk, fővárosunk egész léte szempontjából ez a törvényes és hivatalos egyesítés alapfeltétel volt. Az egyesítés idején a három városnak összesen sem volt háromszázezer lakosa. Ahhoz, hogy a valóban korszerű közműhálózat létrejöhessen, hogy a hidak sora felépüljön, hogy egységes városterv szerint egy modern metropolis úthálózata, belső közlekedése, városmagja, ipari és lakónegyedei megfelelően kialakulhassanak, mindenekelőtt el kellett hárítani a közigazgatási akadályokat. A három város külön-külön a differenciálódás irányában fejlődött volna. A jobb parti részek bizonyosan visszafejlődtek volna. (Különösen Óbuda: jelentéktelen kis mezővárossá). Az egyesüléssel viszont, a század végére, szép és gazdag milliós nagyváros lett. A mai Budapest területe 535 négyzetkilométer. Kiterjedését tekintve a kontinens legnagyobb városa. (Hihetetlenül hangzik, de ötször akkora, mint Párizs). Lakossága kétmillió. Az úgynevezett agglomerációban, tehát a város vonzásában élő, jórészt ' a városban dolgozó, gazdasági létével és kulturális igényével a városhoz kötött környező lakosságot is számítva: több mint két és fél millió. Az ország lakosságának negyede. A nyíregyházi lakásszövetkezet szervezésében egyre több lakás épül. A Jósaváros közelében a nagykállói Virág* zó Föld Tsz építőrészlege készíti a társasházakat. (Elek Emii felvétele) Mesterházi Lajos: A százéves Budapest X /. Három város — egy város
