Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

t. ettfa! 1972. szeptember f. BUDAPEST Cecil Archie Kallaghe, Tan­zánia Egyesült Köztársaság új magyarországi nagykövete Budapestre érkezett. A nagy­követet a Ferihegyi repülőté­ren dr. Nagy Lajos, a Kül­ügyminisztérium protokoll- osztályának vezetője üdvö- . zölte. i NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki felszólalt a vi- . lágűr békés felhasználásával foglalkozó különleges ENSZ- bizottság ülésén, kiemelte a Szovjetunió óriási szerepét a világűr békés célú kutatásá­ban. A főtitkár hangsúlyozta, hogy jelentős a haladás a kozmikus nemzetközi együtt­működés fejlődésében. Mint mondotta a nemzetek közös­sége üdvözölte azokat a szov­jet—amerikai egyezményeket, amelyek arra irányulnak, hogy közös űrprogramok megvalósítása révén erősöd­jék az együttműködés. BERLIN Az NDK és a finn kor­mány képviselői között Ber­linben és Helsinkiben lefolyt tárgyalások sikeres befejezé­séről közleményt adott ki a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztériuma. A közlemény szerint a tárgya­lások eredményeként para- fáltak egy egyezményt, amelynek értelmében a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és Finnország nagyköveti szinten felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Parafáltak egy másik egyez­ményt is a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. WASHINGTON Ütőn Moszkva felé pénte ken az NSZK-ba érkezik Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, hogy — mint Ziegler, a Fehér Ház szóvivő­je közölte —külpolitikai kon­zultációkat folytasson a bon­ni vezetőkkel. Eszmecseré­jükre az állandó amerikai— nyugatnémet konzultációs kapcsolatok keretében kerül sor. Ziegler szerint megvitat­ják az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítésének ala­kulását, különös tekintettel arra. hogy az Egyesült Álla­mok szeretné az érdemi elő­készítő szakaszt is minél ké- söbbre halasztani. BUKAREST Szeptember 5-én Bukarest­ben Nicolae Ceausescu fő­titkár elnökletével ülést tar­tott a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen elemezték és elfo­gadták azokat a javaslatokat, amelyeket a minisztériumok icrjesztettek elő egyes ipari létesítmények 1971—1975 kö­zött tervezett építéséről. PÁRIZS Pompidou francia köztársa­sági elnök és Brandt nyugat­német kancellár — az előze­tes megállapodásnak megfe­lelően — szombaton Mün- ■ chenben találkozik — közölte a francia minisztertanács ülé­• sének befejeztével Jean Phi­• Uppe Lecat kormányszóvivő. DAMASZKUSZ Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter gazdasági küldöttség élén hivatalos lá- , togatás céljából megérkezett Damaszkuszba. A magyar külkereskedelmi miniszter megérkezésekor újságírók­nak kijelentette, tárgy aláso- . kát szándékozik folytatni , Szíria hivatalos képviselőivel a két ország gazdasági kap- csoiatai kiszélesítésének kér- . déseiről. MOSZKVA Ünnepélyes külsőségek kö­zött nyitották meg Moszkvá­ban a Szelhoztyehnyika ’72 • elnevezésű mezőgazdasági gépkiállítást. Ez a kiállítás is beleilleszkedik abba a ren­dezvénysorozatba, amellyel a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójáról emlékez­nek meg az országban. KELET-MAGYARORSZA« Heves harcok Quang Tri j környékén Négy jelentősebb támadó hadműveletet hajtottak végre a keddi nap folyamán és szer­dán reggel a dél-vietnami né­pi felszabadító fegyveres erők. Három ezek közül a köz­ponti fennsíkon, a negyedik Quang Tri vidékére esett. Pleikutól 10 kilométerre a saigoni hadsereg különlege­sen kiképzett alakulatainak támaszpontját, a várostól 37 kilométerre pedig a rezsim csapatainak egyik előretolt állását támadták meg. Mind­két esetben — saigoni becslé­sek szerint — zászlóalj nagy­ságú erőkkel hajtották vég­re az akciót. A védekező saigoniak mindkét alkalom­mal kérték és megkapták az amerikai légierő támo­gatását. A központi fenn­síkon lezajlott harmadik ak­ció Kontum tartományi székhely térségére esett. Itt a felszabadító erők tüzérségi előkészítés után — amelynek során 250 lövedék robbant — gyalogsági támadást indítot­tak a Ngo Trang-i tüzérségi támaszpont ellen, amely a 14. számú országúton, Kontumtól nyolc kilométerre fekszik. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint heves harcok voltak kedden az északi Quang Tri tartományi szék­városban és környékén. A saigoni alakulatok Hűé térsé­gében kísérletet tettek a vá­rosba nyugat felől vezető út­vonalak ellenőrzésének visz- szaszerzésére. B—52-es amerikai nehéz­bombázók 21 hullámban, összesen mintegy 65 géppel támadták a dél-vietnami fel­szabadított területeket és a felszabadító erők feltételezett állásait a gyalogsági össze­csapások színhelyének térsé­gében, vagyis: a központi fennsíkon, Quang Trinál, Hűé és Da Nang között, valamint Saigon térségében. Ez utób- biból arra lehet következtet­ni, hogy a főváros körzetében is voltak összecsapások, jólle­het erről nem számoltak be. Kambodzsából is harcokról érkeztek jelentések: a Phnom Penh-i rezsim csapatai ellen- támadást indítottak a fővá­rosból Dél-Kambodzsába ve­zető úgynevezett „rizs út” hi­vatalos nevén a 2-es számú országúti ellenőrzésének visz- szaszerzésére. A norvég külügyminiszté­rium kedden bejelentette, hogy két magas rangú norvég diplomata, Tom Vraalsen, a külügyminisztérium munka­társa és Sverre Bergh Joham- sen, a pekingi diplomáciai misszió első titkára augusztus 28. és szeptember 1. között Hanoiban a VDK képviselői­vel tárgyalt az országnak nyújtandó norvég segítség le­hetőségéről és arról, hogy hogyan vehet majd részt Norvégia a hadműveletek megszüntetése után az ország újjáépítésében. Alíende beszéde Salvador Allende chilei el­nök kedd este kétórás beszé­det mondott a népi egység kormányában részt vevő pár­tok vezető képviselői előtt. Beszédében elemezte a jelen­legi chilei helyzetet és sürge­tőnek nevezte egy új alkot­mány kidolgozását. Allende további erőfeszítésekre szólí­totta hallgatóit a jövő már­ciusban megrendezésre kerülő törvényhozási választások megnyerése érdekében. Az elnök beszélt az ország helyzetéről is. A reakciós erő­ket emlékeztette a hétfői tö­megmegmozdulásokra, amikor csaknem hárommillió chilei tüntetett a kormány mellett. Kijelentette: jóllehet a kor­mány hajlandó tárgyalni a szélsőbaloldallal mindamellett nem engedi tp#g, bflBK,», szél­sőségei csoportok a koalíció-, ra kényszerítsék harci takti­kájukat;' ’ 4 s** Bombarobbanás Belfastban Ismét bombák robbantak szerdára virradó éjjel Észak- Irországban. Az újabb me­rényleteknek egy halálos és több sebesült áldozata van. William Whitelaw, az észak­írországi ügyekkel megbízott brit miniszter kedden kihasz­nálta az átmeneti viszonyla­gos nyugalmat és helikopter- körutat tett az ír Köztársaság határa felett, hogy szemé­lyesen ellenőrizze a helyze­tet. Nem is tudom, hogy tör­ténhetett. A jó zsíros tészta tehette, hogy nem vettem ész­re, mennyit iszom. Én, aki soha!... no, mondjuk így: nagy ritkán!... Nem is bírnám, kicsi vagyok, rövidek a be­leim. Nekem hamarabb megárt, mint például az olyasfajta hosszú embernek, mint a langaléta szomszéd, a kucsmás-bekecses. Azon sem­mi se látszott, pedig két­szer annyit ivott, mint én. Hja, a gyík is hamarabb eltüsz- szenti magát, ha hideg kőre lép, mint a zsiráf!... Azért az is ide tartozik: ha Miska nem üt meg, aligha rókázom el magam. Attól ka- varodott fel a gyomrom, meg a rángatásától. Csak tudnám, mi hülyesé­get mondtam, ami miatt be- gorombult — mert különben nem bántott volna. Nem is haragszom rá emiatt, de a kutyaóllal, azzal mindörökre betette nálam az ajtót. Ha nem csípnek össze a bolhák, soha nem erőltetem az agyam, hogy kerültem reg­gelre a kemencepadkára; de összecsíptek istentelénül, s vakarózás közben csak-csak gondolkodik az ember. Vörös füzérben sorakoznak a puk­lik a derekamon, a combo­mon. Én soha nem tudtam megállni, hogy ne vakarjam, ami viszket. Az egyik otthon­ban — még Vének előtt — a szalmazsáktól megbolhásod- tam, s úgy elkapartam a csí­péseket, hogy kórházba kel­lett vigyenek, de még a bőr- gyógyászaton is körmöltem volna magam, ha nem mad- zagolnak egy téli bundakesz­tyűt a kezemre. Érzékeny a bőröm, a vérem meg sós le­het, mert nagyon ízlik a bol­háknak. A vakarózés lassan megvi­lágosított. Hogy a blöki is milyen jókat vakarózik. S be­leütött az orromba valami furcsa szag emléke. Meg a sötétség, meg a szalmazizegés alattam, ahogy mozdultam. A rossz íz a szájamban, a fájda­lom a megdagadt ajkamnál, a meleg, amit magam mel­lett éreztem. Kábult voltam, de annyi eljutott az agyamig, hogy valami szűk helyen va­gyok. Később úgy rémlett: vittek. Reggel olyan szag volt a konyhában, hogy megint ki akart jönni a belem: füst, borszag, ételszag, s még va­lami, amire csak később jöt­tem rá: kutyaszag. Amit én hoztam be a bundástól! mert Miska berakott a kutyaólba! Gyanítom, hogy ebben a A népi Koreában nagy szeretettel gondoskodnak a gyermekekről: egy üzemi óvodában vidáman játszanak az apróságok. (Foto: TASZSZ — Konovalova felvétele — MTI — KS) A népi Korea ünnepe Huszonnégy évvel ezelőtt, 1948. szeptember 9-én ala­kult meg a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a szocialista világrendszer ázsiai szakaszának fontos bástyája. Hogy mit jelentett ez az esemény a koreai népnek, annak megértéséhez elég emlékeztetni arra, hogy a ko­reai nép 1910. óta a japán gyarmatosítók igája alatt sínylődött. A felszabadulást a szovjet hadsereg hozta az elnyomott nép számára. Mi­után a szovjet hadsereg dön­tő vereséget mért a japán fa­siszta hadseregre és felszaba­dította Korea északi részét, a négy nagyhatalom még 1945- ben megegyezett abban, hogy a szovjet—amerikai bi­zottság közreműködésével de­mokratikus kormányt alakí­tanak a félszigeten. Az ame­rikai imperialisták azonban ‘áPjiélyl reakcióra támaszkod­va hétn ismerték el az 1948 augusztusában megtartott vá­lasztások eredményét, s ket­tészakították az országot. Az egész Koreában megtartott választások nyomán meg­alakult legfelsőbb népgyűlés ezek után megalakította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Ettől kezdve az ország északi és déli része különbö­ző irányban kezdett haladni. A KNDK megalakulása után röviddel a szovjet csapatok elhagyták Koreát, a nép, a piszkos munkában az öreg­nek volt benne a keze. Nem tudom feltételezni Miskáról, hogy ilyet megtenne a haver­jával. Csak úgy lehetett, hogy az öreg kijött, s látta, mi új­ság, én lógok a Miska mar­kában, a pofám összeverve, a taccs meg kidobva a pitvar közepébe — erre belöketett a kutyaházba. A budiba, gon­dolom, azért nem, mert nem férek át a lyukon. Tán még a vendégeket is kihozta megmutatni, hová ke­rült a „vitéz úr”. Ami rossz van ezen a ta­nyán, az mind az öregtől in­dul ki. Látom én. Meg hal­lom, mert — morog. Állan­dóan morog. Ez így megy ti­zenöt-húsz éve, nem csoda, hogy a gyerekei belefásultak. Inkább engednek neki, saját kárukra is. Mártiromság itt élni. Ilyen emberrel. Zsarnok! Néró csá­szár. Nem törődik a gyerekei életével, boldogságával, csak a magáét hajtja. Mi lesz itt például a lány­ból? Jön majd valami sá­ros lábú parasztlegény, vala­mi robotember, akit az öreg kinéz a vejének, s mi mást tehet Margit, hozzámegy az ürgéhez, aztán meglesz a dupla iga a nyakára, soha föl nem emelheti a fejét. Meg kellene szöktetni in­nét!... Eljátszom a gondolattal. Hogy megkoccantom az abla­kát, kijön a hosszú, fehér hálóingében, lehajolok, föl­emelem magamhoz a nyereg­be — lovam lába rongyba csavarva, hogy ne dobogjon a patája — s léptetünk lefe­Koreai Munkapárt vezetésé­vel megkezdte az új rend megszilárdítását. Az ország déli részében viszont az ame- riakaiak csak ekkor kezdtek berendezkedni, Dél-Korea emberi és anyagi forrásait a militarista céljaik szolgála­tába állítani. Ez a politika 1950-ben a három évig tartó véres háború kirobbantásá­hoz vezetett, amelynek az volt a célja, hogy megkaparintsák a társadalmi és nemzeti ha­ladás útján elindult ország­részt. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság hősi és nagyszerű harcban fékezte meg az amerikai agresszo- rokat. Élénken él emlékeze­tünkben a koreai háború ide­je, amikor a szocialista tá­bor vállvetve segítette a ko­reai népet az Egyesült Álla­moknak az ENSZ zászlaja alatt indított nemzetközi in­tervenciója ellen.- A szocia­lista közösség ereje, összefo­gása biztosította a győzelmet az imperialista agresszió fö­lött, s egyben példát szolgál­tatott arra, hogy az ázsiai forradalmi mozgalmak és a második világháború után kialakult általános antiimpe- rialista küzdelem szorosan összekapcsolódik és egymástól elválaszthatatlan. A szocialista tábor össze­fogásának ereje nyilvánult meg abban az internacionalis­ta segítségben is, amely könnyített felszámolni a le a dombról, érzem melle­men a szíve verését... ...hohó, álljon meg a me­net. ö tud lovagolni, nem én. Ö hajol le énhozzám, mert ő a magasabb. Az aztán vég­képp tökéletes hülyeség, hogy ő szöktessen meg engem. Azaz: nem is olyan nagy hülyeség. No, nem lóval gon­doltam... Hozzám lép, rám néz, kiolvasom a szeméből: men­jünk! s megyünk, kézen fog­va, mert azért ő mégiscsak nő, én meg férfi vagyok, hoz­zám kell tapadnia. Én vagyok az egyetlen támasza. Most maga mögött hagy mindent, felégette a hidakat, soha nem akarja látni a tanyát, elege van az apjából. Még nem tudja, mi vár rá, de megy előre, mert arra kell men­ni... Ülök, nézek magam elé, morzsolni is elfelejtek, a p_v fámon meghatott vigyor — szép lehetek! Idenézzenek, emberek, itt ül Agyalá Gyu­la, Lipótmező dísze!... Gyorsan felkapok egy ku­koricacsövet, adok neki. A sárga szemek leperegnek, ma­rad a zörgő, üres csutka. Ilyenek az én ábrándozásaim is, ha jobban megnézem: üres, tüzelnivaló a belsejdk. Nem érem meg hajasan, ko­paszon is bajosan, hogy a lány énhozzám forduljon — rQ is valamiért, akármiért! mi lehetek én az ő szemében? Olyan, mint a többi, csak gyengébb. Sötétedik, nemsokára abba kell hagyni, lemenni. Nem repesek a boldogságtól, ha erre gondolok. (Folytatjuk) pusztító háború következmé­nyeit és beindítani a nép­gazdaság fejlődését. Az azóta eltelt időben ez a fejlődés rendkívül imponáló ered­ményt ért el. A fő iparcik­kek egy főre jutó termelésé­ben a KNDK elérte a fejlett ipari országok színvonalát; különböző iskolákban, bele­értve a 129 egyetemet és fő­iskolát, a lakosság jelentős része ingyen tanul, a népgaz­daság különböző ágazataiban félmillió mérnök, technikus és magasan képzett szakem­ber dolgozik. A koreai nép előtt azon­ban továbbra is ott áll egy óriási feladat: az ország egyesítésé. Ez a probléma napjainkban mindjobban előtérbe kerül. Emlékezetes, hogy a KNDK Vöröskereszt társaságának több év óta elő­terjesztett javaslata alapján Panmindzsonban egy éve megkezdődtek a tárgyalások az észak- és dél-koreai Vörös- .keraszt között a negyedszá­zada szétszakadtan élő csa­ládtagok felkutatásáról, köl­csönös látogatások megszer­vezéséről, a szabad postafor­galom lehetővé tételéről, az általános közlekedés módjai­ról. Huszonöt előzetes tár­gyalás után ezekben a na­pokban a két országrész dele­gációja első alkalommal Fhenjanban, a KNDK {óvá­rosában ült össze. Ez a tár­gyalássorozat, amelyet rövi­desen Szöulban folytatnak, próbaköve az Idén július 4- én Észak és Dél között meg­kötött egyezménynek, amely az ország békés újraegyesíté- sé%'k szükségességét határoz­ta el. A júliusi egyezmény szerint az ország egyesítését önállóan, külső beavatkozás nélkül, a nagy nemzeti egy­ség alapján kell megvalósíta­ni, függetlenül a társadalmi rendszerek különbözőségé­től. Az egész világ nagy figye­lemmel kíséri a jelenlegi tárgyalásokat. A helyzetet és a jó szándékot is rendkívüli módon zavarja, komplikálja, hogy Dél-Koreában továbbra is ott állomásozik több száz­ezer amerikai katona és az Egyesült Államoknak nem titkolt szándéka, hogy az ál­tala felszerelt dél-koreai had­sereget a szocializmusért, a haladásért, a szabadságért és a függetlenségért harcoló erők ellen használja fel, mint ahogy teszi azt a dél-koreai csapatok alkalmazásával Dél- Vietnamban. A Vöröskereszt- tárgyalások kétségtelenül megmutatják majd, hogy a dél-koreai uralkodó körök mennyire veszik komolyan saját szavukat, a júliusban létrejött megegyezést. A koreai nép nemzeti ün­nepén különös örömünkre szolgál, hogy tovább szilár­dul a kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság között. Ez ünnepi al­kalommal is kifejezésre jut­tatjuk jókívánságainkat és azt a meggyőződésünket, hogy az egész szocialista kö­zösség javára teljes siker ko­ronázza a koreai nép harcát a szocializmus építésében, az ország békés egyesítésében. C. T. % KISREGÉNY 19. Fülöp János:

Next

/
Thumbnails
Contents