Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
ÍS72. swpTemEér Ä. TCft.ET-WSCVAROTtefr » fí S. ofüa! Pártfogók és pártfogoltak Az elmúlt héten a berkeszi gyermekotthon emeleti előcsarnokában tartották megbeszélésüket a hivatásos pártfogok és a városi, járási gyámhatóságok képviselői A vendegek között a gyermek- es ifjusagvedelmet jó] ismerő szakemberek ültek: a megyei tanács igazgat .si és művelő- » f ,°^z*a^vanak gyámügyi es ifjúságvédelmi előadói, a fiatalkorúak ügyésze és bírája. a megyei rendőr-főkapi- tanysag ifjúságvédelmi tisztje, a nagydobosi és a tjsza- oobi gyermekváros igazgatói a megyei gyermek- és ifjú- sagvecleJmi intézet igazgatója es titkára. A vitaindító előadások, majd a hozzászólások az elő- es utógondozás hasznosságát hangsúlyozták, gyakorlati Példák igazolták, hogy menynyire fontos a veszélyeztetett Környezetben élő gyermekek életkörülményeinek felderí- tése intézetbe kerülésük elptt és ntilyen sokrétű feladatot kell megoldaniuk a társadalmi és a hivatásos pártfogóknak a gyámügyi hatóságokkal szoros együttműködésben. Az elő- és utógondozás alapos megszervezésére elsősorban azoknál a fiatalkorúaknái van szükség, akik nem intézetben élnek, az otthoni környezetben a szülőktől több _ rosszat tanulhatnak, mint jót és azoknál. akik büntetőjogilag felelősségre nem vonhatók. de már agy bírósági tárgyalás a hgtyk mögött van. Az utóbbiakat nem i<ülflik javítóintézetbe, folytatják tanulmányaikat, vagy a munkát, de utógondozásra szorülnak. Az elő- és utógondozást a társadalmi és a hivatásos pártfogók végzik- A társadalmi pártfogók jól működő, kiterjedt hálózatát rpár évekkel ezelőtt megszervezték. Jelenleg 180 pedagógus, tanácstag, munkahelyi gyermekvédelmi megbízott társadalmi munkában végzi feladatát. Rendszeres kapcsolatot tartanak a támogatásra szoruló gyermekekkel és családjukkal, irányítják útjukat, nevelik őket és megpróbálják ellensúlyozni a családi környezet káros hatását. Nem könnyű munka ez, mert ebben a káros környezetben töltik legtöbb idejüket a gyermekek. A társadalmi pártfogókon kívül az utóbbi két évben hivatásos pártfogókat is alkalmaztak. A megyét négy körzetre osztották- élükön egy- egy hivatásos pártfogóval. Közel 40—50 kiskorú felügyeletét látják e! egyenként, gondot fordítanak az állami gondozottak életkörülményeinek alakulására, segítik a társadalmi pártfogók munkáját és együttműködnek a gyámhatóságokkal. A pártfogók támogatása akkor volt eredményes, amikor a gyermekek megértették és értékelték a segítőkészséget. A bíztató nevelői munka mellett bőven akadnak még tennivalók. A járási, városi gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, a községi albizottságok megnövekedett tevékenysége a gyermekvédelem további fejlesztésének fontos feladatait foglalja magába. A munka társadalmasítása pedig megköveteli azt, hogy az elő- és utógondozást megosszák a szülők munkahelyével úgy, hogy üzemeknél, vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél ki kell épilenj a gyermekvédelmi felelősök rendszerét, így a veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak felderítése, e körülmények megszüntetése könvebbé és eredményesebbé válik. B. J. IEGYZET Szabolcsiak sikerei A szabolcsi emberek mostanában jól vizsgáznak a közvélemény előtt. Elég. ha csak az utóbbi hetek és hónapok sikeres eseményeiből sorolunk néhányat. A nyári építőtáborokban a szabolcsi fiatalok példamutatóan dolgoztak. Az Ifjú Gárda országos szemléjén a nyírbátori fiatalok „kiváló' helyezést értek el. A nemrégiben Mosonmagyaróváron a mezőgazdasági gépekkel dolgozó fiatalok országos ve télkedöjén egyik versenyzőnk első helyezést prt el, csapatversenyben pedig Szaboles- Szatmár megye fiataljai „bronzérmesek” lettek. Múlt pénteken a „Kell a jó könyv” című tévévetélkedőn ismét izgultunk a szabolcsi csapat sikeréért. Már az is nagy öröm volt számunkra, hogy a szabolcsi hármas bejutott a döntőbe. Nem apró sikerek ezek. egyszerűen csak sikerek. És több ezer szabolcsi őriz emlékében hasonló sikerélményt. Az alkotás, a munka sikerében benne van a szabolcsi emberek szaktudósa, technikája, hónapok, évek kemény munkája. A sikernek, a sikereknek nemcsak a KISZ-esek, az ifjúgárdisták, a sportolók, az irodalomkedvelők és a munkások örülnek, hanem a város, a falu, a tsz, s az egész megye. (nábrádi) Mindenkinek tennie kell A várossá fejlesztés űtjsi Lrbanisztikai ankét Nyírbátorban „Ez a falu — város” — a közismert mondás lehetne a mottója a hétfőn délután Nyírbátorban megtartott várospolitikai ankétnak, ahol szépen fejlődő nagyközségünk lokálpatriótái, az üzemek. intézmények vezetői találkoztak a műszaki hónap rendezvényén. A Hazafias Népfront és az MTESZ által szervezett ankéton részt vett Gulyás Emilné dr., a népfront megyei titkára. Kovács Ferenc, a nyírbátori járási pártbizottság első titkára, Kandó János, a megyei tanács járási hivatalának elnöke. Scholtz Béla, az MTESZ megyei titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd Markó András, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főmérnöke tartott vitaindító előadást. Részletesen vázolta az országos településhálózati terv kialakítását, annak szerepét az ország és a megye életében, a jövőbeni fejlesztésekben. Ennek alapján határozták meg Nyírbátor helyét is, amely középfokú központ rangot kapott a megye két vámosához, Mátészalkához és Kisvárdához hasonlóan. Nyírbátor vonzáskörzetében mintegy 44 ezer ember él, 1985-ig 50 ezer emberre sv,ádés, a több, mint másfél ezer naponta bejáró dolgozó viszont újabb igényeket is támaszt, az ellátás javításáért egyre többet kell tenni. . Ide«en formaim i cen’rum, de... A lakásoknak több, mint a fele csak egyszobás, jóval alatta marad az országos átlagnak. Vízvezetékkel 27 százalékuk van ellátva, a 36 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat további bekötéseket tenne lehetővé, bár később itt is rekonstrukciót kell végrehajtani. Rendezni kell g közlekedést is, hiszen a 66 kilométeres úthálózatból csak 19 kilométer hosz- szú a szilárd burkolattal ellátott űt. Mint a Nyírség egyik idegenforgalmi centruma szintén további fejlesztéseket kíván Nyírbátor. Nincs szállodája, a vendéglátóipari ka. pacitás is szűkös, márpedig a nagyobb idegenforgalom egyik alapja éppen a jó ellátás megteremtése. Mindehhez a gondhoz nem elég csak BI7TERFELD, OPOLE, RZESZÓW Tanárképzőtök külföldön MINDENFÉLE Hősugárzó Hétfőn hideg volt Nyíregyházám a távfűtés még nem működqtt, .így érthető, hogy spkan kerestek hősugárzót a Centrum Áruházban. Nem tudtak adni. Miközben az eladó udvariasan elnézést kért a hiányéit, megjegyezte: az egyjk vállalat is elvitt hatot, érdekes, ma majdnem mindenki hősugárzót keres, í <y aztán egykettőre kifogyott. A megjegyzésről jutott er.zerpbe: júliusban egyszer 35 fokos melegben napoztam a Só*tóp, és nem ugrottam al egy hősugárzóért, pedig pk’-nr volt. Hiába, nagyqn nehíz dolog kiismerni a vevőket. miari'i) Csere Ki ahogy tud, úgy jut hozzá a gázpalackcserrhez a megyeszékhelyen. Ki m^aa megy cserélni, ki megkér egy ráérő nyugdíjas ismerőit, de megrendelheti a cserét a Tempónál is — gyors és megbízható —, de legyen otthon valaki napközben, mert a szolgáltató vállalat dolgozóinak is lejár a munkáidé:'k fél 5-kor. Ha dolgozók a családtagok, ez utóbbi megoldás bizony költséges. S ha » másik két lehetőség sem megoldható? Manjd a spar- heR. Korszerűtlen? Akárcsak az olyan szolgáltatás, amely nem ° megrendelő igényeihez igazodik. (kádárt Tornacipő mítanak, és 2000-re 55 ezer lakos él majd Nyírbátorban és közvetlen környékén. Ez határozza meg Nyírbátor városiasodását is, a 15 éves távlati tervben 14 ezer, az ezredfordulóra 18 ezer lakos, sál számolva. Ezek az adatok egy mérsékelt városiasodó folyamatot jelentenek. Jel: az iparosítás Alihoz, hogy a városi rang mellé igazán várossá váljék Nyírbátor, még több tennivaló vár a helyiekre, együttes erőfeszítéseket kell tenni néhány, ma már égető gond megoldásában. így az első tennivalók közé tartozik- hogy a további fejlesztéseknek határozott irányt szabjanak. Ennek egyik alapja az elkészült egyszerű rendezési terv után — amelyet a mai fejlődés már túlnőtt — a részletes rendezési terv elkészítése. A megyei, nagyközségi tanács és az ÉVM támogatásával jövőre készíti el a'Debrecen' Tervező Vállalat a tovább' városépítés e fontos doku mentumát. A várossá fejlődést jelzi az iparosodás Nyírbátorban hat és fél ezer munkahely van. s az ipari keresők száma meghaladja a három és fél ezret. Olyan, több száz munkást foglalkoztató üzemek létesültek, fejlődtek tovább, mint az Auróra Cioő- ipari Vállalat, a Csepel Motorkerékpárgyár üzeme. a növényolajgyár. Ez a fejlőA Nyíregyházi Tanárképző Fojskola KISZ-bizottsága egy évvel ezelőtt külügyi bi. zotlságot alakított, elsősorban azért, hogy minél több országba jussanak el a hallgatók, ismerkedjenek a külföldi főiskolások, egj'etemis- ták életével. Partnereiket — két NDK-beli vállalatot és két lengyelországi egyetemet — a fiatalok választották meg. Egyéni országjárásuk során szervezték az értékes kapcsolatokat, egyetlen kivétel, a rzeszówiak, mint Nyíregyháza testvérvárosa jelentkezett. Ez év áprilisában egy delegációcsere alkalmával egyeztek rne§ az együttműködésben, közös programok kialakításában. A külügyi bizottság működésének alapját egy 4—5 éve meglévő munkaakció jelentette. A bitterfeldi vegyi kombinátba nyaranta 200—250 diák érkezik egyhónapos munkára. Három hétig dolgoznak az üzemben. egy hétig pedig szabad a program. Egyénileg vagy csoportosan keresnek fel több német várost, újabb vállalatokba látogatnak el, így újabb partnerekre akadnak. * A wittenbergi automata üzem még új és hasznosnak induló kezdeményezés. Az idén 10 hallgató dolgozott a gyárban. Sokat ^ számít az, hogy itt lányokat is tudnak fogadni. A kedvező tapasztalatok hamar elterjedtek a főisko}án, ezért túljelentkezéseknél a’tanulmányi eredmény és az aktív KJSZr munka dönti el. hogy kik Utazhatnak gz NDK-ba. A két lengyel egyetem közül csak az opoléiekkel van munkakapcsolatuk, a rzeszówiakkal pedig turistacserét és a kultúrprogramok cseréjét tervezikA rzeszówj egyetemi újságban — a Prometheusban — rendszeresíteni akarják a nyíregyházi főiskolások életéről szóló cikkek közlését, megoldják a két országot érintő tudományps közlemények és a magnetofonszalag cseréjét is. Olyan orosz nyelvű műsort állítanak össze, ami kulturális területen a legfrissebb anyagokat tartalmazza. Novemberre kiállításokat terveznek „Magyarország tájai”, valamint „Tízéves a nyíregyházi főiskola” címmel, ahol kiállítják azokat a festményeket, kisplasztikákat, fotókat. melyeket a hallgatók készítettek. Tíztagú rzeszpwi csoport már járt Magyarországon, a nyíregyházi fiatalok télen indulnak egyhónapos vakációra a lengyel Tátrába, nagy sítúrákat szerveznek. Ami a szervezés gyakorlati részét illeti, mindkét országnak egy-egy referense van, akik még 5—5 tagot választanak munkatársul. Ha minőén igaz. akkor végre megrohanhatják a szülök a cipőből jókat, hogy megvegyék óvodás és iskolás gyerekeiknek a kötelezően előírt tornacipőt. Ugyanis a Cinőnagykerpskedelmi Vállalathoz éppen szerdán érkezett egy 12 ezres tétel, amit szétosztanak a megye üzletel között. Az iskolaév kezdetén hiába keresték a szülők a tornacipőt. Bpr állítólag a kis- és nagykereskedelem fel szokott készülni az iskolakezdésre — amint ez már annyiszor elhangzott. Nos, ezt más megyékben megtették. Szabolcs- Szatmárban pedig úgy látszik, hogy szeptember végén kezdődik a tanév — a kereskedők szerint. Talán az idén utoljára. (lányi) Versenypálya ? A tanárképző gyakorlóiskolájában panaszolták, hoev reggel és délután alig merik kiengedni a gyerekeket, mert néhány autós kedves szülő eerseny pálcának tekinti az iskola udvarát. miközben oda-vissza fuvarozza gyerekét. Magam is láttam hetvenessel rohanó kocsikat ott. ahol 5 kilométeres a megengedett sebesség. Én kitennék az iskola helvett egv ilyen szövegű táblát: „Kedves szülői Ha már mindenáron a kocsiját akarja mutatni, vagy károsnak ítéli meg gyereke reggeli és délutáni mozgását, legalább ne hetvenes sebességgel tegye.” (kopka) Arcokat őrző füzek Minden nappal hosszú, minden éjszaka rövid. Stya- usz István arcáról látszik: pz éjszakákból csipeget el egy- egy darabot. 33 éves, de többnek látszik. Amikor a család már pihen, ágkor kezd hozzá egy pislákoló petróleumlámpa mellett évek óta megszokott éjszakai munkájához. Igaz, ő nem munkának nevezi. Azt mondja, ez a hobbyja. Hubby-e. vagy már több annál ? Ezt eldönteni a szakemberek feladata. Tiszadobon, a gyermekváros egeik, szobájában a Nép művelési Intézet zsűrije előtt sorakoznak az asztalor Strausz István fafaragó kis szobrai. Apró munkák, s legnagyobb sincs 20 centi Mindegyik egy darab fából illesztés, ragasztás nélkül Bánszkv Pál művászettörté nész és Karsai Zsigmom festőművész a zsűri tagjai Először látják szakemberek é tiszadobi fafaragó munkáit. — Nem tanultam én ezt senkitől. Nem mutatta senki. Ezek a szobrok mind olyanok, amilyennek magamtól elképzeltem — válaszol a kérdésekre. — Hogy láttam-e már ilyenekét? Nem láttam. Csak a saját gondolatom után, ahogy megálmodtam. Csak éjszaka tud a szobraival foglalkozni. amikor csend van. amikor mindenki alszik, éjjel egyig, kettőig. Ha inaiban meg már talpon kell lenni. az egész család négykor, ötkor kél. Tiszado- bon úgy ismerik őket, hogv a dinnyések, Hortról szerződtet a tsz családokat, akik márolustól októberig éveken ál a kertészetben dolgoznak. — De nem csak dinnyével. A dinnye nem fizeti meg a fáradtságot. Zöldségfélékkel, paprikával foglalkozunk. Tavasztól őszig. Az urkomi tanya kunyhójában csendes a világ. Még tavasszal elhozták a televíziót, de villany nincs, olt áll vakon a sarokban. Pedig egyéb szórakozásuk nem is lett volna, hajnaltól estig ott a munka. — Olyan a mi életünk mint a lottó. Vagy sikerül vagy nem. Vándorolunk, csak télre költözünk vissza. Vissza, Hortra. Ahol szép házuk van. Amit minden ta vasszal otthagynak. mert megszokták a vándorélelet Talán ez a folytonos nyugtalanság lehet az oka. hogv Strausz István mégis keres valami harmóniát. nyugalmat. amit belefarag a szobraiba. Mutatja a Tiszadoben készült munkákat. Minden szobrocska talpán ott az évszám. Jó néhányon már az 1971-es és az 1972-es. Ezek már itt készültek. A figurák ismerősek, hazaiak. A kovács. ahogy az üllő fölé hajlik. Tiszadobon látta. A' piacra menő asszony, kosarában az aprójószággal. A kosarat mintha vesszőből fonták volna. A rőzsehordó asszonv görnyedt derékkal, százráncí szoknyájában. A tengerimor zsoló. a hajlott hátával és a ju hász fából faragott subájában Lábánál a puli. És még eg' juhász, de ez már másféle Dombormű lesz. Félig készül el. A szakemberek a fejüket csóválják. Ez a juhász már nem tetszik. Megmagyaráz* zák, hogy ez már nem az eredeti, ösztönös elképzelés. Ezt már hasonlítani akarja valamihez. Azt tanácsolják, ne hallgasson senkire, csak saját magára. Különösen a szobrok fejét dicsérik. Minden fej másforma és mégis hasonlítanak. Egyformán egyszerűek. Szinte hihetetlen, hogy a szerszámok, amivel készültek, milyen kezdetlegesek. Mindössze egy rövid pengéjű kés és egy tömzsi véső. Ennyi elég a fűzfának. Amíg a művészileg elfogadott csaknem húsz szobor — ‘zek már kiállításra kerülnek — listája elkészül, a faragó '«szepakol. Felkelti négyéves kislányát, akinek hosszú volt a zsűrizés, elaludt egy székben. Egy bőrönd, egy nagy táska, egy szatyor. Amire a legjobban akar vigyázni, a legkedvesebbeket nem rakja a többi közé. Azokat a kezében viszi. Sí & Helyjegy Felszáll az álmos utas az 5,45-ös keddi helyjegyes ex- presszvonatra, s valaki ül a helyén. Aki előbb érkezett, méltatlankodik; már megint az IBUSZ. Megnézik a jegyeket, s kiderül, nem az IBUSZ, hanem megint az utas, aki tévédéit. A jegy érvénytelen, hétfőre szólt. Felszáll a fáradt utas a 17,05-ös Lillafüred ex- presszre, s valaki ül a helyén. Újabb méltatlankodás, már megint a MÁV. Az első — a helyjegyeket megnézni. Dátum, kocsi, hely stimmel — de a vonat nem. A jegvet ugyanis a Nyugatiban vették a Hajdú expresszre, s nem a Lillafüredre, ami a Keletiből indul. Igaz, hogy az utóbbi — átszállás nélkül — legalább három órával előbb Nyíregyházán van. Mégsem éri meg, akár gondatlanságból. akár szándékosan „tévedni”, mert a büntetést így is úgy is kJ kell fizetni. (baraksu) a tanácsnak törni a fejét a megoldáson, hanem a nagyközség minden lakosának szívügyévé kell tenni a várossá fejlődés gondját, mindenkinek tennie kell érte a maga területén. Nagy lehetőségei vannak az üzemek to- vábhi összefogásának, es a tanács tenniakarásának. szervezésének azzal, hogy nyílt várospolitikát folytat, a lakosságot is bevonja a gondok megoldásába. GVeltkedni, helyben Az ankéton élénk vita alakult ki a további tennivalókról, bár a sok kérés mellett kevésbé hangsúlyozták a teimiakarást, a nagyobb önállóságot. A résztvevők ezután megválasztották az MTESZ helyi intéző bizottságát, melynek elnöke Orosz Miklós, a növényolajgyár igazgatója, titkára Jakab Tibor, a Nyírbátori Faipari Vállalat igazgatója lett, majd megtekintették az épülő és a közeljövőben átadásra kerülő műszaki klub helyiségeit. (1. b.) ....... ............... .............
