Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

Ü. »Mal KELET-MAGYARORSZAO 1972. szeptember 52. Ülést tartott a Minisztertanács KOMMENTÁR: A vietnami kérdés Ugyanazon a napon, azaz 1972. szeptember 21-én, csü­törtökön, amikor megtartot­ták a párizsi Vietnam-konfe- rencia 160. üléséi, az McGo­vern féle demokrata párti bi­zottság közzétette az elnök­jelölt hadügyi programját. Egy lehord nevű amerikai képviselő pedig új törvény- tervezetet terjesztett a kong­resszus elé. Összefüggés van e három esemény között. A 160. pári­zsi ülésen, szokás szerint, nem történt előrehaladás, William Porter, az USA-de- legáció vezetője, elfogadha­tatlannak minősítette a VDK és a DIFK javaslatát. Ezért is figyelemre méltó, hogy van Washingtonban másik irányvonal is, a McGoverpé. Az elnökjelölt ugyan sokban visszatáncolt korábbi radika­lizmusától, ám csütörtökön közzétett hadügyi programja még mindig tartalmazza azt a fontos pontot, hogy ha el­nökké választanák, a teljes amerikai haderőt kivonná Délkelet-Ázsiából (tehát egész Indokínából) és Dél- Koreából. Még ha elveszti is novem­berben az elnökválasztást Nixonnal szemben McGovern — ami a dolgok jelenlegi ál­lása szerint valószínű — ak­kor sem lehét teljesen fi­gyelmen kívül hagyni majd McGovern politikáját. Mert az, hogy a demokrata párti el­nökjelöltségig egyáltalán el­jutott, annak köszönhető, hogy komoly tömegeket, szá­mottevő rétegeket 1,udott ma­ga mögé állítani, mégpedig elsősorban háborúellenes po­litikájával. Ezt azért Nixon sem hagyhatja számításon kí­vül újraválasztása esetén. S a harmadik esemény: miután nem sikerült bíróság elé állíttatni Jane Fondát, amiért a VDK-ba látogatott, lehord képviselő most olyan törvénytervezetet javasol, amely bírói felelősségre vonást helyez kilátásba azok ellen az amerikai állampolgárok ellen, akik felkeresik az Egyesült Államokkal „fegy­veres konfliktusban lévő” or­szágokat. Még nem tudhatjuk, tör­vényerőre emelkedik-e ez a javaslat, vagy elvetik. Jel­lemző azonban a fogalmazá­sa. Az USA-val „fegyveres konfliktusban lévő”-t kellett mondani, „háborúban lévő” helyett. A demokrácia, a tör­vényesség és a rend kiváló washingtoni bajnokai ugyanis — -noha eddig több bombát szórtak le Vietnamra, mint amennyit a második világhá­borúban elhasználtak — mindeddig „elfelejtettek” ha­dat üzenni Vietnamnak. Gromiko megbeszélései a szocialista országok külügyminisztereivel New York, szeptember 21. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter találkozott a szocialista országoknak az ENSZ-közgyülés 27! üléssza­kán részt vevő küldöttségei vezetőivel. A testvéri barátság légkö­rében folytatott beszélgetés során megvitatták az ülés­szak munkájával összefüggő kérdéseket. Az ENSZ ügyrendi bizott­sága Í6:7 arányban, egy tar­tózkodással úgy döntött, hogy az 1973-as ülésszak na­pirendjére utalja a Koreá­ban állomásozó ENSZ-csa- patok kivonásának kérdését. A szavazást megelőző vi­tában felszólalt J.akov Ma­lik, a Szovjetunió képviselője és H'űáhg Húá, a kínai ENSZ-küldöttség vezetője. Mindketten követelték az ENSZ-zászló alatt állomásozó csapátok kivonását és a két Korea egyesítésére alakult ENSZ-bizottság feloszlatását. Nagy-Britannia és több más nyugati ót-szág kép­viselője a kérdés megvitatá­sának elhalasztását javasoló felszólalásában azt állította hogy a két Korea nemrég megindult közeledési folya­matát megzavarná, ha a köz­gyűlés napirendre tűzné probléma megvitatását. Amerikai repülők újabb támadása a VDK ellen A hazafias erők folytatják előrenyomulásukat Az amerikai légierő szerdád sűrű bevetésekben támadta á Vietnami Demokratikus Köz­társaság területeit — közölte csütörtöki adásában a hanoi rádió. Elsősorban Phu Ly-ra; Kim Bangra és Nam Hára szórták le bombáikat. Súlyos karók kélétkéztek lakóházak­ban és egyéb létesítmények­ben és számos polgári sze­mély életét vesztette. A B— 52-esek támadták a demilita- rizált övezettől közvetlenül északra fekvő és a Kínával határos területekét is. Saigoni jelentés szerint a dél-vietnami hazafiak csütör­tökön részben elfoglalták a Ba To járási székhély köze­lében levő egyik saigoni ka­tonai támaszpontot, s tovább nyomulnak előre. A hazafiak Quang Trinál is támadnak: 130 milliméter űr­méretű ágyúkkal lövik az el­lenség állásait, súlyos veszte­ségekét okozva a saigoni zsol­dosoknak. Egy saigoni kato­nai szóvivő elmondta, hogy csütörtökre virradóra az egyik legnagyobb összetűzés színhe­lye Tién Phuoc járási szék­hely volt, amely mindössze 64 kilométerre van Da Nang- tól. Tanaka Pekingbe Sátogat Pekingben csütörtökön dél­előtt hozták nyilvánosságra a Tanaka japán miniszterelnök szeptember 25. és 30. között sorra kerülő látogatásáról szóló kínai—japán közös be­jelentést. Ennek értelmében a japán kormányfő célja pekin­gi látogatása során az lesz, hogy „megvitassa és megold­ja” a kapcsolatok normalizá­lásának kérdését és „ezáltal jószomszédi és baráti kapcso­latokat” létesítsen a két or­szág között. Tájékozott japán források szerint a hétfőn kezdődő pe­kingi kínai—japán csúcstalál­kozón a diplomáciai kapcso­latok felvételén kívül a két kormányfő nyilatkozatot ad majd ki országaik között el­méletben fennálló hadiállapot megszüntetéséről. (Mint isme­retes, a Japán és a tajvani rezsim közötti békeszerződést, amely véget vet a két ország közötti hadiállapotnak, a kí­nai vezetés sohasem ismerte el, ezért Kína és Japán jogi­lag háborúban áll egymással.) A Kína és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok fel­vétele azt jelenti, hogy a Ja­pán és Tajvan közötti diplo­máciai kapcsolat megszűnik. Ezzel összefüggésben Csou En-laj kínai kormányfő ked­den újabb garanciát kapott Koszakától, a Pekingből szer­dán hazautazott japán kül­döttség vezetőjétől. A kínai japán békeszerző­dés a japán források szerint már kényesebb kérdés. Mint ismeretes, a kínai követelé­sek között szerepel a Tokió és Tajpej által aláírt békeszer­ződés érvénytelenítése. E kér­dés rendezése a diplomáciai kapcsolatok felvétele utánra marad. Tito beszéde A jugoszláv sajtó jelenté­seiben részleteket idéz Tito pártelnöknek a JKSZ elnök­ség végrehajtó iroda e hétén megtartott ülésén mondott beszédéből. „Szérvézetiíég — mondotta többek között — szilárdabb pártra van szüksé­günk. Tökéletesíteni kell az egyes szervezeteken belüli helyzetet és nagyobb gondot kell fordítanunk a párttag­ság eszmei-politikai képzé­sére. Erre annál is inkább szükség van, mert a kommu­nisták szövetsége képezi azt az erőt, amely meghatározza, hogyan fejlődik, milyen mó­don Valósul meg áz önigaz­gatáson alapuló szocializmus hazánkban. Mindenekelőtt szükség van a demokratikus centralizmus elvének követ­kezetes alkalmazására, vagyis arra, hogy egységesen végre­hajtsuk a közösen hozott ha­tározatokat. A jelen pillanat­ban sajnos ez ném mindig és nem mindenütt van így.” Tito a továbbiakban kije lentette: „A JKSZ-nek meg kell szabadulnia azoktól a tagoktól, akik munkájuk és magatartásuk alapján nem tartoznak a párthoz. A JKSZ- nek nem opportunistákra, ha­nem harcosokra és forradal­márokra van szükségük.” MOSZKVA Ivan Szemicsasztnov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese és Szadun Hamadi iraki kő­olajipar- és bányaügyi mi­niszter eszmecserét folytatott a két ország árucsere-forgal­mának távlatairól. A felek megállapodtak a kereskede­lem további fejlesztésében. PÁRIZS "'.‘.'Ftánciaországban a bo­rúlátók szemmel lát­hatólag a derűlátók fölé kerekedtek” Ilyen címszó alatt hozta nyilvános­ságra a Firago című francia lap nemrég lefolytatott köz­véleménykutatásának ered­ményeit. A lap szerint igen komor a hangulat Franciaor­szágban. S ennek a komor hangulatnak legfőbb oka az alapvető élelmiszerek, vala­mint közszükségleti cikkek árának Szakadatlan növeke­dése. A megkérdezettek 70 százaléka fejezte ki aggodál- mát az áremelkedések miatt. BELFAST Sean Macstiofain, az ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnyának vezére, akit az egész ír szigeten kö­röz a rendőrség, csütörtökön reggel nyilatkozott a UPI hírügynökség tudósítójának. Az IRA-vezér szavaiból kitű­nik, hogy a szervezet az ed­diginél erőteljesebb akciókat indít a megszálló brit csapa­tok ellen. Fülöp fános: 32. Ahogy közeledünk, úgy hő bennem a feszültség, jár a szemem, hegyezem a fülem: ha valartli ellenőrzés van, nem biztos, hogy megússzuk. Áz se jó. ha kiszivárog a hír, kitör a pánik, a pilótá biztos Visszafordul. Vagy belebot­lunk Parázs elvtársbá, az is torpedó a vízvonal alá. S már fél három. A komp a parthoz vágó­dik, a pilóta káromkodva húzza be a kéziféket, jó na­gyot vágódtunk az eleiéhez. Hej, ha valami balhé áll a motorba! de nem, kizötyö- günk. Hiába van hideg, itt sarat kell gyúrni. — Nem megyek sehova — mondja a pilóta. — Hülyeség, itt állandóan járnak a kocsik, kirántanak KISREGÉNY — felelem könnyedén. El Is hiszi. — Merre? — Balra. Se térképem, se semmi. De mi a sziget felső végénél kel­tünk át a jégen, most az alsó végében vagyunk, csak arra lehet. Beljebb meg majd meg­kérdezünk valakit. Az első kanyartól kezdve minden métert izgalommal, káromkodással, melóval, né­ma fogadalmakkal kell meg­váltanom. Nem személyko­csiknak találták ki ezt a csa­pást, amin haladni kell. A pilóta egyfolytában nyöszö­rög, nem igazánból, csak azért, hogy megszolgálja az aranyláncot — később már a kocsit félti. Vagy dobál az út — s még ez a jó, mert van tartása az útnak —, vagy be­lefolyik a földekbe, vagy teli van jeges kátyúkkal, amelyek beszakadnak alattunk. Mind­untalan ki kell szállnom meg­tolni, gallyakat dobni a ke­rék alá, s minduntalan lepu- coltatja a sarat a csizmám­ról. Rohan az idő, folyton az órámat nézem. Arra nem is merek gondolni, mi törté­nik, ha lerohadunk. Legkeve­sebb, hogy hadbíróság elé visznek, de azt is megérhet­jük, hogy ott jön ránk a víz. Mert mondanom se kell, se­hol egy lélek. Kínomban már röhögök a pilóta nyavalygá- sán. Amitől begerjed, s vissza akar fordulni, szerencsémre nem tud. Keskeny az út, vagy szántók, vagy árok. Úgy saccolom, jól benn va­gyunk már, amikor elénk ke­rül egy tanya, s a pilóta meg­makacsolja magát, be akar kanyarodni, elkapom a kor­mányt. — Nem ez volt megbeszél­ve — mondom hidegen. Meg kéll, hogy álljon. El van torzulva a pofája. " — Nem érdekel. Nem me­gyek tovább. Készre csinálom a motort. Lekapom az órámat, a ke­zébe nyomom. ■— Innen két- három kilométer, a franc ab­ba a csatornaszagú pofádba! Meginog. — Mi ez? Pakfon, kell a fenének... Meglátja a kezemben a bics­kát, elakad a szava. — Beléd vágom — mon­dom. — Itt döglesz meg, le­visz a víz a tengerbe, soha nem jönnek rá, hová lettél. Lehet valami a szememben, mert zsebre vágja az órát és morogva ráadja a gyújtást. Ilyen a szerencse, csak oda kell csörditeni neki: a legkö­zelebbi dombtetőről meglátom a kápolnát. Lehetetlen, hogy kettő legyen, lehetetlen, s ezt Bibokéktól is láttam. Most jut eszembe az öreg. Hogy mit szól, ha meglát. — Te! Van nálad valami stukker? — Minek? — Hamis a kutya. Ravaszul néz rám. — Attól félsz, hogy itthagy­lak? (Folytatjuk) I (Folytatás az 1. oldalról) mi forrás növekedési üteme közéledett egymáshoz. A pénzbeli társadalmi juttatá­sok összege — főleg a csa­ládi pótléknak lí)7Í-ben tör­tént emelése révén — 15 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A felhalmozás mérséklésé­re tett intézkedések fokoza­tosan éreztették hatásukat. Az előző évekkel ellentétben az Idéh az állami beruházá­sok növekedése volt gyor­sabb, míg a vállalati beru­házásoké a tervezettnek megfelelően lassúbb. Bár enyhültek az e téren tapasz­talható feszültségek. még mindig jelentős az erőforrá­sokkal Összhangban nem lé­vő és anyagilag-műszakilag ném megalapozott fejleszté­sekre irányuló törekvés. A külkereskedelemben az év első hét hónapjában az export közel 25 százalékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakának színvona­lát, ugyanakkor kevesebbet importáltunk, mint tavaly. Ennek következtében az áru­forgalmi egyenleg rubel és dollár viszonylatban egy­aránt jobb a tavalyinál és kedvezőbb a tervezettnél is. Az 1972. évi gazdasági munka eddigi és várható eredményei jó feltételeket biztosítanak a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak teljesítéséhez. Az 1973. évi népgazdasági terv irányel­veit a Minisztertanács elfő-, gadta és utasította a tervező szerveket, hogy a terv rész­letes kidolgozását ennek megfelelően végezzék. A- kormány megvitatta és tudomásul vette a pénzügy- miniszter előterjesztését az 1973, évi költségvetés össze­állításának irányelveiről. Fel­hívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei tanácso­kat, hogy a költségvetés helyzetének javítását éssze­rűen takarékos előirányzatok kialakításával segítsék elő. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetés, re vonatkozó javaslatokat az illetékes szervek az előter­jesztésben foglaltaknak meg­felelőn készítsék el. A belügyminiszter, a köz­lekedés- és ptístaügyi mi­niszter, valamint a Szak- szervezetek Országos Taná­csa közös jelentést terjesz­tett a Minisztertanács elé a közúti közlekedés biztonsá­gának helyzetérei és a bal­esetek csökkentése érdieké­ben szükséges tennivalókról. A közúti forgalom bizton­ságosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Javult a szabályos közleke­dést szolgáló nevelés és tá­jékoztatás, emelkedett a gép­járművezetés színvonala, szigorúbbak a vizsgák. A bí­róságok következetesebben alkalmazzák - a gépjárműve­zetéstől való eltiltást, mint mellékbüntetést, szigorúb­bak az ellenőrzések, a rend­őrhatóságok indokolt esetben visszavonják a gépjárműve­zetői engedélyt. Bevezették a gépjárművek kötelező ha­tósági műszaki vizsgálatát. A szakszervezetek és a társa­dalmi szervek is nagyobb figyelmet fordítanak a biz­tonságos közlekedés segíté­sére. Mindezek ellenére a forgalom biztonsága a köve­telményektől elmaradt. A Minisztertanács a köz­úti közlekedés biztonságát fontos társadalmi és politikai érdeknek tekinti. Ezért úgy határozott, hogy a szabályos közlekedést szolgáló neve­lést és a megfelelő magatar­tási normák kialakítását az iskolai oktatás, valamint a •tömegtájékoztatás fokozottan tekintse feladatának. A köz­lekedési fegyelem megszilár­dítása érdekében rendszeres és széles körű ellenőrzés szükséges. A központi és a helyi állami szerveknek ja- vítaniok kell a közúti köz­lekedéssel kapcsolatos tevé­kenységüket. A kormány felhívta a mi­nisztereket, az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a közúti közlekedéssel kapesóiatos jogszabályok ki­dolgozása. a közúti forgalom szabályozása, a közúti üze­meltetés és a közlekedés el­lenőrzése során a baleset­megelőzés és a biztonság kö­vetelményeit a legmesszebb- menően érvényesítsék. Fel­kérte a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, az érdekelt társadalmi szerveket és egyesületeket, hogy fokozott figyelemmel foglalkozzanak a közúti közlekedés bizton­ságának kérdéseivel. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter előterjesztését a me­zőgazdasági szakcsoportokról, és énnek alapján rendeletben szabályozta a mezőgazdasági szakcsoportok működését. A fogyasztási szövetkeze­tek keretében működő me­zőgazdasági szakcsoportok, a szövetkezés legegyszerűbb formái. Jelenleg 1884 mező- gazdasági szakcsoport műkö­dik, tagjaik száma 91 990 fő. Az 1971. évi árutermelésük elérte a 700 rríillió forihtot. Az új szabályozás szerint a szakcsoportok tevékenységü­ket továbbra is mint a szö­vetkezet önelszámoló egysé­gei folytatják. A szakcsopor­tok a jövőben is elsősorban a fogyasztási szövetkezetek keretében működnek, az új szabályozás azonban lehető­vé teszi, hogy a szövetkezet közgyűlésének hozzájárulásá­val mezőgazdasági termelő- szövetkezet, illetve szak- szövetkezet keretében is mű. ködhessenek. A szakcsopor­tok kizárólag az élelmiszer- gazdaság körében végezhet­nek termelő, beszerző és ér­tékesítő tevékenységet, kü. lönféle szolgáltatásokkal se­gíthetik tagjaik tevékeny­ségét. A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a gép­ipari ágazatokban készült termékekből történő lakossá­gi áruellátás helyzetét. Egyes termékekből az ipar kínálata meghaladja a belkereskede­lem igényeit, más termékek, bői viszont nem képes azo­kat kielégíteni, ami részben kereskedelmi, részben ter­melési okokra vezethető visz- sza. A kiegyensúlyozott áru­ellátás érdekében mindkét tárca területén további in­tézkedések szükségesek. Az Országos Anyag- c* Árhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt az árhatóságok 1972. első félévi árellenőtzé- sének tapasztalatairól. A szé­les körben folytatott ellenőr­zések mintegy kétharmada a fogyasztási árakra terjed ki. A feltárt szabálytalanságok megszüntetésére az árhatósá­gok intézkedéseket tettek. A tájékoztató jelentést a kor­mány tudomásul vette, s fel­hívta az árhatóságokat az ellenőrző munkájuk javításá­ra. A lakosság bútorellátásá­nak helyzetére vonatkozó vizsgálatról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tett jelentést. A bútoripari rekonstrukció a tervezett ütemben halad, az új kapa­citások korszerűsége megfe­lel az európai országok tech­nikai színvonalának. A tér. melés várható növekedésével azonban nem tart lépést a raktár- és üzlethálózat fej­lesztése, a garanciális javító- hálózat megszervezése, a szállítás korszerűsítése. A kormány a jelentést tudomá­sul vette és utasította az * illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a bútorellátás további javítására. A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette a kormány tudománypolitikai bizottsága elvi állásfoglalá­sát az egyetemi tanszéki ku­tatások legfontosabb elvi kérdéseiről. Felhívta a kuta­tásokat irányító illetékes szerveket, hogy a feladat­tervben szereplő elveket szakterületük sajátosságainak megfelelően egészítsék ki és gondoskodjanak azok megva­lósításáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents