Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

VIIÁ6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK» XXIX ÉV FOLT AM. 334. SZÁM ARA: SO FILLER 1973. SZEPTEMBER 32, PÉNTEK Változások az iskolákban Nem is olyan régen még az volt a szokás, hogy a mű­velődésügy vezetői évről évre kijelölték egy-egy tanév fő feladatait, kiemelve a tenni­valók sokaságából egy-egy tantárgy tanításának a meg­reformálását, egy-egy nevelési feladat megoldását, egy-egy évforduló megünneplését. Vannak, akik úgy emlékez­nek vissza ezekre az évekre, mint az „ügyeletes szem­pontok-’ korszakára. Az oktatásügy irányításá­nak ez a módszere nem vált be. Fő hibája az volt, hogy az „ügyeletes szempontok” meghirdetésével akaratlanul is elterelte a figyelmet a mindennapok iskolai tenniva­lóinak sokoldalúságáról. Ezekben az években nem­egyszer az történt, hogy messze hangzó dicséretet ka­pott az az iskola, ahol látvá­nyos ünnepségsorozattal em­lékeztek meg a tanév fontos évfordulójáról és a dicsére­tek osztogatói még csak nem is sejtették — mert erre már nem fordítottak figyelmet —. hogy az ünnepi készülődés sürgés-forgásában mélyre zuhant az oktatás és a nevelés színvonala. Ez az Irányítási módszer nem serkentette eléggé az is­kolákat. a helyi vezetőket és a pedagógusokat arra. hogy elsősorban a saját portáju­kon nézzenek körül: melyei; a helyben megoldandó és megoldható legfontosabb és legidőszerűbb^ feladatok. Mert van. ahol a tanulók munkafe­gyelmének és az iskola rend­jének a megszilárdítása a leg­sürgősebb. másutt a magas bukási százalékok csökken­tésére kell hathatós progra­mot kidolgozni, megint má­sutt az állami és a társadalmi erőforrásokat kellene minél gyorsabban megnyitni az is­kola egészségügyi viszonyai­nak korszerűsítésére, a szer­tárak gazdagítására, a málla­dozó vakolat felújítására. Ma az számít jó oktatás- ügvi vezetőnek — a falusi is­kola tanítójától és igazgatójá­tól a járási, vagy a megyei szakelőadóig —. aki először józanul, lelkiismeretesen és szakszerűen megvizsgálja azt. ami van. azután a valóságos helyzetet egvbeveti azzal, aminek lennie kellene, amit el kell érni. s ennek a szem­besítésnek a tanulságai alap­ján jelöli ki a legközelebbi és a távolabbi tennivalókat. Az országos helyzet és az országos igények egybevetése még soha a magyar oktatás­ügy történetében nem volt olyan széles körű. mint annak a felülvizsgálatnak a kereté­ben. amelyet a párt X. kong­resszusa határozott el nem egészen két esztendővel ez­előtt. A kongresszusi határo­zat kimondta: ,.A kongresz­szus megállapítja, hogy okta­tási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társa­dalom szocialista fejlődésének egvik tő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei vizsgálják meg az állami ok­tatás rendszerét. s gondos­kodjanak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről.” Oktatásügyünk egészséges fejlődéséi a kongresszus előt­ti években tagadhatatlanul hátráltatta az ötletszerűség, a nem eléggé kiérlelt irány­elvek elsietett meghirdetés;: és megvalósítása, amire itt bizonyára elegendő egyetlen példaként az annak idején „öt plusz egy” elnevezéssel meg­indított országos mozgalmat említeni. A kongresszusi hatá­ü Je’enícs a népgazdaság 1972. é?i fejlődéséről is Rendeletben szabályozták a mezőgazdasági szakcsoportok működését ü Intézkedések a közúti forgalombiztonság növelésére Losonczi Pál fogadta Szonovnin Luvszant • • ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese elő­terjesztése alapján a kor­mány egye tér töleg tudomá­sul vette a magyar—szovjet gazdasági és müszaki-tudo. mányos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésének előkészítéséről szóló jelentést, és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok bizottságát, hogy az elő­terjesztésben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá a magyar delegáció részletes tái-gyalási irányelveit. A kormány jóváhagyólag tudomásul fette Fehér La­josnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének jelentését a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzul­tatív kormányközi bizottság Budapesten, szeptember 12— 15 között megtartott I. ülés­szakáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország közötti szorosabb és hatéko­nyabb gazdasági együttmű­ködési formák, elsősorban a termelési kooperációk kiala­kításának lehetőségeit. Az ülésszakkal egyidőben meg­alakult a tudományos-mű­szaki együttműködési albi­zottság. A Minisztertanács utasította a konzultatív kor­mányközi bizottságot. hogy részletesen foglalkozzék a tárgyalások során felmerült kérdések további vizsgálatá­val és megoldásával. A Minisztertanács meg­tárgyalta az Országos Terv­hivatal elnökének az 1972. évi gazdasági fejlődésről és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló elő­terjesztését. A kormány meg­állapította, hogy a gazdaság 1972-ben a népgazdasági tervben kitűzött irányban fejlődik, a terv fő célkitűzé­sei teljesülnek, megfelelő ütemben növekedett a társa­dalmi össztermék és az ága­zatok zömének termelése. A beruházások növekedé­se mérséklődött, az ipari eredetű készletek csökken­jek, a fogyasztás pedig a tervezett mértékben emel­kedett Az export növekedé­se meggyorsult, míg az im­port az előző évi alatt ma­radt. 1972. első nyolc hónapjá­ban az ipari termelés 6—6,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezt teljes egé­szében a termelékenység számítottnál gyorsabb növe­kedése biztosította. A mun­ka-, és üzemszervezésben azonban számos hiányosság tapasztalható, ami egyes te­rületeken akadályozta a ka­pacitások jobb kihasználá­sát, a hatékonyabb termelést. A mezőgazdaság termelési eredményei a tervben számí­tottnál kedvezőbbnek mutat­koznak. Különösen a sertés- tenyésztés és értékesítés fej­lődött gyors ütemben, ami biztosította a lakosság húsel­látásának javítását és jelen­tős többletexportot tett le­hetővé. A közlekedés áru- és személyszállítási feladatát különösebb fennakadás nél­kül ellátta. A városi közleke­désben azonban nem csök­kent lényegesen a zsúfoltság. A , lakosság pénzbevételei mintegy 9 százalékkal, ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek 7 százalékkal, a mezőgazdaságból származó bevételek 3 százalékkal emel­kedtek. Tehát az előző évek­hez képest a két fő jövedel­(Folytatás a 3, oldalon) Tanácskozás a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelemről Nyírmeggyesen tartotta ütéséi a TOT fejlesztési bizottsága Szeptember 21-én a nyír­meggyes! Petőfi Termelőszö­vetkezetben tartotta ülését a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa fejlesztési bizottsága. A fejlesztési bi­zottság tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a megye és a mátészalkai járás párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői, a há­rom tsz-szövetség és a MÉK vezetői. Megjelent az ülésen Moharos József, a TOT el­nökhelyettese és dr. P. Sza­bó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Az első témát, A zöld­ség-gyümölcs szövetkezeti kereskedelem (MÉK) tevé­kenysége címmel Deák Ist­ván, a SZÖVÉRT elnöke is­mertette Az új státusz sze­rint második éve működnek a MÉK-ek. Az előterjesztés, valamint a vita is aláhúzta, javult a szövetkezeti zöld­ség-gyümölcs kereskedelem, azonban még sok a teendő, hogy a szövetkezetek válla­lata funkcióját betöltse. Olyan szövetkezeti vállalattá kell válni a MÉK-nek, amelynek keretében minden jól dolgozó termelőszövetke­zetnek és ÁFÉSZ-nek meg kell találnia számítását. Az előterjesztést a vitában el­hangzott javaslatokkal a fej­lesztési bizottság elfogadta és azt a TOT, SZÖVOSZ együttes elnökségi ülésére terjeszti. A tél i alma-termesztés hely­zete és rekonstrukciója cím­mel Szabó László, a nagy- kállói Zöld Mező Termelő- szövetkezet elnöke terjesz­tette elő a második napiren­det. Az előterjesztést vita nélkül lezárták, azzal, hogy nem végleges álláspont, ha­nem egy előzetes javaslat. A tanácskozáson ismertetésre került a szövetkezetek sze­mélygépjármű-ellátása, a most végrehajtásban lévő kormányhatározat tükrében. A tanácskozás befejezté­vel a résztvevők megtekin­tették a Petőfi Termelőszö­vetkezet több, mint ezer­holdas gyümölcsösét. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtök délelőtt hiva­talában fogadta Szonomln Luvszant, a Mongol Népköz- társaság nagy népi huráljá- nak első helyettesét, aki a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt, működési kormányközi bi­zottság VL ülésszaka alkal­mából a mongol delegáció vezetőjeként tartózkodik ha­zánkban. A fogadáson részt vett Ká­das István, a Külügymlntsz- térium főosztályvezetője és P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete is. (MTI) A politikai oktatásról tárgya!!; a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szeptember 21-i ülésén a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa az 1971/72. évi szakszervezeti politikai tömegoktatás tapasz­talait, és az ez évi felada­tokat elemezte. A szakszervezeti politikai oktatásnak változatlanul fö feladata a dolgozók szocialista tudatának, magatartásának, szocialista erkölcsének fej­lesztése és ezáltal politikai, társadalmi, termelési aktivi­tásának növelése. Mint az SZMT megállapította, az el­múlt oktatási évben újabb sikereket értek el a tömegok­tatásban. Ennek egyik oka, hogy több góntíot fordították a szervezésre, különösen a szociálist^ brigádokban dol­gozók be vonására. A társadal­munk időszerű kérdései tan­folyamán több mint 5 és fél ezer hallgató vett részt, míg a szocialista demokrácia kér­déseivel 7 ezer dolgozó fog­lalkozott. A világpolitika idő­szerű kérdéseinek tanfolya­mán 1200 hallgató tanult., Ta­pasztalható, hogy növekedett a fiatalok és a középkorú dol­gozók tanulás iránti érdeklő­dése és a nők aránya meg­közelítette az 50 százalékot. Ha az 1971/72. oktatási év eredményeit vizsgáljuk, meg­állapítható az, hogy az el­múlt évekhez képest jelentős a fejlődés. Ezt bizonyítja a tanfolyamok számának és a hallgatók létszámának a nö­vekedése is. Például az 1968/ 69. oktatási évben a tanfolya­mok száma 346 volt, s a hallgatók száma nem érte el a 10 ezret. Az 1971/72. oktatási évben a tanfolyamok száma már 573 volt, s ezeken csak­nem 14 ezer hallgató tanult. Ehhez az eredményhez több tényező járult hozzá. Többek között az, hogy a hallgatók érdeklődési körüknek megfe­lelően választhatták meg, hol kívánnak tanulni, a propa­gandisták kiválasztása cí- megbízatása, oktató-nevelő munkájuknak minőségi javu­lása. Nem mellékes az sem, hogy a közép- és alapszervek igyekeztek zavartalan körül-. ményeket biztosítani a tanu­láshoz, jobban számítottak i\ szocialista brigádokban dol­gozókra. A pártszervezetek a legtöbb helyen igyekeztek maximális segítséget adm, é;> a pártbizottságok i# figye­lemmel kísérték a szakszer­vezeti politikai oktatási. Hozzájárult az eredmény­hez az is. hogy az MSZMP megyei Bizottságának' okta'ási igazgatóságán tartott évad előtti propagandista tovább­képzésen 66 tanfolyam vezető vett részi'. A vezető propa­gandisták részére az évközi előkészítőket . rendszeresen megtartották. Továbbá, hogy a szakszervezeti megyebizo't- ságok által szervezett tájé­koztatók a korábbi évekénél jobbak voltak. Az SZMT az elmúlt okta­tási év értékelése és elem­zése alapján határozta meg az idei oktatási év feladatait Egyebek között fontos fel­adatként jelölte meg. hogy növelni kell a propagandisták körében a munkások és a nők, valamint a szocialista brigádvezetők arányát. Kép­zésültre, ismereteik bővítésé­re több gondot szükséges for­dítani, mert elsősorban fel- készültségüktől függ az ok­tatás eredményessége. Ennek érdekében az MSZMP megyei bizottságának oktatási igaz­gatóságán megszervezik a ve­zető propagandisták előkészí­tő tanfolyamát. Több figyel­met fordítanak a jövőben a kiváló propagandisták mun­kájának elismerésére is. Hang­súlyozta az SZMT: ki kell dolgozni a bejáró munkások szakszervezeti oktatásba való bevonásának a módszereit, le­hetőségeit is. rozat nyomán az ötletszerű­ség helyét a valóság fényei­nek és összefüggéseinek átfo­gó tanulmányozása vette át. Szakértők százai láttak mun­kához: iskolákban, főisko­lákban. egyetemeken és a művelődésügyi apparátusban dolgozó pédagógusok, a legkülönfélébb szaktudo­mányok képviselői, köz­gazdászok. szociológusok, pártmunkások. Jelentéseik, beszámolóik, elemzéseik, ta­nulmányaik könyvtárnyi mé­retű anyagának birtokában ült össze júniusban a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülése, hogy megvitassa az állami oktatás helyzetét és feladata­it. A sokoldalú elemzéshez já­rult hozzá a napokban meg­tartott országos közoktatás- politikai aktivaértekezlet is. A Központi Bizottság ha­tározata, valamint az ülés re­ferátumainak szövege még a nyár folyamán, a tanév meg­kezdése előtt napvilágot lá­tott. S szeptember elsején • a pedagógusok abban a meg­nyugtató tudatban állhatták tanítványaik elé, hogy a nyár folyamán nagyon lénye­ges dolog történt. Kimondhatjuk-e vajon, hogy az idei tanév alapvető­en különbözik minden eddigi­től? Ha a kérdésre egyértelmű­en igennel válaszolnánk, ez könnyen félreértéseket szül­hetne. Nem felejthetjük el, hogy az iskolai munka most is sok helyen régi, korsze­rűtlen épületekben kezdődött el, hogy még mindig nincs elegendő szakképzett pedagó­gus a katedrákon, hogy a gyerekek ugyanazokból a tankönyvekből tanulnak, amelyek sok év óta ‘hozzájá­rulnak a túlterheléshez indo­kolatlanul földuzzasztott tényanyagukkal, és hogy az óvónők. tanítók, tanárok, igazgatók sem sajátíthatták el egy csapásra azokat a módsze­reket, amelyekkel korszerűb­bé és hatékonyabbá tehetik a munkájukat. De még távolabb kerülnénk az igazságtól, ha azt állíta­nánk, hogy az idei tanév pontosan olyan, mint a többi. Még a legrégibb iskolaépület­ben is másként lát munkához a pedagógus, ha tudja, hogy évekre szóló dokumentum je­löli az iskolaügy fejlődésének irányát, véget vetve a kéte­lyeknek és a bizonytalanko­dásoknak. Bátrabban igazítja a tananyagot a gyerekek va­lóságos teherbírásához, ha tudja, hogy a párthatározat félreérthetetlenül sürgeti: „A pedagógusok a követelmények megvalósításához kapjanak fokozott önállóságot,” Maga­biztosabban lép az úttörők és a KISZ-esek elé, ha maga mögött, érzi a párthatározat kettős figyelmeztetését: „Az iskolai életben szélesíteni kell a tanulók, a hallgatók jogait, és növelni kell felelősségérze­tüket.” S még a szegényes munkafeltételek láttán sem csügged el túlságosan, ha ar­ra gondol, hogy a határozat szerint az oktatásügy fejlesz­tését „a következő időszak­ban kiemelt társadalmi fel­adatként kell kezelni, ezért a nemzeti jövedelemből a je­lenleginél nagyobb hányadot kell ráfordítani”. Az általános bátorítás, az általános iránymutatás azon­ban nem elegendő önmagá­ban. Sok pedagógus, szülő, if­júsági vezető, tanácsi tiszt­ségviselő szeretné pontosab­ban tudni: mi a dolga a párt­határozat valóra váltásában a mai napon és a legközelebbi jövőben. A legtöbb iskolában, sok társadalmi szervezetben, szá­mos helyi tanácsban hozzá­fogtak már, hogy elkészítsék a helyi tennivalók pontos és kézzelfogható listáját. A szeptember elsejei első csöngetés óta folyik a munka az oktatási intézetekben. Részben még a régi feltételek között, a régi módon, mégis egyre inkább abban a szel­lemben. amelyet a júniusi párthatározat sugároz. LAPUNK TARTALMAK <5r,t A munkásokkal együtt (3. oJ'iaJ) Kukoricatermesztés — korszerűen <4. oldal) ISG-termékck Mátészalkáról (3. oldal) A labdarúgó- pályákról jelentjük (7. oldal) —mmmimi. ■ iii—i——■»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents