Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
fVTi. augusztus #. treöer-teA-TABOFSzAö = vasärnart wellíklet #. oMaS Marosán György: Az úton Visszaemlékezéseinek első kötete, a Tüzes kemence az eszmélés, s az osztályharc tudatos vállalásának krónikája volt. egészen a felszabadulásig. A mostani, második könyv már a küzdelmekben edzett, érett politikus sorsán át világítja meg azokat a mozzanatokat, amelyek végül is történelmi jelentőségű lépéshez, a két munkáspárt egyesüléséhez vezettek. Marosan jelen munkája az 1945— 1948 közötti három esztendőt öleli fel, azt az időszakot, amikor a reakció támadásból fokozatosan védekezésbe szorult, s amikor a népi demokratikus állam minden egyes pillérét csak rendkívül bonyolult harc árán lehetett létrehozni. A szerző nagy érdeme az a közvetlen, személyes hang, amellyel minderről szólni .tud, visszaemlékezései vonzerejét elsősorban mégsem ez, hanem a szubjektív előadásmóddal párosult őszinteség adja. Nem volt könnyű eljutni odáig a szociáldemokrata pártban, hogy tisztázódjék: ki hol áll, s mit akar. Ám nem bizonyult simábbnak az a folyamat sem, amelynek eredményeként létrejött a kommunistákkal való együttműködés. Marosán nyíltan, s más visszaemlékezéseknél sűrűn föllelhető utólagos okoskodás nélkül ír minderről, találóan érzékeltetve, fölidézve azt a politikai légkört, amelyben a sodró lendületű események lezajlottak. Jó érzéke van a tömörítéshez, a lényeg megragadásához — a kisgazdák vezérével. Nagy Ferenccel folytatott rövid párbeszéde például alig több egy oldalnál, de mindent közöl az akkori kisgazda taktika jellemzőiről — s ezért könyve letehetetlenül izgalmas. Amit eddig elmondtunk. Jelzi ugyan a mű értékeit, de igazi rangját nem mutatja meg. E rang abban van, hogy szinte észrevétlenül, de valójában minden esemény mögött megmutatja a mozgatóerőket, azokat a politikai szándékokat, amelyek — akár a földosztásról. akár a csendőrség fölszámolásáról, az államosításról, a forint megteremtéséről legyen is szó — hol rejtve. hol nyíltan drámaivá tették a hatalomért folytatott küzdelmet. Az idősebbek előtt aligha szükséges bizonygatni, hogy 1945-ben, 46-ban, de még 1947-ben is sokféle Játszmát vitt a belső és külső reakció, ám a fiatalabbak— Azokat most Sofőr Sza. bóéknak hívják! — Sofőr Szabó Qyurka bácsi ott ül a cimbalom mellett — mondta erre a kamaszpincér, és odakisérte. De mire odaért Gazda Szabó Gyurka lehervadt szájáról a how do you do. s ennyi lett belőle: — Jó napot Gyurka. Szervusz. Csak másodsorban szervusz, úgy megfeküdte az idegenség. A vendéglő is más lett. modern, tiszta, az emberek is mások, ismeretlenek s Gyurka is más. Nyírott bajszos. vállas valaki, testére szabott angolszövet ruhában, svájci órával a karján, de szappantagadó olajfóltokka! a keze fején. És a S2eme is idegenül vibrált kevéskét míg az értelmére mérte, és fogadta a köszönését. — Jó napot Gyurka, szerbusz. Hazajöttél’ — Hazahoztam a fathert szóval az öregeket. — ülj le. Mit kérhetek7 Sört? — Viszkit szoktam. de talán... — Brandy jó lesz? Mer’ én a sörnél maradok Ittak, és nézegették eg\ mást keresvén a mostan' ban a régit, a cimborát és udvarias kérdésekkel várták. végig kell menni nak ez már tananyag csupán. A szerző — a szemtanú Szenvedélyességével s a politikus józan okosságával — lefújja a tananyagra ülepedett port, s meggyőzően rajzolja fel azok képét, akik a barikád egyik meg másik oldalán sorakoznak fel. Régmúlt ugyan, de előadásában jelenné válik, érdeklődőből társsá téve az olvasót, mert nemcsak értelmi, hanem érzelmi azonosulást is kivált az a három esztendő, amelyet hőskorszaknak neveznek. Mint Marosán könyve is bizonyítja, nem alaptalanul. A teremtés korszaka volt ez, káosszal, fájdalmakkal, kudarcokkal, de persze a győzelmek, a tettek, a haladás boldogságával is. Marosán nem röstelli érzelmeit, elfogó- dottan vall arról, mi minden játszódott le az emberben, aki alakítója és viselője volt egy személyben az eseményeknek. Objektív okok sorával, s ugyanakkor a részes szubjektivitásával igazolja az egyesülés történelmi szükségszerűségét, a magyar munkásosztály egységének megteremtését. Nem volt ez diadalmenet; szívós, sűrűn éles, nem egyszer a kommunisták és a szociáldemokraták közötti kölcsönös vádaskodással nehezített harc gyümölcseként jött létre. A szerző valósághűen húzza meg a frontvonalakat, .nem fűz utólagos magyarázatokat semmihez. Hiszi — s igaza van —, hogy a tények önmagukért beszélnek. Nevek, s hozzájuk kapcsolódó tettek, állásfoglalások sora vonul el előttünk, sok min- áen olyasmi, amiben magunk is — középkorúak és idősebbek — résztvevők voltunk. Ez tenné, hogy fontos számunkra a könyv? Minden bizonnyal ez is. Ám még inkább az, hogy ami lapjain szerepel, az minden apró és nagy mozzanatában a magunk, az új Magyarország történelme. Marosán György munkáját a Magvető Könyvkiadó jelentette meg. <M.) ANYANYELVŰNK A pozitív szó és társai Ma a szakirodalomban, a napi sajtóban, az értekezleteken az idegen szavak újra nagyon elszaporodtak. Használják őket fiatalok, öregek, művelt emberek, kevésbé műveltek, sokszor úgy, hogy tisztában sincsenek a használt szók jelentésével. Sok szép és kifejező magyar szót szorítanak háttérbe ezek az idegen szavak. Egyik-másik idegen szó a mindennapi használatban annyira elkopott, ha a szak- nyelvben, a tudományos nyelvben előfordul, megnehezíti az értelmezését és emlékezetben tartását a beszédben annyira megszokott, nagyon is általános jelentése. Ilyen mindennapos, állandóan használt szavainkká váltak az objektív és szubjektív, okjek- tivitás és szubjektivitás szók. Objektív akadályokról, objektív feltételekről, okokról és tényezőkről beszélünk a tényleges, a valóságos feltételek, okok és tényezők helyett, objektív és szubjektív véleményeket és döntéseket emlegetünk a tárgyilagos, elfogulatlan, pártatlan, részrehaj lattan és egyéni, sajátos, egyhátha elővillan az esztendők mögül. — Remélem, milliomos lettél? — kérdezte a sofőr. — Mert én csak motorkocsis... — Milliomos? Egy frászt! Agent vagyok a National Companynál... — Az mi? — Ügynök... — hirtelen kijavította —, képviselő... — és hogy ne kérdezhessen a másik, úgy folytatta, mint valami leckét. — Kasszagépekben utazom. bejártam már a félvilágot... New Yorkban házam van, feleségem... olasz, Ludynak hív. ják, két fiam, Jim and Joe. egyszóval oké az egész... És te? — Nekem is van egy házam a tietek helyén, két fiam. Gyuri meg Jancsi, feleségem Csősz Lakatos Mar. gó. azt már mondtam, hogy sofőr vagyok, — s huncut mosollyal —. egyszóval nekem is oké az egész. Az amerikás harangozott a poharával: — Hát akkor oké. szervusz! — Szerbusz! Iszunk még egyet? — Azt majd én... Kérte. itták, a sofőrhöz többen odaköszöntek, el. ment mellettük a körzeti rendőr is, és az ujjával tréoldalú vélemények és döntések helyett. Mennyi szép, találó és mindenki számára világos szót szorít háttérbe e két idegen szó! Ugyanilyen szürke, keveset mondó szavakká váltak az örökös használatban a pozitív és negatív szók is. A pozitív szót nyugodtan odatesf.zük jelzőnek a válasz, az ígéret, a nézet, a magatartás szók elé egyaránt. Pedig a pozitív válasz, a pozitív ígéret lehet határozott, biztos, valóságos, igenlő, helyeslő, bíztató, a pozitív nézet és magatartás pedig lehet haladó, a haladást segítő, előrevivő. E magyar szók sokkal pontosabban fejezik ki a mondanivalót. Vagy talán éppen ezért kerüljük e magyar szavakat? Ne csodálkozzanak ezek után a filozófusok, a matematikusok, a kémikusok, ha a laikusok az objektív ellentmondás, az objektív idealizmus, az objektív tárgylencse, a pozitív szám. a pozitív elem, a pozitív kép kifejezéseket a legképtelenebb módokon magyarázzák! Bachát László fásán megfenyegette a sörért, de az a régi cimbora- ság sehogyan sem jöttvísz- sza, csak integetett -a múltból, mint egy távoli íejía, amire ez van írva: Miért? Pedig, ha bármelyiküket kérdik, szavával hi- teli, hogy rendes ember a másik. — Először nem mondom, nehéz volt — öklözött a fagyos csendbe George —, osztrák láger, kikötőmunka Hamburgban. Sokszor a zsákokon aludtam. De azután kikerültem, és all right lett. hát most oké! Itthon tudod mi volt? Az öreg börtönben, én a bányában... Én nem voltam te, én kulák voltam... Mit mondjak neki? — találgatta Béres Szabó. — Azt nem mondom, mert nem is érzem, hogy amikor te gimnáziumba jártál, én mes a trágyát tapostam, én sem voltam te... — Eljössz hozzánk? — kérdezte, csak azért. hogy szóljon. — Apámék ott vannak... Hangolt a cigány, lassan esteledett, és az éttermet mint valami leeresztett függöny. úgy fátyolozta a füst — Te Gyurka — kérdezte George jó idő múlva — volt a fatheréknál a padláson néhány birkakolomp. Mitől kiváló egy könyvtár ? ÉI6 irodalom fővárosi művészekkel — 16 községi könyvtár gondozása „Kiváló üzem7, „Élüzem” — ezekhez hasonló rang a „Kiváló könyvtár” cím, amelyet 1971. április 4-én megyénkben egyedül a tisza- löki könyvtár nyert el. Egy kiváló vagy élüzemben minőségi munka, korszerű gyártmányok, magas fokú munkaszervezés, szakérte. lem és még számos átlagon felüli mutató alapján ítélik oda a címet, a vele járó anyagi támogatást és a dolgozók személyes jutalmát. Egy könyvtárnál, természetesen másak a követelmények. De itt is a minőség a mérce: az olvasólélszám aránya a lakosság számához viszonyítva, a munkásolvasók táborának alakulása, az egy olvasóra jutó évi kötetek száma és még több fontos tényező dönti el, milyen a könyvtári kultúra, hol tart az olvasóvá nevelés, hogyan tudják kielégíteni, újszerű szolgáltatásokkal, tájékoztatással, bibliográfiai ajánlásokkal az egyes kollektívák, olvasók igényeit. Ipari község Tiszalökön kedvező feltételei alakultak ki a színvonalas, a lakosság mind nagyobb rétegeit érintő könyvtári munkának. Jövőre lesz húsz éve, hogy megnyitották a közművelődési könyvtárat. A jelenlegi modern épület elkészülése után pedig napjainkig a megye legkorszerűbb és erre a célra épített könyvtárát találhatjuk meg Tiszalökön, ahol az évek során a lakosság foglalkoztatottsági viszonyai is sokat változtak. Nagyfokú átréteg. zcdést eredményezett az iparosítás; — az erőmű, a vegyesipari vállalat, a vegyesipari ktsz. az ÉRDÉRT Vállalat, a HÓDIKÖT, a ha. jóépítő és javító üzem, a helyi lakosság zömét foglalkoztatja. A lakosságnak kevesebb. mint 20 százaléka él a mezőgazdaságból. A nagyközség jellemzője még, hogy csekély az ingázók száma, a szomszédos Tiszavasvári Alkaloida sem vonzotta tömegesen a tiszalökieket. Ilyen népességi, gazdasági. társadalmi talajon kellett a korábban járási, jelenleg pedig körzeti könyvtár, nak megtalálni az utat az olvasók százaihoz. Az évek során szoraos munkával, a jó könyvtári, olvasótermi adottságokat tökéletesen kihasználva. az olvasók ezreivel ismertették meg a ma. gver és a világirodalom legjobb alkotásait. A könyvtári felvilágosító és propaganda- munkában az egyik legfontosabb feladatuknak tartották és tartják a mai magyar iro. meg tehéncsengő, nem találtátok meg? — Dehogynem... — Nekem adnád? — Szívesen. De minek; nyujorkban nüicsen csordajárás! — A gyerekeknek... hazulról. Sokszor eszembe jut. Olyan szépen szólt, amikor legeltettünk a tarlón. — Elviheted az egészet. — Thank you... majd küldök érte valamit. — Szóra sem érdemes — mondta Sofőr Szabó, és elfeledte, hogy a fia állandóan Lee farmernadrágért nyúzza. Felálltak és fizettek. — Hazaviszlek — mondta George a hamburgi Ford mellett, de Gyurka nevetve a Trabantjára mutatott. — Nekem is van, igaz- hogy csak mutatja! A koraestben úgy fénylettek a lámpák, mint a búcsújáró szentjánosbogarak. Magasan az oszlopokon soksok, lenn a földön kétszer kettő egymás után. Az első kettő mögött Szabó Gyurka mosolygott: Megint murizik majd az asszony, s a másik kettő mögött Mr. George Sabo éppen cigarettára gyújtott. Tulajdonképpen oké az egész — gondolta, csak azt nem tudta, mi az a parány' motoszkáló fájdalom a szíve alatt... dalom népszerűsítését. Különös figyelmet fordítanak a szovjet és a népi demokratikus országok irodalmának megismertetésére is, amit az MSZMT olvasómozgalom során elért megyei első helyezésük is bizonyít. S a legfrissebb „Kell a jó könyv” pályázaton, melyet a Magyar —Szovjet Baráti Társaság hirdetett meg, eddig százötvenen vettek részt. Plafon körül A könyvtárnak mintegy 30 ezer kötete van, az olvasók száma meghaladta az 1600-at — a nagyközség lé- lekszáma 6 ezer — az egy év alatt kikölcsönzött kötetek száma 66 ezer, a rendezvények száma 79. Az olvasók száma, a lakosságéhoz viszonyítva elérte az ideális 28 százalékot. Egy olvasó átlagosan egy év alatt 43 kötet könyvet kölcsönöz és olvas el. Ezek a mutatók évről évre egyenletesen emelkednek, s messze meghaladják a megyei és az országos szintet. Az egy lakosra jutó évi könyvbeszerzési keretük 10 forint 30 fillér, amely háromszorosa a megyei átlagnak. Érdemes megnézni, hogy a lakosság milyen rétegei olvasnak, mi. lyen a korosztályok szerinti megoszlás, hogyan igyekeznek a különféle rendezvényeket az olvasóvá nevelés szolgálatába állítani... A 25 évesnél idősebb olvasók között — számuk 382 — szép számmal találunk fizikai dolgozókat. Pontosan 306 fizikai munkás olvassa rendszeresen a hazai és a világirodalom alkotásait és tájékozódik a 130 féle újság és folyóirat között érdeklődése szerint, A fizikai dolgozók közül 105 a mezőgazdaságban található meg, amely arányaiban meg is felel a nagyközség termelési profiljának. A középiskolai olvasók száma 275, az általános iskolásoké pedig 622. Ez százalékban SriAsVzve: a gimnáziumi tanulók 81, az általános iskolások 92 százalékát foglalja magába. Ezek a számok azért fontosak, mert Tiszalökön jól felszerelt, önálló könyvtárossal működő, erős iskolai könyvtár is van. A fiatalok mégis eljárnak a körzeti könyvtárba, mert ott nemcsak több könyv között válogathatnak, hanem különféle rendezvényeken is részt vehetnek. Rendszeresen tart a könyvtár a KISZ korosztályú fiataloknak klubfoglalkozásokat. Jó a kapcsolat a községi társadalmi és tömegszervezetekkel. Valamennyi rendezvényüket a művelődési házzal és az iskolákkal közösen bonyolítják le. Nagy figyelmet szentelnek a szocialista brigádoknak, segítik ajánló bibliográfiával, vetélkedőkkel, olvasási ajánlójegyzék készítésével a kulturális vállalások megvalósítását. Fejtörők, ajánlások Irodalmi fejtörőket is tartanak a könyvtárban, főként az iskolás fiataloknak, a győztesek könyvjutalomban részesülnek. A könyvtár gyermekrészlegében az alsó tagozatos tanulóknak mesedélutánokat, diafilmvetítést, irodalmi vetélkedőket rendeznek. Az áprilisi gyer- mekkönyvhónap során bemutató foglalkozáson látták vendégül a gyerekeket. A legjobban szereplőket jutalomból elvitték Nyíregyházára a debreceni Csokonai Színház Hókirálynő című mesejátékának előadására. Gyakran kerül sor a könyvtárban irodalmi és osztály- főnöki órákra, ahol a holnap olvasói megtanulják a legelemibb könyvtári ismereteket is, hogy később jól használhassák a különféle lexikonokat. szótárakat, adattárakat, kézikönyveket... De nem húzódik csigaház. ba a könyvtár, nemcsak a falakon belül igvekszik megkedveltetni az olvasást, a könyvet. Rendszeresen is- métlődőek a művelődési ház ifjúsági klubjában tartott klubfoglalkozások. A honismereti szakkör gyűjtőmunkáját szemléltető képekkel, könyvekkel, diafilmekkel se. gítik. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmával fej. törökét rendeztek, a győzte, seket szakkönyvekkel jutalmazták. Kitartó munka eredménye, hogy az olvasók átlag- életkora megfiatalodott, a 14—26 év közöttiek száma 364-ről 574-re emelkedett, így az olvasók 39,4 százaléka 14 éven aluliakból, 36.4 százaléka a KISZ korosztá- lyúakból, míg a töűbi a 26 éven felüiekből áll. A tiszalöki könyvtár elért addig, hogy a mennyiség helyett a minőség alakítása köti le a könyvtár dolgozóinak figyelmét. A könyvállomány megközelíti a 30 ezret. Ennél több könyv már el sem fér az épületben. A további vásárlásoknál arra törekszenek, hogy olyan műveket szerezzenek be, amelyeknek első kiadásai már elavultak. Elsősorban áll ez a mezőgazdasági művekre, ahol az agrotechnika gyors fejlődése során a né. hány évvel ezelőtt kiadott szakmunkák egy része már használhatatlan. A könyvek beszerzésénél messzemenően figyelembe veszik az olvasói igényeket, a község, az üzemek termelési profilját. A törzsanyagon kívül kiemel, ten kezelik a marxizmus—leninizmus esti egyetem, az általános és kö. zépiskolák kötelező és aján. lőtt olvasmányszükségletét. Több példányban szerzik be a kézikönyveket, lexikonokat. Versenyben két évig Úgy tartják, nem elegendő azonban csak a könyvtárosok figyelmet felkeltő, aján. ló szava a művek megked- veltetése érdekében. Szemé, lyes művészi, irodalmi élményekre is szükség van. Ezért rendszeresek a könyv, tár rendezésében az előadóművészek estjei, neves fővárosi művészek fellépésé, vei is barátokat próbálnak szerezni az olvasásnak. Leg. közelebb az őszi megyei könyvhetek során nagyszabású irodalmi esten látják vendégül a helyi művelődési házban Sinkovics Imrét és Gombos Katit. Az eát szervezésébe a Magyar írók Szövetsége, a rádió és a tévé illetékesei is besegítenek. Nem feledkeznek meg azonban a körzeti tennivalókról sem; Tiszalökön kívül még 16 község 32 könyvtári egység módszertani irányítá. sa tartozik a kiváló könyvtárhoz. Tavaly két új könyv, tárat nyitottak a körzetben, Tímáron és Tiszaberceien. El. sősorban az elhelyezési viszonyokat igyekeznek javíta. ni, hogy mind kevesebb helyen legyen a könyvtár az iskolafolyosón egy lelakatolt szekrényben. A helyi és a tiszalöki könyvtári vezetők fáradozása nem eredménytelen. Legutóbb Rakamazon újult meg a könyvtár, 9 ezerről 15 ezerre emelték az évi könyvtári támogatást, Szabolcs községben is megfelelő helyiségről gondoskodnak a könyvtár számára. Bár a körzeti könyvtár fenntartása a Tiszalöki Járási Tanácstól a Tiszalöki Nagyközségi Tanácshoz került át, ez semmiféle zökkenőt, visz. szaesést nem okozott a könyvtár életében. Sőt. a fejlődés továbbra is fokozatosan kimutatható. Meg akarják védeni a kiváló címet. Ehhez még másfél éves kitartó munkára van szükség, ugyanis legközelebb 1974. április 4-én osztják ki a kiváló címeket és díjakat az 1972. január 1. és 1973 december 31-e közötti könyvtári „teljesítmények” alapján. A két évből eddig egy jó fél év telt el. Biztatóan. Sok új olvasó került közelebb a könyvek világához, sok régi olvasó állította magasabbra az önmaga iránt támasztott követelményeket. Mindehhez a könyvtár valamennyi mun. katársának sok köze van, és várhatóan az lesz a következőkben is. P. GJ
