Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

sftrtT 1 » a VÁSARNACT SffiÉlfiREET — De, Rómeó kérlek...? KÉSEI UDVARLÁS — Bácsi, tessék várni egy kicsit, amíg a kisasszony megtalálja a müíogsorát... TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA Filmezés mindhalálig. A „hullócsillagok“ rejtélye A meteorok megjelenése már régen felkeltette az em­berek érdeklődését. Régi kí­nai, indiai és görök kéziratok bizonyítják, hogy már 2—3 ezer évvel ezelőtt is észleltek meteorokat és megkísérelték e jelenség megvilágítását. Azonban csak a XVIII. szá­zad végén, XIX. század elején sikerült felbecsülni azok ma­gasságát és sebességét, s be­bizonyítani, hogy a meteor feltűnése a bolygóközi tér­ségből a Föld légkörébe beha­toló szilárd részecskékkel függ össze. Kiderült, hogy az esetleges szórványos meteorokon kí­vül, meghatározott évszakban meteoráramok is vannak és az adott áramlás valamennyi meteorjának pályája párhu­zamos egymással. Hozzávető­legesen felbecsülték azt a sebességet és pályát, amelyen az áramlást előidéző meteor- rajok haladnak. Bebizonyoso­dott, hogy néhány áram pá­lyája közel álló az ismert üs­tökösök pályájához. Ebből vonták le azt a következte­tést, hogy a meteoráramok az üstökösmag széthullása kö­vetkeztében keletkeznek. Bizonyítanak a fényképek Fényképes megfigyelések adatai alapján ez ideig több ezer meteortest pályáját szá­mították ki. Kiderült, hogy azok túlnyomó része a nap­rendszer tagja, vagyis zárt, elliptikus pályán halad a Nap körül. Alapjában véve két pályatípus figyelhető meg: az első típus — hasonlóan a hosszú élettartamú üstökösök pályájához — erősen nyújtott, majdnem parabolikus, igen nagyméretű pálya; a Föld pá­lyájának síkjához képest bármilyen hajlásszöggel. A második típushoz tartozó pá­lyák a rövid élettartamú üs­tökösök pályájára emlékeztet­nek — eléggé nyújtottak, vi-, szonylag kis méretűek, kis hajlásszöggel. A Nap körül keringő ré­szecskék a gravitációs erőn kívül a napsugarak és a ra- diatív fékezés fénynyomásá­nak erői is hatnak. A radiatív fékezés következtében a ré­szecskék pályája fokozatosan csökken és kevésbé nyújtott lesz. Végeredményben, a ré-' szecskák a Napra hullanak, ha az „úton” el nem fogja őket valamelyik bolygó. A naprendszer belső tarto-_ mányaiban (a Jupiter és a" Saturnusz pályáján belül) haladó meteortestek élettarta­ma legalább ezerszer kisebb a naprendszer élettartamánál. Következésképpen, a nap­rendszer * belső tartományá­ban a meteoranyagnak min­dig fel kell töltődnie valami­lyen forrásból. A „fényképé­szeti” meteorokat előidéz’ meteortestek pályájának többsége és a rövid élettarta­mú üstökösök pályája között hasonlóság arra a következte­tésre juttatta a harvardi ob­szervatórium egyik munka­társát, hogy a bolygóközi tér­ség a rövid élettartamú üstö kösök magjának széthullás? következtében töltődik fel. Lokátorok a csillagászat szolgálatában Fényképes módszerrel azon­ban csak a viszonylag nagy meteortestek által keletkező, kb. 10—100 milligrammnál na­gyobb tömegű, fényes meteo­rok tanulmányozhatók. Mi­lyen pályán is haladnak a parányi részecskék? A mete­or átrepülése után rövid ide­ig tartó ionizált plazmanyom marad, ami jól visszaveri a rádióhullámokat. A második világháború után e nyomok megfigyelésére először kato­nai rádiólokátorokat, később bonyolultabb, különleges rá­diólokátorokat alkalmaztak. A rádiólokációs megfigyelé­sek, miként a fényképes meg­figyelések is, lehetővé te­szik a meteortestek pályájá­nak meghatározását. Bár a rádiólokációs megfigyelések pontossága valamelyest ki­sebb a fényképeseknél, ez a hiányosság azonban ki­egyenlítődik a nagyfokú érzé­kenységgel, valamint azzal a lehetőséggel, hogy bármilyen időjárási viszonyok között 2-1 órás méréseket végezhetnek. Rádiólokátorokkal ma már megállapítható a kb egytized, egyszázad milligrammnál na­gyobb tömegű meteortestek pályája is. A rádiólokátor-bázisokon végzett megfigyelések az öt­venes években kezdődtek el Angliában (Jodrell Bank) és a Szovjetunióban (Harkov­ban). Bebizonyosodott, hogy az összes kis meteortesteknek kb. fele kis méretű, kevéssé nyújtott, nagy hajlásszögű pályán halad. A naprendszer­ben nincsenek ilyen típusú pályán haladó nagy testek (bolygók, aszteroidák, üstökö­sök). Ilyen pályák a „fény- képszerű” meteorokat létre­hozó legnagyobb meteortes­teknél szinte nem is találha­tók. Számítógépek a meteorok nyomában Hogy helyesen vettessük fi­gyelembe a megfigyelések szelektivitását, ismernünk kell a kis meteortesteknek az atmoszférában való haladásá­val kapcsolatos főbb fizikai folyamatokat, a meteorok plazmanyomairól történő rá­dióhullám-visszaverődés tör­vényszerűségeit és a különbö­ző meteorokról visszavert je­lek regisztrálásának sajátos­ságait. E feladatok megoldá­sának érdekében számos, gon­dos laboratóriumi kísérlet, el­méleti kutatás és elektronika számítógéppel végzett bonyo­lult matematikai számítás vált szükségessé. A rádiómegfigyelések ada­tai alapján bebizonyosodott hogy a Földre 24 óra alatt átlag 10 milliárd — egytized milligrammnál nagyobb tö­megű részecske hullik. Ez kb. •a tízszerese annak az érték­nek, amit a csillagászok rá diómegfigyelés és a szelekti­vitás kiszámítása nélkül ré­gebben nyertek. A bolygóközi por állandóságának fenntartá­sa érdekében a hosszú élet­tartamú üstökösöknek éven­ként átlag 1 milliárd tonna (ami hasonló az üstökösmag tömegéhez), a naprendszer fennállásának ideje alatt pe­dig 5xl018 tonna nagyságren­dű (ami kb. ezerszer kisebb a Földnél) meteoranyagot kell kilövellniök.- m.) Cipők vetélkedése a műanyag pályán A jó öreg salaitól régen megfosztották már trónjától a sportpályákon. Klasszis köruiyűatléta hovatovább nem hajlandó starthoz állni, ha nem műanyagból készüli a pálya. Joggal, hiszen a tartán-, rekortán- stb. pá­lyákon nagyszerű eredmé­nyeket értek el az utóbbi években, ám e gyors pá­lyákkal kapcsolatban is akadnak még gondok. Igaz, a hagyományos ver­senycipőket is alaposan to­vábbfejlesztették az utóbbi években, hátrányaikat azon­ban így sem sikerült meg­szüntetni. Szögeik futás köz. ben behatolnak a pályába és a rugalmas burkolat szilárdan körülfogja őket. A rögzítő- dés révén rendkívüli igény- bevétel hárul az atléta lá­baira, combjaira, nagyon nagy a sérülésveszély. A szögeket beszúrni a pályába, majd kirántani belőle, sok erőt emészt fel, ami nyil­vánvalóan a teljesítmény ro­vására megy. Az sem kö­zömbös, hogy a szöges ci­pők nagyon koptatják, ron­gálják a drága műanyag pá­lyát. Ez az oka annak, hogy az utóbbi években megpróbál­tak hadat üzenni a hagyo­mányos szöges cipőiének. Ké. szültek például bütykökkel, szívócsészékkel ellátott talp. profilok, de egyikük sem vált be, mert az ilyen cipők nem tapadnak eléggé a ned. vés. saras, szennyezett pá­lyán, könnyen elcsúsznak bennük a sportolók. Sport- és műanyagszakér­tők összefogása most meg­törte a jeget. Hosszadalmas kutató-fejlesztő munkával elkészült a kormos cipő, amely kitűnő tapadást biz­tosít mindenfajta műanyag pályán, nem hatol be a pá­lya felszínébe, csupán ru­galmasan deformálja a búr. kolatot, könnyebb a hagyo­mányos szöges cipőnél, csökkenti a sportolók sérü­lésveszélyét és a drága mű­anyag pálya kopását. to­vábbá megfelel a Nemzet­közi Atlétikai Szövetség elő. írásainak is. Mindazok az élsportolók, akik az utóbbi hónapokban kipróbálták, azt mondják, hogy az új kormos cipő leg­alább olyan gyors, mint a hagyományos szöges ver. senycipő. A közelgő mün­cheni olimpia minden bi­zonnyal nemcsak a világ sportolóinak nagy vetélke­dője lesz, hanem a külön­böző versenycipők nagy ver. senye is. »» Új hullám“ a csónaképítésben A csónaképítésben oly hosz- szú ideig egyeduralkodó fa átadja helyét a nála köny- nyebb, praktikusabb anyagok­nak. Ma már műanyagból egyszerűbb elkészíteni egy csó­nakot, mint fából; az anyag kisebb fajsűlya révén a mű­anyag csónak könnyebb, ami annak is köszönhető, hogy kevésbé „masszív” a felépí­tése; a műanyag nem nedv­szívó, nem szárad össze, nem keletkeznek rajta rések. a csónak külső és belső felüle­te nem igényel borítást, lak­kozást, rendszeres kezelést. A műanyag csónakokat ré­szint hőre lágyuló lemezek­ből készítik a vákuumformá­zás módszerével, másrészt üvegfonattal, üvegszövedék­kel erősítve építik fel mű­anyagból — rendszerint poli­észterből — a csónaktestet. Míg vákuumlormázással csak komoly felszereléssel rendel­kező ipari üzem tud csónakot előállítani, addig az üvegszál­betétes „ladik” akár házila­gosan is elkészíthető. A fának egyéb vetélytársai is jelentkeznek a csónaképí­tésben, ha kisebb jelentőség­gel is, mint a műanyagok. Csónaképítésre igen alkalmas az ötvözött alumínium lemez, különösen azóta, amióta meg­bízhatóan tudják hegeszteni az ezüstfényű fémet. A fel­fújható műanyag és gumi­csónakok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek; előnyük, hogy szállításnál kis helyet foglalnak el, s mégis rövid időn belül „üzembe he­lyezhetők”! A felfújható csó­nakokra akár egy kisebb mo­tor is felszerelhető. ’.841. augusztus T-én halt meg Rabindranath Tagore hindu köl­tő. Az angolok örömmel fogad­ták a hindu költőt, aki nem el­lenállást hirdetett honfitársainak, hanem békét és megértést; ezért :914-ben lovagi rangra emelték. De í919-ben, amikor az angolok erélyesen levertek egy indiai fel­kelést, Tagore... folyt, a bekül­dendő vízsz. 1. és függ. 12. so­rokban. VÍZSZINTES: 12. Becézett női név. IS. Csuk. 14. Tenger egyik fele! 15. Irodai kapocs. 16. Irány. 17. Móricz Zs. regényeim egyik szava. (Film is készült belőle). 18. Ez is szeren­csejáték. 19. Szolmizációs hang. 20. összevissza ráki 22. Int. 24. Éneklő szócska. 25. Afrikai folyó németül. 26. Táplálkozna. 28. Len­gyel tengerparti város. 31. Nem engedélyez. 32. Szögfüggvény. 34. Csik. 35. Események időrendi be­írására szolgál. 36. Dunántúli sportegyesület. 37. Európai nép. 39. Személyes névmás. 40. TBC elleni gyógyszer rövidített neve. 4l.Színe-java. 42. Pajkosan felelőt­len. 43. EBT. 46. KÓ. 48. Kínai hosszmérték. 49. Lábát erőtelj\s mozdulattal előrelendíti. 51. Ha­tárfolyónk. 53. Az energia egysé­ge a fizikában. 55. Papírra veté. 57. Vasúti terem jelzője. 58. Vá­ros az NSZK-ban. 60. Növény­rész. 81. Görög politikai párt rö­vidített neve. 62. Igekötő. 63. He­lyeslés németül. 65. Nos betűi. 66. Ormérték jelzése. 67. Sovány 16. 69. Petőfi; magyar nemese (Pál). 70. UL. 71. Levegő latinul. 73. NEG. 74. Veszprém megyei község. 75. Kétjegyű mássalhang­zó fonetikusan. 76. ZZS. FÜGGŐLEGES: 2. Hőálló tetőfedő anyag. 3. Ki- csinyítőképző. 4. Döf. 5. Ilyen határidő is van. 6. Szabolcs me­gyei községbe való. 7. Azonos mássalhangzók. 8. Világítást meg­szüntet. 9. Bőven árasztá. 10. Ezüst vegyjele. 11. Népi felkelő. 21. Évben, latinul. 23. Féldrágakő. 25. Dísztárgyul szolgáló csecse­becse. 27. Európium vegyjele. 29. Csont latinul. 30. Véd. 31. Tan­tál vegyjele. S3. Az Amür balparti mellékfolyója., 35. Semmi latinul. 38. Folyó spanyolul. 39. Nyom. 44. Angol csillagász (James). 45. Göngyülegsúly. 47. Szőrme. 49. Ázsiai nép fő eledele. 50. Nap­rendszerünk hetedik bolygója. 52. A függ. 30. fordítottja. 53. Kert­ben van! 54. Gumi hangzói. 56. Mássalhangzó fonetikusan. 58. Német szociáldemokrata vezér (1840—1913.) 59. Szabolcs megyei községbe való. 62. Válogatott lab­darúgónk. 64. Apró élősködő (+’). 68. Vissza: cselekvést kifejező sző. 69. Orosz súlyegység. 72. Cégfor­ma. 75. CZ. A megfejtéseket augusztus M-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Július 23-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: MEGERTE „Megérik az élet, a halál. Minden, ami volt, benne f«j. Hogy ez Is elmúlik, milyen karú* Nyertesek: Erdős András, Geä- lér Erzsébet nyíregyházi, Far- nas Béláné. Kocsár Imre. Sipos Piroska és Varga Margit csengeni kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönjwekei óosján elküldtük. ws. (íggseíös „ J Mm KERESZT REJTVÉNV

Next

/
Thumbnails
Contents