Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

1. oMa! «ELET-MAGYARORSZÄÖ Í972. aűgüszíus ff* Az események krónikája: IIÉTFÖ: Miami Beaeh-ben megkezdődött a republi­kánusok elnökjelölő gyűlése. — Uj kor­mány Jordániában. KEDD: Nixont választotta elnökjelöltjének a kon­venció. '— Rendkívüli állapotot hirdettek ki Chile központi tartományában. SZERDA: A dél-vietnami hazafias erők Da Nangot támadják. — Schumann francia külügymi­niszter villámlátogatása Bonnban. CSÜTÖRTÖK: A nyugatnémet szociáldemokraták megál­lapodtak választási programjuk irányelvei­ben. — Schumann tárgyalása Londonban. PÉNTEK: Kína megakadályozza a Biztonsági Tanács­ban Bangla Desh felvételét az ENSZ-be. — Indiai—pakisztáni tárgyalások a fegyver­szüneti vonal kijelöléséről. SZOMBAT: Lejárt a határidő Peron volt diktátor Ar­gentínába való visszatérésére. — Harcok Dél-Vietnamban Thang Binh körül. A fekete-tengeri Riviérát A Szovjetunióban Szocsi az a fürdőhely a moszkvaiak­nak, ami Cannes a párizsi­aknak. A napfény, a simoga­tó tengervíz városa, ahol a mediterrán növényzet bűvöli el az északibb vidékről érke­zőket. Hiszen ki hinné, hogy a nálunk gondosan nevelt leander ott az autóút mellett kilométereken át húzódó kö­zönséges díszcserje? Hogy az év minden szakában találni a szabadban olyan növényt, virágot, amelyik éppen most bontogatja szirmát, illatozik a virágja. A Fekete-tenger pe­dig — nevével ellentétben — kéken nyúlik el a végtelen­be, 25—28 fokos vizével min­denkit fürdésre csábítva. Mindebből még ezelőtt száz évvel is alig volt valami. A tenger, a növényzet megvolt ugyan, de hiányzott az em­ber, aki élvezze a természet kincseit. Az az ember, aki a kínai legyezőpálmát hozta be erre a vidékre, hogy ma már minden rangosabb sétány, vagy magára adó üdülőbeli út ezzel díszítse magát, aki hozzákezdjen a parton olyan üdülők építéséhez, amelyek megbújva a fák között, de mégis a tengerpartra nézve vagy a régi korok építésze­tét idézzék, vagy a csupa üveg és beton modern építé­szet úttörő munkáit mutas­sák meg. Ráadásul itt még többet talál a pihenni vágyó ember, mint a Riviérán. A föld mélye is kincset rejte­get annak, aki gyógyulni vá­gyik, Macasztán, ami ma már Szocsi egyik „külvárosa”, ké­nes, gyógyhatású források bu­zognak, amelyekhez gyógyul­ni járt évszázadokkal ezelőtt is az itt élő, ám azóta kihalt, felszívódott, harcos cserkesz nép. Ennek tudható be. hogy Szocsiban nem csak az üdü­lők vannak szép számmal, hanem majd ugyanennyi a szanatóriumok száma is, ahol új erőre kapnak a lábadozók. A Kaukázus itt jótékony hegy. Megvédi a várost a sze­lektől, a hidegtől. A felmele­gedett tenger pedig még ok­tóberben is vízbe csalogatja az itt üdülőket. Mellettük azonban olyan emberek is él­nek , itt, akik azért dolgoz­nak, hogy az ide látogatóknak minél nagyobb kényelmet nyújtsanak. S olyan emberek kutatnak, akik még szebbé akarják varázsolni ezt a kör­nyéket. Szocsiban van a vi­lághírű botanikus kert. ahol először csak új, meg új nö­vényfajtákat ültettek, mint­egy az érdekesség kedvéért, majd a szovjethatalom évei­ben megindult a rendszeres kutatás, hogy más világrészek hasznos növényei itt is hasz­not hozzanak. Többek között így került ide a bambüsznád, honosodott meg a mandarin. A tengerparton, Szocsitól délre, — miközben á város és közvetlen környéke is több tucat kilométer hosszú — üdülőtelepek százai sorakoz­nak. Szocsi az Orosz Föderá­ció legdélibb részén van, a következő városok már Grú­ziához, pontosabban az Ab- ház Autonóm Köztársasághoz tartoznak. Itt van Gagra, az a város, amit a cári gyere­keknek építettek hajdan nya­ralónak, s- ahol az évi közép­hőmérséklet a legmagasabb a Fekete-tenger mellékén. Az­tán következik Picunda fok, a mostanában épült új üdü­lőközpont, ahová már a ma­gyar turisták is eljumak nagy számmal. S még délebbre, Szocsitól 150 kilométerre Szu- humi, az abház főváros, egy, újabb, jelentős szovjet kuta­tóközpont. Szuhumihan ezerszámra vannak majmok — az em­berért. A majomházat azért építették itt fel, mert a ter­mészetes környezet, az éghaj­lat itt hasonlít legjobban a szavannás Afrikához, a dél­kelet-ázsiai, vagy brazíliai dzsungelhez. S a majomház- ban végzik az orvosok, bioló­gusok azokat a fontos kísér­leteket, próbálják ki az új gyógyszereket távoli „roko­nainkon”, amelyeket az em­beriség érdekében kísérletez­tek ki. Két és fél hét a Kaukázus­ban a Kaspi-tengertől a Fe­kete-tengerig, a 2000 méter magasan fekvő hegyi tótól a ^enger partjáig. Mindenütt más népek, más nyelven be­szélő emberek, akiknek egy közös i3mertetőjelük van: az építés. Az egyiknek a termé­szettel is küzdenie kell, a má­siknak a gazdag földet kell még gazdagabbá tennie, s mindegyiknek feledni kell a régi, nyomorúságos múltat. Beszéljenek bár oroszul, grú­zul, örményül, azerbajdzsán vagy abház nyelven, de a kö­zös cél egy: a Szovjetunió építése. Lányi Botond Inlézkedéssk Chilében Miami Beach-ben, ebben a valaha híres, csillogó üdülő­helyen a hét elején az Ame­rikai republikánus Párt is megtartotta konvencióját, elnökjelölő gyűlését. Jelké­pesnek mondható a színhely. Miami ugyanis ma már amo­lyan „öregek városa”. A flo­ridai napsütést tíz- és száz­ezer számra élvezik a 60—70 —80 éves amerikaiak, azok, akik vagy maguk szereztek itt házat, villát, lakosztályt, vagy jómódú gyerekeik igye­keznek így varőfényes öreg­kort biztosítani az idős szü­leiknek. A republikánus gyűlés — a régi Amerikának szólt. Ni­xon csak szavakban bizony­gatta, hogy első négy elnöki évében megváltoztatta az Egyesült Államok képét, va­lójában talán soha ilyen kon­zervatív kormányzást nem élt meg Amerika. Érdemes volt elnézni az elnökjelölt-elnö­köt: öltözékében is amolyan amerikai mintájú úriember, aki egyszerű sötét öltönyé­hez korántsem választ hival­kodó nyakkendőt, gesztusai a megszokottak, sőt talán visz- szafogottabbak is, mint más­kor. Magabiztossága éppen csak annyi, mint amennyi egy vezérigazgató, egy nagy- kereskedő kifelé mutatott ön­bizalma... A nixoni programban sem­mi új sincs. Továbbra is a „törvény és a rend” jelszava az, amellyel a tegnapi és a tegnapelőtti Amerikában fel­nevelkedett választók tíz- és tízmillióinak a szavazatait el akarja nyerni. Külpoliti­kájában persze hivatkozik a pekingi és moszkvai útjának eredményeire, de a vietnami kérdésben adós marad a döntő lépés megtételének még az ígéretével is: nem hajlandó megvonni támoga­tását a senkit sem képviselő saigoni elnöktől. Thiéu-től. Mi több, kilátásba helyezi az amerikai légierő további be­vetését Vietnamban a saigo- niak oldalán éppúgy, mint a VDK területének bombázá­sában, s a VDK gátrendsze rének módszeres megsemmi­sítésében. (A héten hozott határoza tot a Béke-világtanács: au­gusztus 28-án, hétfőn világ szerte szót emelnek a béke harcosok a VDK gátjainál amerikai bombázása ellen. A világméretű tiltakozónap je lentőségét nem kell kom mentálni, hiszen a vietnami háború most időszerű, legfon­tosabb részletkérdése kerül ezzel a közvélemény figyel mének középpontjába.) Nixonnak elnökjelöltté történt megválasztása — mait persze senki sem tartott kétségesnek sem az USA-ban, sem az amerikai határokon túl — most már azt jelenti: eldördültek a választási rajtpisztolyok, a tízhetes vá­lasztási versenyfutás részve­vői elindultak a cél, az el­nöki cím felé. Az öreg Európa közepén egy gigantikus méretű világ- verseny kezdődött el, az olimpia. Az olimpiai játékok idejére csökkenni látszik a politikai tevékenység, vagy épp ellenkezőleg: az olimpiai versenyek megtekintése jó alkalmat teremt egy-egy, a protokollon kívül eső, de azért jelentős diplomáciai tárgyalásra. Heath brit kor­mányfő, aki közismert vitor­lásszenvedélyéről, Kielbe megy, s az olimpiai vitorlás- versenyek közben találkozik Brandt kancellárral. Ugyan­csak a játékokat tekinti meg Münchenben Pompidou fran­cia elnök, de ő is tárgyalni fog a nyugatnémet kormány­fővel. E? a két nem hivatalos csúcstalálkozó folytatása Schumann francia külügymi­niszter e héten volt utazásai­nak: Bonnban és Londonban járt Pompidou megbízottja. Az október 19-re tervezett, nagyszabású, a kibővülő Kö­zös Piacnak mind a tíz ál­lam-, illetve kormányfőjét Párizsba szólító csúcsértekez­letről volt szó Schumann bonni és londoni megbeszé­lésein. Persze nemcsak pro­tokolláris kérdésekről, hanem a kulisszák mögött is nagyon is húsba vágó témáról: a Közös Piac valutapolitikájá­I Még előtte is volt valami, hogy Miska le­húzta a csizmámat, mert én nem bírtam, észrevettem, hogy a lány nevet, azt mond­tam magamban, csókold meg a gyertya végit, ha ég, nem érdekeltek, hagyjatok leko­nyulni, az kell nekem!,,. S ar­ra gondoltam, majd holnapi... No, itt a holnap, s így éb­redek! Mint a kölyökkutya! — Rosszat álmodtam — mondom, Miska hálóinge van rajtam, akkora, hogy félni kéne benne egyedül, most próbálom kibogozni magam, mint hülye a kényszerzub­ról, a készülő közös bankról, az elképzelt közös valutáról. „Pénz beszél...” (hadd emlé­keztessünk arra, hogy Pom­pidou francia elnök éveken át a párizsi Rothschild-bank- ház vezérigazgatója volt, s így nagyon is jól tudja, mit jelent a Közös Piac számára, azon belül pedig Franciaor­szágnak a valutakérdés, mennyit lehet ezen nyerni, s mennyit veszíteni...) Még egy megjegyzés kíván­kozik ide: el lehetünk ké­szülve arra, hogy a követ­kező években a tíz ország Közös Piacán a vezető hár­mas (NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia) közül kettő mindig összefog a harmadik ellen, persze csak átmeneti­leg, a saját taktikai érdekei szerint. A hármast most az olimpia hozza össze. Érdekes lesz megfigyelni, hogy Brandt és Pompidou tart-e majd együtt Heath-szel szemben, vagy a kancellár és a brit kormányfő szövetkezik-e ep.yidőre az Elysée-palota ura ellen? Választásra készül az NSZK politikusgarnitúrája is. A jobboldali CDU vezető­sége ült össze először, majd a szociáldemokrata pártveze­tőség is megkezdte a válasz­tási program irányelveinek meghatározását. A jobboldal azzal támadja a szociálde­mokrata—szabad demokrata kormánykoalíciót, hogy az két év alatt megingatta a nyugatnémet márka belső vásárlóerejét. .Schmidt, az új gazdasági csúcsminiszter valóban kénytelen volt elis­merni, hogy .tavaly 5,6 szá­zalékkal nőtt a létfenntartási költség az országban. S per­sze csak a hivatalos adatok szerint... A kormánykoalíció pártjai a jelek szerint külpolitikai sikerekkel próbálják ellensú­lyozni a belső helyzet kedve­zőtlen elemeit. Most a Kínai Népköztársasággal való dip­lomáciai kapcsolat felvétele van soron. Scheel külügymi­niszter szerint már október­ben megtörténhet ez. Az ósz- szefüggés felismeréséhez: a Bundestag-választás terve­zett időpontja december 3. A kínai diplomácia ugyan­ekkor kiábrándította azokat akik hittek a pekingi szép szavakban: a Biztonsági Ta nácsban a kínai képviselő megvétózta a Bengal Nép' Köztársaság felvételét a- ENSZ-be. Pedig BangP Desh-t több ország ismerte el már a világban, mint a Kí­nai Népköztársaságot. Pekin" most ugyanolyan abszurd el nem ismerési politikába kezd az új bangái állam ellen, mint amilyennek maga. volt több, mint két évtizeden ke­resztül az áldozata.,, KISREGÉNY bonyból. — Azt álmondtam, hogy beestem a jég alá. — Aztán érzett vizet is? — és nevetve fordul az asztal­hoz. No, ez a tanya, hiába, szókimondóak az emberek, iám, ez lány, s mégis... Hi­ába, állatok közt nő fel, meg aztán anya nélkül, nem de- kázza a szót. Vékonyan röhö­gök, hogy lássa, értem a vic­cet. Lehet, hogy ez még ja­vamra is lesz, ez a szabadszá- júság. — Tettem föl vizet a mos­dáshoz — hallom. — A váro­siak szeretik a langyos vizet. Nyitom a szám, aztán be­HELSINKI Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó részt venni az euró­pai biztonsági értekezlet no­vember 22-én Helsinkiben kezdődő sokoldalú előkészítő megbeszéléseken. A finn ál­lamfő bejelentését az a cent­rumpárt péntek esti ülésén tette meg, ahol egyébként — 16 hivatalban töltött eszten­deje alatt először — felhívás­sal fordult egykori pártjá­hoz, tegyen meg mindent az öt hete húzódó kormányvál­ság megoldására. MOSZKVA Szergej Gorskov tenger­nagynak, a Szovjetunió hadi­tengerészeti flottája főpa­rancsnokának meghívására augusztus 27 és szeptember 6-a között baráti látogatást tesz a Szovjetunióban Szarda, rilal Mathradasz Nan V ten­gernagy, az indiai haditen­gerészeti flotta vezérkari fő­nöke — jelentették be Moszk­vában. MEXIKÓVÁROS Mexikóban hivatalosan be­jelentették, hogy 18 katona vesztette életét csütörtökön Guerrero állam hegyeiben, amikor gerillák támadtak rá­juk. A katonák egy tábornok vezetésével büntetőakciókat folytattak a gerillák ellen, akiknek vezetőjét, egy volt középiskolai tanárt, 1959 óta sikertelenül próbálnak elfog­ni. BOGOTA A kolumbiai TAO légitár­saság egy utasszállító repülő­gépét, 30 személlyel a fedél­zetén pénteken három fegy­veres férfi Kubába térítette. A kolumbiai kormány a ha­vannai svájci nagykövetség közvetítésével kérte a repülő­gép és utasai kiadatását. WASHINGTON Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szóvi­vője sajtóértekezleten közöl­te, hogy bár az amerikai lé­gierő elsüllyesztett egy kínai csónakot, „a szokásos ügy­rendben folytatódik a diplo­máciai érintkezés Párizsban, a Kínái Népköztársaság és az Egyesült Államok képviselői kozott”. PHENJAN Panmindzsonban pénteken megtartották a koreai fegy­verszüneti katonai bizottság titkárainak 405. ülését. A KNDK képviselője határozot­tan tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok fegyve­reket juttatott el a demilltia- rizált övezetbe. DELHI Delhiben indiai—pakisztá­ni tárgyalások kezdődtek a két hónappal ezelőtt kötött szirplai megállapodás gyakor­lati végrehajtásáról. csukom. Minek őneki tudni, hogy én miféle városi va­gyok? Persze, hogy másfél éve katonáskodom, az nem jut az együgyű kis eszibe, — Miska? Álszik még? — kérdem. Megint nevet, de olyan a nevetése, mint a dinnye ka­réja, igen szépek a fogai. Na­gyon szép arcú lány. — Az volna csak szép, hogy fél délig heverjenek! Kimen­tek a Kotuba rókázni. — Micsoda? Hova? — A Kotuba. A vizes völgy­be, a part mentére, Röhögök magamban. Elég lett volna, ha ide mennek ró­kázni, a ház mögé, úgyse lát­ja senki. Ha elmentek, elmentek, lám, engem meg itthagytak a lánnyal kettesben. Nem mon­dom! Fene nagy a bizalom... vagy tán próbára akarnak tenni? De ha próbálni akarok, föl kell kelni... — Maga is elkezdhetné a Hjaime Suarez chilei bel­ügyminiszter pénteken este bejelentette, hogy a gazdasá­gi és politikai jellegű bűn- cselekmények ellen folyttatptt harc jegyében az alábbi in­tézkedéseket foganatosítják: 1. Bezárják a Los Angeles városában — Santiagótól 560 kilométerre délre — működő „Agriculture” nevű rádióál­lomást, amely „ismételten felforgatásra szított”. 2. „Csempészésért, valutá­zásért”, valamint a közrend megzavarásáért több külföldi á’ltmpolgárt kiutasítanak az országból. 3. Megszigorítják a Chilé­ben tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ellenőrzését. 4. Azonnali érvényt szerez­nek a belbiztonságról -szóló napot, hallja —- mondja a lány vígan, s miután még rámvág egyet a szemével, ki­megy. Csattog a kis papucs a lábán. Kiugrók. Találok egy feke­tére vénült topogót, gondo­lom, az öregé. Kinézek, friss lehet odakünn, gyöngyház színű a levegő, a nap nem süt, de szépen áll minden a világosságban. Az istálló szalmafödelét látni, meg egy galambdúcot. Állok a zöld katonagatyám­ban, éppen a lavórnak hajo­lok, hát bejön a lány. Elég furcsa, nem vagyok és hoz­zászokva, hogy nő előtt fél­meztelenül legyek! Úgy te­szek, mintha észre se venném, azt mondja: — No de soványka! Még meg is nézett! No, itt valóban mások a szokások. Morgok valamit és csapko­dom a képembe a vizet. — Majd fölhízlalnám én! — hallom. No, ezzel sok min­dent jóvá te tu törvénynek a „Haza és sza­badság" elnevezésű szélső- jobboldali csoportosulással, valamint a jobboldali nemze­ti párt „Rolandu Matus” ne­vű rohamc.’Upatával szem­ben. 5. Utasítják a biztonsági erőket, hogy minden lehetsé­ges megelőző és büntető esz­közzel vegyék elejét a felfor­gatásnak s a „lázadó csopor­tok erőszakos cselekményei­nek”. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések — a korábban hozottakkal egye­temben — azért bizonyultak szükségesnek, hogy a kor­mányellenes lázk.dó csoportok kiterjedt aknamunkájának véget vessenek. — Ma már nem számít annyira, ki mekkora — mon­dom elő a törülközőből. — Én például dzsúdóztam, nálam nagyobb fiúkat egy csípődo­bással,,. —• Ml a bajt csinált? — Dzsúdó. önvédelmi sport, japán eredetű. Egy-két jó fo­gással akár gy herkulest is földhöz lehet vágni. Néz, aztán azt mondja: — Valami birkózás? No,' jöjjön, aztán ezzel birkózzék! Teli az asztal. Nagy szál kolbászok, akkora sonka, mint egy kísérőd, táblákban a szalonna, s most hozza a tűzről a tejet, lábasokban zsír, bögrékben másfajta zsír, nem igaz, hogy itt mi van, A fél asztalt elfoglalja a kenyér, azt nem enni kellene, hanem megmászni és a tetejére ki­tűzni a zászlót. Sóhaj k, mert éhes vagyok, de ettől a bőségtől elmegy a péterkém. VFoly tatjuk! Pálfy József Fülöp fános: 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents