Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

S' bfSdl KWTf -WSTffAWflWSMii V*?* awjfusiSns 58; Apró Antal prágai megbeszélései A tárgyalások politikája Iría: Garai Róbert, az ÜSSZ1IP KB külügyi osztályának h. vezetője KOKCSETAV Leonyid Brezsnyev, az 6ZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára felszólalt a kazahsztáni párt- és állami vezetők pénteken Kokcse- \ tavhan megtartott tanácsko­zásán. A tanácskozáson megvizsgálták az 1972. évi gazdasági terv teljesítésének kérdéseit. Különösen nagy figyelmet fordítottak a ter­més betakarításának és az állam részére történő gabo­naeladásnak a megszervezé­sére. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken ünnepelte 60. születésnapját. Az NDK ál­lamtanácsa — a NS2EP KB Politikai Bizottságának és az NDK minisztertanácsának javaslatára — a munkás­mozgalomban, a marxizmus —leninizmus alkotó alkalma­zásában. az NDK-beli mun­kás-paraszt hatalom erősí­tésében és megszilárdításá­ban szerzett kimagasló ér­demeinek elismeréséül az ország legmagasabb kitünte­tését, a Marx Károly Ér­demrendet adományozta eb­ből az alkalomból Erich Honeckernek. Egyidejűleg a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága le­vélben köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő Ho- neckert. KAIRÓ A pénteki A1 Ahram sze­rint Murad Ghaleb külügy­miniszter, aki mielőtt New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés szeptember második felében megnyíló ülésszakára utaz­na, számos nyugat-európai fővárost keres fel, nemcsak Londonba és Brüsszelbe, ha­nem Rómába és Madridba 'S ellátögat. BRAZZAVILLE A szovjet afroázsiai szj- lidaritási bizottság küldött­sége augusztus 14-től 25-ig látogatást tett a Kongói Né­pi Köztársaságban a népek közötti barátság kongói szö­vetségének meghívására. A szovjet delegációt L. P. Ma- naszerjan. az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak tagja vezette. A delegá­ciók a kiadott közös közle­ményben a felek szilárd tá­mogatásukról biztosítják Af­rika, Ázsia és Latin-Ameri­ka népeinek imperialista ■ ellenes harcát ' BONN Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter csütör­tökön este a nyugatnémet televízió „Újságírók kérdez­nek — politikusok válaszol­nak” műsorában kijelentet­te, hogy Nyugat-Németor­szág és Kína októberben előreláthatólag felvesz! a diplomáciai kapcsolatokat egymással. A két kormány között e kérdésben tanács­kozások folynak és mihelyt a kapcsolatfelvétellel össze­függő, szükséges előkészítő megbeszélések befejeződ­nek — feltételezhetően októ­berben — Pekíngbe utazik. WASHINGTON George McGovern szená­tor, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje négynapos országjáró korteskörútját követően nyilatkozatban bí­rálta Nixon elnök gazdaság* politikáját, amely — mint mondotta — „néhány kivált­ságos politikája”. A politi­kus visszautasította Nixon vádjait, amelyek szerint a demokraták a jelenlegi gaz­dasági rendszer lerombolás i. ra törekednének és hangsú­lyozta, hogy pártjának célja „csatlakozni Roosevelt, Tru­man. Kennedy és Johnson eszméihez és felépíteni a rá­fi igazságok épületét”. A kilencnapoß baráti lá­togatáson Csehszlovákiában tartózkodó magyar parla­menti delegáció, amelyet Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke vezet, szlovákiai kőr­útjának befejeztével pénte­ken repülőgépen visszautazott Prágába. A pozsonyi repü­lőtéren a vendégeket Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jún Stand és Fabry István alelnökök, va­lamint dr. Julius Hamis, a szlovák kormány elnökhe­lyettese búcsúztatták. Ott volt Bjelik1 György, a Magyar Népköztársaság pozsonyi fő­konzulja is. Az Uj-Kína hírügynökség közleményben jelentette be, hogy augusztus 22-én a VDK partjainál Nghe An tarto­mány Hon Ngu nevű szigeté­nél amerikai . vadászbömbá- zók megtámadtak egy kínai mentőcsónakot és megölték 5 főnyi legénységét. A gépek mélyrepülésben közelítették meg a mentőcsónakot, majd zuhanóbombázással elsül­lyesztették azt. A csónak á Kínai Népköztársaság állami lobogóját viselte, amelyet az amerikai pilótáknak fel kel­lett ismerniük. Nem sokkal az Uj-Kína közleményének ismertetése után közzétették a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszté­riumának nyilatkozatát, amely rámutat: az amerikai Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön folytatta a vitát a Bengali Népi Köztár­saságnak. a világszervezetbe történő felvételéről. Érdemi munkát azonban nem végez­hetett, mert Kína képviselő­je közölte: mihelyt a kér­dést szavazásra tűzik, élni fog az alapokmány adta vé­tójogával. Mióta elfoglalta helyét az ENSZ-ben, Kína — mint a Biztonsági Tanács állandó, vétójoggal rendelkező tagja — még egyetlen határozati javaslatnak sem állta tiltó szavazattal útját. Huang Hua fődelegátus a csütörtöki vitában ismét az­zal érvelt, hogy a Bengali Népi Köztársaság nem tel­jesítetté at 1971. december­ben hozott „indopakisztáni” határozatait, s ilyen előzmé­nyek után nem lehet jogosult a felvételre. Szamir Szén indiai fődele­gátus válaszul kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kí­na a Bengáli NK ENSZ-fel- vételét Dacca és Iszlamadab 9. Lemaradtam, nem jól lá­tom. de a kutya csahol meg Szükől, ő meg dumál neki, s törtet felfele. Csak szédelgek mar. Rakom a lábam. Még föl is kell jutni a dombra. Meglátom a házat. Sárgás fény reszket a havon. Egy hónapba telik, mire felkapaszkodom. A kutya ott áll a ház sar­kánál és morog. Jó lesz nem közelebb menni. Valami emberi szövegelést hallok. Csak kijönnek I Az udvar elég nagy, szemetes, a havat a lejtő felé túrták. A ház végébe L-alakra, holmi istálló- meg kamraféíéket lá­tok odaépítve, mindenféle ólakat. Még mindig lihegek, alig kapok levegőt, a pofám hide­Délben küldöttségünket fogadta Evzen Erban, a Cseh Nemzeti Tanácsnak, a szocialista köztársaság leg­felső törvényhozó és képvise­leti testüeltének az elnöke. A tanácskozáson részt vett Vladimir Ambruz és Veros- lav Jedlicka, a tanács elnö­ke, továbbá Vince József, hazánk prágai nagykövete. Á fogadást követő díszebéd után Apró Antal, a küldött­ség vezetője Vince József nagykövet kíséretében Lidi- cébe utazott, ahol megko­szorúzta a náci önkény áldo­zatainak emlékművét. imperializmusnak ez a sú­lyos cselekedete a nemzetközi kereskedelmi és hajózási sza­badság durva megsértését je­lenti és súlyos provokáció a kínai nép ellen. A kínai kor­mány és nép mély felháboro­dásának ad hangot és határo­zottan tiltakozik az amerikai kormánynál. A kínai kor­mány fenntartja törvényes jogát, hogy követelje veszte­ségei kártalanítását. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Államok kormányának haladéktalanul véget kell vetnie a kínai ke­reskedelmi hajók elleni pro­vokációnak és biztosítania kell, hogy hasonló inciden­sek a jövőben ne forduljanak elő. kétoldalú kapcsolataitól te­gye függővé. — India köve­teli, hogy az ENSZ-f el vétel kérdését, illetve a Bengáli NK felvételét ajánló határo­zati javaslatot a BT azonnal bocsássa szavazásra. A haladéktalan szavazás mellett foglalt állást a szó­ban forgó indiai határozati javaslat többi benyújtója, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Nagy-Britannia is. Két és fél órás vita után Ssudán javaslatára a Biz­tonsági Tanács úgy döntött, hogy péntek estéig elnapolja a vitát. Ezt a javaslatot ki­lenc szavazattal, négy elle­nében (Szovjetunió, India Jugoszlávia, Nagy-Britannia) fogadták el. Ketten — Fran­ciaország és Panama — tar­tózkodtak. Megfigyelők 1 news táplál­nak túlzott reményeket -az újbóli vita iránt; bizonyosra veszik, hogy Kína nemcsak fenyegetőzik, meg is fogja vétózni a Bengáli Népi Köz­társaság felvételét. KISREGÉNY gedik és ezek n*fa jönnek, a dög meg a fogait mutogatja és morog. Érzem a füst szagát, a trá­gyáét, a ház fölött egy nagy, fehér csillag... — Kussti ne! Ez az öreg lesz, az öreg Bl- bok. Csak a körvonalait lá­tom, ahogy a tornácra kilép. Mennék, de a lábam nem indul. — Melegítek vizet — hal­lom. Lányhang, alig jut el az agyamig. Fáradt vagyok. — Na gyere — s Miska kö­zeledik. Mondanék valamit, de olyan fás a szám... Épp, hogy elkap Miska. Ér­zem a szorítását a karomon. Leültetnek valamire. Pró­bálok látni a káprázó Sze­memmel. — Ó, a szegény — A LEGUTÓBBI IDŐSZAK­BAN azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politikában egyre inkább terét nyer a tárgyalások módszere, s ez biztató reményeket kelt a béke és a haladás hívei kö­zött. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldása mindig tö­rekvése volt a szocialista kül­politikának. A Szovjetunió és a szocialista országok sok­rétű nemzetközi tevékenysé­gében igen fontos szerephez jutott a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének le­nini elve és politikája. Ez azon alapszik, hogy a szo­cialista és a kapitalista rend­szer hosszú ideig egymás mellett fog létezni és egymás ellen küzdeni. Mindkét rendszerhez tarto­zó népek érdeke azonban, hogy a két társadalmi rend­szer közötti ellentétek és ver­sengés ne pusztító, fegyveres konfliktusokban nyerjen ki­fejezést. A különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokban élő népek ezen érde­ke objektív követelménnyé vált a nukleáris korban, amikor a szemben álló felek kölcsönösen olyan borzasztó pusztító erejű eszközökkel rendelkeznek, amelyek fel- használása előde fel sem be­csülhető katasztrófához ve­zethetne. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem­ben történelmi jelentőségűek és gyakorlati előrehaladást jeleznek a szovjet—nyugat­német, a lengyel—nyugatné­met szerződések, a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás érvénybe lépé­se, a két német állam közötti tárgyalások és mindenekelőtt a szovjet—amerikai egyez­mények. Ezek új távlatokat nyitnak a nemzetközi politi­kában, annak reális lehető­ségét bizonyítják, hogy a leg­élesebb osztályellentétek mellett is mód van1 a legsú­lyosabb és legbonyolultabb nemzetközi problémák .békés, tárgyalásos mégolyára, ,ar-. ra. hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttműködése a min­dennapi élet gyakorlatává válják. A NEMZETKÖZI TÁR­GYALÁSOK sorában a leg­nagyobb jelentősége a szov­jet—amerikai csúcstalálko­zónak van, szem előtt tartva azt, hogy a világ két legerő­sebb hatalma között kibékít­hetetlen osztályellentétek és a nemzetközi politika több fontos kérdésében súlyos né­zeteltérések állnak fenn és hogy e két világhatalom egy­máshoz való viszonya az egész világhelyzetet befolyá­solja. A tárgyalások és azok ered­ményei — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak alapelveiről, a straté­giai védelmi eszközök és a támadó fegyverek korlátozá­sáról, Illetve befagyasztásá­ról. a kétoldalú tudományos, technikai és gazdasági kap­mor.dja valami kékség a tűzhely mellől. — Cs-es-es-cső... Napokig azon derülnek, hogy még a köszönést se tud­tam kimondani. Azt álmodom, hogy jövünk Miskával át a Dunán, én va­lamit mondok, nem néz a lá­ba élá, elcsúszik, dobbant, s minden megremeg alattam és beesek a jég alá. Még érzem, ahogy elnyel a víz, mint va­lami hideg marok, aláránt, még látom a szürkés léket, s már a fekete plafont, még ér­zem, ahogy a számon betör a víz és elönti a tüdőm, hogy már az ordítás is belémfúl, s akkor fölébredek. A nagy párnak, dunnák közt kapkodok levegő után hülyén, kócosán, s Margit ha­jol fölém, nevet: — Hát maga? Úgy kiabált, mint a kölyökkutyát Szerintem már este is ki­nevetett, de akkor még nem tudtam megfigyelni. Eltartott egy ideig, mire magamhoz tértem, de annyira, ki voltam, remegtek a .végtagjaim, utá­na se volt kedvem nézelődni. Miska mindjárt vizet hoza­tott és bele kellett állni a csőlátókról szóló megállapo­dások — nemzetközi jelentő­séggel bírnak. Az egyezmé­nyek a Szovjetunió kitartó erőfeszítéseinek köszönhe­tők. A megállapodások és a tár­gyalásokról kiadott , közle­mény azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió vezetői a szov­jet érdekeket a szocialista közösség érdekeivel teljes összhangban képviselték. Az egyezmények egyaránt szol­gálják a szovjet nép és az egész világ munkásosztályá­nak, a kommunista és a nem­zeti felszabadító mozgalom­nak, valamint a békéért har­coló erőknek az érdekeit: kedvezőbb nemzetközi körül­ményeket teremtenek a szo­cialista előrehaladáshoz: ja­vítják a demokratikus jogo­kért, a népjólét javításáért, a nemzeti függetlenségért vívott harc általános feltéte­leit. AZ EDDIGI TÁRGYALÁ­SOK EREDMÉNYEIT mél­tatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tőkés és imperialista felekkel történ­tek már korábban is megál­lapodások és ezek a múltban számos megegyezésnek hátat fordítottak. A nemzetközi mo- riopoltőke, az imperializmus képviselői nem egykönnyen hagynak fel törekvéseikkel, nem képesek osztálytermé­szetük megtagadására. Gon­doljunk csak arra, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja, sőt elmélyíti indo­kínai agresszióját, tovább tá­mogatja és bátorítja I2rael terjeszkedő politikáját. A Né­met Szövetségi Köztársaság bizonyos körei továbbra sem készek normális kapcsolato­kat létesíteni az NDK-val, mindent elkövetnek elszigete­lése érdekében. A NATO-ha- telmak újabb és újabb esz­közökkel késleltetik a kor­mányok biztonsági konferen­ciájának előkészítését. Az eredményes tárgyalások politikáját az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország gazdasá­gi, politikai, nem utolsó sor­ban katonai téren megerősö­dött, a nemzeti felszabadító mozgalmak fellendültek, el­mélyültek a tőkésországok belső és egymás közötti ne­hézségei, azaz a nemzetközi erőviszonyok a szocialista országok javára változtak. Ez játszott alapvető szere­pet a nagy jelentőségű meg­állapodások létrejöttében és abban, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya és lényegé­ben az egész tőkésvilág elis­merte a békés egymás mel­lett élés elvét, mint egyetlen lehetőséget. A Varsói Szerződésben tö­mörült szocialista országok korábban is törekedtek ha­sonló megállapodásokra, a tökésországok. elsősorban az Egyesült Államok vezetői azonban — vélt erőfölényük tudatában — elzárkóztak a kezdeményezések elől, sőt nukleáris zsarolással, fegyve­res fenyegetéssel, a felforga­nagy lavórba, az öreg meg a lány kimenték, Miska gyo- kérkefével súrolta magát, én is megpróbáltam, de olyan volt, hogy akkor inkább fagy­jak meg, elevenen nem nyú­zom meg magam!,.. Alig él­tem, nem ízlett se pálinka, se étel, futkosott bennem a hi­deg, esküdni mertem volna, hogy bekaptam valamit, s errefelé biztos nincs orvos. A lányról —- isten bizony — nem maradt meg bennem több, hogy kékben van, ma­gasabb, mint én, hasonlít Mis­kára, de ami a bátyján nagy és göcsörtös, az őrajta síma és kerek — például a pofa­csontja környéke, a kéz, meg effélék. Csizma volt a lábán, azt hiába néztem volna, de annyi azért kiviláglott, hogy elől-hátul elég jól él van eresztve, no persze ezt is csak úgy ködön át láttam, furcsa is lett volna bámulni, ott ült az öreg is, állati büdös pipa­dohányt szívott és Miskával beszélgettek, félóránkint egy szót a gazdaságról, meg a katonaságról, én már ültőhe­lyemben aludtam. (Folytatjuk) tás és a fellazítás gálád esz­közeivel a szocializmus visz- szaszorítására törtek. A ka­pitalista világ végül is kény­telen volt tudomásul venni a realitásokat. Vajon elképzel­hető lenne-e, hogy az Egye­sült Államok kormánya egyezményeket köt stratégiai fegyverek korlátozásáról, ha erre a szemben álló fél leg­alább vele azonos ereje nem készteti? A nyugatnémet monopoltőke elismerné-e a második világháború utáni határviszonyokat — beleért­ve a Német Demokratikus Köztársaság határait is — s lemondana-e az erőszak al­kalmazásáról, az azzal való fenyegetésről, ha erre nem lenne kénytelen? TISZTELETBEN TART­VA, hogy a tőkés világ bizo­nyos köreiben őszinte és jó­indulatú szándékok is mutat­koznak a nemzetközi való­sághoz való alkalmazkodás­ra, a kapitalista államok uralkodó köreinek megegye­zési készsége alapvetően még­is abból fakad, hogy felis­merték az erőpolitika zsákut­cáját. Az amerikai vezetők is kezdik felismerni a világ kizárólagos uralmára, a szó-, cializmus erőszakos megsem­misítésére vonatkozó politi­kájuk meddőségét. Bebizo­nyosodott, hogy a Szovjet­unióval és a vele szövetséges szocialista országokkal csak a konstruktív tárgyalások nyelvén, a teljes egyenjogú­ság alapján lehet beszélni és megállapodni. A tárgyalások módszere a harc egyik formája, s mint ilyen nem kevésbé küzdel­mes és bonyolult, mint a csatamezőkön zajló össze-; csapások. A moszkvai csúcstalálkozó bár tárgyilagos légkörben, d« esetenként éles viták köze­pette folyt le, amelyekben ellentétes társadalmi osztály­nézetek ütköztek. A tárgyalá­sok eredményei nem kelthet tik azt az illúziót, hogy meg­szűntek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a két társadalmi rendszer kü­lönbözőségéből fakadó, át­hidalhatatlan elvi és gyakor­lati ellentétek. A Szovjetunió vezetői nem hagytak kétsé­get afelől, hogy változatlanul elítélik az Egyesült Államok imperialista politikáját, in­dokínai agresszióját, és a kö- zél-keleti válság megoldásé# gátló magatartását. Az Egye­sült Államok vezetőinek tu­domására adták, hogy a Szovjetunió változatlanul szolidáris a vietnami nép­pel és az igaz ügyükért küz­dő arab országokkal, har­cukhoz a jövőben is megad minden szükséges támoga­tást. A különböző társadalmi rendszerű országők eltérő tö­rekvései és érdekei következ­tében a közöttük megkötött egyezmények magától értető­dően kompromisszumos jel­legűek. Olyan kompromisszu­mok, amit a marxisták—le­ninisták mindig is lehetséges­nek és szükségesnek tartottak osztálytörekvéseík békés úton, megállapodások és egyez­mények útján történő meg­valósításához. A tárgyalások politikájának eddigi ered­ményeit a szocializmus, a haladás minden igaz híre nagyra értékeli, hiszen azok előmozdítják a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és a nemzeti felszabadító, antiifíiperiálísta mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. A nemzetkö­zi osztélyharc minden terü­leten tovább folyik, de a* imperialistaellenes erők szá­mára kedvezőbb feltételek mellett. A NEMZETKÖZI POLITI­KA egyik fontos tanulsága,’ hogy komoly jelentőségű megállapodások a különböző társadalmi rendszerű álla­mok között csak akkor szü­lethetnek és akkor vezethet­nek eredményre, ha a nem­zetközi erőviszonyok megfele­lőek: minél erősebb a szocia­lizmus gazdasági, politikai, katonai téren, minél nagyobb a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország befolyása a nemzetközi fejlődésre, annál kedvezőbbé válik a békéért és a szocialista haladásért folytatott világméretű kü*» delem ügye. Amerikai gépek kínai mentőcsónakot bombáztak Kína a Bengáli Népi Köztársaság ENSZ-tagsága ellen Ftílöp jánosi

Next

/
Thumbnails
Contents