Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

VILÁG PRO LETÁR)AI, EGYES ö LJ ETEKI arsix. EV TOLT AH 201. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 26, SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács Bessenyei Györgyről nevezték el a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát ü Közös fejlesztési alapok iü Szövetkezetek a lakossági szolgáltatásért B Nagyáruházai építenek Nyíregyházán Szövetkezeti vezetők tanácskozása A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módo­sította és kiegészítette a le­véltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeleteket alko­Dr. Horváth István elnök­letével pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ilku Pál művelődésügyi minis'.- tér és Hagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá - gának osztályvezetője is — elsőként azt a javaslatot vitatták meg a Központi Bi­zottság tagjai, amely ez if­júsági szövetség feladatait taglalja az állami oktatna helyzetéről és továbbfejlesz­téséről szóló párthatározat megvalósításában. Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, előadói beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a KISZ Központi Bi­zottsága ezt a határozatot nagy jelentőségű dokumen­tumnak teliinti. amely konk­rét feladatokat jelöl meg az ifjúsági szövetség számára is. Az ifjúság joga, — kö­Hatszáz mezőgazdasági szakember tanácskozott pén­teken Debrecenben a gabo­natermesztés feljesztéséről, s az ehhez szükséges any ági- műszaki bázis megteremtésé­ről. A tanácskozást dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd dr. Szűcs Kálmán, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Növénytermesztési Tár­saságának elnöke tartott elő­adást. Hangsúlyozta többek kö­zött. hogy a kenyérgabona — nagy népgazdasági jelen­tősége miatt — változatlanul az első helyen van a szán­tóföldi növények sorában. Az ország szántóterületének 'a kenyérgabonák átlagosan 27—28 százalékát foglalják él, s így az üzemek jöve­delmezőségének alakulásá­ban is meghatározó szere­pük van. A lakosság zavar­talan kenyér-, liszt- és egyéb sütőipari termék ellátásához, továbbá vetőmagnak évente, együttesén mintegy 2,2 millió tonna kenyérgabonát kell termelnünk. Ezt az igényt az elmúlt években már saját termelésünkből sikerült ki­elégítenünk. A negyedik öt­éves terv előirányzatai sze­rint 1975-ben búzából 3,6 millió tonnára, rozsból pedig főtt egyes felsőfokú oktatási intézmények létesítésére. En­nek értelmében a felsőfokú könnyűipari technikum könnyűipari műszaki főisko­lává alakul. A törvényerejű rendelet alapján a Budapesti Felsőfokú Építőipari Techni­kumot összevonják a Debre­ceni Felsőfokú Építőgépé­szeti Technikummal és bu­dapesti székhellyel Ybl telessége is, — hogy megta­lálja helyét szocialista tár­sadalmunk forradalmi fel­adatainak végrehajtására. Érdeke, hogy aktívan részi vegyen a szocialista iskola- rendszer továbbfejlesztésé­ben, azoknak a feltételekneK a kialakításában, amelyek a ma és a holnap fejlett szo­cialista közoktatásának meg­teremtését teszik lehetővé. A KISZ Központi Bizottság i részt vett a párt oktatáspo­litikai állásfoglalásának elő­készítésében, a határozat­ban az ifjúsági szövetség ja­vaslatainak többsége is he­lyet kapott. Az előadói beszédet kö­vető vita után — amelyben felszólalt Övári Miklós is — a Központi Bizottság hatá­rozatot fogadott el az ifjú- kommunisták teendőiről. A határozat egyebek között le­szögezi; hogy a KlSZ-szer- vezetek és úttöröcsapatoK alapvető feladata: alakítsák úgy — ha kell, újítsák meg — tevékenységüket, hogy lé­0,2 millió tonnára lesz szük­ségünk, Az előirányzott mennyiség a már említett vetésterületen csak úgy biz­tosítható, ha a mezőgazda- sági üzemek búzából 31—32 mázsát, rozsból pedig leg­alább 12—13 mázsát termel­nek hektáronként. A műtrágya tekintetében a feladat kettős: egyrészt a gazdaságosság határéig nö­velni kell a műtrágyaadago­kat, másrészt pedig az ed­diginél határozottabban kell. törekedni a harmonikus nö­vénytáplálás feltételeinek megteremtésére. A talajmű­velés javítása érdekében üzemileg is ki kell alakítani a három-négy évre szóló ta­lajművelési rendszert. Hazánkban az őszi búza optimális vetési ideje októ­ber. A termés növelése érde­kében éppen ezért tovább keli növelni a vetőgépkapa­citást, úgy. hogy a vetést október első napjaitól kezd­ve húsz-huszonöt nap alatt mindenütt el lehessen végez­ni. Mezőgazdasági nagyüze­meink — mondotta végül az előadó — hektáronként harminc mázsán felüli bú­zatermés állandósítása és növelése érdekében használ­ják fel a tudomány vívmá­nyait. s kamatoztassák a leg­jobb gyakorlati tapasztalato­kat, Miklós Építőipari Műszaki Főiskolává szervezik. Az El­nöki Tanács a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola nevét Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola névre változtat­ta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, időszerű kérdéseket tárgyalt, köztük egyéni ke­gyelmi kérésekben döntött (MTI) pést tartsanak a szocialista közoktatásügy fejlesztésével. A KISZ- és úttörőszerve­zetek — politikai funkciók­ból adódóan — foglalkozza­nak hatékonyabban a fia­talok közéleti aktivitásának fejlesztésével, tekintsék ki­emelt politikai feladatuknak a fizikai dolgozók gyerme­kei tanulásának, továbbta­nulásának segítését, vegye­nek részt az oktató-nevelő - munka feltételeinek javítá­sában, az iskolák közötti színvonalbeli különbség csökkentésében. A ítlSZ- nek erősítenie kell tevékeny­ségét a fiatal pedagógusok, oktatók, pedagógusjelölte« körében. . A Központi Bizottság ja­vaslatokat dolgozott ki az oktatáspolitikai határozat megvalósítását szolgáló álla­mi intézkedések kiadásához. Helyesnek tartanák az „Ál­lampolgári ismeretek és gya­korlatok'’ elnevezésű tan­tárgy fokozatos bevezetései az általános iskola 7. és 8.. valamint a középiskola 3. osztályában. Fontosnak íté­lik a testi nevelés és a gya korlati készség fejlesztését, az ehhez szükséges feltételek javítását szolgáló hatéko­nyabb állami és társadalom együttműködést. A tanul' fiatalok általános műveltsé­gének fejlesztése, az adott lehetőségek jobb kihasználá­sa érdekében javasolják az iskolák és a közművelődé;-' intézmények tevékenységé nek jobb összehangolását. A Központi Bizottság ez követően — dr. Gombár Jó- zseí titkár előterjesztés • alapján — az ifjúsági sajiő helyzetével, továbbfejleszté­sének teendőivel foglalko­zott. Az előadói beszédet vita követte, majd a KISZ KB határozatot hozott, amelyben megjelölte azokat a felada­tokat, amelyek megvalósítá­sával lehetővé válik az ifjú­sági sajtó tartalmi tevékeny­ségének továbbfejlesztése. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Szá­lait al Ahmed al Dzsaber sejket, Kuwait állam kül­ügyminiszterét. Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke szintén fogadta a kuwaiti külügyminiszter, A szívélyes megbeszéléseken jelen volt Péter János kti'- ügyminiszter is. Az ipari szövetkezetek, az ÁFÉSZ, a Tisza menti, a nyírségi, és a Szatmár-bere- gi Tsz-ek Területi Szövetsé­gének vezetői pénteken Nyír­egyházán tartották meg kö­zös konzultációs ülésüket Ezúttal negyedik ízben ke­rült sor a szövetségek együt­tes ülésére, s a rendező ez­úttal a KISZÖV elnöksége volt. Czimbalmos István KI- SZÖV-elnök nyitotta meg az értekezletet. Két fontos té­mát vitattak meg: a közös fejlesztési alap, részjegy, és célrészjegy felhasználásának lehetőségét, a gazdálkodásra gyakorolt hatását, valamint a lakossági szolgáltatási te­vékenység fejlesztését, együttműködési lehetőségét a szövetkezeti ágazatokban. A konzultációs bizottság munkájában részt vett és felszólalt Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Sándor József, a megyei tanács ipari osztályának ve­zetője. Á bizottság mindkét na­pirendi ponthoz előterjesz­tést kapott, ennek alapján került sor a vitára. Megálla­pították többek között,’ hogy az ipari és fogyasztási szövetkezetek saját tiszta vagyonukkal arányos esz­közlekötési járulékból a megyei szövetségnél kezeli közös fejlesztési alapot hoz­tak létre. Ennek megfelelő­en készült el IV. ötéves ter­vünk. Az ipari szövetkeze­tekből például a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 61 millió forint KFA képzéssel számolnak, melyből 32 millió forintot juttatásra, és 32 millió forintot kölcsönként terveznek felhasználni. Ezen belül iparfejlesztésre 40 mil­lió, az építőipar tevékenysé­gére 10 millió forintot kí­vánnak fordítani. Az ipari szövetkezetekben természe 3sen célrészjegy jegyzésére is sor kerül. A közelmúlt­ban például a Rakamazi Ci­pész Szövetkezet tagjai be­ruházásuk megvalósítására jegyeztek célrészjegyet, melyből többek között fel­épült a korszerű üzemi konyhájuk és ebédlőjük. A fogyasztási szövetkeze­tek KFA-felhasználása a IV. ötéves terv során mint­egy 160 millió forint lesz. A befizetésre kerülő alapból elsősorban az összefogás alapján létesítendő nagy A kuwaiti külügyminiszter a nap folyamán a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Szalah al Ahmed al Dzsa­ber sejk ellátogatott az Ika­rusz Karosszéria és Jármű­gyárba, ahol megtekinteti, több üzemegységet. A mi­niszter a gyárlátogatás so­alapterületű egységek fej­lesztését, közös árubeszer­zést, a kereskedelmi áru­alapot bővítő ipari kooperá­ciót, a kishatármenti áru­csere-forgalom kiszélesítését kívánják elősegíteni. Terveik között szerepe' többek között a Szövetke­zeti Közös Vállalat állal lé­tesítendő tranzitraktár és áruház építésének segítése 50 millió forinttal. Szövetke­zeti sütőüzemek támogatását is szorgalmazzák majd, de lehetővé kívánják tenni a felvásárlási raktárhálózat fejlesztését is. A nagykállói Virágzó Föld Tsz és nyolc ÁFÉSZ kooperációjával — hétmillió forintos SZÖVOSZ- és 2,5 millió forintos ME- SZÖV-támogatással, — saját erő hozzájárulásával húsfel­dolgozó üzemet létesítenek Ä megyei KFA-ból 14 millió forinttal járulnak hozzá az ország fogyasztási szövetke­zeteinek összefogásával Bu­dapesten épülő mintegy 20 ezer négyzetméter alapterü­letű szövetkezeti nagyáruház építéséhez. Az, 1971. évi mérleg adatai szerint a fogyasztási szövet­kezeti tagság által befizetett részjegyek, célrészjegyek és tagsági kölcsönök összege meghaladta a 41 millió fo­rintot. Az ÁFÉSZ-ek úgy tervezik, hogy a IV. ötéves terv végére a tagsági rész­jegyek és célrészjegyek ösz- szege, — a tagsági kölcsönt is figyelembe véve — 60 mil­lió forint körül alakul. A mezőgazdasági szövet­kezeteknél intézményesen még nem kerülhetett beve­zetésre a kölcsönös fejlesz­tési alap, erre csak a jövőbén kerülhet majd sor. Ezért is volt tanulságos számukra az előterjesztés és — mint ahogy a felszólalásokból ki­tűnt — annak vitája. A második napirendként a IV. ötéves tervidőszakra ter­vezett szolgáltatási feladatok végrehajtásáról volt szó Megállapították, hogy bár megyénk szolgáltatási tevé­kenysége az utóbbi években figyelemre méltó fejlődést ért el, a lakosság igényei gyorsabb ütemben fejlődtek, mint maga a szolgáltatás. Az ipain szövetkezetek a IV. öt­éves terv időszakának utől- só évében, 1970-hez viszo­nyítva 50 százalékkal növe­lik. ez irányú tevékenységü­rán elismeréssel szólt a lá­tottakról, a Kuwaitban köz­lekedő mintegy 200 Ikarusz autóbuszról, amelyek méltán képviselik a magyar ipart külföldön. Elmondotta: a mostani látogatása, tárgya­lásai a magyar vezetőkki I elősegítik a magyar—kuwailj kereskedelmi kapcsolatok további bővülését. (MTI) két, sőt a textiltisztítás be­vezetésével igyekeznek az újabb igényeknek eleget tenni. Azt is megállapította az előterjesztés, hogy a ki* létszámú községek es tele­pülések jobb ellátása érde­kében célszerű lenne az ipari, a mezőgazdasági szö­vetkezetek és az ÁFÉSZ- ek kölcsönös tevékenységét egyeztetni. Javasolták pél. dául a kis létszámú közsé­gekben a személyi szolgálta­tó iparágban a kettős foglal­koztatottság megoldását. Az általános fogyasztási szövetkezetek is érdembem munkát végeznek ezen a te­rületen. Szolgáltatásuk ár­bevétele 1971-ben például 93 millió forint volt. Jelen­tős az építőipari tevékeny­ségük 28,3 millió forinttal, sütőüzemük 20,5 millió fo­rinttal és, a sertéshizlalás 12,7 millió forinttal. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek közvetlenül a lakosságnak végzett javító­szolgáltató tevékenysége is figyelemre méltó. Ma már a kiegészítő és melléküzemági tevékenységből, a lakossági szolgáltatás árbevétele mint­egy 11 százalékot tesz ki. Különösen a mátészalkai, a nyírbátori, a. fehérgyarmati és a nyíregyházi járási szö­vetkezetek foglalkoznak szolgáltatótevékenységgel. A megyei tanács központi szolgáltatásfejlesztési alap­jából erre a célra a mező- gazdasági szövetkezeteknek jelentős támogatást biztosí­tott. A szatmár-beregi te­rületi szövetséghez tartozó öt mezőgazdasági szövetke­zet például 1,5 millió forin­tot kapott, melyből háztar­tási gépek, gépjármű- és a la­káskarbantartást kívánják szorgalmazni. A nyírségi területi szö­vetség elsősorban kereske­delmi tevékenységének fej­lesztésével szolgálja a lakos­ság jobb ellátását. így pél­dául zöldség-gyümölcs el­árusító helyeket létesítettek, valamint vendéglátóipari egységeket üzemeltetnek. A Tisza menti tsz-szövetség- hez tartozó szövetkezetek részt vesznek az ipari szol­gáltatás javításában. A vitában részt vett Szi­lágyi Gyula, Sipos Béla, Stompf László, Aczél Béla, Pétervári József, Juhász Imre, Borivó Károly, Nagy István, dr. Makrai László ás dr. Vityi Nándor. A vitát Czimbalmos Ist­ván, az ülés levezető elnöke foglalta össze, majd a fel­szólalások alapján javasla­tot tett egy javító-szolgálta­tó tevékenységet vizsgáló szakmai bizottság létrehozá­séra. Ez a bizottság szeptem­ber 10-ig megtartaná első ülését, felülvizsgálná a test­véri szövetségek együttmű­ködésének lehetőségét, és konkrét ajánlásokat tenne a konzultációs bizottság ötö­dik, novemberi ülése elé. Dragos Gyűl* Az állami oktatás továbbfejlesztése a KISZ Központi Bizottsága előtt Országos búzatermesztési tanácskozás Debrecenben Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta a kuwaiti külügyminisztert A tárgyalások politikája (2. oldal) Biztos kézzel (3. oldal) Polgári védelem melléklet (7—3, oldal) Hét végi sportműsor (11. oldal) öt találat a lottón (12. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents