Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
C. TCflfiX v' fSW. mgag&ät. & Korunk mezőgazdasága A jövő évi cukorrépatermésért Táblakiválasztás, szakszerű íalajmunka, aiaptrágyázás Jelentés a növénynemesít5k műhelyéből ITT A FAGYÁLLÓ „NEKRATOID" ŐSZIBARACK A cukorrépa-termesztést megelőző évben elvégzett alapozó munka fontos előfeltétele a biztos és nagy cukorrépatermésnek. A mezőgazdasági szakemberek jól tudják, hogy milyen fontosa tábla kiválasztása, a megfelelő (őszi kalászos) elővete- mény, az előveteményben végzett gyomirtás, a tarló szakszerű művelése során végzett mechanikai gyomirtás, a szerves és műtrágya alaptrágyázás, és végül az időben, megfelelő mélységben végzett őszi mélyszántás, az osztóbarázdák behúzása, az összevettetések el- egyengetése. Ha ezeket a munkákat időben és jó minőségben elvégeztük, úgy a cukorrépának biztosítva van a talajban a tápanyag, csökken a gyomok mennyisége, az őszi-téli csapadék nem megy veszendőbe. Ezzel a korszerű répavetés nélkülözhetetlen előfeltételét a sekély, egyenletes magágy készítésének alapját is megteremtettük, mert az elmunkált szántás egyenletesen ülepedik és az őszi-téli nedvességgel együtt tavasszal lehetővé teszi a jó kelést biztosító magágy készítését. Látható tehát, hogy az alapozó agrotechnika főként a talajművelésen nyugszik, amelynek célja a vetőmag csírázásához, a cukorrépa fejlődéséhez legmegfelelőbb, a cukorrépa életfeltételét legjobban kielégítő talajállapot létrehozása. A talajművelés sokoldalúan hat a talajra. Szabályozza a talaj víz-, levegő-, hő- és tápanyag-gazdálkodását, valamint a fényviszonyokat, és ezzel lehetővé teszi a cukorrépa növekedését és fejlődését. A talajművelés jelentős költségtényezője a növénytermesztés ráfordításainak. Ezért a felesleges talajművelési munkákat már csak költségnövelő hatásuk miatt is kerülni kell, viszont a helytelen takarékoskodás az egész alapozó agrotechnika sikerét veszélyeztetheti. A tarlóhántás gépei A tarlóhántás legjobban bevált eszközei a tárcsás boronák, elsősorban az egyirányú tárcsák. Középkötött talajokon az 1.4 Mp vonóerőosztályba tartozó 50—60 LE-s traktorokhoz (MTZ—50. MTZ-Super, Zetor-Super stb.) megfelelően alkalmazEreilményes fél év Porosaimén A porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezet az elsők között csatlakozott a megyei mező- gazdasági és élelmezésügyi operatív bizottság, a termelő- szövetkezetek területi szövetségei és a megyei tejipari vállalat által kezdeményezett szarvasmarha-tenyésztési és tej termelési versenyhez. A verseny lényege: az előző évhez viszonyítva minél nagyobb százalékban növelni a borjúszaporulatot és a tejtermelést. A felhívás a tehén darabszámától függően több kategóriába osztotta a gazdaságokat. A porcsalmaiak az 50 darab tehenet meghaladó gazdaságok kategóriájába esnek. A porcsalmai Dózsa 1971. első fél évében 170 darab tehenet tartott, ezt az átlag darabszámot 1972. első fél évében 5 darabbal növelte. Az egy tehénre eső tejmennyiség 254 literrel növekedett, a borjúszaporulat pedig 20,5 százalékkal emelkedett. ható az XT—3 típusjelű kétsoros tárcsás borona, illetve, ha a talajállapot megengedi, az ETB—18 típusjelű egyirányú tárcsa. Az XT—3 kétsoros tárcsás borona munkaszélessége 3,0 m, munkamélysége 6—16 cm között szabályozható. Területteljesítménye 1,2—1,5 ha/óra. A vontatott kivitelű, X elrendezésű, könnyen, gyorsan kezelhető munkagép szállítási helyzetben kihelyezett hidraulikus munkahengerrel működtetett gumikerekeken gördül. A 2—3 Mp vonóerőosztályba tartozó 70—90 LE-s traktorokhoz (DT—75, D4K— B stb.) középkötött és kötött talajokon egyaránt az ETB— 18, illetve ETB—24 egyirányú tárcsa alkalmazható. A vontatott kivitelű, kihelyezett hidraulikus munkahengerrel kiemelhető egységek — hasonlóan az említett kétsoros tárcsás boronához — porhanyítják, forgatják a talajt és sekélyen bekeverik a tarlóma- radványokat. Munkaszélességük 2,5—4,5 m. Munkamélységük 6—14 cm. Területteljesítményük 1,5—2,5 ha/óra. Az ápolási műveletek — a porhanyítás és az azt követő tömörítés — száma az időjárástól és a gyomosodás mértékétől függ. A tarlóhántást lehetőleg gyűrűshengerrel kell lezárni. A hán- tott tarlót, kizöldülése esetén a későbbiekben ismertetett magágykészítő géppel vagy tárcsás boronával megjárat- juk, majd hengerezzük. A szervestrágya- leszántás gépei Közismert, hogy a nyár végén kihordott és elteregetett szerves trágyát azonnal le kell szántani. Az alap műtrágyát is — ha az a tarlóhántás előtt nem került kiszórásra — célszerű ezzel a művelettel a talajba juttatni. Ehhez a munkához a legmegfelelőbbek az LC ekecsalád középmélyszántó egységei. Az 50—60 LE-s traktorokhoz középkötött talajon igen jól alkalmazható az LCF—3M35 jelű függesztett eke. Az eke munkaszélessége 1,05 m. Munkamélysége 20— 26 cm, területteljesítménye 0,3—0,4 ha/óra. A 70—90 LE-s traktorokhoz középkötött és kötött talajokon egyaránt az LCS—5M35 típusjelű féligfüggesztett eke alkalmazható, amelynek készül lánctalpas traktorokkal üzemeltethető változata iß. Az adott viszonyokhoz alkalmazkodva az eke üzemeltethető 4—5, esetleg 6 testű kivitelben. Munkaszélessége 1,4—2,1 m. Munkamélysége 20—26 cm. Területteljesítménye 0,6—1,1 ha/óra. Természetesen a szántás lezárásáról gondos, kodni kell, amelyet a szántással egyidejűleg szántáséin) unkáié eszközökkel (borona, henger, henger-borona stb.) végezhetünk. Ugyancsak nem szabad megfeledkezni a szántás vetésig tartó ápolásáról sem, amelyet a tarlóhántás ápolásához hasonlóan szükséges végezni. Az őszi mélyszántás gépe* A jó őszi mélyszántás legjobban az elmúlt esztendőkben kifejlesztett 40 cm fogásszélességű eketestekkel ellátott ekékkel végezhető el. Ilyen eketestekkel van ellátva az 50—60 LE-s traktorokhoz alkalmazható LCF —2M40 típusjelű függesztett eke és a 70—90 LE-s traktorokhoz — középkötött és kötött talajokon egyaránt jól alkalmazható — LCS—4M40 típusjelű félig függesztett eke. Az LCF—2M40 típusú eke munkaszélessége 0,80 m. területteljesítménye 0,3 ha/óra, az LCS—4M40 típusú eke munkaszélessége 1,6 m, területteljesítménye 0,6 ha/óra. Mindkét eke munkamélysége 26—32 cm. , ^, Az őszi mélyszántás optimális időben való elvégzése is fontos. A korszerű termesztési technológiának az őszi mélyszántást megelőző munkáinak (tarlóművelés, szerves és műtrágyázás) elvégzésénél arra kell ügyelni, hogy az ne maradjon túl későre, mert a későn, tél elején végzett őszi mélyszántás nem alkalmas a szemenkénti vetésre. Ugyancsak helyes ügyelni arra, hogy a szántott réteg mélyítése fokozatosan történjék, mert az egyszerre túlságosan mélyen végzett szántásnál sok nyers talaj kerül a felszínre, amely ugyancsak nem alkalmas szemenkénti vetésre. (A fenti cikket a IV. sz. cukorgyári tájékoztató alapján állítottuk össze.) Cs. B Szakkönyvtárunk leszenszky Árpád: Kertjeink védelmében A falusi emberek körében régen apáról fiúra szállt a kertészkedés évszázados megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló „tudománya". Napjainkban azonban egyre nagyobb teret hódít — kell, hogy hódítson! — a tudományos vizsgálatok eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Különösen nagy szükségük van a szakismeretekre a ker- tészkedőknek. Éppen ezért hasznos olvasmány ez a könyv, amelyben a szerző a hangsúlyt az ún. biológiai növényvédelemre veti. Részletesen megismertet az e téren folyó kutatásokkal, a tudomány legújabb eredményeivel, közelebbről a különféle kártevő molyokkal, lepkékkel, pillékkel, bogarakkal, tetvek- kel, stb. és azokkal a hasznos, már-már „háziállat” számba menő rovarfélékkel, amelyeknek elszaporításával, mintegy „harcba vetésével” védekezhetünk ellenük. A biológiai védekezésben jelentős szerepük van a mikroszervezetek- nek Is. Ezért a szerző e „láthatatlan hadsereg” munkájának is nagy figyelmet és bőséges teret szentel. A nyírségi almatermesztői tájegység északi részén, a Tisza bal partján található a Rétköz. Megközelítően háromszög alakú terület, amelynek oldalai a Tisza, a Keme- cse—Tuzsér közötti vasútvonal és a Kemecsét, Bújt, Ven- csellőt összekötő műút. A Rétköz szerkezetileg a Nyírséghez tartozik, de annak legönállóbb része, szinte külön táj. A földtörténet ple- isztocén-holocén korszakok határán a tengerszint feletti magassághoz viszonyítva 15— 20 métert süllyedt. Ezután a Tisza szabályozása előtt rendszeresen elöntötte, amelynek következtében az almatermesztésre kiválóan alkalma? talajtípusok alakultak ki. Ősrégi almatermesztő községek találhatók ezen a területen. Már az 1920-as, 30- as években nagy területen teőszibarack fajtaválasztékunk ismét bővült: magyar és külföldi alapanyagok fel- használásával minden eddiginél fagyállóbb változatot sikerült előállítani. Az „újszülött” a csonthéjasok népes családját olyan taggal szaporította, amelyről a szakemberek a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak. Mint mondják ennyi pozitív tulajdonságot egyesítő és ekkora termésbiztonságot nyújtó fajta jelölt nemesitől nk műhelyéből még nem került ki. Az új hibrid létrejöttének fontosságát csak növeli, hogy jelenleg telepített fajtaállományunk az idők során teljesen elavult. Fokozatosan fel kell újítani, mert sem a hazai termelői-fogyasztói követelményeknek, sem az egyre növekvő exportelvárásoknak nem tud maradéktalanul megfelelni. A világpiacokon a sárga húsú változatok kezdik átvenni a „prímhegedűs” szerepét; a hazai — zömében szürkésfehér húsú — gyümölcsök mindinkább háttérbe szorulnak. Ráadásul export- partnereink szöszös héjú barackjainknál jobban kedvelik a sima héjú, „nektarin” típusú árukat. Dr. Tamássy István, a kertészeti egyetem növényörökléstani és nemesítési tanszékének professzora és munkatársai másfél évtizedes kísérletező kutatómunka eredményeként oldották meg a problémát. Olyan fajtalelölt került ki a kezük alól, amely száraz és meglehetősen hideg lepítettek almát. Jó természeti és közgazdasági adottságokkal rendelkező terület. A gyümölcsösök nagy része a Tisza árterületén helyezkedik el. A jelenleg meglévő ültetvények kor szerinti megoszlása azonban már kedvezőtlen. Az 1. számú táblázat mutatja, hogy az ültetvények 33 százaléka több, mint 30 éves. A kiöregedéshez közel áll az 1941—45 között telepített 11 százalék és az 1946—50 között telepített 8 százalék. Még súlyosabb a helyzet, ha megvizsgáljuk azokat a gazdaságokat, ahol az almatermesztésből származó jövedelem kiugróan magas. (2. számú táblázat.) A példaként értékelt 5 termelőszövetkezetben az ültetvények több. mint 50 százaléka 10 éven belül kiöregedik. 1. sz. táblázat éghajlati viszonyainkhoz va« lamennyi eddigi „kreáció" közül a legjobban alkalmazkodik. Maximálisan fagytűrő, vírusrezisztens és a csonthéjasok rettegett gombabetegségének, a moniliának és a nemkülönben veszedelmes támadónak, a levéltetűnek is százszázalékosan ellenáll. (Ezt a készséget különben ne- mesítőink kínai vad ősztba- rackfajtáknak a keresztezésbe való bevonásával érték el.) A növénynemesítők másik figyelemre méltó eredményt is elértek. Ugyancsak hosszú évek kísérleti munkájával sikerült radikális rendet teremteniük a szilva-„fronton”: kökénnyel történő keresztezéssel viszonylag igénytelen, szárazságtűrő, bőtermő, vírusellenálló fajtát kaptak. Az új produktum szemnagyságra lényegesen nagyobb a besztercei szilvánál. ízletessége ellen sem lehet kifogás, hiszen a kökény közkedvelt, pikáns, savanykás zamatát tartalmazza. Dicséretes tulajdonságai közül azonban talán mégis az a legértékesebb, hogy éppen szárazságtűrő igénytelensége folytán, az egyéb gyümölcsök termesztésére rendszerint alkalmatlan talajokra is telepíthető. így a terméketlen, széljárta, peróziós területeken is jól megél, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy többek között Borsod, Nógrád, Veszprém megye körzeteiben is meg lehet majd oldani a helyi gyümölcsellátást. Ha ezeket az ültetvényeket nem pótoljuk, akkor jelentősen csökkenhet a tsz-tagok személyi jövedelme. A Rétköz területén 2178 ha almaültetvény van. Ezen a területen kb. 3000 vagon alma terem évente. Ez ä meny- nyiség 1980—85-re kb. 2 ezer vagonra csökkenne, ha az ültetvényeket nem korszerűsítenénk. Ez a munka megyénk vonatkozásában elkezdődött. A részletes adatfelvételezés megtörtént. Jelenleg folyik annak értékelése és ez év végére a megyei párt- bizottság megbízásából működő szakbizottság megteszi javaslatát az almatermesztés korszerűsítésével kapcsolatban. A most ismertetett adatok is arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a munka igen sürgős és lényeges, almatermesztésünk vonatkozásában. Az olyan területeket, mint pl. a Rétköz, amely jó köz- gazdasági és természeti adottságokkal rendelkezik, feltétlenül kiemelten kell fejleszteni, illetve az ültetvényeket korszerűsíteni. Karádi István kertészmérnök Az Erdészeti Tudományos Intézet Alpokalja! Kísérleti Állomásán öt éve végeznek kísérleteket az ún faiontó gombák terjedésének megakadályozására. Dr. Kiss László kutató laskagombán tanulmányozza a kártevő gombák élettani tulajdonságait és a megelőzés módjait. AZ ÜLTETVÉNYEK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA Telepítés 1940 1941—45 éve előtt 1946 —50 1951 —60 1961 —72 Ossz. Terület ha. 723 242 164 182 867 2178 összt. %-ban 33 % 11 % 8 % 8 o/4 40 % 100 % AZ Üzem neve ÜLTETVÉNYEK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA ÜZEMENKÉNT A telepítés éve 1940 előtt 1941 1951 1961 Ossz. —50 —60 —72 Tiszatelek Terület ha. 118 — — — 118 „Rákóczi” Ossz. tér. % 100 % — — — 100 % Szabolcsveresmart Terület ha. 142 — — 16 158 „Tiszagyöngye” Ossz. t. % 90 «/„ 10 100 % íbrány Terület ha. 160 4 164 Rákóczi” Ossz. t. % 97 % 3 100 % Tuzsér Terület ha. 144 9 61 214 Rákóczi” Ossz. t. % 67 % 4 29 100 % Fényeslitke Terület ha. 41 217 39 58 355 „Gárdonyi” Ossz. t. % ’3 «/„ 61 11 15 100 % Ä Rétköz almatermesztése
