Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

2. oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1972. augusztus 18. HENRY KISSINGER SAIGONBAN TÁRGYAL Újabb amerikai légiakciók a két Vietnam ellen A tűz országában WASHINGTON Géorge McGovern szená­tor, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje szerdán este közölte: Párizsba küldte Pierre Sálingért, a néhai John Kennedy elnök volt sajtófőnökét, hogy ott érint­kezésbe lépjen a VDK kép­viselőivel. BONN Csütörtökön ismeretessé vált, hogy Schiller volt szo­ciáldemokrata gazdasági mi­niszter nem pályázik az SPD színeiben képviselője­löltségre. Schiller elhatáro­zását az SPD vezetősége je­lentette be. Brandt kancel­lár közvetlenül is reagált Schiller döntésére. Kijelen­tette, hogy ő sem látja kívá­natosnak jelölését az SPD választási listáján. Méltatta ugyanakkor a miniszter ér­demeit, amelyeket pártjának és az államnak szolgálatá­ban vívott ki magának. PÁRIZS Megtartotta 155. ülését a vietnami helyzettel foglalko­zó négyes értekezlet. Első­nek Thi Binh asszony szó­lalt fel, majd Xuan Thuy, a VDK-küIdöttség vezetője. Mindketten elítélték Nixon vietnamizálási politikáját, míg az amerikaiak bizonyít­ványát magyarázta Pham Dang Lam saigoni küldött és William Porter amerikai nagykövet. LONDON Huszonnégy brit kikötő több ezer dokkmunkásának többsége csütörtökön megsza­vazta a küldöttközgyűlés ha­tározatát, amely szerint hét­főtől be kell szüntetni a há­rom hete tartó országos sztráj­kot. Liverpoolban, Nagy-Bri- tannia második legnagyabb ki­kötőjében azonban körülbelül 9000 dokkmunkás folytatja a sztrájkot, Manchesterben pe­dig még tisztázatlan a • hely­zet. MOSZKVA ’'' M : A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—514 jelzésű mesterséges holdat a tudo­mányos űrkutatások folyta­tása céljából. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. A földi koordiná­ciós számítóközpontban fel­dolgozzák a beérkező adato­kat. BERLIN Dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára és Egon Bahr, a nyugatnémet kancellári hi­vatal államtitkára augusztus 16-án és 17-én tárgyalásokat folytattak az NSZK alapve­tő kapcsolatait rendező szer­ződésről és más, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről. A tárgyalásokat az NDK minisztertanácsának épületében tartották, a foly­tatásra augusztus 30-án és 31-én Bonnban kerül sor. MOSZKVA Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök, aki nem hi­vatalos látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodik, Szu- humi környékén üdült Alek- szej Kosziginnek, a szovjet minisztertanács elnökének társaságában. Csütörtökön Kekkonen és Koszigin visz- szaérkezett Moszkvába. STOCKHOLM Az Aftonbladet című svéd lap csütörtöki számában az NDK diplomáciai elismerése mellett foglalt állást. A lap vezércikke hangsúlyozza: az európai biztonsági konferen­cia mellett, ahielynek előké­szítésében Svédország tevé­kenyen részt vett. alapvető követelmény, hogy rendez­zék a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő vi­szonyt. Az Aftonbladet utal arra a svéd kezdeményezés­re. amely a napokban a két ország első hivatalos kap­csolatfelvételét eredmé­nyezte. Á tárgyalások meg­kezdésében a szociáldemok­raták orgánuma annak jelét látja, hogy az idő és á felté­telek megérettek a nemzet­közi jogi elismerésre. AZ amerikai légierő csü­törtökön folytatta a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és Dél-Vietnam bombá­zását. Az újabb légiakciók egyidőben történtek azzal, hogy Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója Saigon­ba érkezett Thieu elnökkel és más magas rangú dél-vi­etnami, illetve amerikai sze­mélyiségekkel való tárgyalás céljából. A saigoni amerikai katonai pai ancsnokság szóvivőjének közlése szerint röviddel a nemzetbiztonsági tanácsadó megérkezése után ismét fel­szálltak a B—52-es amerikai óriás bombázók és 28 beve­tésben támadták a két Viet­nam területeit. A gépek a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban főként Dóiig Hói vidékét és a demilitari- zált övezettől közvetlenül északra fekvő területeket bombáztak. Dél-Vietnamban elsősorban a Mekong delta vidékénél fekvő Ny Tho várost és déli, délnyugati vidékét támadták, továbbá Binh Long tarto­mányt és Tay Ninht, Saigon­tól északnyugatra. Ezeket a vidékeket jelölték meg a fcombatámadások célpontjá­ul szerdáról csütörtökre vir­radóra is. Dél-Vietnam észa­ki részén a B—52-esek főként Quang Trira és Huéra szór­ták pusztító terhüket, így igyekezvén támogatni a dél- vietnami szárazföldi alaku­latokat, amelyek immár he­tek óta próbálkoznak Quang Tri megszerzésével. Az ame­rikai gépek támadták to­vábbá Binh Dinht, és a Qui Nhon várost övező hegyvidé­ket. A saigoni bábhadsereg pa­rancsnoksága bejelentette, hogy a hazafias erők csütör­tökre virradóra tüzérségi tá­madást indítottak Dél-Viet- ham északi tartományaiban. Mindössze néhány órával Kissinger Saigonba érkezése előtt 2 ezer aknát és rakétát lőttek a saigoni csapatok, ej­tőernyősök és gyalogosok ál­lásaira Quang Trihál. továb­bá Hűé császárvárosnál. A ka­tonai parancsnokság 19 sai­goni zsoldos elestét és 86 se­besülését ismerte el. A saigoni parancsnokság közölte még. az elmúlt hé­ten — hazafiak meg-megúju- ló támadásaiban — csaknem 1009 zsoldos katona esett el, 2500-an megsebesültek és 157-en eltűntek. A közlés szerint a leghevesebb harcok Quang Tóinál, továbbá Sai­gon közvetlen környékén zajlottak le. Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója hűvös fogadtatásban részesült szer­dán Saigonban — jelentették csütörtökön a hírügynöksé­gek. A repülőtéren a Thieu- rezsim részéről az elnöki hi­vatalnak csak egy alacso­nyabb beosztású tisztviselője üdvözölte. A csütörtökre tervezett munkaebédet pe­dig, amelyen a bábrezsim el­nökének is részt kellett volna vennie, Thieu, más irányú sürgős elfoglaltságára hi­vatkozva, lefújta. Nyugati hírügynökségi értesülések szerint Thieu rendkívüli ülésre hívta össze bizalmas tanácsadóit. Megfigyelők Kissihger hű­vös saigoni fogadtatását an­nak tulajdonítják, hogy a saigoni rezsimnek feltehető­en nincsenek ínyére azok a várható lépésék, ámélyekét Kissinger — amerikai állítás szerint — Nixon megbizásá­ból a vietnami konfliktus békés rendezésére kíván tenni. A főtanácsadó nyomban Saigonba érkezése után meg­kezdte tárgyalásait a DélrVi- etnaniban tartózkodó ame­rikai diplomatákkal és ma­gas rangú amerikai tisztek­kel. Szerdán este elsőnek Ells­worth Bunker saigoni ame­rikai nagykövettel találko­zott. Megbeszélésük több, mint két óra hosszat tartott. A megbeszéléseket csütör­tökön reggel folytatták a sai­goni nagykövetségen. Ezeken Bunker nagyköveten kívül a diplomata politikai tanács­adói is részt vettek. Utána Kissinger főhadiszállásán, a Saigon közvetlen közelében lévő Tan Son Nhut-i nagy támoszponton kereste fel Weyand tábornokot. A tárgyalások tartalmáról hivatalos amerikai részről semmit sem közöltek. ,,Már megint fasírt! Reg­gel, délben, este a legfino­mabb eledel” — sóhajtott fel minden magyar bosszúsan, amikor a Baku melletti tá­borban a magyar vagdalt­húshoz hasonló, de azért íz­ben, elkészítési módban mé­giscsak más húsféleséget feltálalták. Aztán, a rágós főtt húst megkóstolva igazat kellett adni a szakácsoknak, hogy az itteni sovány legelő­kön élő birkából, szarvas- márhából így léhét a legjobb eledelt elkészíteni. Az Azerbajdzsán fővárosra és környékére a nagy távol­ságok a jellemzők. Persze ahogy itt — és Jerevánban is — a söfőrök vezetnek, igazából nincs távolság. Az autóúton óránként 100 kilo­méteres sebességgel rohan­nak az autóbuszok is. A benzin roppant olcsó, nem gond itt, az olaj hazájában. Hiszen az út melíett is, mint az erdő fái sorakoznak az olajkutak. A szivattyúk szinte bólogatnak, ahogy hozzák fel a föld „aranyát.” A feltörő, égő földgázról, olajról már az ókorban a tűz országának nevezték el Azerbajdzsánt. Húsz kilométeres az az út, amely végig cölöpökön, a tengeren vezet egyik olajkút- tól. a másikig. A Világon utolérhetetlen minőségű fe­hér olaj, a repülőgépek leg­jobb hajtóanyaga, ami Bakú környékén található. Az em­ber bemerészkedett a ten­gerbe is, a Viszonylag sekély, 13—20 méteres vízbe, hogy a cölöpökre épített kutakból elphozza az olajat. A turis­táknak is elsőrendű látvá­nyosság ez a víz feletti vá­ros. A ,^szomszédban” viszont, a Bakutól 60 kilométerre lé­vő új városban, Szumgait- ban csak a várost szokták megmutatni a turistáknak. Pedig a 120 ezres, 1949-ben alapított város inkább ipari létesítményeiről híres. A csőgyárban mi nem csak az első magyar csoportként, de alighanem az első külföldi látogatóként, érkeztünk. Az olajmezőket összekötő, át- meg átszelő csőhálózathoz, de még a magyar, s rajtunk kívül vagy tíz ország kőolaj- kútjaihoz készítik itt az acélcsöveket. Az egyik gyár­tócsarnok akkora, hogy két labdarúgóstadion is elférne alatta. Az egyik oldalon még a nyers vasrúd kerül az ízzí- tókemencébe, a másik vé­Budapestre, az Országos Béketanácshoz is megküldte a Béke-világtanács azt a nyi­latkozatát, amelyet az ame­rikaiaknak a meteorológiai háború eszközeivel is súlyos­bított indokínai agressziója ellen tett közzé. Megdöbbenéssel vette hí­rül a világ közvéleménye — hangzik a most érkezett nyi­latkozat — hogy az Egyesült Államok újabb gyilkos fegy­vereket, eszközöket vet be: a gátak bombázásával áradá­sokat okoz és meghosszabbít­ja a monszün időtartamát, ez­zel is tetézi háborús cselek­ményeit, amelyekben a tö­meges bombázásoktól a kikö­tők elaknásításán át a gaz­dasági pusztítástól sem riad Vissza. Korunk durva ellent­mondása, hogy azok a tudo­mányos munkák, amelyek­nek aZ emberiség jólétét kel­lett volna szolgálniuk, újabb háborúformákat teremtettek. Hozzájárultak nagy területek gazdásági elpusztításához In­dokínában és komoly veszé­lyeket idéztek elő az egész emberiség számára. A tudósoknak — húzzák alá a BVT nyilatkozatában — különleges felelősségük van abban, hogy részt ve­gyenek a meteorológiai há­ború megállítására irányuló mozgalomban, mivel ez a háború megbonthatja az or­szágok gazdasági egyensú­lyát, az emberiség létalapját veszélyeztetheti. A Béke-világtahács min­denekelőtt az amerikai nép­hez fordul, hogy döbbenjen rá, mennyire veszélyezteti á gén már a méretre vágott kész cső sorakozik. Az em­berek csak figyelik, gomb­nyomással irányítják a mun­kafolyamatokat, minden automatizálva van. A munkások városa, Szum- gait rendezett utcáival, sétá­nyaival tflfilk ki. Egjf kissé a teljes Szovjetuniót adja, hi­szen egy legutóbbi felmérés szerint ,54 nemzetiségből ver- búvélódtak az új város lakói. A zöldellő fák láttán, a vá­roshatáron túli félsivatagos területet nézve csodálkozunk el az alkotó, már-már ter­mészetet átalakító emberen. Á fű már nem él meg, a fá­kat is löcsoIdköcSikkal egyenként öntözik, hogy hű* - árnyékot adjanak. Baku, az ezeréves főváros egyszerre méltatja új arcát és az évszázadok történetét a Varosban bolyongónak. Több kilométeres sétány a Káspi- tenger mellett, hatalmas méretű, méltóságos arányú középületek és lakóházak a városban, megőrizve a ha­gyományos építészeti stíluso­kat — ez az egyik oldal. S a város közepén a SirVán sa- hok egykori vára, a várhe­gyed az egy-kétmétetc.* szűk sikátoraival, az ütcárá kiülő emberekkel, ami min­denkiben a legteljesebb, á mesében megismert keletet idézi. Nem tudni, hogy egy kanyar után Zsákutca kö­vetkezik, vágy egy újabb, még keskenyebb sikátor, amely valahol a várfal mel­lett majd végét ér. S hogy milyert lehet a vár mellet­ti külső város, arra a helyi érdekű villanyvasúton utaz­va« lehet gondolni. Egymáá mellé zsúfolt házacskák vannak Itt, látszik, hogy ha a fiú asszonyt hoz a házhoz, akkor egy újabb szobát épí­tenek, hogy végül házdzsUh- gellé váljék a környezet. Szőlőlügas fut, s bár szinté mindenki az iparban dolgo­zik, egy-két kecskét vagy birkát legeltetnek a gyere­kek a sovány homokon ten-» gődő fűben. Mert a régi idők gazdagságát az állatok száma határozta meg. A mai gazdagságot viszont az Olaj jelenti. S nem csak azok a fényűző paloták, amit még a forradalom előtt a külföldi társaságok urái építettek, ha­nem az a Baku, ami most épül tízemeletes házaival, autópályáival. Lányi Botorul Nixon-kormányzat borzal­mas bűncselekménye az Egyesült Államok tekinté­lyét az egész világon. Egy olyah ország, amelyet a múltban demokratikus ha­gyományai miatt tiszteltek, ma Úgy álí a Világ előtt, mint tömegpusztító, ember­irtó hatalom, modern fegy­verekkel barbár cselekmé­nyek elkövetője. A nyilatkozat azzal zárul, hogy ä Béke-VilágtanáCs — amely ma már több száz or­szág békeszervezeteit tömö­ríti — felhívja a békeszerető népeket és a békéért mun­kálkodó szervezeteket: hal­lassák szavukat és tiltakoz­zanak az újabb hábofús bűn­cselekmények, a gátak bom­bázása és a meteorológiai hadviselés ellen. Minden jó- akaratú ember követelje: szüntessék be az indokínai háborút oly módon, hogy az Egyesült Államok fogadja el a déi-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a párizsi megbeszéléseken elő­terjesztett békejavaslatát. 512. áldozat A három évé tártó észak- írországi zavargások halálos áldozatainak száma elérte az 512-őt. Á csütörtökre virradó éjszáka két fegyveréi féfíi betört Belfast protestáns né­gyedében lévő mulatóba, né­hány lövéssel leterítette a tulajdonost, majd nyomtala­nul eltűnt. ÖNGYILKOS LETT A HADÜGYMINISZTER Leverték a marokkói lázadást Hasszán marokkói király 13 hónap leforgása alatt a máso­dik merényletet élte túl szer­dán, s a fegyveres erők egyik alakulatának elszigetelt zen­dülését is sikerült néhány órán belül felszámolni. Mikor a Franciaországból Spanyolországon át hazafelé tartó Hasszán Boeing—727-es gépe Tetuan környékén be­repült az ország légiterébe és tiszteletére felszállt a ma­rokkói légierő három F—5-ös vadászgépe, a király és mint­egy hetventagú kísérete nem is sejtette, milyen drámai percek, sőt órák következnek. A három vadászgép ugyanis, mihelyt a királyi gép közelé­be került, géppuskatüzet zú­dított a Boeingre, amely fegyvertelen volt és csakha­mar kilyuggatták, mint egy rostát. Mikor a motorok is kezdtek kihagyni és válságos­ra fordult a helyzet, a király lélekjelenléte mentette meg a gépet a lezuhanástól. Hasszán előrement a pilótafülkébe, rá­diókapcsolatba lépett a tá­madó gépekkel és a Boeing —727 navigátorának adva ki magát, közölte, hogy a két pilóta éle*ét vesztette, a király is súlyosan megsebesült. A vadászrepülők ezután ab­ban a hiszemben, hogy elér­ték céljukat, abbahagyták a tüzelést. Amikor a király re­pülőgépe egyetlen működő motorjával leereszkedett a Ra­battól északra lévő katonai, légikikötő betonjára, a felso­rakozott díszszázadnak és a kormánytagoknak, valamint diplomatáknak még fogalmuk sem volt az incidensről. A va­dászrepülők azonban csakha­mar felfedezték, hogy oruk- nál fogva vezették őket, mély­repülésben elhúztak a repülő­tér fölött és rakétákkal, vala­mint gépfegyverekkel lőtték a kormány várótermet. Hasz- szán viszont ekkor is sértet­len maradt, mert szűkebb kí­séretével egy félreeső facso­port alá húzódott. A király rendkívüli minisz­tertanácsot hívott össze a pa­lotába, s ekkor a lázadó va­dászrepülők még egy kísérle­tet tettek és megtámadták a palotát, de ismét sikertelenül. Ufkir tábornok, hadügymi­niszter eddigre már kiderítet- e, hogy a kenitrai légitámasz­ponton tört ki a zendülés és királyhű csapataival körül­vette a 'repülőteret. Rövid tárgyalás után a kilátástalan helyzetbe került alakulat megadta magát. A királyelle­nes akció vezetőjét, Kuerát, akit alig egy hónapja nevez­tek ki a támaszpont parancs­nokává, röviddel később szin­tén elfogták, amikor ejtőer­nyővel kiugrott repülőgépé- -ből. Az AFP francia hírügynök­ség a marokkói távirati • iro­dára hivatkozva közölte, hogy Mohammed Ufkir vezérőr­nagy, marokkói hadügymi­niszter csütörtökre virradóra öngyilkos lett, főbelőtte ma­gát. Rabatból származó értesü­lések szerint a marokkói biz­tonsági erők letartóztattak 8 pilótát, valamint a kenitrai légitámaszpont parancsnokát az összeesküvésben való rész­vételük miatt. A légierő többi pilótájának helikopterrel si­került elmenekülnie és az éj­szakai órákban Gibraltárban szálltak le. A sikertelen merényletet követően riadókészültségbe helyezték Marokkó katonasá­gát, csendőrségét és rendőrsé­gét. Az intézkedést rabat! hi­vatalos körökben azzal is in­dokolni igyekeztek, hogy az országban „nagy mennyiségű fegyvert csempésztek be”. Arról viszont nem közöltek részleteket, vajon honnan származnak ezek a fegyverek. Omal al-Alami postaügyi minisztert nevezték ki a had­ügyminisztérium élére az el­hunyt Mohammer Ufkir tá­bornok helyébe — jelentették a hírügynökségek hivatalos rabati forrásra hivatkozva. Az 55 éves tábornok 1960- ban részt vett az ENSZ nevé­ben Kongóban foganatosított katonai akcióban, azóta az egyik „keméhy emberként” tartják számon Marokkóban. Hírügynökségek csütörtö­kön azt jelentették, hogy a fővárosban ismét robbanások hallatszanak, ezt azonban ké­sőbb hivatalosan cáfolták, mondván, hogy a Rabat kör­nyéki kőbányában végzett robbantásokat vélték tüzér­ségi tűznek. Nem tisztázódott az ural­kodó hollétének kérdése sem — II. Hasszán ugyanis szerda este óta sehol sem szerepelt nyilvánosan. Hírügynökségek ezzel összefüggésben felhív­ják a figyelmet arra, hogy a marokkói minisztertanács ülé­sén nem a király, hanem Ka­rim Iamrani miniszterelnök elnökölt. További találgatá­sokra adott okot az Ufkir hadügyminiszter Utódjának kinevezését bejelentő rende­let is, amelyen nem szerepel a király aláírása. Világméretű tiltakozásra szólít fel a Béke»világtanácc Befejezte munkáját az egyiptomi parlament Csütörtökön befejeződött az egyiptomi nemzetgyűlés háromnapos rendkívüli ülés­szaka. A MENA hírügynökség je­lentése szerint Anvar Szá­dat elnök csütörtökön dél­előtt kétórás zárt ülésén ta­lálkozott az egyiptomi nem­zetgyűlés tagjaival. Szadat itt elhangzott beszéde átte­kintette az általános politi­kai helyzetet, az Egyiptom és Líbia egyesüléséről létre­jött megállapodást, az Egyip­tom és a Szovjetunió kapcso­latainak kérdéseit. Az elnöki beszédet követő általános vitában Szadat vá­laszolt a képviselők hoZzá intézett kérdéseibe. Hafez Badavi, a nemzet- gyűlés elnöke az ülésszakot berekesztő beszédében mél­tatta a parlament által elfo­gadott törvények jelentősé­gét, különösen azt, amelyik a nemzeti egység védelmével foglalkozik. Badavi felhívás­sal fordult az arab népek­hez, királyokhoz, államfők­höz és uralkodókhoz, hogy „egyesítsék az arab nemzet erőfeszítéseit és az egész arab potenciált helyezzék a győzelem kivívását és közös sorsuk védelmét célzó küz­delem szolgálatába.”

Next

/
Thumbnails
Contents