Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-18 / 194. szám
f: <m* Wí£'. áU^üs^-US ÍS Tervezik a messzi jövőt így készül az ország IS éves távlati terve ELÖLJÁRÓBAN LESZÖGEZHETJÜK, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztéséhez ma már nem elég az éves és az ötéves terv. Ahogy arra a KGST legutóbbi 26. ülése utalt: napjainkban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sem tervezhetők meg több ötéves tervidőszakot felölelő perspektíva nélkül. (Az integrációs program maga is hosszú távra szól.) De az ország szakemberellátása, a gazdaság szerkezetének átalakítása, a terület- fejlesztés, vagy a település- rendezés és a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók ugyancsak évtizedekre szóló feladatok. Sőt azok a döntések — például a beruházások —, amelyek ugyan néhány év alatt megvalósulnak, de funkciójukat több ötéves időszakon át teljesítik, szintén feltételezik a távlatok lehető legpontosabb ismeretét. Azt, hogy milyen irányba és ütembe fejlődik a tudomány, a technika egy- egy ága; a legfejlettebb műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása milyen színvonalon valósulhat meg a tervidőszak egyes periódusaiban. Vagyis az élet, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése új feladatokat tűzött napirendre. Mivel a távlati tervezéshez sem hazai, sem külföldi tapasztalataink nem voltak, ezért sajátos módon kezdtük el a munkát 1968-ban. összesen kilenc társadalmi munkabizottság létesült a különböző minisztériumok, a társadalmi szervezetek (párt-, szakszervezet, MTESZ) a kutatóintézetek és tervező- irodák vezető szakembereinek részvételével. így külön vizsgálták és vizsgálják az ipar, az élelmiszer-gazdaság, az építő- és építőanyag-ipar, a közlekedés, a külkereskedelem, a munkaerő és életszínvonal, a területfejlesztés távlati tervezésének lehetőségeit, feladatait. A közgazdasági munkabizottság az összefüggésekkel, rendszerezéssel, a távlati tervezés módszereivel foglalkozik, a konzultatív bizottság pedig a legátfogóbb gazdaságpolitikai stratégiát dolgozza ki. A SOKRÉTŰ MŰNK A utolsó, befejező szakaszán dolgoznak jelenleg. Legelőször a népgazdaság, az adott ágazat fejlődésének 20 éves tapasztalatait elemezték a bizottságok, majd ezt követően mintegy két évig tartott a lényeges tervezés. Jelenleg pedig a lávlati elképzelések a bizottságok munkája végeredményeinek összegezésén, egyeztetésén, a különböző ágazatok közötti szerves kapcsolatok megteremtésén, s a párhuzamos munka során támadt ellentmondások feloldásán dolgoznak. A távlati terv végül is több változatban készül, s a párt és a kormány majd politikai mérlegelés után választja ki a legmegEelelőbb alternatívát. Az elképzelések szerint 1973 derekára lesz az országnak jóváhagyott. 1985- ig szóló távlati terve. Az első befejező szakasz után 1973—75-ben azonban a távlati tervezést tovább folytatják, érvényességi időtartalmát 1990-ig meghosszabbítják. A széles társadalmi erők közreműködésével folyó távlati tervezés igen hasznosnak, sokszínűnek bizonyult. Egy- egy bizottság különböző részfeladatainak megoldásában a legjobb szakemberek százai vettek részt, esetenként bizonyos témák kutatására intézeti tudóskollektívák is megbízást kaptak A bizottságokban számtalan javaslat, ötlet hangzott el. A részt vevő szakemberek az általuk képviselt kollektívák tapasztalatait, véleményét is' tolmácsolták. A távlati tervezés nemcsak a kidolgozás módszereiben, hanem jellegében és tartalmában is különbözik a rövi- debb távra szóló cél- és feladat-meghatározásoktól. Nyilvánvaló, hogy minél távolabb nézünk, annál eimo- sottabbak a részletek, s néha még a nagy kontúrok rajza sem teljesen éles. Az. idővel arányosan nő a pontatlanság, és bizonytalanság kockázata. Ezért a távlati tervek irányelvjellegűek, s a gyakorlat, a végrehajtás szélesebb határok között korrigálhatja azokat, mint az éves, vagy az ötesztendős elképzeléseket. A távlati tervezés ezért is folyamatos, az időszakos lezárásokat követően „karbantartásra” és „felújításra’’ szorul, újból és újból meghosszabbítják érvényességi idejét. így a távlati tervben vázolt hosz- szú távú gazdasági folyamatok és célok mindenkor irányelvként és kiindulópontként szolgálnak az aktuális ötéves tervek készítésénél. A TÁVLATI TERVEZÉS azért is nélkülözhetetlen, mert nagyobb a szabadság foka, s következetesebb, merészebb megoldásokat tesz lehetővé. Bár tudjuk például, hogy a gazdaság elavult szerkezete fékezi fejlődésünk ütemét, mégis egy-egy ötéves tervidőszakokban keveset tehetünk annak korszerűsítéséért. Hosszabb távon viszont lehetőség nyílik a legkedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítására. Hasonlóképpen 15 éves tervidőszakra megtervezhetjük az „ideális” fogyasztási modellt, s a nagyarányú életszínvonalemelést annak figyelembevételével valósíthatjuk meg. Persze, a tervezés szabadságfoka hosszú távon sem korlátlan. Sőt bizonyos értelemben még behatároltabb, mint rövid távon. A gazdaság objektív törvényeitől az éves tervnél még eltérhetünk, s rövidebb távon többet oszthatunk el például. mint amennyit megtermelünk. Hosszabb távon viszont -követni kell a gazdasági fejlődés törvényeit. Hosszú távon a legnagyobb gondot a nemzeti jövedelem növelés eddigi átlagos (5,5 százalékos) ütemének fenntartása és esetleges növelése okozza. Mindenekelőtt a munkaerőforrások beszűkülése miatt. Már a következő években, a 70-es évtized derekától a rendkívül alacsony lélekszámú korosztályok állnak munkába, s magas létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokat váltanak f^l. Mivel az egyéb munkaerőforrások is mindinkább elapadnak, a dolgozók szabad ideje pedig várhatóan, tovább növeltszik, így a felhasználható összes társadalmi munkaidőalap 1980- ban sem lesz több, mint 1970- ben volt. S ha a • gyorsan fejlődő infrastrukturális ágazatok növekvő igényeivel is számolunk, akkor az iparban foglalkozatott létszám- és a munkaidőalap abszolút csökkenését is a termelékenység emelésével kell pótolni. Ezért az élő munkával való takarékosság és az ésszerű eszközgazdálkodás a jövő gazdasági növekedésének kulcskérdése hazánkban, A TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK másik nagy korlátja hosszú távon az elmaradott infrastruktúra. Mindenekelőtt a közlekedés és a közműhálózat fejlesztése kívánatos. Az életszínvonal emelése, a társadalompolitika pedig olyan infrastrukturális fejlesztést igényelnek, mint amilyen a nagyarányú lakás építés, az egészségügyi, az oktatási, a kollégiumi hálózat, stb. bővítése. Máris nyilvánvaló: beruházási lehető ségeink szűkös volta miatt nem lehet valamennyi Infrastrukturális igényt rövid időn belül kielégíteni, a feladatok rangsorolásával kell a legcélszerűbb változatot kiválasztani. Csupán érzékeltetni kívántuk, hogy a hosszú távú tervezés milyen sokrétű és bonyolult feladat. Szó sincs tehát az elmúlt évek fejlődési arányainak és irányának mechanikus jövőbevetítésé- ről. Sőt, némi túlzással azt mondhatnánk, hogy eppen az arány- és irányváltozás, az új kornak és az új követelményeknek megfelelő optimumok kialakítása, a minőségi ugráshoz vezető mennyiségi növekedések megtervezése a feladat. E munka során a tervezőknek számítaniuk kell arra, hogy 15—20 év alatt iparágak, szakmák, tevékenységi területek egész sora szűnik meg. helyüket, új, ma még legfeljebb homályosan körvonalazhatók foglalják el; termékfajták tízezrei adják át helyüket a legújabbak százezreinek; gyors ütemben változnak a fogyasztási igények és szokások; nő a szabad idő: s lesznek területek, ahol az emberek munkaképes évtizedeik alatt — a fejlődés gyorsasága miatt — kétszer, háromszor is szakmát változtatnak. Jóllehet a gazdasági fejlettségben utói kívánjuk érni az előttünk járó tőkés- országokat, de nem másoljuk gépiesen példájukat. Meri el akarjuk kerülni mindazokat a konfliktusokat, buktatókat, amelyek az ellentmondásos tőkésfejlődés velejárói. Hosszú távon bizonyíthatjuk igazán a szocialista gazdaság előnyét, fölényét, magasabb- rendűségét. (K.) A kazánfűtő kérdez» az igazgató válaszol Szemtől szembe — Valamit valamiért * A munkások szava a VAGEP-nél Jó, ha a gondokat vezetők és beosztottak szemtől- szembe megmondják egymásnak. S bármennyire is megszokott dolog ez a VAGÉP- nél, a nemrégiben lezajlott munkásfórum bebizonyította; ilyen „nyílt térre" is szükség van. Ott élnek csak igazán az üzemi demokrácia adta lehetőséggel. Miért van az például, hogy az anyagot a központi telepre szállítják és onnan viszik ki a demecseri telepre? Vagy: a saját daru helyett idegen géppel rakatják a vasat? Kiderül; jobb szervezéssel ezt is meg lehet szüntetni. Mint a feleslegessé vált tégla értékesítését is, amelyet helyszű- ka miatt egyik helyről a másikra kell időnként átrakni. S mindezt Járdányi János kazánfűtő vetette fel. Miért mentek el? Szóba került az is. hogy egyes törzsgárdatagok elmentek a vállalattól. Mi az oka’ Tisztázták ezt is. „Azért, hogy valaki törzsgárdatag, az még nem jogosítja fel arra, hogy ne dolgozzék, ne produkáljon.” Különösen a műszaki területen van ez Kihatással a gazdálkodásra.1“ Egv konkrét eset; befutott egy 3 milliós megrendelés. Megegyeznek a partnerrel a határidőben. utána a rendelés elfekszik a fiókban. A felelősségre vonás után megsértődtek. Fizetésrendezéskor aztán újra elégedetlenkedtek, mert régi dolgozó ide. oda, nem emelték- a bérüket. Valamit. valamiért. A nyílt, őszinte vitában egy félreértés is tisztázódott. So- moskövi János hegesztő elmondta: kaptak egy levelet, _ amely arra hívta fel a figyelmüket, hogy egy termék gyártásánál minősített hegesztőket vesznek fel. 1.5 forintos órabérért. Szívesen elvégeznék a tanfolyamot ők is. ha megkapnák ezt a bért. Az igazgató megnyugtatta: „A mi elképzelésünk az, hogy elsősorban a mi dolgozóinkat, tanítassuk..., de ennek a tanfolyamnak a költsége személyenként a 10 ezer forintot is meghaladja. Nyilvánvaló, hogy mindkét fél részéről vállalni kell valamit.” Tény az. hogy akinek nincs meg a szakmunkás-képesítése, az nem mehet tanfolyamra sem... Holló István lakatos-hegesztő brigádvezető jobb műszaki feltételek biztosítását kérte. Elmondotta, hogy az egyik munkánál sokat kóny- nyített volna a görgős állványok használata. Ezek megvannak ugyan, de nincsenek felszerelve. Nagy József hegesztő pedig már a télre gondolva tette meg javaslatát; most kell rendbe hozni a fűtést, hogy ne fa- gvoskodjanak, ha beköszönt a hideg. %• Gergely Ferenc raktáros valóságos listát közöl: „Hegesztőkesztyűt január óta nem kaptunk. Ipari kesztyű helyett is gumikesztyűt adtak. ami nagyon hamar elszakad. Csavaráruknál hiányoznak különböző méretű anyák. A tmk-nál már három fúrógép van javításon és még egyet sem kaptam vissza...” Aztán előjönnek a „kényes” kérdések is. Nem az illetékes háta mögött, hanem szemtől szembe. A főmérnök fejére olvassák például, hogy már nincs meg az az összetartás a kollektíván belül, mint kezdetben. Személyeskedések vannak, neki is alaposabban meg kellene győződni egyes problémák indítékairól. Ok a vitára. Nem visszautasítás. csak érvelés; kevesebben voltak, mindent meg lehetett beszélni. De vannak más problémák is. Amikor például egy-két esetben szembesíteni kellett,' mert nem volt egy-egy ígéretnek gazdája. Szerencsére ezek az emberek azóta eltávoztak a vállalattól. Újra megvan az alap a közeledésre. Érzi ezt Szabó Endre főmérnök is, a vita további folytató: at ajánlja a bírálónak. Pásztor László főmechanikusnak. Lehet jobban... Jót tesz a párbeszéd. Előkerülnek olyan problémák is, amelyeket — tálán — el is hallgattak volna. Mint például a jutalmazás kérdése. „A végzett munka”, vagy a társadalmi érték? K>t lehet felelőssé tenni a gépek karbantartásáért, miért néni kerülhet sor az elavultak felújítására. S választ kell adni mindahányra. mert azért interpellálnak. hogy egyben fel is hívják a figyelmet: leli ót jobban, gazdaságosabban, de emberségesen. Aki nehéz kérdést traktál, az nem mindig kap választ azonnal. Hiszen van olyan felvetés, amelyet még meg kell konzultálni Itt van például a balkányi kár- tolószaiag-üzemből Tóth László gépbeállító javaslata a tmk-ra vonatkozóan. Meg kell fontolni: érdemes-e leállítani az egyik gépsort es egy alapos karbantartás aiá vetni minden egyes gépet. Jó helyre kerülnek a kérdések. nem kallódhat el egyetlen egy sem. S a választ ott, r.helyben, vagy később írásban kapják meg a dolgozók. A VAGÉP-nél sokat adtak eddig is, és ezután még több teret szentelnek az üzemi demokráciának. Hiszen a vitás kérdések tisztázásának hasznát veszi az egész kollektíva. Tóth Árpád Bokortelepülések ’72 Szétszórt települések, akácosok és homokdombok sorakoznak egészen a látóhatár széléig. Az ide települt tirpákok saját földjükre építették házukat, s a mezsgye széléig terjeszkedtek, építkeztek a rokonok, a leszármazottak. így alakult ki a 18 tanyabokor Nagy- cserkesz körül. Majdnem minden bokor a gazdájáról kapta a nevet. A bokrok 1952-ig Nyíregyházához és a környező községekhez tartoztak. Ekkor hoztak egy határozatot, amelynek nyomán község született, s Nagycserkesznek keresztelték. Hazánkban talán nincs még egy 2360 lakosú község, amely ekkora területen fekszik. A két évtized változásait Dragony János tanácselnök foglalja össze: — Még 1961-ben is lassan mozdult előre az élet a tanyákon. Volt olyan ház, amelyben nem mertem leülni, mert féltem, hogy összetörik alattam a szék. Lényeges változást csak az utóbbi évtized hozott. Ekkor változott igazán az emberek szemlélete, erkölcsi és anyagi helyzete. És ebben nagy szerepe van a tsz-eknek, meg a villamosításnak. Ma már Zöldbokor kivételével mindenütt villanyoszlopok emelkednek ki a tájból. Ez a település nem is kap villanyt, hiszen csak három család lakja. Orvost és állatorvost kapott a tanyavilág — illetve a község. Három pedagóguslakás és több bekötő út épült. Báji- bokor és Puposhalom telefont kapott. Cigánybokor 3 kilométerre van a tanácsházától. Az itt élő közel 700 ember szinte el volt zárva a külvilágtól 1971 végéig — ekkor kapott ugyanis bekötő utat a település. A májusi menetrendváltozás óta naponta háromszor megy a busz Cigánybokorba. Az itt élő gyerekek a jövőben bejárnak a központi iskolába, ahol magasabb színvonalú a tanítás. (Szlovák nyelvet is tanítanak.) A vezetők mondják, hogy a buszbérletet a tanács fizeti majd a szülők helyett, mert ez olcsóbb az iskola fenntartásánál. Magyarbokorból is a központi iskolába járnak majd a gyerekek, s az itt lévő iskolából melegkonyhával ellátott csárdát alakít az ÁFÉSZ. A fiatalokról külön kell szólnunk. Szívesen maradnak otthon a tsz-ben, a vezetőség nemrégiben modernül berendezett klubot vásárolt a KISZ-szer vezetnek. A mozi és a klub a központban van. de a fiatalok Nyíregyházára, Tokajba és Tiszalökre is eljárnak szórakozni, hiszen 70 személy- gépkocsi van a településeken, s motorkerékpárt szinte minden ház udvarán láthatunk. A tsz központjában új épület magasodik: a gépműhely. Augusztus 20-ra adják át rendeltetésének. A műhelyben 26 szakmunkás — többnyire fiatal dolgozik majd. De szakma nélkül, a növénytermesztésben is szívesen dolgoznak a fiatalok — hagyomány náluk a földszeretet. A társadalmi munkaversenyben tavaly első helyezést ért el a község, s ep főleg a fiataloknak köszönhető. A tsz elnöke, Lakatos József is fiatal, 24 éves. Tőle ezeket halljuk: — Január elsején egyesült a község 3 tsz-e. A koncentrált irányítás és munkavégzés hasznossága legjobban az aratásban mutatkozott meg: 2 hét alatt végeztünk a gabonafélék betakarításával. Nemcsak a munkát, a települést is koncerrfralni akarjuk. A központban. a tanácsháza előtti területet telekhelyeknek jelöltük ki. ide új utcasorok épülhetnek. Aki aláírja, hogy 10 évig a tsz-ben dolgozik, az ölenként mindössze 10 forintért kap telekhelyet, s a telekhelyek árát kétszerre kell befizetni. Siposbokorban minden ház udvarán szarvasmarhákat látunk. Megyénk egyik legjobb állattenyésztő községe Nagycserkesz. Évente 15—18 ezer járlatlevelet állítanak ki a tanácson. Az állattartás jó jövedelemforrást jelent az ittenieknek. Találomra kopogtatunk be Keczku Mihályékhoz, ahol 3 szarvasmarha áll az udvaron, s ezek után nem csodálkozunk, hogy személygépkocsi és motorkerékpár is van a garázsban. — Másutt nem Is tudnánk elképzelni az életet — mondja Keczkuné. Problémánk akad ugyan, de nem súlyos. Például gyógyszerért 15—20 kilométert kell buszozni azoknak, akiknek nincs kocsijuk. A boltban nem nagy a választék. Fóti ételt nem lehet \kapni. Azért mindenki jól él a községben. Nekünk két egyetemista fiúnk van, Cigánybokorból István József jár egyetemre. Azt hiszem, itt senki sem érzi magát tanyai embernek, s ez nemcsak a községi rangnak köszönhető. .. A község jövőjéről a tanácselnök beszél: — Az ellátáson javít a Nyíregyházi ÁFÉSZ központban lévő büféje. ahol szeptember elseje után meleg ételt is lehet vásárolni. Magyarbokor és Cigánybokor még az idén, a többi nagyobb település a következő években kap segélykérő telefont. Cigánybokorban az ősszel fűszerbolt nyílik, ugyancsak itt tejcsarnok is épül. Az ötéves terv során hűsbolt és fűszerbolt épül a község központjában, a jelenlegi boltot átalakítják vendéglővé. Puposhalmon 250-en élnek, s ide még nem vezet bekötő út. Az elmúlt napokban kaptunk ígéretet a megyei tanácstól, hogy 1975-ig ez a település is bekötő utat kap, s az új út érinti majd Lakatosbokort és Bánfibokort is. így az ötéves terv -végére jó lesz az úthálózat a község egész területén. A jó út ellenére a fiatalok már nem építenek az „isten háta mögötti” településekre. A központban, a tanácsháza, a posta és a bolt mellé sorakoznak az új tömblakások, itt alakul kí egy modern faluközpont. Talán újabb 20 év múlva emeletes házakat láthatunk itt és a szétszórt tanyák egy nagyközséggé formálódnak, Nábrádi Lajos
