Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

r W. oMd N»" fcW-ET-MACYXRORSSfjSW = VASÁRNAPI W®L«Kti? sm. jf»® #. — Maradj csöndben, a barátunk tévedésből a mi füvün­ket nyírja. Kép, szöveg nélkül. •» Rendben van, adok önnek egy felelősségteljes meg feizatást, — tegyen friss vizet a virágaimra. ............... — ................................................................■■■ , • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA Tudomány • A Nap titkai nyomában Harc a jégeső ellen A Napra vonatkozó, főként tapasztalati ismereteink csak az égitest viszonylag vé­kony külső rétegei — a ko­rona. a kromoszféra és a fo­toszféra — esetében fedik a valóságot. A fotoszféra és a Nap középpontja között el­terülő térség — az úgyneve­zett konvektiv zóna — saj­nos, műszerekkel egyelőre még nem tanulmányozható. Pedig a tudósok feltevései szerint a konvektiv zónában megy végbe a hőmérséklet­különbség hatására az égi­test plazmájának keveredé­se. ami meghatározza a nap- tevékenység mechanizmusát. A Nap anyagának dina­mikája igen bonyolult. Az égitesten globális cirkuláció és úgynevezett differenciális (különböző szinteken megfi­gyelhető) forgómozgás is fo­lyik. Az elektromosságot ve­zető plazma keveredése és forgása 22 éves időszakon­ként mágneses erőtereket kelt a Napban. Attól füg­gően, hogyan tudja ez az erőtér .elérni az égitest fel­színét, mennyire „nyomódik össze” a szomszédos plazma­tömeg erős mágneses teré­nek hatására, a Nap nyu- galmi, illetve aktív állapotá­ról beszélnek. Napfoltod és a naptevékenység A naptevékenységet a nap­foltok számától függően osz­tályozzák. A Nap aktív álla­pota, az erős mágneses vi­har sok káros következ­ményt von maga után a Föld bioszférájában, zavarja a na­vigációt, stb. Ma már bizo­nyított tény, hogy az égi­test felszínének aktív terüle­tei a mágneses terek felszín­re törésének következtében keletkeznek. Egyes napfoltok mágneses terének erőssége több tízezerszer nagyobb a Földénél. Ezek az erős terek fékezik az anyagok kevere­dését. A lefékezett napfolt 4,5 ezer fokig lehűl és hát­térben a forróbb (6 ezer fo­kos) fotoszférával sötétebb- nek látszik. A Nap mágnességtani „domborzata” rendkívül vál­tozatos: halmokat, dombokat és mélyedéseket tartalmaz. Ezenkívül a grandiózus belső folyamatok miatt ez a „dom­borzat” a tengervíz felszíné-1 A statisztikai adatok tanú­sága szerint ott a legvalószí­nűbb a naprobbanás, ahol a mágneses erőtérmaximumok közel kerülnek egymáshoz; ahol nő a térerősség, az úgynevezett semleges pon­tok körül — különböző polaritásé mágneses terek határán. Nincs egyszerűbb t eV dolog a csillagoknál! A plazma megnőtt nyomá­sa robbanást okoz — másod­percenként másfél kilométe­res sebességgel lökve ki az anyagot. A kivetett anyag tö­mege mintegy tízszerese a vi­lágtengerekben található víz tömegének; így például az 1956 február 23-án bekövet­kezett naprobbanás energiá­jának egy tízmilliomod része elég lenne a Föld teljes víz­készletének elpárologtatósá­hoz, Ez a robbanás lelassítot­ta bolygónk forgását. Ebben az időszakban a földi napok 2,5 mikroszekundummal meg is hosszabbodtak. A Föld átlagosan 11 éven­ként különösen érzékeny a naptevékenységre. A Nap nyugalmi állapota nem tart tovább két évnél. Ezután a napbéli egyenlítőtől nagy tá­volságban az egyenlítő felé mozgó foltok jelentkeznek, protuberanciák jelennek meg, a naptevékenység fokozó­dik. A 11 éves ciklus valószí­nűleg egyenlő a mágneses ak­tivitás 22 éves periódusának felével. A Napban lejátszódó folya­matokat értelmező hipotézi­sek arra utalnak, hogy a tu­dósok egyre jobban látják az égitestben lejátszódó jelensé­gek egységét. Remélhetőleg nincs hát messze az idő, ami­kor valóra válnak egy híres asztronómus szavai: „Nincs egyszerűbb dolog a csillagok­nál!” (M.) Több, mint 60 ezer ember állandó számító munkáját igényelné annak a nagyon bonyolult egyenletrendszer­nek a megoldása, amely az időjárás másnapi alakulását kielégítően meg tudná álla­pítani. Korszerű számítógé. pék segítségével azonban ez a munka öt perc alatt végez­hető el; a kibernetika az idővel való versenyfutás problémáját tehát lényegé­ben megoldotta. Dr.*Béll Béla, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja elmondotta az MTI munkatársának, hogy a me­zőgazdaság, az ipar, a közle­kedés és az egészségügy ro­hamos fejlődése mind jobban sürgetik az időjárási előrejel­zések minél gyorsabbá és biztonságosabbá tételét. — Az időjárás változásai iránti érdeklődés — mondot­ta — rendkívüli mértékben megnőtt és igen széles skálá­jú. Például a központi előre­jelző intézet felmérései töb­bek között arról is felvilágo­sítást adnak, hogy kik, miért és milyen távra szólóan kí­váncsiak a légkör várható változásaira. Az építőipari vállalatokat elsősorban a té­li alacsony hőméi séklet iránti érzékenység, mert betonke­verékeik megfagynak, ugyan­akkor a magas . daruk miatt az esetleges szél érkezésének időpontját is mielőbb tudni akarják. A kőolajipari válla­latok a villámveszélytől fél­tik tartályaikat. Az autóbusz- garázsokat a járművek hűtő­vizének befagyását előidéző erős éjszakai lehűlés nyugta­lanítja. A köztisztasági hiva­talt főként a havazás érdek­li. A HUNGAROFRUCT vi­szont az egész Európára ki­terjedően tájékoztatást akar kapni a szélsőséges hőmér­sékletek alakulásáról, hosszú útra indítandó áruszállítmá­nyaik megfelelő kezelése ér­dekében. — Ennek a sok irányból érkező kívánalomnak termé­szetesen nem lehet maradék­talanul eleget tenni. A tech­nika segítségével azonban bi­zonyos időjárási elemeket már 90 százalékos pontos­sággal előre lehet jelezni. Az éjszakai fagyok például már nem tudnak különösebb meglepetést okozni. A leg­nagyobb bizonytalanságot a csapadékok helyének és mennyiségének az előrejelzé­se jelenti, például annak megközelítően pontos előre­jelzése, hogy egy nyári zá­por alkalmával Budapest melyik pontja kap vagy nem kap" csapadékot, a meteoro- lógiának. még igen távoli idő- pontban megoldható felada­tai közé tartozik; annak el­lenére, hogy a felhőfizika es a levegőkémia eddig elért eredményei már a mestersé­ges esőkeltés távoli, s a jég­eső-elhárítás közelebbi lehe­tőségeivel biztatnak. _ A meteorológia bizton­ságos előrejelzését az fogja a leginkább elősegítem, ha majd az egész légkort at tudjuk tekinteni. A megol­dáshoz egyre közelebb ju­tunk, mert a mesterséges holdak és rakéták — a csak harminc kilométeres magas­ságig alkalmazott műszerek­kel ellentétben— már a lég­körön túljutnak és onnét fontos adatokat szolgaitat­nak. A mesterséges holdak felhőképeinek rendszeres fel­vétele nagy lépést Jelent a biztonságosabb előretajeko- zódásban: lehetővé teszi a légkör energiáinak megisme­rését és azoknak az eddi­gieknél alaposabb tanulmá­nyozását. így teljes bizton­sággal ki lehet majd számí­tani az ott végbemenő vál­tozásokat. _ A gyors ütemű fejlő­déssel és az urbanizációval egyre növekszik legújabban fejlődésnek indult tudó- mányágunk, az orvosmete- orológia Szerepe. Kivált az időjárásra érzékeny emoe- rek érdeklődnek iránta. En­nek a tudományágnak azon­ban még számos alapvető feladatot kell megoldama Olyan fontos kérdésekre kell választ adnia, hogy az időjá­rás-érzékenység kapcsán mi­lyen tényezők hatnak az emberre. Fel kell derítenie a légkör valamennyi tulajdon­ságát, elektromos, mágneses tényezőit, radíoaktivitasat, — A meteorológiának nagy szerepe van a levegőtisztaság védelmében is. Szakvélemé­nye nélkül ma már nem le­het ipartelepet elhelyezni. Tanácsait a legapróbb rész­letekig kikérik: még a gyar- kémények magassagana« megállapításánál is. A tele- pítésmeteorológia szava dönt abban is, hogy egy-egy sza­natóriumot hova kívánatos létesíteni. A várostelepites- nél is messzemenően figye­lembe veszik a meteorológiai szolgálat tanácsait, mert egy magas épületekből álló ház­sor egyedül meggátolhatja egy egész nagyváros, városrész megfelelő szellőzé­sét. KERESZT REJTVÉN*/ hez hasonlóan szüntelenül változik. „Macskaköves utcák“ a fotoszférában A fotoszféra határáról ké­szített fényképeken macska­köves utcára emlékeztető struktúra figyelhető meg. Egy-egy „macskakő” átlago­san 700 kilométer hosszú. A benne található plazma se­bességének és hőmérsékleté­nek mérése konvektiv moz­gásra utal. A fotoszféra fö­lött, a kromoszférában már szupernagy szemcsékből álló struktúra figyelhető meg — 20—50 ezer kilométeres szemcseméretekkel. A mai tudomány feltétele­zése szerint a fotoszféra alatti területen erős mágne­ses terek keletkezne!}. Az utóbbiak felszínre jutásában szerepet játszik a kis és óriás szemcsék mozgása is. A szemcsék mozgása a fo­toszféra alatt is szemcsesze­rű struktúrát kelt. Egy-egy ilyen fotoszféra alatti szem­cse erővonalakat szakít ki a Nap belső mágneses teréből, majd a földinél több száz­szor nagyobb térerősségű nyalábokat a fotoszféra szemcséibe „döfve”, mozgás­ba hozza azokat. 1914. július 9-én halt meg Pósa bajos. Irodalmi munkássága két­irányú : verseket írt gyermekek számára és népies dalokat köl­tött. melyeket jelentős részben Dankó Pista és néhányat Bar­tók Béla zenésített meg. Gyermekeknek írt költészete a maga nemében jelentős, fellépé­se .. . folyt, a beküldendő vizsz. 2.. függ. 1. és vízsz. 26. sorok­ban. VÍZSZINTES? lí. Fegyverbe. 14. Haraszt. 13. A tbc-baktérium felfedezője. 16. Az öt tó egyike. 18. Bámulatba ejt. elbűvöl. 20. Vissza: rágalom. 21. Fiúgyermeke. 23. A Szovjet­unió egyik távol-keleti városá­ba való. 24. DZ. 25. Közepén ken! 27. Rangjelző. 28. Gyom. 29. Villanásszerűen odanéz. 31. El­határozd. 33. Monte Christo vár­börtöne. 35. Nagyhatalom. 36. építészeti stílus. 37. Arcunkon van. 38 T-vel. vereség a sakk­játszmában. 40. Hangtalanul szenved. 42. Névutó. 43. Esze. 45. Borul. 46. Végtag. 48. Hiányos érzékszerv. 49. Fürdővárosunk. 51. Ilyen állat a szarvasmarha. 53. Tibeti szarvasmarha. 54. Helyhatározó rag. 56. Ezerötven, római számmal. 57. Alumínium vegyjele. 58. Bejárat a ház ud­varába. 60. Mértani ábra. 61. Hajó része. 63. Kockába préselt széna, szalma. 65. Üdítő. 66. Zöld, németül. 69. Állatait vájuhoz hajtja. 71. Átvizsgál, tapogat. FÜGGŐLEGES: 2. Gyermeteg. 3. Juttat-e? 4. GO. 5. E napon. 6. Tizenkét havi. 7. Levesféle. 8. Vicc. 9. Labda- rúgó-tróíea rövidítve. 10. Sport­szán. 11. EC. 13. Fővárosa: Te­herán. 17. Szem része. 19. Me­gyénk. 21. Kártyalap. 22. Kalap közepe! 24. őrlő. 26. Himnemü gyermek. 28. Város az EAK és Izrael határán. 30. Lakoma. 32. Kálium és kén vegyjele. 34. Sö­vényként ültetett cserje. 39. Há­ziszárnyas. 40. Takarmánynö­vény. 41. Kocsirugo. 44. Mint a 27. vizsz. 46. Meghűlt. 47. Azonos massalhangzók. 50. Afrikai. 52. Visszakér! 55. Elődeik. 56. Üzem is. játék is. 59. Kedvelt kártya­játék. 61. Sportfogadás. 62. Mint a 40. vizsz. 64. Ara betűi. 65. COL. 67. Helyhatározó rag. 68. NM. 70. Állóvíz. 71. Marokkói gépkocsik felségjelzése. A megfejtéseket július 17-ig keU beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Június 25-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: A mesenövellá­ban reális és irreális világ ösz- szebonyolitásának mestere. Nyertesek: Bogdányi László­né, Kiss Gabriella, Lengyel Ist­vánná, Légrády József, Vieto- risz Dánielné nyíregyházi, Erdé­lyi Mária hodászi, Kováts Cs»- báné leveleki. Erdei Sándomé mátészalkai, dr. Székely József- né nyírbátori és Sávéi István- ne nyírteleki kedves rejtvény- fejlőink. A nyereménykönyvekef postá* elküldtük.

Next

/
Thumbnails
Contents