Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

1972. július ft X ol d al KEtET-MÄCYAnORSZÄf» A Pravda a vietnamizálás csődjéről A Pravda szerdai számá­ban hanoi tudósítójának tol­lából a dél-vietnami haza­fiak harci eredményeit kom­mentálja, amelyeket az el­múlt három hónapban értek el. A kommentátor szerint az elmúlt hónapok eseményei ismpt bebizonyították a viet- namizálási politika csődjét. A saigoni rezsimnek mini­mális amerikai támogatás mellett helyt kellett volna állnia az Egyesült Államok érdekeiért, dp ez nem történt meg, a saigoni rendszer tel­jes kudarcot vallott ehben a „kísérletben”. Szerdán Bonnba érkezett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter, a repülőtéren Kari Schiller nyugatnémet gazdaság- és pénzügyminiszter fogadta. Nyikolaj Patolicsev és Kari Schiller szerdán délu­tán Bonnban aláírta a szov­jet-nyugatnémet kereske­delmi és gazdaságj együtt­működés hosszú lejáratú egyezményét. Patolicsev és Schiller a Változatlan japán politika? Tanaka Kakuei az új miniszterelnök A cikk a többi között a saigoni alakulatok vesztesé­geiről is ír. Csaknem 40 zászlóalj és század züllött szét teljesen, számos alaku­lat állt át a hazafiak olda­lára A lap hanoi tudósítója említést tesz arról, hogy az amerikai imperialisták újabb széles körű légi agressziót in­dítottak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. Ennek ellenére — húzza alá a Pravda — a VDK népe és hadserege bátran védelmezi hazáját az agresszor táma­dásaival szemben. szerdai találkozón vélemény- cserét folytatott a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásáról. Megállapítot­ták, hogy e kapcsolatok a szovjet—nyugatnémet szer­ződés 1970. augusztus 12-én történt aláírása óta lényege­sen javultak. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kereskedelem bővítésén kí­vül elérkezett az ideie a hosszú távú ipari együttmű­ködés kifejlesztésének is. KOMMENTÁR Mr. Mariam akcióterve Ügy látszik, az amerikai közélethez hozzátartozik a szenzációs leleplezések nem is ritkán ismétlődő sokkhatása. A legújabb anyagot ugyan­csak az Egyesült Államok ki­magaslóan legtekintélyesebb napilapja, a New York Times tette közzé — valószínűleg megint csak azok segítségével, akik üzletileg és politikailag szemben állnak a szóban for­gó hatalmas monopóliummal. Üjra az International Te­lephone And Telegraph Com- panyról, ismertebb, rövidí­tett nevén az ITT-ről van szó, nemcsak az Egyesült Álla­mok, hanem az egész tőkés­világ egyik legnagyobb mam- mutcégéről; amely számos or­szágot behálóz! Behálóz — mondjuk — és ezt nemcsak pénzügyi, vagy technikai, ha­nem politikai, sőt hírszerzési vonatkozásban is állíthatjuk. Hogy ez milyen mértékben igaz, újra kiderül a New York Times legújabb leleplező anyagából, amelyből a lap csak ízelítőt közöl, megje­gyezvén, hogy több száz oldal­nyi dokumentum áll rendel­kezésére. A nyilvánosságra hozott rész kétségtelenül leg­érdekesebb ténye, hogy bizo­nyos William Mariam, az ITT-nek az amerikai kor­mánnyal fenntartott kapcso­latokért felelős alelnöke az el­múlt éy októberének első napján szabályos akciótervet juttatott el a Fehér Házba dr. Salvador Allende chilei elnök rendszerének megbuktatására. Volt ebben a tervben min­den, a Fehér Ház egy szakér­tő bizottsága gltal összehan­golt gazdasági háború, fel­kelés szítása a chilei hadse­regben, más nyugati álla­mokkal koordinált diplomá­ciai nyomás! stb. és mindezt egy amerikai cég kezdemé­nyezi, dolgozza ki, természe­tesen — ez is kiderül az anyagból — a központi hír­szerző hivatallal, a CIA-val együttműködve. Ha valaki eddig ne­tán nem értette vol- rá, milyen a gyakorlatin az amerikai monopóliumok és a politikai hatalom össze­fonódása. hogyan jelentkezik ez a sajátos hatalom más or­szágok viszonylatában (az ál­lamosításig a chilei telefon- társaság részvényeinek het­ven százaléka az ITT kezé­ben volt) — az most köny- nyen megértheti. Mr. Mariam hat hónap alatt kívánta megvalósítani tervét. Jól tudjuk, hogy „művéből” azóta sok minden bekövetke­zett, a gazdasági háborútól kezdve a diplomáciai nyomá­sig és a belső aknamunkáig. A hat'hónap már elmúlt és a chilei rendszer mégis él, hát, dolgozik. Változnak az idők: Latin-Amerikában is egyre kevésbé valósulnak meg Mr. Mariam és a hozzá hasonlók tervei. Július 5-én tártották meg a tokiói Hibija park kongresz- szusi termében Japán kor­mányzó pártjának, a liberá­lis demokrata pártnak 27. rendkívüli országos konven­cióját. A konvenció feladata az volt, hogy megválassza Szato Eiszaku pártelnök és miniszterelnök utódát. A konvención a liberális demokrata párt 476 parla­menti. képviselője és prg- fektúrál küldötte 2é2‘ 'száva- zattal Tanaka Kakuei külke­reskedelmi és iparügyi mi­nisztert választotta meg a párt új elnökévé. A második helyezett Fukuda Takpo kül­ügyminiszter 190 szavazatot kapott. Japán gazdasági és üzleti körökben megelégedéssel fo­gadták Tanaka Kakuei kül­kereskedelmi és iparügyi mi­niszter liberális demokrata pártelnökké, illetve minisz­terelnökké választását. Kül­politikailag a következőket várják el a Tanaka vezette új kormánytól: 1. Baráti kap­csolatok fenntartása az Egye­sült Államokkal; 2. Japán kapcsolatainak normalizálá­sa a Kínai Népköztársasággal. A japán ellenzéki pártok kü- lön-külön nyilatkozatban je­lentették be, hogy nem bíznak Tanaka választási ígéretei­ben és attól tartanak, hogy lényegében ugyanazt a politi­kát folytatja majd, mint Sza­to miniszterelnök. Az adott helyzetben az ellenzéki pár­tok egyrészt követelik, hogy az új miniszterelnök tegyen programnyilatkozatot a par­lament csütörtökön kezdődő rendkívüli ülésszakán, más­részt belátható időn belül osz­lassa fel a parlamentet és ír­jon ki új választásokat. Eb­ben az értelemben foglalt ’ál­lást szerdán a Japán Szoci­alista Párt, a Komeito, a de­mokratikus szocialista párt és a Japán Kommunista Párt. Tokióban olyan hírek kaptak lábra, hogy Tanaka Miki Ta- keot választási szövetségesét bízza meg a külügyminiszteri teendőkkel. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára bemutatkozó láto­gatáson fogadta dr. Oscar MOSZKVA Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán hi­vatalos látogatásra Hollan­diába utazott. A szovjet kül­ügyminiszter Hollandián kí- .vül Luxemburgiba és Belgi­umba is ellátogat. VARSÓ Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a lengyel kormány meghívására szerdán három­napos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. Waldheim eszmecserét folytat a jengye1- politikai élet vezetőivel idő­szerű nemzetközi, kérdések­ről! Lengyelország és á világ- szervezet kapcsolatáról, s az ENSZ legközelebbi közgyűlé­séről. PÁRIZS Párizsban hivatalosan be­jelentették, hogy a lemondott. Chaban-Delmas utódjává Pierre Messmert nevezték ki francia miniszterelnökké. Messmer De Gaulle tábornok elnöksége idején hosszabb ideig a fegyveres erők mi­niszteri tisztségét töltötte be. A miniszterelnökké kineve­zett Pierre Messmer a Cha­ban-Delmas vezette kormány­ban a miniszterelnök mellé delegált államminiszteri rang­ban, a tengerentúli , megyék­kel és területekkel volt meg­bízva. BASEL A svájci kormány egy nap­pal az országba beáramló spekulációs tőke megadózta­tását elrendelő intézkedése után, olyan újabb rendelke­zést hozptt, amely megfigye­lők véleménye szerint de facto devizagazdálkodással egyenértékű. A szerdán nyil­vánosságra hozott új, azon­nali hatállyal életbe lépő ren­delkezés értelmében enge­délyhez kötik magánszemé­lyek és vállalatok külföldi pénzfelvételét. BUKAREST Szerdán délután megérke­zett Bukarestbe William Ro­gers, az Egyesült Államok külügyminisztere, aki Cor- neliu Mapescu román kül­ügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz a Román Szocialista Köztársa­ságban. Jimenez Pinochetet, a Chi­lei Köztársaság új magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Kádár János fogadta az új chilei nagykövetet Kádár János fogadta Ofldrich Svestkát Oldrich Svestka, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ra és Ludovit Pezlár, Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának titkára, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására július 3-tól 5-ig baráti, tapasztalatcsere jelle­gű látogatást tett hazánk­ban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Oldrich Svestkát, a csehszlovák párt- küldöttség vezetőjét­A psehszlovák testvérpárt képviselői megbeszélést foly­tattak Aczél Györggyel,' a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Benke Valé­riával, a Politikai Bizottság tagjával, a Társadalmi Szem­le főszerkesztőjével, dr. La­kos Sándorral, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatójával, dr. Simp Jékfl művelődésiigyi miniszterhelyettessel és dr. Marczali Lászlóval, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatójá­val. A szívélyes, baráti meg­beszéléseken a két párt kép­viselői tájékoztatták egy­mást a szocializmus építésé­nek tapasztalatairól és szé­les körű véleménycserét foly­tattak az MS?MP és a CSKP ideológiai és kulturá­lis teyékepységéről, az agitá- ciós és propagandamunka néhány előtérben álló fel­adatáról, valamint az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Pullai Árpád látogatása a Vili. kerületben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán látogatást tett a Fővárosi Autótaxi Vállalat­nál, a budapesti és kerületi pártbizottság képviselői kísé­retében. Horváth Géza, a Fővárosi Autótaxi Vállalat igazgatója és Fuchs József, a vállalat pártbizottságának titkára tá­jékoztatták vendégeiket a vállalat fejlődéséről, helyze­téről és a soron következő feladatokról. Ezt kpvetőpn Pullai Árpád beszélgetést folytatott az üzem szocialista brigádvezetqivel és kiváló dolgozóival, majd a délutáni órákban találkozott a VÍII. kerület pártaktivistáival, s tájékoztatót tartott a párt­élet időszerű kérdéseiről. Castro elutazott Moszkvából Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, Kuba miniszterelnö­ke, aki az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak a vendégeként tartózkodik a Szovjetunió­ban, szerdán Moszkvából Be­lorusszia fővárosába, Minszk- be utazott. A moszkvaiak ezrei és ez­rei vonultak ki az utcákra, hogy szívélyes búcsút ve­gyenek Castrótól és a többi kubai, vendégtől. A lakóháza­kat és a középületeket a két ország állami lobogóival és üdvözlő szövegű transzparen­sekkel díszítették fel. A vnukovói repülőtéren a kubai vendég búcsúztatására megjelent Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi bi­zottságának főtitkára, Nyiko­laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke és több más hivatalos személyiség Az indulásra készen álló IL—18-as előtt diszszázad sorakozott fel és a katonaze­nekar eljátszotta Kuba és a Szovjetunió himnuszát. A repülőgép lépcsőjénél a szovjet vezetők meleg bú­csút vettek Fidel Castrótól és a többi kubai vendégtől, majd az IL—18-as felemel­kedett a levegőbe és elindult Minszk felé. Repülőgép-eltérítési kísérlet Charles Smith 23 éves fia­talember szerdán reggel a New York állambeli Buffalo repülőtéren késsel felfegy­verkezve és karján egy kö­rülbelül 4—5 éves kislány­nyal, behatolt az egyik üre­sen álló Boeing—707-es re­pülőgépbe. Azt követelte, hogy adjanak személyzetet elszállítására, különben meg­öli a gyermeket. Nem mond­ta meg, hova akar menni. A rendőrség bekerítette a gé­pet és körülbelül egyórás al­kudozás után rábírta a fia­talembert, adja meg magát. Még meg nem erősített Hí­rek szerint, Smith az eltérí­tési kísérletet megelőzően egy buffalói utcán összeszúr- kálta a vele lévő kislány édesanyját. A rendőrség fel­tételezése szerint a nő Smith elvált felesége. Smith még egy ismeretlen férfit is meg­sebesített. Harmat Endre: (gyilkosság Kf. (Dokumentumírás 16 részben) A Cosa Kosira 8. A maffia behálózza már egész Amerikát, valamennyi szekciójához éjjel-nappal öm­lik a pénz. Jim Colossimo ál­ma megvalósult: a szervezétt bűnüldözéssel szemben im­már a szervezett bűn áll, amely eredményesen veszi fel a küzdelmet — éppen a korrumpálható hatóságok se­gítségével — a rendőrséggél. A maffia vezetői Amerika- szerte közismert emberek, személyüket az áldozatok hozzátartozóinak gyűlölete, a nagyság előre gyártott le­gendája és a megfélemlítéssel vagy pénzzel kierőszakolt sérthetetlenség nimbusza len­gi körül. Eljön az a nap, mi­kor a szervezettségre Big Jim utódai felteszik a koro­nát, megalakul a maffia kor­mánya. Az 1940-es évek vé­gén a tiszteletre méltó kabinet fontosabb alakjai a követke­zők: a New York-i kikötő minisztere, Albert bácsi öcs- cse, Tony Anastasia. Kalifor­niai miniszter a Főnök üzlet­ember-gengszter barátja, Me­yer Lansky, floridai minisz­ter Frank Costello, a torpe­dók és egyéb zsarolási for­mák felelőse: John Lepke. Prostitúció és kábítószer: Lucky (Szerencsés) Luciano. És — ami a legjellemzőbb az egész félelmetes mecha­nizmusra — a Szépfiú, Joe Adonis személyében külön minisztere lett a „politikai kapcsolatoknak”, vagyis a megvásárolható főhivatal­nokokkal való együttműkö. désnek. így, ekkor és ezért, a szesz- tilalom „apropójából”, tevé­kenységi skáláját állandóan bővítve alakult meg a szicí­liai maffia amerikanizált változata, amit egyébként mintegy két évtizede Cosa Nostrának neveztek el. Milyen ma ? És milyen ma a földkereg- ség legnagyobb bűnszövetke­zete? Esztendőkig tartott, amíg a válasz mozaikjai a világ számára összeálltak. Ez a szervezet egyszerre középkorian misztikus — ko­mor szicíliai tradíciói tovább élnek —, ugyanakkor egy gumilabda rugalmasságával alkalmazkodik a modern vi­lághoz. A felvételi szertartás szentképek, festői öltözetek közepette, pislákoló gyertyák sejtelmes fényénél zajlik le. „A fegyver jelenti az élete­met, az sújtson le rám bosz- szúáUón. ha elárulom a mi ügyünket” — hangzik a sok száz éves esküszöveg. „A mi ügyünk” — pontosan ezt je­lenti olaszul a szervezet ne­ve: Cosa Nostra. A mi ügyünk — ebben benne fog­laltatik a hálózat legfőbb tör­vénye: a mi ügyünk — és senki másé! Gmerta! Hall­gass! A fecsegés leghalvá­nyabb gyanúja is elég a biz­tos halálhoz. A halálos ítéle­tet bármelyik területi vezető helyettese is kiadhatja és bármelyik CN-tagnak köte­lessége végrehajtani. Gyakran az áldozat leg­jobb barátját szemelik ki er­re, egyrészt fegyelmi, enge- delmességi gyakorlatként, másrészt prózai okokból: a legjobb cimborának könnyű a gyanú árnyéka nélkül hoz­záférni a kiválasztotthoz. El­sősorban ez az, amit a szer­vezet megkövetel tagjaitól: a gyilkossági parancsok azonnali és ingyenes végre­hajtását. És mit kap cserébe a tag? Egy elfogott Cosa Nostra-tagnak a McClellan szenátor vezette vizsgálóbi­zottság előtt elhangzott vallo­mása szerint „széles körű üzleti lehetőséget és védel­met”. Vagyis lehetőséget minden törvénytelenségre a gépezet szolgálatában busás összegért, és védelmet a kon- kurrenciától és a rendőrség­től is. A Nagytanács A szicíliai eredetre utal a CN szervezeti felépítése is. Tizenkét „családra” oszlik. Ebből öt New York City­ben működik — a többi hét megoszlik a kelet és a kö­zépnyugat nagyvárosai kö­zött: 1. Boston, 2. Buffalo, 3. Chicago, 4. Cleveland, 5. Det­roit, 6. Philadelphia és 7. Pittsburgh. Ezek persze csak a központok. Biztosan van még Cosa Nostra-„kiren- deltség” Providence-ban, Las Vegasban, New Orleansban, Tampában, St. Louisban, Miamiban és még nagyon sok helyen. A tizenkét családot „csa­ládfők”. capok irányítják, összességük a Nagytanács. Ez állandó kapcsolatot tart, de csak különleges esetben ül össze. A leghíresebb Nagy­tanács-találkozóra 1957. no­vember 14-én, a New York állambeli Appalachinben ke­rült sor (erre még visszaté­rünk). A Cosa Npstra mérhe­tetlen hatalmú vezető testü­leté azonban személyes ta­lálkozó nélkül is gyakran hoz nagy horderejű döntéseket. 1962 tavaszán például egy lebukássorozat nyomán a szervezet szinte percek alatt befagyasztotta egész kábító­szer-tevékenységét (persze ideiglenesen, amíg el nem ült a közvetlen vihar). Maradjunk egyelőre Chica­gónál. A jelenlegi vezér, Mo- mo Salvatore Giancana, Al Capone egyik testőrsofőrje. Mr. Giancana a következő intézmények tulajdonosa, il­letve főrészvényese: három lenfeldolgozó üzem, több tu­cat hotel és motel, négy gép­kocsilerakat, nyolc bank és egy Chicago környékére is kiterjedő garázshálózat. Al- vezére a kábítószerfronton és a játékbarlangok világában Paolo Ricca, becenevén a Pincér, aki egyszer már 10 évet kapott, de három év múlva, „példamutató magavi­seletéért” különleges am­nesztiával kiszabadult. Az il­legális találkahelyekért egy Gus Alex fedőnevű úr felel Giancanának. Igazi nevét csak a Cosa Nostra ismeri, alvilági beceneve: a Ravasz. A fegyveres zsarolóbrigádok főnöke Felice Alderisio, a szindikátus legális vendéglá­tóipari ügyeit (az említett több tucat hotel és motel) Fiore Buccieri intézi. Következik: A szindikátus urai. Patolicsev Bonnban

Next

/
Thumbnails
Contents