Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

íöfltis f: ' Versenyző brigádok 2. Öntevékeny közösségek Gazdaságosság, hatékonyság a dolgozók alkotó közreműködésével Beszélgetés az üzem- és munkaszervezésről Még a szocialista brigád­vezetők országos tanácskozá­sa előtt, a vasasok kongresz- szusán hallhattam és jegyez­tem fel, az egyébként sok­szor és sokféleképpen meg­fogalmazott panaszt: a szo­cialista brigádok eredményes munkáját, vállalásaik mara­déktalan teljesítését sokszor akadályozza a rossz munka- szervezés, a rendezetlen munkakörülmények, a mű­hely, a gyáregység, vagy az üzem vezetéséből adódó hi­bák. Számtalan példát lehetne sorolni e panasz jogosságá­ra, ám mégis: nem egészen érthető a dolog. A rossz szervezésnek oka van. Ha nincs anyag, ha késve érke­zik az alkatrész, ha várat magára a tmk, ennek is oka van. A termelőmunkát aka­dályozó — s a brigádok által oly sokszor felpanaszolt — tényezők, nem tartoznak a csodák, az emberektől füg­getlenül létező objektív dol­gok világába. A szervezet­lenség embereken múlik, mégpedig olyan embereken, akik egy része szintén brigá­dokban, szocialista közössé­gekben dolgozik, s akik az efféle panaszkodásokkal lé­nyegében saját munkájukról állítják ki a bizonyítványt. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi kis cso­portok — függetlenül attól, hogy minek nevezzük ezeket a csoportokat és milyen el­vek alapján, milyen konkrét célok érdekében dolgoznak —, egyszóval ezeknek a cso­portoknak, brigádoknak a megalakítása, többek között, a szervezettebb munka érde­kében történik. .Nyilvánvaló, hogy a többé-kevésbé homo­gén csoportok esetében jó­val egyszerűbben és célsze­rűbben lehet megszervezni a munkát, mint egyes szemé­lyek esetében. S alighanem erről az alapigazságról ma­guk a brigádok is gyakran megfeledkeznek, s azt a ibi­zonyos szervezést, mindig másoktól, a munkahelyi ve­zetőktől. vagy hivatásos szervezőktől várják. Pedig egy-egy csoport, egy-egy brigád bőven kap olyan feladatokat, amelyek ellátását saját maga tudja a legcélszerűbben megszer­vezni. Egyszóval elkelne itt egy kis öntevékenység is, s alighanem rögtön kevesebb lenne az olyan panasz, mint amit a bevezetőben idéz­tem. A brigád belső munkájá­nak megszervezése persze feltételezi az öntevékeny­séget, azt a fajta aktivitást, amellyel ugyancsak megelőz­hetők az ilyen panaszok. Végtére is: a szocialista bri­— Petya — szólt hozzam egyik nap a feleségem. — Mért hívlak én téged Petyá- nak, amikor valójában Pjotr vagy ?' Figyeld csak, mekkora súlya lesz a nevednek, ha azt mondom: Pjotr! Jusson eszedbe Nagy Péter cár! Mi­csoda tekintélye volt! Ellen­ben te Petya, egy agyonsze­kált. jelentéktelen kishivatal- nok vagy, aki évek óta nem kap magasabb beosztást. Hát ide figyelj: ennek vége! El­határoztam. veszek neked egy aktatáskát. Egy nagy. sárgadinnye színű aktatáskát. Mert vedd tudomásul: táska teszi az embert! Különös figyelemmel hall­gattam nejem nagy jelentősé­gű karrierindító előadását. Beláttam, hogy igaza van: az utóbbi időben bizony egy helyben veszteglek. Nem vá­lasztanak be a díszelnökség­be, nem veszek részt jelentős kiküldetéseken, és még pré­miumot is alig-alig adnak. Hat itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az áldatlan gádok — mint mondjuk — új típusú közösségek. S ha ez így van, akkor bizony ne­hezen érthető, hogy egy-egy viszonylag könnyen megold­ható probléma láttán, oly­kor ölbe tett kezekkel ülnek, panaszkodnak és várják, hogy valaki majd segít a ba­jon. Bonyolult kooperációs gondokon persze aligha se­gíthet egy-egy brigád elha­tározása: de, hogy a szom­széd műhelyből időben érkezzen az alapanyag, vagy az alkatrész, az az esetek több­ségében. minden külső be­avatkozás nélkül is előre­mozdítható. Itt már valóban csak arra lenne szükség — s ilyesmire is lehetne néhány példát mondani —, hogy a szóban forgó két műhely szo­cialista brigádjai közösen se­gítsenek a gondokon, magya­rán: közösen segítsenek egy­máson. Maguk a gazdasági veze­tők sem látnának semmi ki­vetnivalót abban» * hogy szocialista brigádok, szabá­lyos védnökséget vállalja­nak egy-egy gyártmány, egy-egy termelési program, vagy az üzem életében, munkájában fontosnak tar­tott egyéb gyártási folyamat fölött. Lényegében ez a cél­ja a néhány évvel ezelőtt megindult komplex brigád mozgalomnak is, ám itt is jóval kevesebb kezdeménye­zőkészséggel, öntevékeny­séggel találkozni, mint amennyit a komplex brigá­dok szervezeti felépítése, személyi összetétele alapján elvárnánk. Igaz: sok esetben az üzem belső rendje, ügy­viteli rendszere gátolja akár a komplex brigádok, akár az „egyszerű” brigádok gyors, rugalmas munkáját. S ha így van. akkor csak egyet­len megoldás kínálkozik: az adminisztrációt, az ügyren­det az ügy érdekébe kell állítani, a tenni akaró em­berek igényei szerint kell módosítani. Hogy ne kelljen útón-útfélen _ azt hallani: „mi dolgoznánk, mi csinál­nánk, de ha nem lehet. . . ha egyszer nincsenek meg a fel­tételek. ..” Ide vág egy mondat, amit a brigádvezetők országos tanácskozásán mondott Ivits Tibor, a Magyar Hajó- és Darugyár szocialista brigád- vezetője: .. brigádjaink ma már belátják, hogy a külső okokra való hivatkozás he­lyett tenni kell. A vállalat belső életének kedvező ala­kítása, a termelési eredmé­nyek javítása, senki másé, csakis a mi feladatunk". állapotnak! Vásárolni kell egy aktatáskát. Egy jó külle­mű. tekintélyemelő aktatás­kát! Természetesen nagy izga­lom fogott el, amikor megje­lentem munkahelyemen a va­donatúj, sercegő hangot hallató gyönyörű aktatás­kámmal. Hanyag mozdu­lattal az íróasztalra dobtam és titokban figyeltem a ha­tást. Sajnos, mintha mi sem történt volna: mindenki pa­pírjaival szöszmötölt, a tás­kát észre sem vették. Egye­dül Ivanov, a közgazdász ti­tulálta „csodakoffemak” a táskát, s mellesleg megkér­dezte, mennyibe került? Eltelt néhány nap. Egyik reggel Nyikoláj Szergejevics, A vállalati üzem- és mun­kaszervezés egyes kérdései­ről tartottunk szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetést az MSZMP nyíregyházi járási bizottságán. A tanácskozáson részt vettek: Boza Lajos, a Demecseri Burgonyakemé­nyítő Gyár igazgatója, Csir- maz Ferenc, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat szb- titkára, Körei Gyula, a Ti- szalöki Vegyesipari Vállalat tmk szocialista brigádjának vezetője, Sum Ferenc, a Ra- kamazi RAFAFÉM Ktsz el­nöke és Szabó Mihály, a Ti- szavasvári Alkaloida pártbi­zottságának titkára. Az MSZMP KB 1971. de­cember elsejei határozata utal arra, hogy pártunk X. kongresszusa felhívta a fi­gyelmet a termelés és a ha­tékonyság növelésének olyan tartalékaira, amelyek a vál­lalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésével tár­hatók fel. A beszélgetésen ezek közül érintettünk há­rom kérdést: a munkaerő helyes foglalkoztatását, a be­rendezések kihasználását es • az új. korszerű termékek gyártásának a lehetőségeit. Ésszerű munkaerő-gazdálkodási A párthatározat megemlí­ti: „A vállalati és üzemszer­vező munka népgazdasági céljai a következők legye­nek: a felesleges vagy rossz hatásfokkal foglalkoztatott létszám felszabadítása és át­csoportosítása. . .” Ennek szükségességét fejtette ki fel­szólalásában Szabó Mihály, aki elmondta, tanulmányoz­ták a párthatározatot, s en­nek nyomán a vállalat elké­szítette az üzem- és munka- szervezési tervet, hasonlóan a pártbizottság is. Erre épül a nyolc üzem most készülő terve is, amelyeket taggyű­léseken fognak megbeszélni. Szólt arról, ma már szük­ségszerű követelmény, hogy vállalaton belül az igények­hez, a piac követelményei­hez igazodva, ha szükséges, a munkások átcsoportosítá­sát is el kell végezni. Ezzel is növelni lehet a hatékony­ságot, ésszerűbben foglalkoz­az osztályvezetőm oda jött hozzám és megkért, fárad­jak át a szobájába. (Meg kell 'jegyeznem, ilyesmi még nem fordult elő.) „Kezdő­dik” — örvendeztem ma­gamban és méltóságteljesen követtem az osztályvezetőt. — Foglaljon helyet — mutatott a fotelra. — Hogy érzi magát? Hogy van a kedves felesége? — Ö. köszönöm kérdését mindketten remekül érez­zük magunkat. — Hát ez nagyszerű! — örvendezett az osztályveze­tő és különös melegséggel nézett rám. Felvillant bennem: itt az alkalom: megfoghatom az isten lábát! tatní az embereket. Fontos az improduktív és a termelői létszám vizsgálata is. s nö­velni az utóbbiak arányát. Figyelmeztetett arra, hogy az átcsoportosításokat gon­dos előkészítéssel szükséges végezni. Ügy, hogy még a bevezetés előtt elfogadják, megértsék a dolgozók is. Ez esetenként nem könnyű. Ezt tapasztalták, amikor a tab- lettázóüzemből mintegy 60 munkás más területre ke­rült át. Ez nem lehet öncél. A ter­melékenységet, a gépek jobb kihasználását kell szolgálnia. Éppen ezért több gondot kell fordítani a gépesítésre is. Meg kell teremteni a szük­séges arányokat a holt- és élő munka foglalkoztatásá­ban. Erről szólt Sum Ferenc, aki elmondta, hogy minden szükséges átcsoportosítást előzőleg megbeszélnek a mű­vezetőkkel, a csoport- és bri­gádvezetőkkel. Ök ismerte­tik a munkásokkal. így ke­rült sor nemrégiben hasonló esetre, amikor az új termék gyártására, a benzinkutak készítésére került sor. „Gaz­daságosság, hatékonyság csak úgy érhető el, ha meg­értik a dolgozók is, miért szükséges.” A gépek jobb kihasználása érdekében két műszakot szerveztek egyes üzemrészekben. Boza Lajos speciális kér­dést érintett. Most épül 28 milliós beruházásból Deme- cserben az új búzakeményí­tő üzem. Fél év alatt el kell készülnie. Ezért részben sa­ját rezsiben építik úgy, hogy közben termelnek is. A munkások 40 százaléka az új üzem építésén dolgozik, s a termelésben sincs fennaka­dás. Ezt átcsoportosításokkal biztosítják. Elmondta: tapasztalják, mennyit tudnak segíteni a munka- és üzemszervezés nehézségeinek megoldásá­ban a szocialista brigádok. Ezek vesznek részt az épít­kezésben. Önállóságöt élvez­nek, ismerik a feladatot részletesen, a határidőket, s a problémákat is saját ma­guk oldják meg. Még az át­csoportosításban is szabad kezet kaptak. — És az ön kedves felesé­gének hogy szolgál az egész, sége? — kérdeztem termé­szetesnek tűnő kíváncsiság­gal. — Sajnos. Pjotr Iváno- vics, nem mondhatok jót: betegeskedik. Itt a vállalat­nál meg jó) tudja, rengeteg a munka, szóval teljesen ki­merült vagyok. — Ö. megértem, kedves Nyikoláj Szergejevics és ha megengedi, készséggel ál­lok bármiben rendelkezé­sére. Vállalatunk érdeke: minden ekf elett! — Igazán örülök. Neon csalódtam magában. — Nyi­koláj Szergejevics odalé­pett a széfhez, amiben a fontos iratokat őrizte. — A minisztériumban ma fontos értekezlet lesz. töb­bek között a vállalatunkat érintő fontos kérdésekről. Egy ilyen értekezleten vállalatun­kat valakinek természetesen képviselni kell. Felálltam. Éreztem, hogy az elégedettség és az öröm Idényjellegű üzem, idény­jellegű munkákkal. Az űj létesítmények megépülésé­vel mindkettőt fokozatosan megszüntetik. Felmérést vé­geztek a női és férfi munka­köröknél: több a női munka­erő, mint a férfi, a munkák elosztásánál erre is kell gondolniuk. Csirmaz Ferenc arról be­szélt, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tése több gonddal jár egy olyan vállalatnál, mini a nyírbogdányi, amely tröszt­höz tartozik. Ilyen „félön- álló” üzemnél fontos, hogy jobb legyen az összhang. Ez erdeke a trösztnek is. hiszen a korszerűsítés végeredmény­ben népgazdasági cél, s eredménye: a hatékonyság elérése. Kihasználni a gépeket, berendezéseket A párthatározat erre hívja fel a figyelmet. E szempont­ból hangsúlyozza a műszak­szám lehetséges növelését, s „a felesleges, elavult .állóesz­közök kiselejtezését.” Persze ez beruházással is jár. S nem mindenhol van rá alap. Kö­rei Gyula éppen erről szól, megemlítve, emiatt dolgoz­nak még ma is ötveneszten- dős elavult gépekkel, s csak használt gépeket tudnak be­szerezni. így sok a meghibá­sodás, állás, munkaidő­kiesés. Üzemben tartásuk meg költséges. Tanácsi vál­lalat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az illetékesek több gondot fordítsanak a géppark korszerűsítésére. Sum Ferenc a gépek, a tech­nológia és a munkaerő össz­hangjának fontosságáról szólt. Ök a régi gépeket fo­kozatosan kicserélték. Törek­vés : célgépek beállítása. Spe­ciális a helyzete az Alkaloi­dának. Erről szólt Szabó Mi­hály. Elmondta, hogy a ter­melőberendezéseik kihasz­nálása függ az alapanyagok beszerzésétől, s a piaci vi­szonyoktól is. Főleg tőkés- exportra termelő üzem. S az igény, a megrendelés sok­szor változik. Nehéz követni, s alkalmazkodni hozzá. A termelés 3-—4 műszakban fénye észrevehetően tükrö­ződik arcomon. — Itt van az aktatáská­ja? — kérdezte főnököm, a széfben matatva. „Hát elkezdődött” — fu­tott át agyamon a gondolat, és határozottan bólintottam. — Lenne egy kis szabad hely a táskájában? — Természetesen! — Igen? No, hát ez nagy­szerű! Van nálam egy tyúk. Tegye bele a táskájába, vi­gye el a feleségemnek. El­végre nem húzgálhatom magammal a minisztérium, ba. Megfogtam a tyúkot és kijöttem a'z irodájából. Munkatársaim árgus sze­mekkel nézték, ahogyan be­gyömöszöltem az aktatás­kámba. Azóta egy hónap telt el és a főnököm felesége, aki feltétlenül számít a segítsé­gemre még mindig beteg... Fordította: Krecsmáryné Baraté Rozália. történik, s a gépek kihasz­nálása biztosítva van. Boza Lajos arról szólt, hogy az idényjelleg miatt az állóeszközök, gépek kihasz­nálása rossz. Ezt szüntetik meg az új keményítőüzem megépítésével úgy, hogy a burgonvakeményítő gyártá­sában hasznait gépeket is hasznosítják, s így a korábbi 7 hónapos állásidőt 1-re csökkentik. Jelenleg a „vég­letek” technológiáját alkal­mazzák, éppen azért, mert van olyan üzemrész, ahol 60 éves gépek dolgoznak, s van olyan is, ahol már a legmo­dernebbek. Előbbiek kicse­rélése költséges lenne, ezért újításokkal, ésszerűsítések­kel igyekeznek a kihaszná­lás fokát növelni. „Az új, korszerű üzem- és munkaszervezésnek követel­ménye a termékek bővítése, új termékek gyártása.” Ezt hangsúlyozza a parthatározat is. Ahol lehetséges az új, cie ahol nem, ott a régi techni­ka alapján, ésszerűbb ki­használásával. Ezt alkalmaz­zák Nyírbogdányban. Több mint 30 olyan új termák gyártását végzik, amely ke­resett cikk a piacon. Igényit az új termékek gyártását a foglalkoztatás, s részben a gyár jövője is. L*j, korszerű termékeket gyártani Igaz. ez gonddal jár, új technológiát szükséges kidol­gozni. s elsajátítani a dolgo­zóknak. A verseny azonban parancsolóan követeli meg, hogy lépést tartsanak a fej­lődéssel. Szabó Mihály arról szólt, hogy több olyan ter­méket gyártanak, amely ugyan nem gazdaságos, de szükséges. Emellett töreked­nek új termékek gyártására, amely gazdaságos is, s pó­tolja a veszteséget. Sum Ferenc hangsúlyozta, hogy az új termékek gyártá­sánál fontos figyelembe ven­ni a piac értékítéletét. El­mondta', ez év elején 10 új termék mintadarabját készí­tettek el. Ebből most 4—5 félét gyártanak. Olyanokat, amelyek gazdaságosak, szük­ségesek. kelendők a piacon. Ilyenek a benzinkutak, az exportra készülő darukhoz szükséges alkatrészek, hűtő­torony, stb. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az új termékek gyártása, gondos előkészítést igényel. Gondos­kodni kell elsőspi'bap a dol­gozók szakképzettségének a növeléséről. Ők ezt előbb megoldották, csak azut; I tértek át az új termékeit gyártására. Boza Lajos el­mondta. országos gond a keményítő-ellátás. Ebből hiány van. Ennek megoldá­sára épül a búzakeményítő üzem. Üj terméket gyárt, s melléktermékéből exportál­nak is. kemény valutáért. További jelentősége ez új terméknek: megszünteti az idényjelleget. S egy másik: a vásárlók sorában ott lesz a Nyíregyházi Papírgyár is. Nem kell majd a Dunántúl­ról szállítani a keményítőt. ★ Csak három kérdést érin­tettünk. Ezek is jelzik, van­nak tennivalók a párthatá­rozat sikeres végrehajtása érdekében. Farkas Kálmán (—a) Lev Loginov; Az aktatáska tnetw-Tid?» 9. oldat Sum Ferenc Szabó Mihály Körei Gyula Boza Lajos Csirmaz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents