Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

¥. oMa! 1972. július SP­GÉGÉNYI KEZDEMÉNYEZÉSEK A gégényi termelőszövet­kezet életében 1972-ben je­lentős változás történt, amely kihat az egész köz­ség életére is. Több jó kez­deményezés látott már eddig Is napvilágot. Egyik ilyen, a Versenymozgalom. Jelenleg öt kollektíva versenyez a szocialista brigád cím el­nyeréséért. Szabó József párttitkár vezetésével folyik a verseny, de segít a párt- szervezet, s a tsz vezetősége egyaránt. A tagok azon igye­keznek. hogy az idei év eredményeként „pénzes” zárszámadásuk legyen. Az eddigi eredmények és a ta­gok magatartása is ezt a tö­rekvést igazolják. A kedve­ző feltételek megvannak a termelőszövetkezetben, csak élni kell vele, s az eddigi példák azt igazolják, hogy a gégénylek élnek a lehető­séggel — közölte T. B. ol­vasónk. BÜROKRÁCIA Megyénk zsúfolt autóbusz- járatain jóleső érzéssel vet­tük tudomásul, hogy a gép­kocsivezetők és kalauzok az első ajtón felengedik a kis­gyermekes és a terhes anyákat. Emberséges ez a fi­gyelmesség, mert ha a fel­nőttek rossz körülmények között is utaznak, de lega­lább az arra rászorultaknak nem kell kivenni részüket a tolongásból. Vasárnap reggel a Nyíregyháza—Nyírib­rony közötti autóbuszjáraton azonban az emberség helyett a bürokrácia győzött. Az in­dulás előtt a kalauz és a gépkocsivezető az első ajtón felszállította a kisgyermekes anyákat. Ekkor egy civil fel­ugrott a kocsiba és erélyes hangon leküldte a felszálló­kat a kocsiról. Majd az uta­sokkal való vitatkozás után tudomására hozta az autóbuszvezetőnek és a ka­lauznak, hogy fegyelmit adat nekik, mert a szabály szerint nem lehet felszállni az első ajtón. (Mint később Bécsi Sándorné balkányi olvasónknak levélben vála­szoltunk. Nagy Dániel por- csalmai, Jenei Zsigmond kán- torjánosi, Varga József nyír- bélteki, özv. Deák Ferencné aranyosapáti, Liskány István nyíregyházi, Nagy Kálmán kisvárdai, Jaczkó Gizella nyírbélteki, Máté Ferenc győrteleki, özv. Kiss Elekné ibrányi, Kiss Béláné kántor- jánosi, Somogyi Andrásné nagydobosi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Krakkó Gábor nagyho­dosi, Mészáros Bálintné ti- szavasvári, id. Onder József újkenézi olvasóink problé­májával foglalkozunk. Tótfa­lusi István jármi lakos ked­ves köszönő sorait megkap­tuk. örülünk, hogy segíthet­tünk. Füle József nyírpazo- nyi olvasónkat az illetéke­sek kártalanították. Kónya Sándorné nyíregyházi lakost a Volán Vállalat levélben tájékoztatta. Kiss János baktalórántházi olvasónk nyugdíjügye rendeződött. ,,Pontos idő” címmel 1072. június 1-én megjelent írásra az alábbiakat válaszoljuk: Valóban sok problémát okoz a jelenleg üzemelő órák karbantartása, gondozása, régi típusú szerkezetük miatt. Az órák karbantartására a városi tanács pénzügyi fede­zettel rendelkezik, s ha hibát észlelünk, úgy azt — a kisebb hibák esetében — a karban­tartók kijavítják. Ha hosz- szabb ideig üzemképtelen az óra, ez azt jelenti, hogy a javításhoz szükséges alkat­rész beszerzése, esetleg gyár­tatása időbe kerül. A kö­zeljövőben új köztéri órát helyeznek ki a Felszabadulás térre — a tér rendezése után. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. lyet finom kavics borítja, te­hát most sem rendezetlen, de kétségtelen, hogy a tarka naptár érdekesebb, s a város szépítő elemeinek egyik mo­zaikja volt. Kár, hogy az idén e naptár nem kelt élet­re — jegyzi meg levelében Németh János, nyíregyházi olvasónk. HIÁNYZÓ GYERMEKRUHÁK Gyerek nyári ruhákból — kétéves kortól, egészen 12 évesig — nincs megfelelő választék. Mi ennek az oka? A szállítás nem folyamatos, amit kap a kereskedelem, az sem mennyiség, sem pedig divat szempontjából nem ki­elégítő. A nagykereskedelmi vállalatok a szállítási zava­rokat azzal magyarázzák, hogy a termelőüzemek kés­nek a lekötött áruk időbeni szállításával. A kereskede­lem a hiányzó cikkeket im­portból is igyekszik pótolni, de jelentősen besegít a vidék ellátásába a Budapesti Le­ányka- és Női Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat. A hiány vonatkozik a cipők­re is 31—34-es számig külö­nösen, amely úgyszólván már két hete egyáltalán nem kapható, sajnos ezt a hiányt a nyíregyházi keres­kedelem még idegen terü­letről sem tudja pótolni — írja F. P. „ÖRÖKZÖLD” ZÖLDSÉG A kereskedelmi ellátás színvonala nemcsak attól függ, hogy van-e bolt. Be­folyásolja ezt a nyitvatartá­si idő is. Az Északi Alköz­pontban lévő MÉK-üzlet bi­zonyítja ezt. Mert, hogy van, az tény. De délután ötkor, amikor minden háziasszony hazafelé tart — bezár. Pon­tosan, Tehát éppen akkor nincs, amikor a legtöbben vásárolni akarnak. A terü­leten lévő ABC-ben délelőtt még csak van is ilyen áru. Délutánra elfogy. A környé­ken más beszerzési lehető­ség nincs. Mert igaz, volt egy bódé a körút mentén, de azt esztétikai okok miatt (?!) lebontották. (A hozzá ha­sonló garázsok maradtak) A kérdés: egy több mint tíz­ezer embert befogadó terü­leten elég-e ennyi zöldség- üzlet? Szerintünk igen idő­szerű lenne, ha ezt a terüle­tet egyszer gondos elemzés alá vennék, eldöntvén: ma­radjon-e a téma örökzöld, vagy legyen a boltokban örökké zöldáru. (B. L.) A lap megírta — az illetékes válaszol 1972. június 7-én „Hiá­nyoznak a padok” címmel megjelent írásra a követke­zőket válaszoljuk: A panaszt a helyszínen megvizsgáltuk, melynek jo­gosságával egyetértünk. A város nagy részén valóban nincs a buszmegálló környé­kén kerti pad, különösen a rövid menetidejű járatok megállóhelyeinél. A vidékre is közlekedő autóbuszok megállóhelyeinél lehetősé­geinkhez mérten igyekszünk kerti padokat elhelyezni, de sajnos jelenlegi pénzügyi helyzetünknél fogva még a parkterületekre sem tudunk mindenhová megfelelő szá­mú padot elhelyezni. Válasz­adásunkkal egyidőben meg­kerestük a kertészeti válla­latot, hogy a cikkben jel­zett Búza téri autóbuszmeg­álló környékére a telepükön lévő, még kihelyezésre váró padokból négy darabot szál­lítsanak ki és szereljék fel. műszaki osztálya VIRÁGNAPTÁR A korábbi években im­pozáns látvány volt a Jó­zsef Attila művelődési ház előtt lévő terelőszigeten lé­tesített élő naptár, melyet a kertészeti vállalat nagy gonddal ápolt, s alakított napról napra. Ma ezt a he­HAZÁI KILÁTÓ Prémium a pékeknek A Székesfehérvári Sütő­ipari Vállalatnál már a múlt években is tettek intézkedé­seket a kenyér és péksüte­mények minőségének javítá­sáért, de az elért eredmény így is a tervezett alatt ma­radt. Minden eddiginél na­gyobb reményeket fűznek a július elsejétől bevezetett rendelkezéstől, a minőségi bérezéstől. A pékáru minő­ségét pontozásos rendszerrel bírálják majd el és több mi­nőségi fokozatot alkalmaz­nak. Ez azt jelenti, hogy meghatározott pontszám el­érése esetén, a dolgozó — termelésben való részvétel­től függően — teljesítmény­bérének meghatározott szá­zalékát minőségi bér formá­jában kapja meg, így alap­béren felül a minőségért többletjuttatásban részesül. (Fejér megyei Hírlap) Egy kislány helyett halt meg Szombat délelőtt halálos gázo­lás történt Dunaújvárosban, a Vasmű úton. Káldi Józsefné, 47 éves varrónő a gondjaira bízott kétéves kislányt, Holók Ritát akarta visszarántani a nagy for­galmú úttestről, ahová a kislány leszaladt. Az asszony eközben féktávolságon belül egy teher­autó elé ugrott. Pötör József, a kocsi vezetője már nem tudott fé­kezni és elütötte Káldi Józsefnét. A szerencsétlen asszony a kór­házba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A kétéves Rita csak könnyű sérülést szenvedett. (Dunaújvárosi Hírlap) Erdők a futóhomokon t Csongrádban — főleg a Duna—Tisza közi homokvi­dék gyenge minőségű föld­jein alig élnek meg a mező- gazdasági kultúrák. A Dél- Alföld „sivatagján” az ele­mi csapásos esztendőkben, aszály idején gazdaságtalan a termesztés. Ezért fokoza­tosan kivonják a futóhomo­kot a termelésből. Az el­múlt öt-hat év alatt mint­egy háromezer hektárral csökkentették a rozs vetés- területét ezeken a talajokon. A gyengén termő táblákat elsősorban erdőtelepítéssel hasznosítják. A legtöbb új fenyő-, nyár- és akácerdő Rúzsa, Ásotthalom, Puszta­szer, Csengele körzetére esik. ( Dé Imagyarország) Közös óvodaépítés A Törökszentmiklósi Álla» mi Gazdaság és a városi ta­nács közös fenntartásban tíz- személyes bölcsődét és hu­szonöt személyes óvodát épít, amelyet szeptember el­sején adnak át. Az elhelye­zéshez szükséges épület és játszóudvar kialakítását, va­lamint a működéshez szük­séges első beszerzést az ál­lami gazdaság biztosítja. A továbbiakban a fenntartás­hoz szükséges kiadásokat egyenlő arányban a két fél viseli. A béralapot a városi tanács költségvetéséből fe­dezik. (Szolnok megyei Néplap) <í? ,sibarack- értékesítési gondok Csongrád gyümölcsös­kertjeiben már a múlt hét elején megkezdődött a korai őszibarackfajták szürete. Az idei termés közepesnek mondható, mégis helyenként értékesítési gondokkal küz­denek. A Derekegyházi Álla­mi Gazdaság 130 holdas őszi- barackosából 130 mázsányi termést szedtek az első hé­ten. Az ígérkező átlagtermés holdanként 50—55 mázsára tehető. Már eddig is rendkí­vül sok fáradozásba került a gazdaságvezetőknek, hogy az ország különböző, gyü­mölccsel gyengén ellátott te­rületein vevőket találjanak termésükre. (Csongrád megyei Hírlap) Gyermekhalál — gondatlanságból Este 11 óra tájban fektette 1<| 2 éves Beatrix nevű kislányát Bí­ró Antalné garai lakos, a község­től mintegy 2 kilométerre, a tsz területén levő csőszkunyhóban. Biróné gyertyát gyújtott, ame­lyet egy polcra helyezett, s ez­után átment a 15 méterre levő másik kunyhóba, ahol férje és szülei tartózkodtak. Nem sokka! később a másik kunyhóból tűz csapott fel, amelynek oltására, illetve a gyermek megmentésére kiszaladt Biró Antal és apósa, Szombati Lajos. A gyermeket ugyan sikerült kimenteniök, de az olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy az orvoshoz szállítás közben meghalt. A sze­rencsétlenség ügyében a rendőr« ség vizsgálatot indított. (Petőfi Népe) ...mert cigány vagyok (A panaszlevél — és a valóság) megtudtuk a civil ruhás a Volán egyik ellenőre volt. De karszalagot például nem is használt.) Ezúttal a rideg paragrafus, a bürokrácia ke­rült ki „győztesen”. (B. D.) UDVARIATLAN ELADOK Június 30-án reggel tejet vásároltam a kisvárdai 101. számú csemegeboltban. Amikor otthon a tasakot ki­bontottam, azonnal észrevet­tem, hogy a tej fogyasztha- tatlan. Visszavittem az üzlet­be, ahol — bár méltatlan­kodások közepette — de visszavették. Sajnos azonban ugyanígy jártam a negyedik tasak tejjel is, s amikor új­ból reklamáltam, a bolti dolgozók a tej összemenésé- ért a forralásnál használt edényt hibáztatták. Végül kénytelen voltam egy másik boltban megvenni a tejet, mfg aztán 11 órára reggelit tudtam adni hathónapos gyermekemnek. A 101. szá­mú boltban tapasztalt minő­ségi probléma — sajnos — nemcsak a tej esetében szo­kott előfordulni, hanem gya­kori, hogy a vaj, a sajt és még a gríz minősége sem megfelelő és nem lehet fi­gyelmen kívül és szó nélkül hagyni az eladók . fölényes és durva magatartását sem Ez nemcsak az én észrevéte­lem, hanem igen sok — eb­ben az üzletben vásárló — kisvárdai lakosé is — közli levelében ifi. Móricz Lajos- né Kisvárda. Somogyi B. u. 2. szám alatti lakos. Megdöbbentett a levél tar­talma. Egy ötgyermekes ti- szaberceli cigányasszony írta le, hogy férje becsületesen dolgozik egy vállalatnál, de a nagy családnak több pénz­re lenne szüksége és ezért ő is dolgozni szeretne. Innen szó szerint idézem: „...erre azonban nincs lehetőség, mert hiába fordulok a tsz vezetőségéhez, munkát nem adnak, azért, mert én cigány vagyok. Rimánkodtam a ve­zetőségnek, de azt a feleletet kaptam, hogy mehetek bár­hová panaszra, úgysem érek vele semmit”. És ezek után következik a kérdés, amely egyben sú­lyos vád is a tiszaberceli- ek, de különösen a tsz veze­tői ellen. „El lehet-e tiltani a munkától valakit ott, ahol minden dolgos kézre szük­ség van, csak azért, mert cigány?” Nagyjából ennyi a levél tartalma. És ha Jakocska Miklósné — a levél írója — csupán választ várna, elég lenne annyit leírni. nogy nem lehet! Csakhogy ez sem a panaszost, sem minket nem nyugtatna meg. Annái inkább nem, mert éppen egy évvel ezelőtt tettek föl ha­sonló kérdéseket lapunknak és azt is éppen Ti- szabercelről. Akkor az ár- és belvizes lakás- építkezések miatt fogott tol­lat egy cigányasszóny. aki azt panaszolta, hogy a tsz min­denkinek segít, csak nek1 nem, mert ő cigány. Akkor megvizsgáltuk az ügyet és nem tudtunk iga­zat adni a panaszosnak. Va­jon tévedtünk volna? Való­ban hátrányos helyzetbe ke­rülhet valaki Tiszabercelen, csak azért, mert cigány? És valóban nem lenne annyi munka egy termelőszövetke­zetben, hogy Jakocska Mik- lósné is tudjon keresni öt gyermeke felneveléséhez? Először a tanácsházán ér­deklődünk, ismerik-e Ja- kocskáné problémáját? — Tőlünk nem kért se­gítséget — mondja Máté András tanácselnök. — Ta­valy ők voltak a községi pásztorok, de sok panasz volt rájuk. Nem mindig haj­tották ki a disznókat, alig várták, hogy vége legyen az évnek, felbontották a szer­ződésüket. Kiszámoltuk: több. mint 32 ezer forintot kerestek a pásztorkodással. — Csak akkor nem haj­tottunk, ha esett az eső — mondja az asszony —, meg az nem is egy ember mun­kája volt. Hárman hajtot­tunk. hogy minden utcából kimenjen a disznó. Tessék elhinni, eltolnak bennünket — Hányszor mentem hoz­zájuk. hogy hajtsanak már ki, olyankor is, amikor még felhő sem volt az égen — panaszkodik Sánta Bálint, a legeltetési bizottság elnöke — és rengeteg panasz volt rájuk. Meghajtatták a kocát a kutyával úgy, hogy ott ve. télt el a legelőn, vagy törött lábbal kellett hazahajtani. Ennek ellenére még az idén is maradhattak volna, de nem vállalták. Nézzük az idei pásztor bérjegyzékét, Petró József kartonját májusban lezár­ták, mert felbontotta a szer­ződését. Addig szinte heten­ként ment előlegért — ja­nuárban például ötször — és mindig kapott, függetle­nül attól, hogy fizetési nap volt-e a tsz-ben, vagy nem. 10 ezer 325 forintot vett fel a szerződés felbontásáig. Cigányokról, a munkájuk­ról érdeklődünk a terme­lőszövetkezetben. A tsz pa- szabi tehenészeti telepének vezetőjét állítjuk meg. Ne­veket mond, olyanokat, mint Jakocska György tsz-nyug- díjas, aki most is becsü­lettel látja el az éjjeliőri te­endőket, vagy ott van Ja­kocska Péter és Németh Gyula, akik 3—4000 forintot keresnek havonta, Oláh Jó­zsefet, akinek télen is mun­kát adnak, mert soha nem hagyja cserben a közöst. Budai Gyulát, a fiával együtt. Vedres János nyug­díjast, vagy a fiát, aki foga fosként* dolgozik és ott van mindennap, ahol éppen szükség Van rá. Jakocska Miklósék portá- ja nem a telepen van, ha­nem az Esze Tamás utcá­ban. A kert bevetve, meg­kapálva, a telek körülkerít­ve. Két kisgyerek mondja, hogy az anyjuk kiment a legelőre „töviskezni”. A gazt irtják — segít ki Máté Lajosné, Jakocskáék szomszédja. Hetven forintot keresnek vele egy nap. Aztán a cigányokról kér­dezzük. Nem valami hízelgő a véleménye, de amikor a szomszéd család kerül szó­ba, róluk egészen jókat mond. Az ember ~endesen eljár dolgozni, az asszony meg rendben tartja a csalá­dot. — Itt vannak kint állan­dóan az aprójószágok, sose tűnt még el egy se. Becsüle­tesek. A tsz-ben a főagronómus- nak mondjuk el Jakocskáné panaszát. A válasz: tőlem még egyszer sem kért mun­kát, pedig tudja az egész falu, hogy délután egykor az eligazításon mindig itt va­gyok. Említem neki az egyik brigádvezető nevét, aki állí­tólag gorombán beszélt az asszonnyal és nem adott ne­ki munkát. — Erről nem hallottam, de elhiszem. Tavasszal kiosz­tottuk kapálásra a kukori­cát, a cukorrépát, a mákot és Jakocskáné is kapott 600 ölet. Már mindenki megka­pálta, csak ő nem és azért a területért az a brigádvezető volt a felelős. Végül el kel­lett venni tőle a földet. Nem hagyhatjuk kapálatlanul. Szándékosan hagytuk a végére a munkalehetősége­ket. Mondják, hogy a sza-' mócaszedésnél 100—110 fo­rintot keresett egy asszony naponta, ugyanakkor a fér­fiak, akik kazlaztak, hetve­net is alig tudtak keresni. Legalább százan voltak mindennap és este mindig kifizették az aznapi bért. Jakocskáné nem ment. De felajánlották neki a Tisza másik oldalán a napraforgót is, nem vállalta. Ez is „pén­zes munka”. És mi lesz ez­után? 15 hold feketeribizli szedése. 20 hold szőlő. 30 hold napraforgó kapálása. 20 hold a kertészet. 10 hold paradicsom, burgonyasze­dés és ezzel még nem tel­jes a felsorolás. Valameny- nyi pénzes munka. Jakocs­káné ugyanis nem akarja — talán a gyerekektől nem is tudja *— állandóan lekötni magát, éppen ezért csak az idénymunkákat soroltuk fel, ahová bárki mehet dolgoz­ni és mint mondják: sok cigányasszony elmegy. ha pénzre van szüksége. Most, mindezek birtoká­ban mi kérdezzük: van-e ok panaszkodni, ha valaki­től elveszik a földet, mert nem művelte meg, vagy el­tiltanak-e a munkától va­lakit, amikor naponta kí­nálják a munkalehetőseget? Bulogh József Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents