Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

W. e®M * Vmff-mGYSMGtiSiAB = VASARNAP! — I , ,—. . —.«ant» m% m» *t * T^-r»T"T ' ■ I- I nvat'-i 9 Tudomány 9 TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA ® Tudomány • TECHNIKA 9 Tudomány 9 A gyöngyösvisontai hőerőmű A lignitnek nemcsak hazai, de világviszonylatban is rendkívül alacsony fűtőérté­ke a szénkezelés, a tüzelőbe­rendezés és a zagykezelés vonatkozásában egyaránt igen nehéz tervezési feltéte­leket támasztott. Az erőmű es acélbányája, a visontai külfejtés üzemét csaknem órára kell összehangolni; ezt a követelményt az erőművi berendezések egész soránál' figyelembe kellett venni. Az építészeti költségek csökkentése érdekében alkal­mazott és a Duna menti erő­műben már jól bevált sza- badtériesítést Gyöngyösön is alkalmazták, de az eltérő vi­szonyok, elsősorban az eltérő tüzelőanyag figyelembevé­telével. A Magyarországon eddig még nem gyártott mé­retű félszabadtéri kazánokat középen függesztik fel, ami felfelé és lefelé egyaránt szabad hőtágulást tesz lehe­tővé; a kazánok felfüggesz­tése a szénhombárokat tartó vasbeton szerkezetre történt, s ez jelentős acél-megtaka­rítást eredményezett. A telephely környezete vízben szegény, ezért a kon­denzátorok hűtésére csak víztakarékos eljárások jö­hettek számításba. A részle­tes gazdaságossági számítás nyomán két, hazai hűtési el­járás kínálkozott; végül is. úgy döntöttek, hogy mind­kettő alkalmazására sor ke­rül. A gazdaságossági vizs­gálat mind a légkondicioná­ló, mind az új típusú kereszt­áramú hűtőtorony egyértel­mű fölényét mutatta ki a korábban alkalmazott hűtési eljárásokkal, illetve hűtőbe­rendezésekkel szemben. A földtani kutatások alap­ján. amelyek a mátraaljai területen jelentős külfejtésre alkalmas lignitvagyont jelez­tek, már 1957-ben felmerült Gyöngyösvisonta térségé­ben egy új erőmű létesítésé­nek a gondolata. A további években folytatódtak a ku­tatások a szérivágyón‘ponto­sabb meghatározására, a lig­nit kibányászásának módjára és minőségének javítására stb. A visontai külfejtés fel­tételeit vizsgáló tanulmá­nyok az itt nyerhető lignit­mennyiségen felül a külfej­tésen kívüli barnaszénforrá­sok figyelembevételével egy 600 mW-os hőerőmű koncep­cióját alakították ki. Azon­ban tovább vizsgálták az erő­mű teljes tüzelőanyag-igé­nyének lignitből való kielé­gítés lehetőségét, az erede­tileg elképzelt bányászati technológia módosításával és a külfejtéshez északról csat­lakozó kisgépes termelés be­kapcsolásával. A vizsgálatok alapján kitűnt, hogy az erő­mű részére az eredetileg ter­vezettnél több lignit bizto- síható; így a rendelkezésre álló barnaszén figyelembe­vételével napirendre került az* erőmű további 200 mW­ta! való bővítése 800 mW összteljesítő képességre. Az erőmű főberendezései (kazán, gőzturbina, generá­tor, transzformátor) túlnyo­mó részt hazai gyártásúak, egy részük KGST-kooperáció- ban valósul meg. Az első 600 mW-os kiépítés keretében 4 blokk létesül, 2-szer 100 mW és 2-szer 200 mW teljesítő­képességgel. A gépekkel blokkban dolgozó kazánok teljesítménye 2-szer 320, il­letve 2-szer 620 tonna órán­ként. Az erőmű saját fűtési igényén felül korlátozott mennyiségben fűtési forró vizet ad ki a külfejtést ki­szolgáló üzemek részére. A kiadható villamos ener­gia elosztására az erőműtől mintegy négy kilométerre, Detk község határában alál- lomás létesül, amely a 120, illetve 220 kV-os hálózathoz csatlakozik. A fő technoló­giai berendezések tervezé­sénél felhasználták és érte­lemszerűen alkalmazták a Duna menti erőműben 1963 —66 téli időszakában szer­zett üzemviteli tapasztalato­kat. A 600 mW-os erőmű ré­szére itt is, a Duna menti erőműben szerzett jó tapasz­talatok alapján, egyetlen ké­ményt terveznek, az ott ki­alakított építéstechnológia és A vendéglők étlapjain kü­lönféle formákban szereplő folyami és tavi rákok közül négy faj él hazánkban. A folyami rák a legértékesebb, ollói nagyok, vaskosak, hasi része vörös színű. A kövi rák csak a Börzsöny és a Pilis folyóvizeiben található: a legkisebb rákfaj. Jellegzetes­sége, hogy hasi része eny­hén rózsaszínes vagy kékes­fehér. A kecskerák a Bala­ton, az alföldi tavak és fo­lyók jellemző faja. Nagy tes­tű ugyan, de értéktelenebb, mint a folyami rák. Ollói hosszúak, de keskenyek, ha­si része csont színű. A pilis- vörösvári tavakban 1959-ben meghonosított észak-ameri­kai cifrarák kis testű, de szapora és gyorsan növekvő faj. A farkán levő bíborvö­rös foltok révén különböztet­hetjük meg a másik három fajtól. A rákok napközben rend­szerint elbújnak, ezért csak ritkán láthatók. A vizek „hulladékaival”, elpusztult állati szervezetekkel táplál­koznak. A vizek élővilágából „kiesett” szerves anyagot megmentik a baktériumos el- bomlástól, testükbe „beépít­ve” ismét állati fehérjévé dolgozzák fel. A rákok testét növekedés­re alkalmatlan mészpáncél fedi, amit a fejlődő rák időnként ledob magáról. A alkalmazott anyagminőség figyelembevételével. Az erő­mű szénellátására — a kül­fejtésből közvetlen szállító- szalagon érkező szénmennyi­ségen felül — az erőmű vasúti állomása körülbelül kétmillió tonna évi szén- mennyiség fogadására és az erőműhöz való felszállítására is felkészült. Az erőmű üzeméhez tarto­zó létesítmények a főépület­hez kapcsolódva, blokkosítva helyezkednek el. A blokk­épületben lesz — többek közt — a gépműhely, a rak­tár, a vízelőkészítő, stb. Az erőműhöz és a külfejtéshez a 3. számú műútról közös be­kötő út vezet A bányavízte­lenítés szolgáltatja az erőmű üzeméhez szükséges vizet, a külfejtés védelmére kiépí­tendő északi övcsatorna vé­gére telepített és Márkáz község határában épülő tá­rozó tóban összefogott víz­folyások és csapadékvizek felhasználásával. Az erőmű­ben keletkező pernyét és salakot a külfejtéssel össze­hangolva a visszatöltésben folyamatosan lerakják. Októberben az erőmű tel­jes kapacitással belép Ma­gyarország villamosenergia­rendszerébe. <S.) hazai rákok a növekedés első évében 6—8, a másodikban 4—5, a harmadikban 3—4, a negyedikben 2—3 vedlésen esnek át. A frissen vedlett rák néhány napig teljesen védtelen, ez az időszak — melyet egyébként búvóhe­lyen tölt el — életbenmara- dása szempontjából igen kri­tikus. Az új páncélja kiala­kításához a testében lévő mészkorongok, az ún. rák­szemek anyagát használja fel az állat. Mind a négy rákfajunk a vízfenék lakója. Hegyi pata­kok kövei alatt, a Balaton iszapos részein, tiszta vizű folyóinkban akadhatunk rá­juk. Rákállományunkat a halászati törvény védi. A tengerekben, idegen vi­zekben természetesen sok egyéb rákfaj él, amelyek táplálkozási szempontból na­gyon jelentősek. Alaszka la­kosai számára például a ki­rályrák mintegy harminc év­vel ezelőtti felfedezése majd­nem annyit ért, mintha aranyra bukkantak volna. Ma Alaszka élelmiszeripará­nak a királyrák halászata feldolgozása és konzerválá­sa az „alappillére”. 1952 óta ezt a homárral rokon, finom húsú állatot évi több millió kilogramm mennyiségben szállítják fagyasztott vagy konzervált állapotban az ínyencek asztalára. Rákok az étlapon Ä szovjet űrállomások gyára A bolygóközi állomások segítségével korábban nyert információk lehetővé tették a szovjet tudósok számára, hogy megteremtsék a Ve­nus atmoszférájának mo­delljét — írja a Trud tudó­sítója. Az atmoszférát kü­lönleges kamrában imitál­ják, s ebben folyik a Vénusz- állomások „ikertestvéreinek” kipróbálása. Mint közöltük a Vénusz—5 július 22-én sikeres leszállást hajtott végre a bolygó felszínén. A moszkvai lap tudósítója a bolygóközi állomások gyá­rában érdekes riportot készí­tett. A tudósító megismerhetett egy henger alakú kamrát, amelyben — vegyi összetéte­lét, hőmérsékletét és nyomását tekintve — ugyanolyan at­moszférát hoznak létre, mint amilyen a Venust körülve­szi. Ráadásul az atmoszféra a kísérletek során pontosan úgy változik, ahogy azt az állomás ejtőernyővel történő leereszkedés során valódi feltételek közepette érzékeli. A majdan leereszkedő beren­dezés „ikertestvére" először olyan körülmények között van. mintha az atmoszféra legfelsőbb rétegeiben tartóz­kodna. majd a légkör egyre sűrűsödik, a nyomás és a hőmérséklet emelkedik. Idő ben mindez pontosan egyezik a Venus légkörébe való le­ereszkedéssel. A befejező szakaszban ala­kul ki a kamrában a legma­gasabb nyomás és hőmérsék­let. Tucatnyi érzékelő mű­szer számol be a kamrában lejátszódó eseményekről a szomszéd terem műszereinek, elektromos berendezéseinek, irányítópultjainak. A tudósító elmondja, hogy a leereszkedő berendezést centrifugában is kipróbálják, amely négyszázötvenszeres túlterhelést állít elő. Az űr­állomás valamennyi műszere ilyenkor is megőrzi munka- képességét. Ellenőrzik az állomás be­csapódást tűrő képességét. A termo-barokamrában a készüléket egyik oldalról a mesterséges nap sugarai per­zselik, a másik oldalról pe­dig egy különleges berendeJ zés, ontja rá a világűr hide­gét. Ez a kísérlet hosszú hó­napokig tart A Venus légkörébe hatal­mas sebességgel befúródó ké­szülék körül tizenegyezer fok hőmérsékletű izzó plazma­közeg hévül. Ilyen hőmér­sékleten a titán fém is szem- villanásnyi idő alatt elpáro­log. A földön e feltételeket „plazmakatlanok” segítségé­vel teremtik meg. A kapszu­lát föld alatti bunkerba eresztik, és gázt gyújtanak körülötte. Kívülről sötét ége­tett festék borítja, ez a kül­ső hővédő réteg. Nagy hő­mérséklet mellett e réteg szilárd halmazállapotból azonnal gázzá alakul, ki­hagyva a folyadék állapotát. Elpárologva e réteg „nyeli el” az egész forróságot, s ez­zel elvezeti a leszálló egy­ségtől a meleget. „Tizenegy- ezer foknál a fémtest szinte alig érzékeli a hőmérséklet emelkedését” — jegyzi meg a tudósító. KERESZT REJTVÉNY 1846. július 30-án született Paál László, a magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. A régi hol­land mesterek tanulmányozása nyomán fokozatosan bontakozott ki... folyt, a sorrendben bekül­dendő: vízsz. 1., 24., 49. és függ. 13. sorokban. Vízszintes: 13. Szénsavas víz. 14. Pest me­gyei községbe valók. 15. Becézett Aranka. 16. Zeneművek elején olvasható rövidítés. 17. A piszok 18. Német Károly. 20. „Éktelen’’’ tésztatöltelek. 23. Vasúton közle­kedő személyt. 27. Lénia egyne­mű betűi. 28. Bibliai hajós 29. Mérges kígyó. 30. Közép-európai Kupa. 31. Ilyen mese is van. 34. Becézett női név. 35. Román pénz. 36; Orosz férfinév. 37. Kossuth szülőhelye. 38. Erős fűszer. 39. Juttatnak részére. 40* Hajó része. 42. MTH. 43. Berke- lium, vegyjele. 44. Kézben tartot­ta. 4fi. Külföldi állatkert. 43. ÉA. SÍ. Erkölcstan 53. Római ötvenegy és ezeröt. 54. Zala hangzói. 55 Énekesmadár. 58. Sir. 60. Zeg párja. 61. Község a kisvárdai járásban. 64. Égetett szeszes ital névelővel. Függőleges: 2. Megint, korhol. 3. Férfinév. 4. Igen oroszul. 5. Hazánkban élő embereké. 6. Diplomás neve előtti rövidítés. 7. Becézett Ödön. 8. Német tojás. 9. Tagadószó. 10. Kiss Károly. 11. Zárfajta. 12. Község a nyíregyházi járásban. 16. Haragszik. 17. Néveles üditő ital. 19. Evőeszközök. 20. Mázol. 21. MÉ. 22. Művészi alkotás. 23. Közterületre. 25. Saját kezűleg. 26 Kutyák. 30. Virágok orvosa. 32. A SZU-ban a hadikommuniz­mus után bevezetett új gazda­ságpolitika rövidített neve. 33. Az a személy, aki a szavazókat valamelyik jelölt pártjára igyek­szik állítani, akár megvesztege­téssel is. 35. Felesleges, haszna­vehetetlen holmi. 37. Község a nyíregyházi járásban. 40. Rágó­szerve. 41. Ritka női név 44. Szí- nehagyott. 45. RT németül. 46. Kövér. 47. Országos Gumiipari Vállalat. 49. R-rel a négerek gú­nyos neve az USA-ban. 50 YL. 52. Úti betűi. 56. Rendben, kifo­gástalanul. 57. Gyermekvárosunk. 59. Jegyezd papírra! 61. Építő­anyag. 62. Mentőállomás. 63. Te­tejére. 64. AO. 65. Használatlan, originál. A megfejtéseket augusztus 7- kell beküldeni. CSAK LEVELE­ZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEG­FEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Július 16-i rejtvénypályáza­tunk. Megfejtése: „Mindent feláldo». tam, hogy szabad legyek, s írna az eredmény: egész életemben a pénz rabja vagyok.” Nyertesek: Bicskei Piroska, Cseh László, Cselényi Edit, ifJ. Dóka Vidor. Kádár Júlia nyír­egyházi, Kender Pétemé gávai, Varga Andrásné gávavencsellői, Dávidovits Margit Kispaládi, Ju­hász József né nagy káliói és Szől- lősi György né nyírbátori kedves rejtvényfej tőink A nyereménykönyveket postán elküldtük. TISZTA NYÍREGYHÁZÁÉRT Közlekedjünk, mint otthont tÄeaÖszta kutyákat! i (Kiss Ernő raja#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents