Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

tflT> iúliu* ÄS.

KTTTWT MAí«.v'4 'RCNW'”*'<*

S oldal

A módosított alkotmányunkról

Irta: Dr. Kovács Pál

ALKOTMÁNYUNK SZÜLETÉSÉNEK idei évfordulója kiemelkedik az augusztus 20-i ünnepségek sorozatából. Az 1949-es alkotmányunkat ugyanis ez év tavaszán módosította az országgyűlés. Az alkotmányunk még a szocialista építés kezdetén fogalmazta meg és rögzítette a . dolgozó nép hatalmát, összegezte az elért eredményeket és kijelölte a társadalmi fejlődés főbb irányát.

Azóta 23 év telt el és jogos büszkeséggel tekintünk vissza a megtett útra. noha nem volt gondoktól mentes. Ez idő alatt gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében. Leraktuk a szocializmus alapjait, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. A X. pártkongresszus megállapította, hogy a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. E jelentős változások tették szükségessé és időszerűvé az alkotmánymódosítást. A módosítással jobban tükröződnek a majd negyed- százados fejlődés eredményei, ugyanakkor felépítményi jellegénél fogva az alkotmány határozottabb orientációt képes adni és követelményt támasztani a jövő céljainak elérésére.

Az alkotmánymódosítás legalapvetőbb sajátossága éppen az. hogy hazánk szocialista jellegét tovább erősítette. E sajátosság a módosítások összhatásaként jelentkezik. de az alkotmány bevezetője az elvi tételeket össze- ' foglalia. A bevezétő rész ugyanis visszautal a magyar államiság több mint ezeréves történetére. — ezzel kifejezi történelmi folyamatosságát, a munkásmozgalom harcaira, a Szovjetunió felszabadító és segítő szelepére. A munkás- osztály vezetésével, a szocialista országok közösségére támaszkodva látottunk el a jelenhez, közben országunk életében alapvető változások történtek.

A társadalmi rendre vonatkozó alkotmányos rendelkezések ezért jelentős mértékben kiegészültek vagy módosítva lettek. 1949 óta kialakult és megszilárdult társadalmunk politikai rendszere. Az elmúlt negyedszázad alatt a munkásosztály történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg a marxista—leninista pártja veze- I tésével. Létrejött az egységes termelőszövetkezeti parasztság. A munkás-paraszt szövetség új tartalmat kaoott. Megnövekedett az értelmiség szerepe. A szocializmus éoítésében fontos szerep hárul a társadalmi szervezetekre is, ezért a módosítás rögzíti is a társadalmi szervezetek — elsősorban a Hazafias Népfront, a szakszer- vegetek helvét és jelentőségét társadalmunk politikai rendszerében. Az erősödő néni-nemzeti egység új lehetőséget teremt a szocialista demokrácia szélesítésére. A ■•ilődésünk során fontos sze- n jut a demokrácia közvet- ■ formáinak is. így annak, y az államoolgárok mun- elyflk*" ’eköhelvürészí ’ésé- el- n- vz k

cialista integráció tagjaként olyan előnyöket élvez, amelyek eddig csak nagy országoknak jártak ki. A komplex program végrehajtása új tartalékokat tár fel fejlődésünk meggyorsítása érdekében.

A módosításban súlyának megfelelő jelentőséget kapott az ifjúsággal kapcsolatos társadalompolitikai koncepció. Ugyancsak kiemelt állami feladattá vált a tudományos munka és művészetek támogatása. Korunkban a tudomány egyre jobban termelőerővé válik. Az várható el a tudósoktól, a művészektől, hogy harcoljanak a társadalom fejlődéséért, amely természetesen nem korlátozza a'kotási szabadságukat. Az államirányítás mechanizmusában is figyelemre méltó szervezeti változások következtek be.

A módosított alkotmány pontosabban határozza meg a legfőbb állami szervek és intézmények hatáskörét és felelősségét.

Kibővült az országgyűlés hatásköre. Az országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását. vagyis őrködik a társadalom alkotmányos

rendje felett. A legfőbb funkciója a törvényalkotás. A hatásköre bővült, például az állami szervek működésének az ellenőrzésével. A Minisztertanács az állami munka vitelének legfőbb operatív szerve. Olvan új feladatokkal bővült hatásköre, amelyek nem államigazgatási jellegűek. Az Elnöki Tanács kapta meg a közkegyelem gyakorlásának jogát, amelyet eddig is az országgyűlés helyett gyakorolt. Uj módon szabályozták a tanácsokkal kapcsolatos jogkörét. Alkotmányos felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött. Az új tanácstörvény alapelveinek megfelelően határozza meg a módosítás a tanácsok és a tanácsi szervek jellegét, feladatát és szervezetük főbb vonásait. Uj módon fogalmazódik meg a tanácsok kapcsolata a lakossággal: a tanácsok a lakosság tevékeny részvételével, a társadalmi szervekre támaszkodva látják el feladatukat.

A bírói szervezetet érintő leglényegesebb változás az, hogy a hivatásos bírákat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja határozatlan időre. A megválasztott bírákat csak a törvényben meghatározott okból lehet visszahívni. A törvényesség biztosítása nem kizárólag ügyészi feladat. A maga területén ez minden szervnek kötelessége. A legfőbb ügyész és az ügyészség feladatai mindenekelőtt a bűncselekmények üldöztetésével kapcsolatosak. Kiemelt feladatuk: a nyomozás törvényessége feletti felügyelet és a vád képviseletének ellátása a bírósági eljárásban.

a módosítás alkotmányos SZINTRE EMELTE az állampolgári jogok és kötelességek egységességének az elvét, valamint új követelményeket írt elő az állampolgárok számára, hogy jogaikat a társadalmi érdekkel összhangban gyakorolják. Azt a helyes szemléletet kell elterjeszteni, hogy a jogok a kötelességektől nem választhatók el s csak a kötelességek teljesítésével arányban állóan bővülhetnek a jogok is. A jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.

Uj jogként fogalmazódott meg a közügyek intézésben való részvétel joga, amelyik a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének a feladataival függ össze. A közérdekű javaslattételi jog is alkotmányos megfogalmazást nyert. A védelemhez való jog a módosítás előtt csak a bírói eljárásban volt biztosítva, most e jog akként bővült, hogy a büntető eljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti. Uj rendelkezés az is, hogy az államunk biztosítja minden állampolgárának az anyagi ellátáshoz való jogát munka- képtelenség, öregség és betegség esetén.

EZ AZ ÚJ JOG a szociálpolitikánk további fejlődésének szabja meg az irányát. A társadalmi juttatások szerepe növekszik. így például a nagycsaládosok ellátásához, a gyermeknevelési költségekhez — gyermekpótlék, bölcsődék, óvodák stb — egyre nagyobb mértékben járul hozzá társadalmunk. A társadalmi juttatások jelentős hányadát kulturális és egészségügyi szolgáltatások teszik ki. Amíg az ötvenes évek közepén még csak a lakosság egyharmada volt a társadalombiztosítás keretében egészségügyi ellátásra jogosult, addig jelenleg úgyszólván mindenki. Nagy vívmánya ez népünknek, a jelentős fejlődésünket mutatja.

Szocialista • fejlődésünk olyan dolgokat tett elérhetővé a tömegek számára, amelyek / a tőkésországokban csak gazdagok kiváltságának tekinthetők. Jogosan lehe tünk büszkék a közoktatása a kulturális vívmányainkr is, az irodalom színvonal a jó társadalmi légkörre épp úgy, mint a létbizonyta lanság megszüntetésére.

ÉPÍTÖMUNKÁNK ERED MÉNYÉTÖL függ azonban hogy milyen gyorsan haladunk előre azon a történeim: úton, amelyet alkotmányunk kijelölt számunkra. Egy kicsit jobban és okosabban kell dolgoznunk minden területen. Szükség van ehhez arra is, hogy mind többen vállalják a közős ügy társadalmi szolgálatát a szocialista Magyar- ország megteremtéséért.

Száz év krónikája

„Fényes Litkétől"

a rendező pályaudvarig

Ritka és értékes vasúttör- téneti dokumentumot őriznek Fényeslitkén. Az első felügyeleti könyv, napló, egy kis állomás múltját, száz esztendővel ezelőtti hétköznapjait őrző-idéző krónika.

Százesztendős. Pontosan 1873. április 2t-én nyitották. Gondosan őrzi Velencei Vladimir, az állomás és rendező pályaudvar főnöke.

íme az első bejegyzés: „Az állomáson a távirdagépezet, telep, jegyzőkönyvek megvizsgáltatván, azok rendben találtattak.” Fényes Litke 1873. április 21. És a vizsgáló aláírása: Tabak távirdael- lenőr.

Egy évszázada áll a fényes- litkei állomás, tíz esztendeje pedig a rendező pályaudvar. Utóbbi avatására 1963-ban vasutasnapkor került sor. E kettős, szép jubileum megünneplésére készülnek jövőre.

1873-tól 1963-ig négyvágányos kis állomás volt Fényes, litke. Ma rendező pályaudvar. Modern automatikus berendezésekkel, gépekkel, vágányhálózattal, impozáns épületekkel. „Fényes Litke állomáson mai napon megvizsgáltam és észleltem, hogy a telep ugyan jó karban van, tisztán kezeltetnek, de a telepek minősége a telepbódéban feljegyezve nincsen. A Tuzsér felőli táv jelző nem fordult, megvizsgáltam és tapasztaltam, hogv annak készüléke felállítása ideje óta olajozva nem volt.”

Mosolyogják ezt az 1890. február 21-én keltezett bejegyzést.

Tíz esztendő elég volt ahhoz, hogy Fényeslitke teljes képe megváltozzék. Múlt évi sikereik alapján „Kiváló vasúti csomópont” címet nyertek. Fényeslitke a MÁV záhonyi térségében egy oázis. Minden épülete előtt pompázó virágágyak. Szocialista brigádok munkája. Rendelkezik fürdővel, öltözőkkel, étteremmel, konyhával. Van orvosi rendelője. Este, a vonatra várakozó munkásoknak tévékészülék. Könyv, szórakozási, művelődési lehetőség.

Nem is olyan túl régen, még kézzel állították a váltókat, jelzőket, sorompókat. Most csak vagonsorokkal megrakott, hosszan kígyózó szerelvényeket látni. Sínek, sínek, emberek nélkül. Valahol fenn a magas épületekben, a tornyokban vezényszavak, rendelkezések hangzanak el, s mintha láthatatlan kezek mozgatnák, elindulnak rendeltetési vágányaikra a vagonok. Iránysze- relvényekké alakulnak.

Machnlk János állomásirányító.

Sebők József

Várja őket Miskolc, Debrecen, Szolnok, a főváros, a külföld.

— Záhony körzetéből Fé- nyeslitkére még rendezetlenül érkeznek a szerelvények. Itt képezzük irányvonatokká. Ugyanakkor az országból ide érkező összes üres kocsikat is itt rendezzük kocsitípusonként szerelvényekké a záhonyi körzeti átrakó pályaudvarok részére. Ehhez kellenek a mindent tudó automaták.

Állunk a magas gurítótorony és állomásirányító épület előtt. Előtte a vágánypárok között működik a pneo- matikus vágányfék. Hol felemelkedik, hol süllyed. Fentről, egy asztal mellől, gombokat nyomkodva Sebők József irányítja. Nem régen még sarus volt. Fékezett „kézzel” veszéllyel, futkosva,

kimerülve. Most csak áll, s parancsszavára oda futnak a vagonok, ahová ő akarja.

— Három esztendeig voltam sarus, de elég volt. E berendezés kezeléséből vizsgáztam. Most ennyi a fékezés — mutatja, s megnyom egy gombot. Egy ideig fut a vagon a szemünk előtt, aztán lelassul, és szépen gurul a helyére.

Fenn az emeleten dolgozik a rendelkező forgalmi szolgálattevő.

— Nem is tudom, van-e az országban, ahol e poszton nő dolgozna — mondja Bodor, a párttitkár. — Itt nálunk Rentka Emilia. Főtiszti rangban van. Két esztendeje szolgál itt. Ő irányítja az állomás egész forgalmát. Feladata meghatározni a rendezőbe beérkező vonatok helyét, automatikusan állítja a váltókat, jelzőberendezéseket.

Hatvannégy nő dolgozik Fényeslitkén. Sok közülük fontos beosztásban.

A négy állomásirányító közül most Machnik János van szolgálatban. Fia az állomásfőnök nincs szolgálatban 5 az állomás teljhatalmú ura és parancsolója. Éppen a déli helyzetielentést adja. Alig 30 éves. ö is kocsifelíróként kezdte, elvégezte a vasútfor- galmi technikumot Szegeden, s a szorgalma, a vasútszere- tete vitte feljebb a beosztás létráján.

— Kisvárdáról járok ki. Most ért nem régen nagy öröm. Szolgálati lakást kaptam — mondja. S arról beszél, hogy mikor nehéz ez a munka. Hogyan kell előteremteni gépet néha a „föld” alól is, hogy, egy-egy szerelvényt indíthasson.

— Valójában az az izgalmas, amikor tíz szerelvény gépre vár, s meneszteni kell tovább, mert Záhonyból érkezik a többi. Vigyázni nehogy „dugulás” legyen. — magyarázza.

— Nagy Sándor mondja:

— Sok emberre rá sem lehet ismerni az itt eltöltött idő után.

— Talán én tapasztalom leginkább, hiszen 33 évből 11 éve vagyok oktatótiszt.

Amikor visszaérkezünk az állomásfőnök irodájába, már írják a százesztendős állomás új, felügyeleti könyvébe a bejeggyzéseket. Csakhogy ezek már nem így kezdődnek: „a Tuzsér felőli távjelző nem fordult”, hanem egészen más, modern nyelven.

Ez már új, modern vasút- történeti dokumentum a százéves fennállására készülő Fényeslitke állomásról, rendező pályaudvarról.

Farkas Kálmán

Az igazgatónak titkárnőre volt szüksége. A régi szülési szabadságot kapott, aki helyette beállt, az nem felelt meg, mert nehéz felfogású volt és hadilábon állt az intelligenciával. Egyszóval használhatatlan volt ezért, amikor lejárt a próbaideje, meneszteni kellett. Az igazgató most elhatározta, hogy levizsgáztatja a jelöltet és csak akkor alkalmazza, ha műveltnek és intelligensnek tartja.

Az első titkárnőjelölt szőke szépség volt.

— Megengedi, hogy néhány vizsgakérdést intézzek magához? — kérdezte az igazgató.

— Hogyne, csak tessék — langzott a magabiztos válasz.

— Talán elsőnek azt kérdezném, milyen államforma van Franciaországban?

— Királyság.

Titkárnő kerestetik

— Én nem a régi, hanem a mai Franciaországról érdeklődtem. No de folytassuk a második kérdéssel. Meg tudná mondani, hogy milyen távol van a Hold a Földtől?

— Nagyon messze.

— Hát ebben kétségkívül igaza van. No de talán azt tudja, hogy ki volt Hamlet?

— Gábor Miklós.

— Igen, ő is játszotta. De a valóságban.

— Svéd király.

— Hát köszönöm, majd levélben értesítjük.

A második jelölt vörös hajú szexbomba volt. így hangzott az első kérdés:

— Ki komponálta Hunyadi Lászlót?

— Kodály.

— Tévedés! Talán meg tudja mondani, hogy ki írta

III. Richárdot?

— Azt, amelyikben olyan sok gyilkosság van?

— Azt.

— Agatha Christie.

— Kisasszony, majd levélben értesítjük.

Az igazgató felsóhajtott és csengetett a harmadik jelöltért.

Ez is feltűnően szép nő volt. Alig ért oda az íróasztalhoz, megszólalt:

— Kérem, nekem feltételeim vannak. Csak olyan helyre megyek el titkárnőnek, ahol okos és művelt az igazgató. Sok csalódás ért,

legutóbb is nagyon primitív igazgatónál voltam állásban.

— Műveletlen volt?

— Az nem kifejezés. Ezért, ha megengedi igazgató úr, akkor néhány kérdést intéznék önhöz.

— Kérem, kezdje el.

— Thomas Mann profesz- szor Unrath című könyvéből milyen Eilm készült?

— A kék angyal.

— A cím helyes, de nem Thomas, hanem Heinrich Mann írta.

— Melyik német zeneszerző szerezte a magyar táncok zenéjét?

— Ha jól emlékszem, Haydn.

— Rosszul emlékszik.

Brahms.

— Igaz, igaz.

• — Mégpróbálkozom egy utolsó kérdéssel. Honnan jött vissza Franciaországba Napóleon.

— Szent Hona szigetéről. Ahogy az igazgató száján

kicsúszott a felelet, már korrigálni is akarta, hiszen sok Napóleon-könyvet olvasott és jól tudta, hogy Elba szigetéről tért vissza. a császár. Csak zavarában mondott téves adatot. Dg nem jutott szóhoz, mert a nő jéghideg hangon véget vetett a vizsgának:

— Köszönöm, majd levélben értesítem önt, igazgató úr!

Palásti László