Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

1972. július 36. KELET-MAGYARORSZAÖ 3. oldal „Zöld út" a városközpontban Kendezik a 1 anácsköztár saság teret — 255 új parkolóhely t or % alomszervezési intézkedések Nyíregyházán DÉLELŐTT A GYÁMHATÓSÁGON Ha látni akarja... Rövid szünet után újra nagy átalakítások, építkezé­sek vannak a nyíregyházi városközpontban. A legjelen­tősebb a Tanácsköztársaság tér átépítése, amely a múlt héten kezdődött, s a forga­lom-eltereléssel a városban közlekedők nagy része már megismerkedett. Az átalakítás — amellyel Nyíregyháza egyik legszebb terét hozzák létre — várha­tóan még a tél beállta előtt befejeződik. Az útépítők és a kertészeti vállalat emberei ugyanis nagyrészt egyszerre tudnak dolgozni — nem vár­ják meg a teljes útépítést, közben már kialakítják a parkrészeket is. A területre már előkészítették az „elő­nevelt” fákat is — a kerté­szeti munkák elkészülte után nem lesz sivár, árnyék nél­küli a tér egyetlen része sem. Üiabb nagy csomópont Mit ígérnek a tervek, amelyeket egymást követően három ütemben hajtanak végre? A nagy parkfelület mellett sok parkirozóhelyet a személygépkocsik számára, s az eddigi közlekedési dzsun­gel helyett világos, áttekint­hető forgalmat. A legnagyobb változás a 38-as főút a Rakamaz—To­kaji út becsatlakozó részét érinti. Ezt építik most az el­ső ütemben. A mindössze 275 méter hosszúságú új rész tette szükségessé az eltere­lést is. A Mártírok terétől —■ ahol most lett kész az új iro­daház és most épül a szövet­kezeti nagyáruház — a ko­rábbi vonalvezetést megvál- toztátva tizenhárom méter szélességű aszfaltutat építe­nek a Tanácsköztársaság tér északi és a Jókai tér déli ol­dalát érintve a Dózsa György útig?' amely egyben a 4-es számú országos főút városon átvezető szakasza. Amikor ezt a döntést el­fogadták, már számítottak arra, hogy Nyíregyháza talán legforgalmasabb csomópont­ját alakítják ki. A két orszá­gos főút csatlakozása és az autóbuszállomás miatt itt állandóan nagy autó- és autóbuszforgalom lesz. amely legfeljebb a késő éjszakai órákban csökken. lármüosztályozók Ezért szoros szabályozást vezetnek be. A Dózsa György utcán például a városba ér­kező gépjárművek háromré­szes — útburkolatra festett — osztályozóba futnak be, mielőtt elérnék a csomópon­tot. A szélsőből jobbra, a tokaji út irányába, a közép­sőből egyenesen, a belsőből pedig egyenesen és balra haladhatnak járművek. Ugyancsak osztályozok — ezek kétrészesek — könnyí­tik a forgalmat az autóbusz- pályaudvar. az irodaház előtt és a Kossuth utca csatlako­zásánál. Mindezek csak könnyítik, de nem oldhatják meg a cso­mópont zökkenőmentes for­galmát. Már most elhelyezik a forgalomirányító lámpa kábeleit is. Másfél millió fo­rintért a jelenleg kapható legjobb konstrukciót rendel, ték meg, amely betáplálás szerint három vagy négy csomópont forgalmát képes szabályozni, hosszabb szaka­szon is zöld utat biztosítani.. A tervek szerint ez a beren­dezés fogja irányítani az új csomópont mellett a jelenle­gi Kossuth téri régi típusú — és hamarosan újra cserélen­dő — lámpákat, valamint a Kossuth utcai csomópont for­galmát is A szakemberek nagy reményeket fűznek az új berendezéshez. Két további forgalomsza­bályozási lehetőséggel is él­tek a terv készítői. Minthogy a Kossuth utca csatlakozásá­nál nem tudtak „szabályos”, egyszerű kereszteződést ki­alakítani — a két út vonalve­zetése ugyanis kissé eltér, a Tanácsköztársaság térről nem lehet egyenesen haladni a Kossuth utca felé —, így két terelőszigetet építenek. Az egyiket a Kossuth utca •lején, a másikat a Béke szálló előtt.. Ezekkel teljesen egyértelművé teszik az el­sőbbségi szabályokat, az át­haladási lehetőségeket. Szakaszonként építenek A forgalomszabályozás mellett külön téma az új tér külső megjelenése. 255 sze­mélygépkocsi részére képez­nek ki „fésűs” elrendezésben parkolóhelyet. A legnagyob­bak: a megyei tanács előtt 52, a Békeház előtt 72, a régi autóbuszállomás helyén, a tér déli oldalán 63 gépkocsi számára lesz hely. Ugyan­csak parkirozóhelyeket ala­kítanak ki az OTP bejárata előtti részen, valamint azzal szemben is. Az új, s a már meglévő parkolóhelyekkel várhatóan hosszabb időre megoldódik a városközpont­ban közlekedők ilyen gond­ja. Az építkezés szakaszos bontása a következő: az Iro­daház előtti rész a legfon­tosabb, mert ez két főút for­galmát is érinti. Második ütemben készül a megyei ta­nács előtti rész, végül a tér keleti és déli oldala, amely forgalom-elterelést nem igé­nyel. A „balesetsarok“ átépítése A városközpont rendezése mellett hamarosan hozzálát­nak a jelenlegi „balesetsa­A kánikulai hőség nagy feladatot.ró az élelmiszer- gyártó és árusító vállalatok­ra. A nagy melegben a kü­lönböző étel-, hús-, tej-, fagy­lalt- és süteménykészítmé­nyek gyorsabban romlanak, a szavatosági idő, valamint az egészségügyi szabályok meg nem tartása súlyos étel- mérgezéseket okozhat. Ezek­nél a vállalatoknál ezért a nyári hónapokban fokozot­tabban kell ügyelni a forga­lomba kerülő ételek és áruk minőségére. Szabolcs-Szatmár megye öt nagy élelmiszergyártó és árusító vállalatánál is — a kapott információk alapján — szigorúbbak lettek a káni­kulai minőségi és tisztasági ellenőrzések. Az állatforgal­mi és húsipari vállalatnál az eddig is pontosan végzett állatorvosi ellenőrzéseket fo­kozottabb gonddal látják el, s csak hatóságilag jóváha­gyott árut szállítanak az üz­letekbe. A friss húst a nagy melegre való tekintettel álta­lában a kora reggeli órákban juttatják el a boltokba, 3 és 6 órá között. Az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat öt nyíregyházi kony­hájában — ahol naponta kö­zel négyezer adag ebédet főznek — mindenekelőtt a Mikor iszik a magyar em­ber? Örömében és bánatá­ban! Valamelyik meg mindig van. Király Zsigmond 22 éves panyolai tsz-tagnak ép­pen bánata volt, mert a hú­ga eljegyzését az ő tudta és beleegyezése nélkül tartották meg. Meg is hívta Simon Miklós barátját, hogy igya­nak egyet, de aznap nem lett belőle semmi. Másnap újra oróbálkozott és Simon — at­tól tartva, hogy barátja meg­haragszik — beleegyezett. Ittak is sört, meg pálinkát, úgy. hoev mire elérkezett a záróra ideje — reggel kilenc óra volt — mindketten köze- oesen ittas állapotban hagy­ták el az italboltot a hátsó kijáraton. Simon meghívta reggeliz­ni barátják és azt javasolta, rok”, a Bethlen Gábor utca és a Vasgyár utca kereszte­ződésének végleges kialakí­tásához. Nemsokára elterelik a forgalmat a Mező utcáról a szomszédos utcákra — ame­lyeket erre az időre valószí­nűleg egyirányúsítanak és természetesen burkolatukat is megerősítik a várható nagy forgalom miatt. A Me­ző utcán kétpálvás utat ké­szítenek, középen zöld sávval. A csomópontnál így összeér majd a két oldalról kiépített körút, s a Kossuth utcától az állomást érintve a víztoro­nyig egybefüggő, kétpályás, korszerű úttest köti össze a város északi és déli lakóne­gyedeit. Időközben bontások is lesznek — a KEMÉV új szék­háza előtt — ahol az Érpa­tak hídját építik át. A sza­nált házak lakóinak már biz­tosították a szükséges lakás­keretet, pénz is rendelkezés­re áll. A munka várhatóan tavaszra készül el teljes egé­szében. Ekkorra a Vasgyár utcai csomópontnál is lám­pával szeretnék irányítani és megkönnyíteni a forgalmat a városi tanács illetékesei. Ha a munlcák az eredetileg tervezett ütemben haladnak, az 1973-as nyári csúcsforga­lomra a belváros belső ré­szén korszerű forgalomszer­vezéssel biztonságosabban közlekedhetnek a járműveze­tők. Marik Sándor tisztaság a fő cél. A konyhák- , ban reggelente csak a' taka­rítást követő gondos fertőtle­nítés után látnak munkához. Kizárólag' friss alapanyagot használnak fel, s úgy időzí­tik a főzést, hogy az étel fris­sen, azonnal a ebédlő aszta­lára kerüljön. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Vendéglátó Vállalatnál a nyári szezon előtt körlevél­ben hívták fel a konyhák, az éttermek és a termelőüzemek vezetőit, hogy csak kizárólag friss élelmiszert szolgál­hatnak ki. Különösen a fagy­lalt és a cukrászsütemények­nél szigorították az ellenőr­zéseket A tejipari vállalatnál is a szavatőssági idő pontos megtartása és a frissesség el­érése a legnagyobb feladat. Szigorították a gyártástech­nológia eddigi szabályait és ellenőrzéseit, a túró minősé­gének megtartására pedig újfajta csomagolást határoz­tak el. Mindemellett állandóan el­lenőrzik a vállalatokat a városi tanács közegészség- ügyi dolgozói is, s mint kide­rült, még nagyobb figyelmet kell fordítani a szabályok megtartására. A közegészség- ügyi csoportnak eddig ugyan­is 7 ételmérgezést jelentet­hogy utána igyanak tovább. Király azonban dolgozni akart. — Ne menj be — próbálta Simon lebeszélni — mert az elnök nem szereti, ha valaki ittasan megy dolgozni. Nem szereti az ittas embereket. Király nem akart kimarad­ni a munkából, hiszen még egy napot sem mulasztott addig és a tsz-ben elismerték munkáját, többször megdi­csérték, de a környezete is jó szellemű dolgozónak tar­totta. Megfogta hát most is kerékpárját, kezébe vette a juhászbotot és indulni akart. — Nem megyek én a köz­pontba, egyenesen kimegyek a juhokhoz és senki nem ve­szi észre, hogy ittam. Simon csak nem akart be­leegyezni, hogy egyedül tna­Kilenckor kezdődik az ügyfélfogadás. A folyosó már előre megtelik és ameddig ki nem nyílnak az ajtók, nem tudni ki vár a lakáshivatal és ki a gyámhivatal munka­kezdésére. Talán csak orvosi rendelőkben lehet ennyi gondterhelt arcot látni, hi­szen aki ide jön, legnagyobb problémáját akarja orvosol- tatni. A kívülálló bürokrá­ciának hiheti, hogy itt csak kilenckor nyitnak ajtót, ami­kor a többi osztályra — nap­tól és órától függetlenül — bármikor be lehet jutni. Egy-két megjegyzés el is hangzik néha: igyák meg a kávét nyolc óra előtt, nem érünk rá itt ücsörögni és er­re csak nagyon ritkán kap­nak választ. Magyarázkodás nélkül kerülnek az asztalra az intézésre váró ügyek, amelyek mögött mindig az ember, de legtöbbször a gye­rek érdeke áll és hogy a jog­szabályok mellett mennyi emberi dolgot kell figyelem­be venni mielőtt a döntés megszületik, arra már keve­sek figyelme terjed ki. A volt férj hazajár... Elsőnek egy asszony érke­zik. Hivatalosan elvált a fér­jétől és a bíróság úgy ítélke­zett, hogy a gyerekekkel együtt ő marad a lakásban. Csakhogy a volt férj rá se fütyül az ítéletre, haza jár és retteg tőle az egész család. Az asszony megkapja az tek! A megállapítások szarint ezek a szavatossági idő meg nem tartása és a nem meg­felelő tisztaság miatt kelet­keztek. A konyhákon — az ellenőrzések alapján — to­vább tartják a húst az elő­írt időnél, nem mindig tart­ják meg a fagylalt szavatos­sági idejét sem! A kisebb élelmiszerboltokban van ugyan hűtőgép, de ezek több­ségének kapacitása kicsi, nem tudnak minden árut megfelelően hűteni. A na­gyobb ABC-kben a hűtőgé­pek motorjai okoznak gon­dot, a meleget a vásárlótérbe hozzák, így megolvad a cso­koládé, s ez káros a konzer- vekre is. Az ellenőrzések során meg­állapították azt is, hogy sok konyhán spórolnak a tisztító- és fertőtlenítő szerekkel! Baj van az üzletek tisztaságával is. Sokszor hiányzik az el­adók érvényes egészségügyi könyve, s emiatt többször ki kell őket állítani a munká­ból. Nem megoldott az úgy­nevezett tálaló-ebédlők gondja sem, a központi kony­hából sokszor nyitott kocsin szállítják az ebédet. Bagoly Dániel radjon, hiszen ha egyszer megkezdte az ivást, minek hagyja abba olyan gyorsan. Volt is már emiatt többször nézeteltérése és éppen az italozás miatt nem foglal­koztatták vontatóvezetői munkakörben. Először meg­próbálta visszahúzni barát­ját, de miután ez eredmény­telen maradt, elővette bics­káját és csapkodni kezdett vele. Király megijedt, le­dobta a kerékpárt és a kezé­ben lévő juhászbottal pró­bálta kiütni Simon kezéből a kést, A kampós bot azonban a keze helyett a fejét találta el. Dulakodni kezdtek, aztán birkóztak és Király került felülre. Ráült Simonra és azt mondta neki: most azt Eddig hét ételmérgezés volt Szigorúbb az ellenőrzés A tárgyalóteremből Nem akart egyedül inni eligazítást, hogy hová for­duljon, a jogerős ítélet vég­rehajtása ugyanis nem tarto­zik a gyámügy feladatai kö­zé. Egy idősebb asszony érke­zik utána. Míg elmondja, miért fáradt ide betegen, po­tyognak a könnyei. Két gye­reket fogadtak örökbe még az ötvenes évek elején és azokra szeretné hagyrii kis vagyonkáját. Utánanéznek, de az örökbe fogadás nem stimmel. Neki is elmagyaráz­zák, hogy forduljon közjegy­zőhöz és készíttessen vele magánvégrendeletet, így azok lesznek a törvényes örökösök, akikre hagyaté- kozni szeretne. Fiatal házaspár lép be az ajtón. Egymásra sem néz­nek, az asszony csak akkor emeli fel a fejét, amikor megtudja, miért is hivatták. Hónapok óta tart a válópe­rük, de még nincs meg a hivatalos döntés, ezért ő a gyerekkel hazaköltözött szü­leihez. A férj — aki a beje­lentést tette — azt kifogá­solja, hogy rendszeresen fi­zeti a havi 450 forint tartás­díjat és nem engedik meg, hogy néha-néha elmenjen meglátogatni a gyerekét. — A szüleim nem engedik be. Én tehetek róla, hogy ha­ragban vannak? — mondja az asszony — mert még őket is megtámadta. És a gyerek sem akar odamenni hozzá! — Persze hogy nem, ha már üt hónapja a közelébe sem mehettem. — Ha jöttél, akkor is min­dig részeg voltál! Es ki tudja meddig tarta­na a vita, ha félbe nem sza­kítanák őket, mert az ilyen veszekedés nem hogy segíte­ne, még inkább elmérgesíti a helyzetet. Márpedig erre semmi szükség, az apának ugyanis joga van látni saját gyermekét. De hol? A nagy­szülők lakásán? — Oda nem jöhet! — Akkor talán valamelyik szomszédnál — próbál segí­teni a gyámhivatal vezetője. — Hogyne! Azzal fenyege­tőzött, hogy megöli a gyere­ket és akkor legalább nem kell érte fizetni. És külön­ben sincs szomszéd, csak kilométerekkel arrébb. Vasárnap 10—12-ig Az asszony nem érti, vagy inkább nem akarja érteni, hogy a gyerek hároméves koráig neki kell biztosítani a „láthatás” lehetőségét. Vé­gül tudomásul veszi, hogy minden második vasárnap délelőtt 10-től 12-ig köteles­sége hozzájárulni az apa lá­togatásához. A papírt aláírja és mérgesen távozik, de az arcára van írva, hogy min-, dent megtesz majd, csak ne­hezítse a határozat végre­hajtását. Mikor a férj is elmegy, marad néhány percünk, hogy a láthatásról beszélgessünk, amelynek • szabályozása na­gyon sok gondot okoz dr. Gercsényi Gézának a gyám­hatóság vezetőjének. A hoz­teszek veled, amit akarok. Ezt a néhány szót hallotta meg Simon testvére és az italbolt vezetője. A testvér — Simon Imre — odament hoz­zájuk, leszedte Királyt, a bátyjáról és míg ők civakod­tak, Simon Miklós hátulról beledöfte a kést Király Zsig- mondba. A verekedésnek ezzel nem lett vége. Simon egy közeli kúthoz ment el és lemosta fejéről a vért, Király pedig — botjával együtt — kiállt az utcára. Amikor Simon visszafelé jött, Király akko­rát ütött a fejére, hogy még a juhászbot kampója is le­tört. Simon ekkor újra elő­vette zsebkését, de egyik is­merőse rákiabált és elvette tőle. A tárgyaláson Király beis­merte bűnösségét, Simon azonban így vallott: Amikor megpróbáltam rábeszélni, hogy ne menjen dolgozni, akkor mintha a fejemre esett volna valami és ettől kezdve semmire nem emlékszem. zájuk fordulók mintegy 19 százaléka éppen ilyen ügy­ben keresi meg őket, mert akinél a gyerek van — ez legtöbb esetben a volt fele­ség — nem engedi a volt férjnek, hogy meglátogassa gyermekét. És a legtöbb pa­naszt a gyerek hároméves koráig jelzik, utána már a férj is elviheti a kijelölt na­pokon. Addig azonban csak a gyerek új otthona jelenti a találkozás helyét. Első a gyermek érdeke ! Az 1969-es művelődésügyi miniszteri rendelet mindig ott van az asztalon, hiszen a határozatok meghozásánál minden pontjára hivatkozni kell és a szülőknek azt meg­magyarázni, hogy az első és egyetlen szempont a gyermek érdeke. Arra is felhívják azonban a szülők figyelmét, hogy a láthatási jogot meg is lehet vonni, ha esetünk­ben az apa — jogával a kiskorú, vagy a gondozója sérelmére visszaél, magatar­tásával a gyerek testi jólé­tét, egészségét veszélyezteti, vagy a kiskorú gondozója el­len neveli. A jogszabály természetesen arról is gondoskodik, hogy érvényt szerezzen a láthatási jognak. Ha — esetünkben — az anya meggátolja férjét joga gyakorlásában, 1000 fo­rintig terjedő pénzbírságra büntetik, súlyosabb esetben pedig a gyámhatóság pert in­díthat a gyermek elhelyezé­sének megváltoztatására. A beszélgetést egy asszony szakítja meg. Panaszkodik, hogy férjével együtt vettek fel személyi kölcsönt és miután elváltak a törlesz­tést egyedül ő fizeti, pedig a férj már 5000, forinttal elma­radt a tartásdíj fizetésével is. Vagyonukat a váláskor meg­felezték és abból ő tartozik férjének 14 ezer forinttal. Azt kéri, hogy a férj tarto­zását vonják le az ő adós­ságából, a megmaradó ki­lencezret pedig úgy törlesz- tené, hogy a tartásdíj feléről lemond addig, míg le nem telik az összeg. ★ Miután ez sem gyámható­sági ügy, intézkedni nem le­het, a három gyerek miatt azonban ellátják tanácsok­kal. Megnyugodva távozik. Mindez egy óra leforgása alatt történt délelőtt, de amíg az ajtó nyitva volt, har­mincnál több ember fordult meg a kis szobában. Segé­lyért, tanácsért, házassági engedélyért, állami gondozás­ba vételért és állami gondo­zás megszüntetéséért, iskolai felmentésért, családi jogál­lás tisztázásáért és még fel­sorolni is hosszú lenne, hogy miért. Láttunk önző és ri­deg arcokat és láttunk a gye­rek sorsáért aggódó szülőt És még valamit. Alapos, megfontolt intézkedéseket amelyekben egyetlen dolog dominál: a gyerek érdeke. Balogh József Csak otthon tértem magam­hoz. Az orvosszakértő — bár nem zárta ki, hogy Simon az első ütéstől enyhe agyrázkó­dást kapott — véleménye az volt, hogy az ütés semmi­képpen sem okozhatott emlé- kezetkiesé^t. A bíróság Si­mon védekezését nem fogad­ta el és tanuk, valamint az orvosszakértő véleménye alapján Simon Miklóst — aki néhány évvel ezelőtt sú­lyos testi sértés kísérletéért volt már büntetve — ember­ölési kísérletben mondta ki bűnösnek. Főbüntetésként 3 év börtönre ítélte, mellék- büntetésként pedig 2 évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. Király Zsigmondot súlyos testi sértésért 10 hó­nán börtönre ítélték. Az íté­letet az ügvész tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért, fellebbeztek. Má­sodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság hoz majd ítéletet. (baloghf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents