Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
VILÄd PRO LETÁR JAI, ES YES 0 U ETEKI COX ÉVFOLYAM, 177. SZAM ÄRA: 80 FILLER 1972. JÚLIUS 29, SZOMBAT Ragaszkodnak a munkahelyükhöz cs. oldal) A Minisztertanács határozata (5. oldal) Járási labdarúgó-sorsolás CB. olda* Pályázatok (10. oldal) LAPPKK TARTALMÁBA!» Az olimpia előtt Tornatermekben, az uszodákban megfeszített erővel, fokozott szorgalommal végzik edzéseiket azok, akik hazánk színeit a müncheni olimpián képviselik. Kádár János elvtárs, sportvezetők társaságában csütörtökön látogatást tett az olimpiai versenyekre készülő magyar sportolóknál. Ez is jelzi, hogy az ország vezetői — megfelelően annak a szerepnek, amelyet a sport az ország életében játszik — rnilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a sportnak. Régén elmúlt az az idő, amikor a sport csak egy szűk réteg érdeklődését kötötte le. Nem túlzás — egy egész ország várja kíváncsian és reménykedve a 20. nyári olimpiai játékok kezdetét, s azok a fiatalok, akik ott a piros-fehér- zöld színekben indulnak, soksok millió embert tudhatnak maguk mögött. Nagy erőt jelent ez az érdeklődés, de nem kis felelősséget is. Hazánk mindig fontos szerepet játszott a testnevelési és sportmozgalomban, s az olimpiai játékok során mindig - nagyobb eredményeket ért el, mint a hozzánk hasonló nagyságú országok. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a felszabadulás után milyen gyorsan talpraállt és fejlődött versenysportunk. Ma már sporttörténelem a Londonban, nem sokkal a pusztító háború után szerzett tíz magyar olimpiai aranyérem, amely fényesen bizonyította népünk szorgalmát, életerejét. A legtöbb bajnokságot a magyar olimpikonok Helsinkiben szerezték, szám szerint tizenhatot. Melbourne, Róma, Tokió és Mexikó ugyancsak nem okozott csalódást. A magyar sport nagyszerű múltja tehát szinte kötelezően állítja sportolóink elé azt a feladatot, hogy hasonló eredményeket érjenek el, mint az előző olimpiákon. A magyar közvélemény azonban azt is tudja, hogy az utóbbi esztendőkben nagyon megerősödtek az ellenfelek. Könnyen lehet, hogy Münchenben mások bizonyulnak jobbnak. Ez ellen semmit nem tehetünk, de azt elvárjuk, hogy a magyar sportolók lelkiismeretesen, felelősségérzettel küzdjenek, legjobb tudásukat adják. Akármilyen sikerrel térnek is majd vissza sportolóink az olimpiáról, a testnevelési és a sportmozgalom továbbfejlesztésének feladatait nem szabad halogatni. A párt Központi Bizottsága tavaly év végén határozatot hozott aj testnevelési és sporttevékenység állami irányításának bevezetéséről. A Politikai Bizottság ugyancsak foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. S azoknak az alapvető területeknek a fejlesztésére fordította a nagyobb figyelmet amelyek az egész sport jövőjét garantálják, tehát a tő megek testnevelésére, a verseny- és élsport helyzetére és az irányítás kérdéseire. Az állam a legjobbak szereplésé hez a jövőben még jobb feltételeket kíván biztosítani, de a legfontosabbaknak az alapok erősítését tartja. A tömegsportban sajnos csak a lakosság 12—14 százaléka vesz’ részt, s ennek egyötöde aktív sportoló. A többi négyötöd alkalmanként, vagy rendszertelenül sportol. Az iskolákban gyenge a testnevelés és sok a felméntett. Egészségünk érdekében az iskolákban, a munkahelyeken, a szakszervezeA szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztése Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlament Gobelin-termében sajtótájékoztatón ismertette a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztéséről hozott kormányhatározatot. A sajtó- tájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Ott volt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselője is. A miniszter rámutatott: a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a hazai gazdaságpolitika egyik központi kérdése. Ez az ágazat adja a mező- gazdaság termelési értekének 13—14 százalékát, az állattenyésztés termeléséből pedig 30 százalékkal részesedik. Az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztásnak — ide értve a húst és a tejtermékeket — mintegy 40 százaléka származik a szarasmarha-te. nyésztés termékeiből. Ez az ágazat adja a fejlett tőkésországokba irányuló népgazdasági export 15—17 százalékát, és így nagy szerepe van a külkereskedelem' egyensúlyi helyzetének megteremtésében. Az utóbbi 2—3 évben a termelésben és a szükségletek alakulásában ellentétes tendencia érvényesült, amennyiben a hazai fogyasztás és az exportigények növekedtek, ugyanákkor a termelés csökkent. A kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítására az utóbbi két évben jelentős mennyiségű vajat, tejport importált az ország. A miniszter részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt az ágazat éveken át stagnált. A gondokat főként a nem megfelelő jövedelmezőség váltotta ki; az 1970. január elsejével végrehajtott jövedelemjavító intézkedésekig a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés egyértelműen , veszteséges volt, de ezt követően is a tsz-elvben az árbevételek és az üzemviteli támogatások együttesen is csak a ráfordításokat fedezték, és csak a magasabb termelési színvonalú állami gazdaságokban mutattak ki — mindössze 1 százalékos — nyereséget. A szar vasmarh a - tenyésztés gondjain csak a komplex intézkedésekkel lehet segíteni, csalt az egyik vagy másik hátráltató körülmény megszüntetése önmagában nem vezetne célra. A soron következő feladatokról szólva kiemelte: a sza r vasmarh a - ten y ész tési politika alapelve, hogy — a fejlődés meggyorsítására — külön alakítják ki a hús- és külön a tejelő típusú állományt, és csak a kisüzemekben tartják fenn az úgynevezett kettős hasznosítású tenyésztést. Az elképzelések szerint 1985-re a tehénállománynak mintegy fele tejelő hasznosítású, valamint több mint 30 százaléka húshasz. nosítású, a javított— eredeti kettős hasznosítású — • aránya pedig mintegy 20 százalékos lesz. A tenyésztési munkához szorosan kapcsolódnák az állategészségügyi feladatok. Megvannak a feltételei annak, hogy a nagyobb közigazgatási, területeken 1975-re befejezzék az állomány teljes gümőkor. mentesítését, amely országosan 1978-ban ér majd véget. Ezután ■ kifejtette: a sza rvasmarfya-tenyésztés gondjai nem kis részben abból adódtak, hogy a szálas- és tömegtakarmány-bázis nem fejlődött kellőképpen. A takarmánytermő területeket összességében már nem lehet növelni, a termésátlagokat kell fokozni és fejleszteni kell a takarmánykezelést: így kell előteremteni az állatállomány takarmányát. A fejlődés meggyorsítása érdekében a silókra, ' siló- tornyokra és pajtákra, valamint a melléktermék és tömegtakarmány alapú ke- veréktakarmány-gyártás létesítményeire kiterjesztik az 50 százalékos állam: támogatást. Az iparszerű takarmánygyártáshoz korszerű gépeket és technikai eszközöket — közöttük számos külföldi típust — biztosítanak a termelőknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a szarvasmarha-tenyésztés több, mint kétszer akkora eszközfelhasználást igényel, mint a sertéstenyésztés és az eszközigényeken belül jelentős a forgóeszközök aránya; emiatt a termelés bővítéséhez nagy összegeket kell lekötni. Azért az elmúlt években fokozatosan csökkent a gazdaAugusztusra befejezik az aratást megyénkben Az elmúlt napokban nap- maradék másik száznak ról napra kaptuk és adtuk tovább közös gazdaságaink jelentéseit az aratás befejezéséről. A Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél például az újfehértói Vörös Hajnál Termelőszövetkezet kombájnosai' hívták ki szocialista munka- versenyre a terület valamennyi aratógép-kezelőjét. Szerdán a kihívók befejezték ", a versenyt, méghozzá igen jelentős eredménnyel, mert egy kombájnos napi teljesítménye elérte a 380 mázsát a Vörös Hajnalban. Egy kombájn 7614 mázsát aratott és csépelt el Ujfehértón. A közös gazdaság ősziárpaátla- ga 19 mázsa volt holdanként, a tavaszi árpa 17 mázsa, a búza 17,07 mázsa. A befejező napon még rámentek az állami gazdaság 110 holdjára, befejezték és azóta a helybeli szakszövetkezeteknek aratnak. Július 27-ig a megye legnagyobb járásában, a nyíregyházi járás 47 termelőszövetkezete közül 25 jelentette be az aratás befejezését. Pénteken befejezték a kótaji Uj Erőben, a levelik Dózsában, a nyírteleki Dózsában, a ti- szaleleki Békében és a ti- szavasvári Zöld Mezőben. Szombaton készül befejezni aratását a demecseri Kossuth, a kemecsei Uj Barázda, a kéki Búzakalász, a széke- fyi Búzakalász, a timári Béke, a tiszaberceli Bessenyei mindössze néhány napra van szüksége a befejezéshez. Természetesen a munkaverseny nem arra irányul, hogy ki fejezi be korábban. Akinek például ' nem volt rozsa, az nyilván korábban végzett. Eső, harmat, neh'éz talaj, kevés gép átmenetileg okózott késést. A verseny a jó, veszteség nélküli betakarításra vonatkozik, az egy kombájnra jutó betakarítási mennyiségre, mely — a helyi viszonyok mellett is jelzi, hogy mennyire sikerült a jól megmunkált földekről veszteség nélkül betakarítani a kenyérnek (és takarmánynak) valót. Nem bizonyos, hogy az nyert, aki két-három nappal korábban végzett. De mindenki nyert, aki mindent betakarított, amit lehetett. Lapunk zártakor a szat-í már-beregi területi szövetségtől kaptunk jelentést arról, hogy Szabolcs északi járásaiban is a nyíregyházival egyszerre akarták befejezni az aratást még ezen a héten. De az örvendetesen megérkezett esőzések néhány napos késést okoztak. Ezért öle két-három nappal később, augusztus első napjaiban végeznek az aratással. A legmegbízhatóbb adat * gabonafelvásárló vállalat július 27-i esti raktárje- lerrtése. Eszerint az egész megyéből — az állami gazdaságokat is beleértve — 13 ezer? vagon kalászos magot terveztek felvásárolni. Ebből Megkezdődött az Ifjú Gárda megyei szemléje Az ünnepélyes megnyitóval pénteken délután megkezdődött az ifjúgárdisták III. megyei szemléje. A sóstói KlSZ-vezetpképző táborban Józsa István, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka nyitotta meg a rendezvény- sorozatot, majd Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. Á megyei szemle megnyitója után az ifjúgárdisták alaki és menetdalversenyen vettek részt. Szombaton a szemlékkel folytatódik a rendezvény: az alegységek tagjai számot adnak elméleti és gyakorlati felkészülésükről. Vasárnap ugyancsak a szemléken vesznek részt a fiatalok. • Július 31-én, hétfőn délelőtt 11 órakor a nyíregyházi Felszabadulás téren tartják meg a III. megyei Ifjú Gárda szemle eredményhirdetését. Az ifjúgárdisták koszorút helyeznek el a szovjet hősi emlékmű talapzatán. tekben, a mezőgazdasági nagyüzemekben az eddiginél nagyobb figyelmet kell a testnevelésre és a sportra fordítani. Az országgyűlés által elfogadott ifjúsági törvény is erre kötelez. A sportmozgalomban jelentkező biztató irányzatok jelentik az egyik biztosítékát annak, hogy előrelépjen a magyar sport. Rendkívül fontos a vezetés színvonalának emelése. A jelenlegi irányítási rendszer bonyolult, a társadalmi ' szervezetként működő MTS-nek sokszor aprólékos dolgokkal kell foglalkoznia. Állami irányításra van szükség, s a társadalmi tevékenység fokozására. Sok társadalmi munkát kell bekapcsolpi a sportmozgalomba. Ameny- nyire csak az anyagiak, a lehetőségek engedik, létesítményeket kell építeni, szakembereket foglalkoztatni, felszereléseket vásárolni, pótolni, A testnevelés és a sport alapvető célja, hogy egészségesebbé tegye az egész népet. S ha szélesek az alapok, akkor lehet leginlcább reményünk arra is, hogy a legjobb sportolók állják a sarat a nemzetközi küzdőtéren, a megnövekedett nemzetközi vetélkedésben is. Az olimpiai játékok idején a sportra terelődik a közvélemény figyelme, helyes lesz, hogy ha a nagy összecsapás után nemcsak egy-egy küzdelem bizonyára hallatlanul érdekes momentumait vitatjuk meg, hanem szemügyre vesszük egész test- nevelési és sportmozgalmunkat, s bár a sport játék, olyan komolyan vesszük mégis, amilyen komolyan kell venni mindannyiunk érdekében. ságok beruházási kedve. A kedvezőtlen helyzetet olyan beruházás-politikai intézkedésekkel igyekeznek meg. változtatni, amelyekkel a ' nagyüzemeket érdekeltebbé teszik a szarvasmarha-férőhelyek korszerűsítésében, a telepek bővítésében, illetve új, korszerű létesítmények (Folytatás az 5. oldalon) és a tiszavasvári Munka. Vasárnap és hétfőn, tehát e hónap utolsó napjain Apa- gyon, Baktalórántházán, Bújon, Magyon, Tiszadobon, Tiszaeszláron és Vasmegyé- ren is befejeződik az aratás és ezzel a megye legdélibb járása kész. Nem sokkal maradnak el tőle a többiek sem. Már száznál jóval több termelőszövetkezet learatott, a csütörtök éjjelig raktárba került 11 250 vagon. A búza kilencven, a rozs nyolcvan százaléka és minden egyéb» bői valamennyi termék. Szakemberek véleménye szerint a szabolcsi aratásnak a jövő hét derekán, — te» hát augusztus 2-án vagy har« madikán — vége lesz. (gnz) Egész Szabolcs-Szatmár megmozdult a Győr-Sopron megyeiek kérésére: segítsünk a nagyon nehézzé vált aratásban. A csütörtök déli felhívást délután tudták meg a szabolcsi kombájnosok és szinte azonnal irtdultak a berakóállomásokra. A nyíregyházi pályaudvaron pénteken reggel a nagyhalászi Petőfi Termelőszövétkezet négy kombájnja ment fel először a rámpára, vezetőik ráeresztették a vagonokra az igen széles vágószerkezet^t és Helli István szerelő vezetésével leoldották az óriás gépekről. Képünk ezt a pillanatot ábrázolja. (Hammel József felvétele)
