Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
t oMrff ÄfeOT-WXÖTSWÖWÍfT 4 9 f972 július 27 Korunk mezőgazdasága Minőségi vetőmaggal alapozzuk meg a nagyobb termést Csak a szabványelőírásoknak megfelelő vetőmagot lehet elvetni A zöldség'ellátás javításáéit A Kertészeti Kutató Intézet főigazgatójának nyilatkozata Befejezéshez közéledik megyénkben az őszi kalászosok betakarítása. Ideje, hogy szót ejtsünk az 1972 őszén vetésre kerülő jó minőségű, fémzárolt és a saját fel- használásra kerülő őszi kalászos vetőmagvak előkészítéséről. Ebből a célból kerestük fel ílosvay Pétert, az Országos Vetőmagfelügyelőség Szabolcs-Szatmár megyei felügyelőségének vezetőjét, hogy adjon időszerű tájékoztatást az őszi vetőmagvak kiválasztásáról, előkészítéséről. Beszélgetésün. két az alábbiakban összegezzük. fémzárolási határidők A vetőmagtermesztés különös gondosságot, hozzáértést és figyelmet kíván. Hiszen az előállított vetőmag több gazdaság több évi gabonatermésének mennyiségét és minőségét befolyásolja. Mindenki előtt ismert, hogy mennyire fontos az időben való vetés, amely egyik legfontosabb meghatározója a jövő évi terméseredményeknek. Ezért elsőrendű teendő az alább ismertetett fémzárolási idők pontos betartása, hogy a vetőmag idejében érkezhessen a felhasználó gazdaságokba. Fémzárolási határidők: Őszi árpa augusztus 20. Rozs augusztus 30. Triticale augusztus 30. őszi búza szeptember 30. A legsürgősebb feladatok közé tartozik, hogy a gazdaságok időben mérjék fel az őszi kalászos vetőmagszükségletet. Gazdaságuk fekve-' 6ének, talajának megfelelő fajtára juttassák el igénylésüket a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalathoz. A saját vetésű kalászos vetőmag vizsgálata Ebben az évben a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium eltekintett a saját parcellás kalászosok kötelező szántóföldi szemléjétől, de ettől függetlenül a megyei vetőmagfelügyelőség 1600 hektáron elvégezte a szántóföldi szemlét. A további ellenőrzései során figyelemmel kíséri a saját vetőmag tisztítását, keveredés, mentes kezelését. Majd az ez évi őszi értékelő jelentés alapján dönti el a főhatóság, hogy indokolt-e ez a szemle, vagy más ellenőrzési módszer szükséges. A termelőszövetkezetek saját parcellás vetőmagszaporí. tásának célja az, hogy a gazdaságok kis mennyiségben megvásárolják a II. fokú kalászos vetőmagot és abból megkülönböztetett gonddal, külön kezelve, 3—4 évig maguk biztosítsák kalászos vetőmagszükségletüket. Az elmúlt év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy egyes termelőszövetkezetek nem fordítanak kellő gondot a saját parcellás őszi kalászosok tisztítására. A vetőmagot termelő gazdaságok jelentékeny része még most sem rendelkezik a legalapvetőbb tisztítógépekkel. Az 1971-ben beküldött minták 35,5 százaléka csak tovább- tisztítás után volt alkalmas vetőmagnak. A magas gyom. magtartalom és az alacsony életképesség miatt a beküldött minták alapján 27,7 százalékra pedig alkalmatlan értékelést kellett adni. A vizsgálati minták beküldése Az 1968/22. vetőmagtörvény értelmében saját vetőmagként is csak a szabvány, előírás alapján legalább II. dsztályú Trtínőségi követelménynek megfelelő vetőmagot szabad termesztésre fel. használni. Alacsonyabb minőség esetén az illetékes járási hivatal szakelőadója adhat engedélyt a vetőmag felhasználására. Az Országos Vetőmagfelügyelőség Szabolcs-Szatmár megyei felügyelősége ez évben is segíteni kíván a megye termelőszövetkezeteinek a saját felhasználású kaláI gyümölcsfák hajtásválogatása Hajtásválogatásnak nevezzük azt a műveletet, amikor a gyümölcsfák részeit a fák vegetációs időszakában távolit- juk el. Végezzük ezt azzal a céllal, hogy a téli metszési munkát csökkentsük, a fiatal fáknál a korona kialakítását elősegítsük, termőfáknál pl. őszibaracknál a korona jobb fényellátását biztosítsuk. A hagyományos koronaformák közül a katlan alakú koronaformát kell hajtésvá- logatásban részesíteni, amelyet őszibaracknál alkalmazunk. Fiatal fáknál a korona belsejében haladó hajtásokat kell eltávolítani. A termő őszibarackfák esetében ha a vezérvesszőnek a felső rügye, amelyre visszametszettük nem hajtott ki, úgy az alatta lévő, a vezérvessző irányába növő hajtásra metsszük vissza. Az ikerhajtások közül is csak egyet hagyjunk meg. A befelé növő hajtásokat, vízhajtásokat és a sűrűn álló hajtásokat eltávolítjuk. Azokat a termővesszőket, amelyeken termés nem kötődött, a rajtuk lévő alsó két hajtásra visszavágjuk. Vigyázzunk arra. hogy a meglévő termés fölött minden esetben maradjon un. szívóhajtás. A vastagabb részeket csak a szüret után távolítsuk el. Az intenzív koronaformák közül a gyümölcssövények kialakításánál igen jelentős a hajtásválogatás. Alkalmazzuk almánál, körténél, őszi-, kajszibarack és meggyfa esetében. Az alapelvek minden sövénytípus esetében azonosak, azt röviden a következőkben ismertetem. Minden esetben el kell tá- volítanunk: a vezérvesszők- kel kis szöget bezáró mellék vezérhajtásokat. Minden olyan hajtást levágunk, amely veszélyezteti a vezérvessző vezérszerepét. Az ilyen hajtásokra jellemző, hogy megközelítik a vezérvessző hosz- szúságát. El kell távolítanunk függőleges irányban növekvő vízhajtásokat amelyek általában az oldalvezérek tövénél keletkeznek. Célszerű a beteg lisztharmatos részeket is eltávolítani. Nagy gondot fordítsunk a termőkarokon elhelyezkedő hajtások megritkítására. A megmaradt hajtások halbor- daszerűen egymástól 15—25 cm távolságra helyezkedjenek el. A hajtásokat tőben távo- lítjuk el, kivétel a meggyfa. A meggy esetében a függőleges hajtásokat levélkoszorúra vágjuk vissza. Ezzel elősegítjük az oldalelágazásoh fejlődését a levélkoszorúkból pedig a következő évben bokrétás termőnyárs (termőrügy) alakul ki. öszibarackfa hajtásválogatásakor arra törekedjünk, hogy a korona belsejébe a fény be tudjon jutni. A sövények esetében pedig az erős vázágak kialakítását segítsük elő. K. I. szos vetőmagvak ingyenes vizsgálatával. A megye valamennyi termelőszövetkezeté, hez és szakszövetkezetéhez mintatasakokat küldtünk ki Ezzel egyidőben tájékoztató körlevelet is eljuttattunk a gazdaságokhoz, hogy az 1972. évben elvetésre kerülő saját termésű, letisztított és vetésre előkészített őszi kalászos vetőmagvaikat vizsgálatra beküldhessék, Nyíregyháza, Széchenyi u. 25. szám alá. Külön felhívjuk a termelőszövetkezetek figyelmét a gondos átlagminta vételére — amelynek súlya fajtánként 1—1 kiló' — mivel csak ez esetben lehet a vizsgálati eredményeket gyakorlatilag hasznosítani a fajta és meny. nyiség vonatkozásában. Nagyon fontos az azonosítási adatok pontos felvezetése a minta tasak okra. A minták vizsgálata után a vetőmagfelügyelőség „vizsgálati értesítés”-t küld a termelőszövetkezetnek és az illetékes járási hivatalnak. A termelőszövetkezetek csak az értesítés birtokában használhatják fel a saját termésű vetőmagvaikat, természete, sen abban az esetben, ha az értesítés nem kizáró minősítést tartalmaz. A vetéskori ellenőrzések A vetéskori ellenőrzéseink során vizsgálni fogjuk, hogy az elvetésre kerülő kalászos vetőmag megfelel-e a vetőmagtörvényben előírtaknak, rendelkezik-e azokkal az értékmérő tulajdonságokkal, aminek biztosítása a jó termés elérése céljából szövetkezeti, de népgazdasági érdek is. A mulasztókkal szemben, akik alacsony tisztaságú, magás gyommagtar- talmú, vagy nem megfelelő életképességű vetőmagot használnak fel, kötelességünk eljárást kezdeményezni. Újra felhívjuk a vetőmagot fogadó gazdaságok figyelmét, högy a fémzárolt vetőmagvak csávázatlanul érkeznek, tehát azt a felhasználónak kell csáváznia. Az idei tapasztalatok indokolják, hogy a csávázásra minden termelő gazdaságban nagy gondot fordítsanak. Szabolcs-Szatmár megyében 1972 őszén mintegy 95 000 hold étkezési és 6000 hold takarmánybúza, 52 000 hold rozs és 20 000 hold körüli őszi árpa vetését kell elvégezni. A több, mint 170 000 hold őszi gabona vetése, e terület jó vetőmaggal való ellátása nem kis gond. Ezért is kérjük a gazdaságok vezetőit, a vetőmagkérdést kiemelten, megkülönböztetett gonddal kezeljék, hogy az egyéb agrotechnikai előírások betartása mellett a jó vetőmaggal is segítsék a jövő évi termés megalapozását. (cs) SZAKKÖNYVTÁRUNK Horgászni szeretnek I A kölcsönbottal megfogott első hal vagy a szeme előtt lejátszódott izgalmas halfogás élménye után szinte mindenkinek megjön a kedve a horgászáshoz. Kikérdezi ismerősét, megnézi a horgászbolt kirakatát — elámul a fölszerelések sokaságán, a vállalkozóbb kedvű vásárol is fölszerelést és értelmetlenül áll a vízparton, mert körülötte fogják a halakat, őt meg látszólag kerüli a szerencse. Egyáltalán: hogyan lesz valakiből horgász, ki, hol, mire horgászhat; mi az a legegyszerűbb fölszerelés és legkevesebb szakismeret, amire a kezdőnek szüksége van; hogyan, mivel érdemes bővíteni a „cuccot”. Erre a kérdésekre válaszol, sok ábrával szemléltetve, Vigfi József, amikor lépésről lépésre bővíti tudományunkat a horgászegyesület szabályaitól kezdve a horgászfölszerelés részletes ismertetésén keresztül egészen a „bedobásig”. Az a kezdő horgász, aki a könyvben foglaltakat elsajátította, már „igazi” horgásznak vallhatja magát, de jól használhatják a könyvet a „haladók” is, mert a szerző — gyakorlati tapasztalatai alapján — sok apró fogásra is fölhívja a figyelmet. A zöldségellátás zökkenői sok bosszúságot okoznak a háziasszonyoknak. Leggyakoribb panasz, hogy drága az áru, szűkös a választék, a mennyiség és a minőség egyaránt gyenge. A panaszok or. voslásához a mezőgazdasági tudományok műhelyeiben is keresik az eszközöket, lehetőségeket. Dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A jelenlegi helyzeten csak akkor tudunk lényegesen változtatni, ha biztosítjuk azokat az agrotechnikai feltételeket, amelyekkel megfelelő áron, elegendő meny- nyiségű zöldségfélét tér. meszthetünk, minél kevesebb munkaerő-ráfordítással. Korszerű nagyüzemi technológiát dolgozzunk ki, újabb jó minőségű és nagy hozamú fajtákat állítsunk elő, és megteremtsük a zöldségtermesztés nagyüzemi alapjait. Ez olyan technológia, amely a kézi munkaerő felhasználását a minimumra csökkenti és teljesen a gépesítésre alapozza. Jelentős újítást is bevezettünk: az új fajtát a hozzá való termesztéstechnikával adjuk át — szaktanácsadás keretében — a felhasználóknak. — Eddig három új paprikafajtát állítottunk elő. Többek között sikerült kinemesítenünk egy paradicsom alakú, szeptemberben beérő fajtát, amely édes, húsos, vörös színű. Nagy előnye, hogy nemcsak frissen lehet fogyasztani. A paprikanemesítés terén elért eredményeink egyébként világviszonylatban is kiemelkedők: fajtáink jobbak, mint a világon általában elterjedt fajták, és a fogyasztói igényeket is bő választékkal tudjuk majd rkielégítéiü. 7r — Nagyon intenzív .vetésforgó-kísérleteket- i$ ;yége?- tünk. Kiderült, hogy á' paprika legjobb előveteményei a területről viszonylag korán lekerülő és a paprikával nem azonos betegségekkel és kártevőkkel rendelkező nővé. nygk: a gabonafélék, az őszi vagy tavaszi takarmány, keverékek, a borsó, a bab. Azt is megállapítottuk, hogy a talaj tápanyagtartalmától és minőségétől függően, a ki. vánatos 150—200 mázsás hektáronkénti termés eléré. séhez 100—200 mázsa szerves trágyát és 10——15 mázsa ve- gyes műtrágyát kell adagolni. — Több éven át folytatott kísérletekkel megállapítottuk a paprika sikeres sza. badföldi és hajtatásos termesztéséhez a legkedvezőbb szaporítási időpontokat, mó. dókat és állománysűrűséget. Öntözési kísérleteink ered. ményei is jelentősek: megái, lapítottuk, hogy a paprika öntözését csak 20 fokos napi átlaghőmérsékleten szabad elkezdeni és akkor kell megismételni, ha a talaj szántóföldi vízkapacitása 70 százalék alá süllyedt. — Intézetünk számottevő eredményeket ért el a vető- magellátás területén is. A paradicsom kivételével vala. mennyi zöldségfaj vetőmag, ját kitűnő minőségben állítjuk elő. Ez azért fontos, mert a jó minőségű vetőmag önmagában 25—30 százalékkal növeli az átlagtermést. — További fontos feladataink vannak a borsókutatás területén. Bár eddig három új fajtát állítottunk elő, az igényeket a jelenlegi termesztési szinttel nem tudjuk kielégíteni. Ehhez jobb zöld. és hántolási borsófa.jták elő. állítása szükséges. A legfon. tosabb azonban a gazdasá. gosság: ökonómiai számítá. sokkal fogjuk elemezni a termesztés, minden fázisát. Dr. Molnár Béla végezetül elmondotta, hogy a termesz, téstechnikai kutatások a jövőbén új, hagy koncentráció, jú termesztés megvalósítását szolgálják. A gépi művelésre és'gépi betakarításra alkat, más fajták nemesítése mellett folytatják a gépesítési kísérleteket, különösen a betakarítás vonatkozásában. „Márvány“ - napraforgóból Aranysárga-fekete virágú növény, kiváló takarmány, olaja is felhasználható — ennyit tudtunk eddig a napraforgóról. A Voronyezsi Fatechnikai Intézet munkatársai kidolgozták annak a technológiáját, hogyan lehet napraforgómag héjából építkezésnél használható lemezeket előállítani. A lemezgyártó berendezést a Sztarij Oszkol-i olaj gyár-' ban tervezték, Az első termék 1970 októberében készült el. Az új építőanyag könnyen megmunkálható, csiszolható és felhasználható a bútoriparban is. Utánozható vele a malachit, a gránit és a márvány. Az ilyen természetes színezésű bútor igen mutatós és elegáns. (APN—KS) majmom. ** • ■ >-v u; Dolgozik a silózó a nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezet silókukorica tábláján. (Hammel József felvétele)
