Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
Í97Í. Mflti* ff; KÉT.ET MAGYAROR«:?*** 5. oldal GONDOK A VÁROS PEREMEN Művelődési lehetőségek a külterületeken Ha a külterületen élő lakosság művelődésügyéről esik szó, mindenekelőtt az általános iskolai oktatás kerül előtérbe. Sok gondot okozott ez évekig a város vezetőinek, a művelődésüggyel foglalkozó dolgozóknak, hiszen a tanyai iskolákban osztatlan, vagy részben osztott tanítás folyt, ami nem készítette elő megfelelően a gyerekeket a középiskolai továbbtanulásra. Gátolta a magasabb színtű oktatást még az is, hogy nem sikerült biztosítani a szakszerű oktatást, mert szakos tanárok nem szívesen települnek le tanyákon. | ISKOLÁK Hosszú erőfeszítések után sikerült e gondokat megoldani egy tanyai kollégium létesítésével, ahol 250 felső tagozatos diákot lehet elhelyezni. A megoldás feletti öröm mégsem lehet teljes, mert több szülő hazavitte gyerekét és inkább valamelyik külterületi, vagy szomszéd községbeli iskolába íratta gyermekét. Minden gyereket azért nem kell tanyai kollégiumban elhelyezni, mert a fejlesztésre kijelölt települések rendezési terveiben szerepel megfelelő nagyságú általános iskola építése, Sóstóhegyen 350 gyerek jár iskolába, de 500 gyermek elhelyezése is lehetővé válik a tervezett új iskola megépítésével, amit a község dinamikus fejlődése is indokol. Vajda-bokorban is nagyon várja a lakosság a központi iskola megépítését és azt kérik, hogy a felső tagozatos tanulók is otthon maradhassanak. Manda-bokorban a II. mandai iskola bővítésére van legnagyobb igény, valamint a rozsréti iskolánál, ahol a napközi otthon bővítését és egy korszerű konyha létesítését szorgalmazzák. Ennek az iskolának a fejlesztését tartják indokoltabbnak, mert a lakosság zöme ezen a részen lakik. I KLUBFOGLALKOZÁSOK Kevesebb gondot okoz a külterületeken az óvodai igények kielégítése. Sóstóhegyen, Felsősimán és Rozsrét- bokorban kérték, hogy épüljön óvoda, illetve bővítsék a régit, ezekről a településekről ugyanis többen eljárnak dolgozni, így nincs megoldva a gyerekek elhelyezése, illetve az iskolára való előkészítése. Feltétlenül szólnunk kell a közművelődés helyzetéről is, hiszen az igények napról napra nőnek. Jelenleg két kis autóbusz járja a külterületeket, így gondoskodnak a filmvetítésről, az ismeretterjesztő előadások előadóinak kiszállításáról és a letéti könyvtárak könyvcseréjéről. Mindez kevés lenne, azonban a körzetesítés folytán megszűnt iskolaépületekben klubokat rendeztek be, amelyek jól helyettesítik a jórészt csak nagyteremből álló kutúrházakat. A művelődésügy dolgozóit jelenleg az foglalkoztatja, hogy új módszereket és lehetőségeket keressenek a televízió elterjedésével egyenes arányban csökkenő látogatottság visszaszerzéséhez, a klubszerű foglalkozások elterjesztéséhez. | EGÉSZSÉGÜGY A peremkerületek gondjaihoz szorosan hozzátartozik az egészségügy helyzete. Olyan ellátást, mint amilyen a város belterületén van, nem lehet elérni, hiszen Sóstóhegy kivételével jelenleg még nincs lehetőség orvos letelepítésére. Sóstóhegyen várhatóan már az idén megoldódik a probléma, ha elkészül az orvosi lakás, a rendelő és a gyógyszertár, a többi külterületi központba ezután is csak a heti rendszeres kijárás marad, amely- ivei a lakosság elégedett. Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet a gyógyszerellátással: patika ugyanis csak a városban van, a fekvő betegek ellátása pedig sokszor az útviszonyok miatt lehetetlen. Hasonló a helyzet akkor is, ha mentőt kell valakihez hívni, kövesút híján ugyanis sokszor kilométereket kell lovas kocsival szállítani a betegeket. És újra ide kívánkozik — bár a kommunális ellátottságnál már szóltunk róla, — hogy az éjszakai ügyeletet sem tudják hívni, mert a telefonokat csak délután négy óráig lehet használni. A helyzet javítására a városi tanács végrehajtó bizottsága olyan határozatot hozott, hogy ha valamelyik továbbfejlesztésre kijelölt település lakóinak száma eléri a kívánt szintet, úgy az egészségügyi osztály önálló körzetet szervez és ennek működési feltételeit is biztosítja. B. J. Szabolcs népművészete a Váci utcában Ezekben a napokban nagy sikerrel mutatkozik be Budapesten a Népművészeti és Háziipari Vállalat kiállítótermében Szabolcs népművészete. Képünk Paszabon készült, ahol Vatai Mária a híres szőttest készíti. (Elek Emil felvétele) Tizfenkét napig —. július 21-től augusztus 2-ig — a Váci utca és a Régiposta utca sarkán, a népművészeti boltban egy darab Szabolcs csal találkozik a sétáló, érdeklődő és vásárlóközönség. Itt kapott helyet a Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat és a Szabolcs-Szat- már megyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet rendezésében az elmúK pénteken ünnepélyesen megnyi. tott szabolcsi népművészeti kiállítás és vásár. Az ízléses kirakatban és a benti tárlókban Szabolcs, Szatmár, Bereg népművészeti hagyományai elevenednek meg. A miniatűr könyvjelzőtől, tűpárnától a tizenkét szemé^ lyes asztalterítőig, a paszabf futószőnyegig... Névjegy az árcédulán ? A színes kavalkád a sétálók, a turisták százait, ezreit állította meg ottjártunk, kor, kedden délelőtt is. Tíz órakor nyitott a kiállítás és vásár, de jóval tíz előtt ér. deklődők sokasága csodálta meg a kirakatokban elhelyezett szőtteseket, keresztszemeseket. A nyitás után néhány perccel a világ sok nyelvén hallhatta a csendesen szemlélődő, a közönség sorai közt epizódokra leső szabolcsi krónikás a számunkra oly ismerős szavakat: paszabi szőttes, keresztszemes... Első megkérdezett vásárlónk egy svéd turista volt, aki feleségével választotta ki az egyik szép keresztszemes garnitúrát. Alkalmi tolmá- csürík, Kovács Zsuzsa vállalati propagandista segítségével annyit sikerült megtudni: azért esett a választás a népi motívumokat őrző keresztszemesre, mert ezt találták a legszebbnek. Egy. szerű magyarázat; őszinte és „igaz..-A pénztárnál a világ sokféle pénzével fizetnek a külföldi vásárlók. Sokan csekkfüzettel. Egy távolra szakadt hazánkfia Kanadából, Valeszie István Mezes paszabi párnát vásárolt. Magyaros szobát rendeztek be maguknak montreáli otthonukban. Az idén ismét bővül, szépül a néhány lépésnyi helyiség, amely számukra kicsiben az óhazát jelenti. Tört magyarsággal mondja a kanadai mérnök, hogy nagyon hálásak lennének, ha megtudhatnák a nevét annak a népművésznek, aki a szép térítőt, párnát készítette. Ha Köziben kapunk utánpótlást — magyarázta a boltvezető-helyettes, Selmeczi László. Hetven valahány blúzt kaptak, de van néhány keresett paszabi szőttes és beregi keresztszemes garnitúra, ami már hiánycikk. Közben képet alkothatunk arról is, melyik nemzet fiai milyen színeket, motívumokat kedvelnek. Az északiak, a svédek, a norvégok, a finnek, a dánok a pasztellt, a fehér hímzéseket, az olaszok, a japánok általában a népviseleti babákat, az amerikaiak a kalocsai, a matyó és a szabolcsi kézimunkákat szeretik. A legtöbb paszabi szőttes, beregi keresztszemes a Német Szövetségi Köztársaságba, az NDK-ba és Svájcba „vándorol”. Paszabi „stóla“ Kísérőnk, Kovács Zsuzsa nagy szeretettel beszélt a szabolcsi népművészeti munkákról, amelyből eddig is voltak a fővárosi népművészeti boltokban. De nem ilyen választékban, gazdagságban, mint most. Külön öröm — ez már közös öröm — hogy a kunsági, a kalocsai, a vásárhelyi, a matyó, a baranyai, a palóc, a soproni népművészeti napok után Szabolcs-Szatmár népművészete is sikeresen bemutatkozott a fővárosban. Ennek nem is elsősorban keZöldség gyorsan és olcsón Kiterjesztik az árusítását az élelmiszerboltokra is Az élelmiszer-kereskedelemben bekövetkezett változások, a profiltisztogatás, valamint földes áruk címén — egészs*»tigyi okok miatt — a zöldség és gyümölcs árusítása évekkel ezelőtt kiszorult az élelmiszerüzletekből. Ez év elején azonban több kereskedelmi rendelet életbe léptetésével, a minisztérium többek között a zöldség és a gyümölcs árusítását is kötelezővé tette az élelmiszerboltokban. Ezzel is köny- nvíteni kívántak a háziasz- szonyok bevásárlási gondján, lehetővé tették, hogy egy helyen be lehessen vásárolni. A rendelet életbelépése után a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hozzálátott a megvalósításhoz. Partnereket kerestek, akiktől rendszeresen tudnak jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt vásárolni. így jött létre a kapcsolat a pátrohai és a milötai termelőszövetkezettel, valamint később jelentkezett a Nyíregyházi Konzervgyár is. A két közös gazdaság az általuk termelt Zöldségféléket ajánlott fel megvételre, a konzervgyár pedig az általa felvásárolt Zöldáru 10 százalékát átengedte árusításra a kereskedelemnek. A partnerekkel kötött szerződés után a kiskereskedelmi vállalat megyénk területén hét élelmiszerüzletében kezdte meg az árusítást. Nyíregyházán a déli és az északi lakónegyedben és a víztorony melletti ABC-áru- házban, valamint a két piacon lévő boltban vásárolhatnak a háziasszonyok zöldséget és gyümölcsöt. Emellett két vidéki településen. Kisvárdán és Záhonyban, a helyi ABC-ben is megkezdték az árusítást. Az idén a megyeszékhelyen még egy, a konzervgyár mellett épülő pavilonban is kapható lesz zöldáru, elsősorban * a gyárban dolgozók bevásárlásának megkönnyítésére. Ez az új kezdeményezés eddig jól vizsgázott. A konzervgyártól kapott árunál például csak a költség- térítést számolják fel az árak kialakításánál, kereskedelmi haszon nélkül. így a vásárlók olcsóbb áruhoz jutnak, s nem utolsósorban egészséges versenyszellem alakult ki a zöldséget és gyümölcsöt árusító MÉK, az őstermelők és a kereskedelem között: egyre jobban leszorultak az árak. Emellett lényegesen könnyebb a bevásárlás, egy helyen beszerezhetők a főzéshez szükséges zöldségfélék. Megtudtuk, a zöldség és gyümölcs árusítását a kisebb élelmiszerüzletekben is be szeretnék vezetni. Erre azonban — a helyhiány miatt — szükség lenne az árut kiszerelt állapotban, csomagolva forgalomba hozni. A tervek szerint három-, négy-, vagy ötszemélyes étel elkészítéséhez szükséges zöldségféléket tartalmazó csomagot árusítanának. Nem konyhakész állapotban, hanem hámozatlanul, tisztán megmosva. így önkiszolgáló rendszerrel, a kisebb boltokban is lehetővé tennék a vásárlást. A partnerektől, az eddigi tárgyalások alapján, a pátrohai termelőszövetkezet már ígéretet tett a csomagolásra, a jövő évtől kezdődően. Ha ez megvalósul, akkor csak Nyíregyházán több mint húsz kisebb élelmiszerüzletben vásárolhatnak zöldségfélét a háziasszonyok. (b. a.) szabad javasolni, — s ezt itt továbbítjuk is a háziipari szövetkezet vezetőinek — az árcédulán feltüntetett név személyesebbé tenné a szép otthont díszítő vásárló és a kézimunkát készítő közötti kapcsolatot. Öltések nagyító alatt A bolti eladók megállás nélkül rakosgatják a vendégek elé a szabolcsi népművészét remekeit, melyet nők százai készítenek igen nagy gondossággal, türelemmel és hagyománytisztelettel. Vajon amikor a vásárlók gyönyörködnek a szép terítőben, szőttesekben, falvédőkben, hímzett faliképekben, blúzokban, a Rákóczi-mintás garnitúrákban, eszükbe jut-e hány ezer és millió öltéssel születtek a remekművek? Mondják az eladók, hogy egyes külföldi vásárlók nagyítót is hoznak magukkal és megnézegetik; valóban kézimunka-e, amit hazavisznek, s nem valami „okos” gép gyártmányai. A benti tárlók egy rés*e kedden délelőtt már üres volt. egy-egy szép garnitúra körül vita is kerekedett. A készlet fogy. kedden már a 750—800 ezer forint értékű népművészeti árucikk fele vevőre talált. A sok „vásórfia” elindult az ország és a világ szinte minden tájára... reskedelmi szempontból van jelentősége. A szabolcsi nép- művészeti hagyományok ápolásának mai remekeivel is közelebb kerül megyénk népe az ország más tájaihoz, a nagyvilághoz. Erre is kellett gondolnunk, miközben néztük a kiállítás és vásár közönségét, a folyton változó kavalkádot.' Amikor elbúcsúztunk külföldi nő paszabi futót, nézegetett hosszasan, majd mit sem törődve milyen célra készülhetett a szép munka, nyakába kanyarította. Stólának is megteszi... Egy fóti tanárnő, Döbrönyi Éva három amérikás nagynénit „gardírozott”, beregi asztalterítők között válogattak. Hatvan év körüli nénik, kint születtek, de tökéletesen beszélnek magyarul... A rövid másfél-két óra alatt nem bukkantunk földiekre. pedig bizonyára sokan megnézik és megnézték megyénkből is a szabolcsi népművészeti napok szép. s egyre kisebbedő anyagát. A „mini” Szabolcsot a Váci utca és a Régiposta utca sarkán... Páll Géza MINDENFÉLE Tablók Jó néhány tabló május óta magányosan vár sorsára á nyíregyházi bolti kirakatokban. Tavasszal szép színfoltjai voltak a kirakatoknak, de azóta elveszítették közönségüket. Egv részük a színét is. És a gazdák is megfeledkeztek róluk. Néhányat még megtűrnek a kirakatrendezők, bár jócskán elvesznek az amúgy is kicsi „ablakokból”. Több tabló viszont lekerül a boltok pincéibe, raktáraiba .. Kár értük! Fél kiló Több vásárló panasza, hogy az egyébként népszerű kenyér- és pékárupavilonban — a Luther-ház mögött — egyes eladók csak „nagy” tételben akarnak kenyeret kiszolgálni. Fél kilót nem szívesen adnak a vevőnek. Kiiejezetten közlik: csak egy kilót vágnak le ... Nem fogy el, mondják. Az igazság viszont, hogy a vevők türelme fogy el. Eddig úgy tudták, a kívánságuk szerinti mennyiséget, akár negyedkilót is, kötelesek kiszolgálni részükre. Nem ismerünk olyan előírást, amely megszabja, hogy egy állampolgár milyen mennyiségű kenyeret köteles fogyasztani... Kocsik a sétányon A Sóstó vendégforgalma a kánikula és a szépen gyarapodó idegenforgalom jóvoltából eddig nem tapasztalt méreteket öltött, örülünk ennek, noha a nagy tumultus sok kényelmetlenséggel is jár. Annak viszont nem örülünk, hogy egyes gépkocsik — így vasárnap fél 7-kor egy Volga és egy Moszkvics — a csónakház előtti sétányon, a parkban, a pihenőhelyen parkírozott. Háborítatlanul. Más napokon is láthatunk ide behajtó gépkocsikat. Ideje lenne átfesteni a tiltó táblákat és jobban vigyázni a sóstói sétányokra, hogy a renddel mit sem törődő gépkocsi-tulajdonosok ezen a helyen ne zavarják a gyalogosok, a pihenők paradicsomát. Egyáltalán a sétányt messziről kerüljék el. Dé nem csak ők, hanem a sokszor ámokfutóként száguldó kerékpárosok is ... (páll) Víz Valljuk meg, voltak fenntartásaink a víz- és csatornamű vállalat illetékeseinek bizakodó nyilatkozatait olvasván: lesz ivóvize Nyíregyházának tartós kánikula esetén is. Az elmúlt években az enyhébb nyári napokon is gyakran megesett, hogy szárazak voltak a csapok az emeleti lakásokban. Most lassan egy hónapia kínoz embert, állatot, növényt a trópusi meleg, s felüdülést csak a víz nyújt, amely ekúttal valóban volt és van a vezetékekben. Napjainkban már alig van nagyváros, ahol ne küszködnének vízgondokkal. Nálunk sincs csak úgy ez a „van ivóvíz”! Nagyon sok ember dolgozik ezért éjjelnappal. Hogy ez a dolguk? Nos, akik jól végzik el azt, ami a feladatuk — különösen az ilyen tízezreket érintő létfontosságú poszton — megérdemlik az elismerést. Adjuk ezt meg most a nyíregyházi vízművek dolgozóinak! (kádár) Park Nagykálló központjában, a könyvesbolt melletti park gondozatlan. Az itt lévő padok közül egy sem használható. A padok helyreállítása — és a park helyreállítása — nem kerülne sokba. Talán egy fillérbe se. hiszen Nagy- kálló lakosai mindig élen- iártak a társadalmi munkában. Ügy hisszük: csak szervezésen múlik a község központjának szépítése ... (nábrácü)
