Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

r ©Ida! Í972. július ». KOMMENTÁR Washington —Waldheim Érdemes szó szerint idézni még egyszer Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának hét­fői sajtóértekezleten elmon­dott szavait. Arról beszélt, hogy „a rendelkezésére álló adatok szerint” az amerikai légierő bombázza Észak-Vi- etnam öntözőberendezéseit és gátjait, a gátak megron­gálása pedig áradással fe­nyegeti az ország jelentős területeit és óriási áldozato­kat követelhet a polgári la­kosság köréből. Szó szerint ezt mondta ezután: „Elítéltem és most is el­ítélem ezeket a bombázáso­kat és újból felhívással for­dulok az Egyesült Államok­hoz, hogy haladéktalanul szüntesse meg azokat.” Micsoda felháborodás tört ki Waldheim szavai nyo­mán! Szinte természetes és fő­ként jellemző nagyon, hogy éppen azok háborodtak fel, akiknek nincs rendben a szénájuk. William Rogers, az USA külügyminisztere már kedd reggel utasította Bush amerikai ENSZ-nagykövetet: azonnal kérjen kihallgatást Waldheimtől és a főtitkár­nak „fejtse ki nyomatéko­san” az Egyesült Államok álláspontját. Igen, Washingtont nagyon felháborította, hogy a világ- szervezet főtitkára szót emelt az USA bombázásai ellen, a sokat szenvedő vi­etnami nép érdekében. De ugyan miféle álláspontot „fejthet ki” Bush Waldheim­nek? Az Egyesült Államok ugyan állandóan tagadja Vi­etnam gátrendszerének bom­bázását. — de nem követ­kezetesen. Múltkor maga Laird hadügyminiszter is­merte be, hogy volt ilyen bombázás. Ez csak eléggé hivatalos? Idézhetünk két másik amerikai véleményt is. Nem hivatalosak ugyan, „csak” éppen az. igazság arany fede­zete áll mögöttük, mert szemtanuk thondták. ' Jahfe Fonde. a világhírű színésznő az egyik, aki a napokban tért vissza a VDK-ból, s ott a saját szemével látta a bombázásokat, polgári cél­pontok megtámadását, a gá­takra mért csapásokat. A másik tanú az Egyesült Ál­lamok egyik legtekintélye­sebb publicistája, Joseph Kraft Ö is nemrég tért ha­za a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Véleménye: „Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok na­gyon szerencsétlenül jár el, amikor tagadja a gátakra mért csapásokat. Előttem tel­jesen világos, hogy bombáz­zuk a gátrendszert.” Ezek után mit mondhat Rogers nevében Bush Wald­heimnek. Az ENSZ főtitkára nem süket és nem vak, ő is olvassa a világsajtót, látja a sajtó- és televíziós fotókat. Ilyenformán, bár közvetve, szemtanú ő is: arról beszélt, azt ítélte el. amiről tudomá­sa van. Szolidaritásban a dokkmunkásokkal Újabb szakmák munkásai sztrájkolnak Angliában Üdvözlő táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Havanna Tisztelt elv társak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a nemzeti fel­kelés 19. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük önöket, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát, a Kubai Köztársaság forradalmi kormá­nyát, Kuba egész népét. Kuba történelmének e nagy napján tiszteletünket és őszinte baráti érzelmeinket fejezzük ki a testvéri kubai nép iránt, amely a Kubai Kommunista Párt vezetésével nagysze­rű eredményeket ért el hazája függetlenségének és szuvere­nitásának megvédésében, Lalin-Amerika első szocialista ál­lama építésében. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a szo­cializmus építésének kubai sikerei, a gazdaság átalakításá­ra, a közoktatás, az egészségügy, a nép kultúrájának fejlesz­tésére tett erőfeszítések szerte a világon nagy elismerést és tiszteletet váltottak ki. Kuba a szocialista közösség orszá­gaival együtt következetesen küzd az imperializmus, a neo- kolonializmus mindennemű megnyilvánulása ellen. Harca, internacionalista politikája egyre növekvő szerepet biztosít számára a nemzetközi életben. Népünk számára emlékezetesek magadnak azok a na­pok, amikor Fidel Castro elvtársat körünkben üdvözölhet­tük. Népeink testvéri barátságát és széles körű együttmű­ködését az önök párt- és kormányküldöttségének látogatása még inkább elmélyítette. Országaink kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyre szorosabbá válnak a két nép, a szocializmus, az egész haladó emberiség javára. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk önöknek sok sikert és jó egészséget. Kívánjuk, hogv a testvéri kubai nép érjen el újabb kimagasló eredményeket az ország füg­getlenségéért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott nagyszerű küzdelemben. Budapest, 1972. július 25. kadar janqs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ★ A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Péter János külügyminiszter dr. Raul Roa Garkiát, a Kubai Köz­társaság külügyminiszterét, Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter Raul Castro Ruzt, a ku >ai fegyveres erők miniszterét üdvözöite táviratban. Ugyancsak táviratban fejeztek ki jókí­vánságaikat a kubai ünnep alkalmából a kubai testvérszer­vezeteiknek a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ, a nőtanács és a munkásőrség. (MTI) A keresztyén béke­konferencia levele Nixonhoz Az angol kormánykörök a szakszervezeti tagság egyre erősödő nyomása alatt a je­lek szerint nem tudják to­vább vállalni a konfrontá­ciót és lépéseket tettek, hogy szabadon bocsássák a be­börtönzött dokkmunkásokat. A visszavonulást egy ritkán szereplő jogi tisztségviselőre, az úgynevezett közvédőre bízták. A közvédő, a fel- lebbviteli bíróság mellett működő fórum, hat héttel ezelőtt törvényességi óvást emelt a dokkmunkás bi­zalmiak letartóztatása ellen, s így akkor a válságot si­került elodázni. Most ismét a közvédő bukkant fel a tekintélymentő angyal sze­repében-. Bejelentették, hogy a közvédő, Norman Turner, néhány perces látogatást tett az észak-lomeoni penton- ville-i fegyházban az öt dokk­munkásnál és hamarosan ismét törvényességi óvást emel a munkások letartóz­tatása ellen, akár kérik ezt a dokkmunkások, akár nem. Délután Kelet-Londonból huszonötezer tüntető, java­részt dokkmunkás vonult a fegyházkapu felé. A bör­tönkapunál rendőri erősíté­seket vontak össze: egy al­kalommal összecsapás rob­bant ki a munkások szaba­don bocsátását követelő tün­tetők és a rendőrök között. Időközben újabb munka­helyeken határoztak el sztrájkokat. Dél-Walesben 35 000 bányász képviseleté­ben négy küldöttgyűlésen sztrájkot hirdettek. A heath- rowi repülőtér földi alkal­mazottainak szerda reggel hat órára meghirdetett 24 órás_ sztrájkja miatt való­színűleg gyakorlatilag meg­bénul a légikikötő forgalma. Liverpoolban 15 ezer te­herautósofőr készül sztrájk­ra. A kikötőkből máris több hajó fordult vissza romlan­dó áruval a kontinens kikö­tői felé, mert Nagy-Britan- niában nem szolgálják ki a hajókat. Beirut (MTI): Baszam Abu serifet, a merénylet áldozatául esett ÍJhasszan Kanafani utódját kedden plasztikbomba sebe- sítette meg Beirutban. A palesztin népi felsza- badítási front tulajdonában lévő A1 Hadaf Magazin fő- szerkesztője kezén és arcán MANILA Hétfői adatok szerint 175- re emelkedett a Fülöp-szi­geteken dühönbő tájfunok és a nyomukban keletkező árvizek halálos áldozatainak száma — közölték a fülöp­szigeti hatóságok. BEIRUT A Palesztinái Népi Fel- szabadítási Szervezet nyilat­kozatot adott ki az A1 Ha­daf szerkesztője ellen vég­rehajtott merénylettel kap­csolatban. A gerillacsoport az izraeli és jordániai hír­szerzés ügynökeit vádolja a merénylettel és bosszút ígér. LOS ANGELES Légikalózkodás miatt bí. róság elé állították hétfőn Ricardo Chavez-Ortizt, Lop Angeles „hősét”. Ortiz ez év áprilisában térített el egy amerikai repülőgépet, tilta­kozásképpen az Amerikában élő mexikóiak, a „chicano”-k embertelen sorsa ellen. Ha az esküdtszék bűnösnek ta­lálja, 20 esztendei börtönt is kiszabhatnak rá. Az esküd­tek között még véletlenül sihes mexikói származású. UJ-DELHI Tüzet nyitott a rendőrség a sztrájkolókra, és két bá­nyászt megölt hétfőn az in­diai Hazaribagh-ban. A sztrájkoló bányászok 250 társuk letartóztatása ellen tiltakoztak, NEW YORK: Beutazási engedélyi kapott Kínába az ameriai UPI hír- ügynökség két tudósítója. Az újságírók, akik hamarosan Kínába utaznak, fényképes útibeszámolót akarnak ké­szíteni. MOSZKVA B. P. Bescsev szovjet köz­lekedésügyi miniszter sajtó- értekezletén elmondotta, hogy a Szovjetunió vasútvonalai­nak hossza 135 ezer kilomé­ter. A teherforgalom tavaly elérte a 2,6 billió tonna/kilo- métert. Ez mintegy fele a vi­lág egész vasúti teherfor­galmának. A kilencedik ötéves terv­ben a Szovjetunió vasúti te­herforgalma — amely há­romnegyedrésze az ország egész teherfuvarának — 22,8 százalékkal nő és 1975-ig eléri a 3,5 billió tonna kilométert. sérült meg a levélbe rejtett robbanószerkezettől. Hétfőn egy palesztin szár­mazású orvos és a felesége csupán azért menekült meg a haláltól, mert a kocsijukba rejtett bomba csütörtökül mondott. A múlt héten két ízben se- besítettek meg plasztikbom­bák palesztin származású li­banoniakat. A keresztyén békekonfe­rencia vezetősége nyílt le­véllel fordult az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. Felszólította, hogy azonnal vessen véget a délkelet­ázsiai népek ellen viselt szörnyűséges háborúnak és vonjon ki minden amerikai haderőt Indokína területé­ről. A soha nem látott mé­retű bombázások, a napalm pusztításai, a kémiai fegy­verek, sőt az elektromos hadviselés eszközei olyan méretű felháborodást és megdöbbenést váltottak ki a világon, amely fölött le­hetetlen napirendre térni. A levél emlékeztet arra, hogy a legkülönbözőbb egy­házak, egyházi szervezetek és keresztyén csoportok ál­lást foglaltak a Vietnamban és más indokínai országok­ban folyó véres háború el­len. A foszforbomba és a hozzá hasonló jellegű fegy­verek bevetése a legször­nyűbb népirtásnak, automa­tizált környezetirtásnak te­kinthető, amelyeket isten és az ember ellen való bűnnek is­mer az egész keresztyén vi­lág — állapítja meg a ke­resztyén békekonferencia ve­zetőségének nyílt levele. Genf: leszerelési értekezlet Genf: Kedd délelőtt megnyílt a genfi leszerelési értekezlet 571. ülése. Hoszbajar mongol küldött a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívásának szük­ségességét hangsúlyozta. E konferenciának — a leszerelé­si probléma egyetemes jelle­ge miatt — minden állam Allende beszéde Santiago, (MTI); Dr. Salvador Allende, chi­lei köztársasági elnök hétfőn este nagy jelentőségű rádió- és Meleví^jóbeszédet mon­dott. A chilei forradalmi tár­sadalmi-gazdasági átalaku­lások első szakasza véget ért — mondotta — és minden erőnket meg kell feszítenünk a nemzetgazdaság további fejlesztése érdekében. Chile így véglegesen szakíthat a külföldi monopóliumoktól való függőséggel. A gazdasági nehézségek el­sődleges okaként a chilei el­nök az Egyesült Államokégaz­dasági blokádját, az ország­nak nyújtott hitel tetemes csökkentését jelölte meg. Bár az Egyesült Államok nem hajlandó az ígért hitelt fo­lyósítani és a rézárak — Chi­le fő exportcikke árainak — esése is sújtja az országot. A szocialista országok 400 mil­lió dolláros hitele lehetővé teszi a nehézségek leküzdé­sét — mondotta. Allende részletesen ismer­tette Chilének az utóbbi idő­alőtt nyitva kell állnia — tet­te hozzá. Hangoztatta továbbá, hogy a szocialista országoknak a vegyifegyverek betiltásával kapcsolatos egyezményterve­zete jó alanul szolgálna a problémakö • építőjellegű megtárgyalásához. Ignatieff kanadai delegátus valamennyi nukleáris kísér­let beszüntetését sürgette. ben elépt gazdasági sikereit. 1971-ben a termelés 8,5 szá­zalékkal emelkedett, míg ko­rábban c» a mutató 3;7 szá­zalék volt: A munkanélküli­ség több mint felére csök­kent, emelkedett a dolgozók bére, több százezer nincste­len paraszt jutott földhöz. Allende végül beszámolt a kormány tervezett infláció- ellenes intézkedéseiről, majd közölte: ármódosításokat hajtanak végre, hogy a na­gyobb jövedelműek — gaz­dasági helyzetük alapján — jobban hozzájáruljanak Chi­le fejlődéséhez. Golgóczi Erzsébet PÓKHÁLÓ 8. Csorvás Tibor főköny­velő. — Csorvás fölélénküjve ugrik talpra, kijebb húz egy széket. — Foglaljon helyet az elvtárs. Az újságíró leül, aktatáská­ját az íróasztalra helyezi. —t. Niklai elvtárssal szeret­nék beszélni. Az elnökkel. — Momentán házon kívül van. Milyen ügyben? — Hát... hogy is mondjam... kicsit szeretnék körülnézni. — Elvigyorodik. — Nehogy elveszítsük a kapcsolatot a néppel. — írni akar rólunk az elv­társ? — Csorvás felvillanyo- zódik. — Hát itt van is mi­ről... — Az elnök elvtárs mikor jön be? — Holnap reggel — feljU őszintén Csorvás, aztán ész­be kap. — Azt Gézánál sosem lehet tudni. Várja meg! — ajánlja mohón s a n, -'.ott ab­lakon kikiabál az udvarra. — Pista bácsi! Pista bácsi! — Itt vagyok — hallatszik kívülről egy vastag férfihang. Csorvás kinyújt az ablakon egy húszast. — Hozzon két jéghideg sört a cukrászdából. Ha nincs behűtve, adjanak egy korsó jégkockót. — Visz- szaül. — Én már régóta cso­dálkozom, hogy rólunk soha nem fr a helyi sajtó. A tele­vízió már háromszor is járt itt, tje a helyi... — Kétszáznyolcvan falu van a megyében — magya­rázza Galambos — s én va­gyok egyedül a mezőgazdasá­gi rovat. Nem jutok el min­denhova. — Igen, igen, de azt azért éftékelni kellene, hogyan csinált itt Niklai a semmiből nagyüzemet. És ahogyan ki­válogatta a munkatársait... — Az újságíró zavarban van, de Csorvás nem veszi észre. Végre magáról beszélhet. — Nekem például az életemet mentette meg. — Hogy-hogy? — udvarias- kodik Galambos. — 1952-ben kuláklistára tették az apámat. Én másod­éves voltam az egyetemen, persze, azonnal kirúgtak. Mi­ié hazajöttem, itthon elvették a földünket, a házunkat is, a tanácselnök költözött be­le... — Hirtelen. — Maga hány éves? — Harminc. — Akkor azt sem tudja, mi volt az a kuláklista — mond­ja Csorvás szemrehányóan. — Dehogynem, tanúink... — Szóval, el kellett men­nem dolgozni, hogy valaho­gyan megéljünk. Node, hova vettek fel egy kulákcsemetét? Vasat cipeltem a vagongyár­ban, szénlapátoló a MÁV- nál, a téglagyárban tróger... képzelje el, ezzel a fizikum­mal. — Tetszelegve néz végig karcsú alakján. — Meg is be­tegedtem, tüdővészben s amikor kijöttem a szanató­riumból, három évig nem kaptam munkát Már az ön- gyilkosság gondolatával fog­lalkoztam, amikor megszer­vezték a téeszt s eljött hoz­zánk Géza: Tibiké, nem akarsz főkönyvelő lenni? — Tibiké?... — csodálkozik az újságíró. — Na igen, így hiú még gyermekkorunkból... Az ablakon benyúl egy kéz, két üveg sörrel. — Még harmatos, Tibiké. Csorvás elveszi az üvege­ket, s a visszajáró pénzt el­hárítja. — Tegye csak el, Pista bá­csi. Az ajtó zárján lefeszíti a kupakot s az egyik üveget az újságírónak nyújtja. — Poharunk sajnos, nincs — mentegetőzik. — Géza nem hagyja, hogy az irodában igyunk. Meghúzzák a sört. Torok- kaparóan hideg. Csorvás mel­lékesen jegyzi meg. — A Cinzanot is ilyen hi­degen szeretem. — Azt is üvegből? — kér­dezi az újságíró, de gyorsan elfojtja mosolyát. — És mit csinálnak a reprezentációs vendégekkel? — Attól függ. A kisebbeket elviszi Géza a cukrászdába, fizet nekik egy kávét. A fon­tosakat kiviszi a borkombi­nátba. — Most tulajdonképpen hol van? — Valahol a mezőn. Már megy? Galambos állva issza meg a sör maradékát. — Igen, kimegyek utána. A főkönyvelő csalódott ar­cára pillant s az aktatáskából előveszi a jegyzetfüzetét. — Ha megengedi, fölírnám az elvtárs nevét. — Nem, igazán nem azért... — szabódik Csorvás, s boldo­gan diktálja. — Csorvás Ti­bor főkönyvelő. A megala­kulás óta. De az újságíró nem a mező felé indul, hanem befelé a faluba. Pigniczki Antal lakik az egyik divatos, jómódra valló házban. Pigniczki ötven körüli, ráncos, elhanyagolt parasztember. Most éppen ré­szeg. A felesége akkor köl­tötte fel, amikor az újságíró megérkezett. A lugasban isz­nak, kecskelábú asztal mel­lett, előttük bor. Galambos ezúttal jegyzetel. — Pigniczki Antal, ugye? Hány hold földdel lépett a szövetkezetbe? — Hét hold földem volt, elvtárs — mondja kissé meg­megbotló nyelvvel, de a sze­me ravaszul csillog. Látszik, hogy ennek a parasztnak megvan a magához való esze. — Sehogy sem boldogultam rajta. Pedig már ötvenben beléptem a pártba. A Szüts, meg a Mező, akik szintén öt­venes párttagok, már ötven­kettőben házat tudtak építe­ni. Én meg... (Folytatjuk) Merénylet Beirutban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents