Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
4. oldal tCELET-MÄG Y ÁTJÖSSZ AG tón. füftus ä m* CSALÁD — OTTHON ORVOSI IÓ TANÁCSOK Arcunk verejtéke sós A fiúkozmetikáról Ma már a kozmetika hozzátartozik az egészséges, jólápolt ember életéhez, éppen ezért téves az a felfogás, hogy csak a nők „szépségét” kell ápolni és karbantartani. A férfiak sajnos előítélettel viseltetnek a kozmetikával szemben, de rendszerint csak addig, míg egyszer át nem esnek a „tűzkeresztségen” és meg nem ismerik a jó külső adta örömöt. A fiatal fiúk arcápolása ma még nem megy a legtermészetesebb egészségügyi követelmény számba, s bizony sok édesanya panaszkodik arra, hogy „hatökrös szekér, rel” sem tudja a fiát elvinni egy kozmetikushoz, a fiúgyermekek ugyanis egyértelműen nőiesnek minősítik a kozmetikázást. Pedig el lehet és el kelj érni. hogy ne járjon a kamasz fiú sem pattanásos, zsíros, gusztustalan arcbőrrel. A serdülőkor természetes velejárója a mirigyek túl- tengése, a túlzott faggyuter- melés, a hormonháztartás nagy átalakulása. Szinte 11—12 éves kortól 20 éves korig is eltart az az állapot, amikor a férfivá alakulás együttjárójaként a fiúk mellén, hátán és arcán mitesz- szerek jelennek meg, hamar zsírosodik a hajuk és ke- zük-lábuk szinte elviselhetetlenül izzad. Mindeme körülmények sajnos lelki defektusokat is okozhatnak, gátlásossá, zavarttá tehetik az amúgy is nehéz éveket átélő kamaszok életét. A pattanásaitól megszabadított fiúgyermek viszont visszanyeri önbizalmát, jobban kapcsolódik a társaihoz, s egyáltalán többre lesz képes a tanulásban is, miután nem zavarja semmi képességei kifejlődésében. Természetesen a fiú szépségápolást -*is* szakszerűen, és lehetőleg bőrgyógyász, illetve kozmetikus irányításával kell megvalósítani. Előadódhat ugyanis, hogy a túl zsíros, túl fűszeres és nehéz ételek, a tea, a kávé, illetve az alkohol fogyasztása, vagy éppen a dohányzás a kiváltója a bőr tisztátalanságának, és ilyenkor ezekről le kell mondani. A zöldség, a gyümölcs és a főzelékfogyasztás, a sportolás és a szabad levegőn tartózkodás csak jó hatást gyakorolhat a fiatal szervezetre és a fiatal bőrre is. Mindezt természetesen csak szakember állapíthatja meg, s írhatja elő a gyógymódot. A fiúkozmetika első számú törvénye, hogy ne álljon a fiatalember a tükör elé és ne kezdje agyonnyomkodni magát a bőrén és a kezén lévő baktériumok legnagyobb örömére, mert ezzel csak fertőzi, rongálja a bőrét. Akinek nem áll módjában kozmetikushoz menni, mossa meleg vízben és közönséges, hagyományos szappannal az arcát, a szappan habját hagyja állni és megszáradni a bőrén, majd hideg vízzel öblítse le. Az illatszerboltokban és patikákban fillérekért hozzájutni a tinédzseralkoholhoz, egy sor kámforos arcszeszt pedig felírnak az SZTK-Dán is. Semmi nem indokolja tehát, hogy a fiatal fiúk ápolatlan bőrrel járjanak. Mondhatják erre: minek ebből ügyet csinálni, hisz úgyis kinövik a lábizzadást, a pattanásokat a kamaszok Igaz, ez az időszak is elmúlik, akár csak maga az ifjúság, de minek éveket tönkretenni, állandó feszültségben élni a rossz külső miatt, amikor egy kis fáradtsággal már nagyon jó eredményeket lehet elérni. Az édesanyák sokat tehetnek nagyfiúk türelmes meggyőzéséért és • azért is, hogy kezdetben ők gondoskodjanak a rendszeres, és higiénikus arcápoláshoz szükséges kellékek beszerzéséről és a helyes bőrgondozásról. A már említett melegvizes szappanos le- ■ -mosás, a hidegvizes öblítés, a kamillás gőzölés utáni kinyomkodás, és reggelente a kámforos arctörlés eleinte szülői felügyelettel és segédlettel végezhető, később pedig már maga a nagyfiú is képes bőre rendben tartására. Ne feledjük, a környezetünk ma már kérlelhetetlenül elvárja a rendezett külsőt, s joggal nem bocsátja meg a fiúknak sem az ápolatlanságot. (k) Variációk, csíkos anyagokból 1. Piros-fehér csíkos, ferdén mintázott anyagból „U” alakú kivágású hosszú blúz, hozzá fehér nadrág. Piros-kék sál és piros öv. A fehér sapkán piros horgony. 2. Tisztaselyem csíkos anyagból klasszikus ingruha, ferde csíkos szoknyával, az anyag színével egyező széles öv, nyakban nagy szemű matt gyöngysor. 3. Fehér-kék csíkos - anyagból tengerésznyakú ing, a kék galléron fehér zsinórozás, az ing alatt csíkos shortnadrág, piros-fehér csikós sapka és piros cipő. 4. Piros nadrág, hozzá fehér-piros keskeny csíkos, magas nyakú blúz, felette hosszúra szabott, kivágott mellény, széles piros-fehér csíkozással. Könyv és strand Társadalmi tünet hazánkban, hogy egyre inkább egészségesebb, életerősebb emberek a nyugdíjba menő dolgozók. Ez így helyes, hiszen a megérdemelt nyugalom azért is van, hogy egy dolgos élet hátralévő részét minél szebben tölthesse. Sok embernek már előzetesen volt valami hasznos kedvtelése. Most, hogy nyugdíjba ment, folytathatja. De akad nem egy idős ember, aki szeretne olyan hasznos elfoglaltságot keresni, ami nem nehéz, ahol elszöszmö- tölhetne magányos óráiban. Különösen vidéken adódik ilyen probléma. Nos, egyik fi asz nos időtöltés a méhészkedés. Sokan magukkal hozzák nyugdíjas életükbe, de többen választják is, mert némileg kiegészíti a nyugdíjat. A ma embere nem szereti a tétlenséget. Még nyugdíjas korban sem. Megszoktuk, megszerettük a munkát. Nem egy öregtől kaptam már ezt a választ; fiam, ha nem dolgoznék, már nem is élnék talán, mert elvitt volna a tétlenség rég! A nyugdíjasok esetében a munkavégzés nem annyira anyagi, mint inkább élettani, lélektani szükséglet. A ráérő nyugdíjasoknak ajánlanám, próbáljanak mé- hészkedni. Nem szégyen azt idősebb korban kezdeni! Nem is kell hozzá nagy szaktudás. Néhány kast majdnem mindenki tud kötni, egy-két ládát összeszögelni. Raji meg kapni szoktak, legfeljebb kér az ember az ismerős méhésztől, vagy nyugdíjához képest vásárol. Aztán kertjében elhelyezi azt a pár családot. Nem kell azzal neki vándorolnia! Kevés méhcsalád minden faluban megleli a szükséges legelőt. Egy nyugdíjas — természetesen, ha egészsége és körülményei megengedik — 10—12 családot is el tud kezelni minden nagyobb nehézség nélkül. Csak hozzá kell látni. Az a néhány kas, köpű, láda ellátja népes családját — a nyalánk unokákat is! — aranyló mézzel. Bővebb esztendőkben még a piacra is jut, a felvásárlótelepre is kerül eladásra egy-két kanna méz. Sok idős méhészt láttam már, amint az ÁFÉSZ telepén leadta méztermését. Mi, fiatalabb méhészek tisztelettel, megbecsüléssel nyugtázzuk, milyen szép összeget kapott egy-egy szorgos öreg a mézért. Megnyugtató, gyönyörködtető egy alkalmi méhes a kert zugában, ahol a napsütötte délutánokon meghúzódik a gazda, esetleg olvasgat ezt, azt, méhészkönyvet, régi korok és a mai világ sorát. Fáradó szemét méhein pihenteti. Ha nyugdíjban van is valaki, az még nem öreg! A ténykedő, tevékenykedő ember érzi, hogy rá még mindig szükség van, ha más módon is. Az átdolgozott élet második fejezetében is találni olyan elfoglaltságot, ami szép is, könnyű is és hasznos is magunknak, családunknak egyaránt. Ilyen a méhészkedés is. Lássunk hozzá mielőbb. Bizonyára nem csalódunk benne. Az aktív pihenés egyik legüdítőbb, leghasznosabb formája: a könyv, az olvasás. A könyv a legjobb barátunk. Közhely? Az, de mekkora igazság. Milyen szépen fogalmazta meg ezt a közhelyet Gorkij, és mások. Minden ami életemben szép, jó és okos — mondotta Gorkij —, azt a könyveknek köszönhetem. önéletrajzi regénytrilógiájában írja, hogy kora ifjúságában éjszakánként a mécses világánál olvasott, hajnal hasadtáig, akkor is, ha megszidták, megfedték ezért. Minden reggel gazdagabbnak érezte magát, mert ismét és ismét felfedezte a világot. Megismerte az emberek életét, az emberek lelkét, jó és rossz cselekedeteik rugóját, a szenvedélyek, a szerelem mélységét, az indulatok hatását. Megismerte az emberek jóságát, gyarlóságát, szenvedéseik okát. Itt, ennél a fejezetnél vallja az író, hogy könyveknek köszönheti a természet szeretetét és ismeretét, hol-' ott a könyvek előtt is járt a nagy orosz síkságon, a hatalmas tengerek partján. A könyvekből tanulta meg a történelmet, a társadalmak nagy mozgását és fedezte fel a nagy mozgásokban mindig, szüntelenül a kisember szerepét. Rájött, mint már sok gondolkodó, ő is, hogy a világot, annak jelenségeit és törvényeit megismerni egy embernek saját tapasztalatai alapján — ha mégoly okos is — képtelenség. Évszázadok óta ezer és ezer gondolkozó, tapasztalatot gyűjtő ember élt a földön, akik a ma emberének tálcán, illetve könyvekben nyújtják az élet megismerésének kulcsát. Valóban, a legjobb barát, a legokosabb társ életünk végéig a könyv. Kinyitja az ember agyát, szívét, tisztázza érzéseinket, a világhoz, embertársainkhoz való viszonyunkat. Én és a világ, a világ és én — ha ezt sikerült tisztázni magunkban, már majdnem minden sikerült. Minden esetre bölcsebbé, megértőbbé váltunk. Az embereket megérteni nem kevesebb, mint az embereknek megbocsátani. És gondoljunk bele, e viszony tisztázatlansága, a kellő önértékelés hiánya hová vezet, mennyi tragédiát okozott már. Talán még a legegyszerűbb, bár ez sem lebecsülendő, hogy az ember kellő értékelés hiányában kisebbségi érzésekkel küszködik, depresszióval küzd. És a másik véglet Dosztojevszkij baltás gyilkosa, Raszkol- nyikov, aki egocentrikus nagyzási hóbortjában gyilkolt, mert hitte és hirdette, a zseni joga a gyilkosság, hogy a másodosztályú ember pénzét elvegye, azzal feleNapjaink egészségneveléssel foglalkozó, szakemberei azt tartják, hogy az egészségnek nincs hathatósabb elixirje, mint ha naponként egy-egy órát — vagy legalábbis fél órát — fizikai munkától vagy sporttól verejtékezve töltünk. Most mégsem a verejtékezés egészségvédő hatásáról, hanem a verejtékezés élettani jelentőségéről, következményeiről és a verejtékkel vesztett folyadékpótlás szükségességéről szeretnék beszélni. Hűtővíz Az ember testének hőmérséklete egészséges viszonyok között kb. 36—37 Cel- sius-fok között állandó. Ez a hőállandóság nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy az életet jelentő anyagcsere-folyamataink gazdaságosan, természetesen menjenek végbe. Éghajlatunk azonban szélsőséges ingadozásokat, testünk belső hőtermelése pedig munkavégzéskor és pihenéskor ugyancsak óriási különbségeket mutat. Szükségünk van tehát a hőállandóság biztosítására szolgáló szabályozó- rendszerre. Nem is olyan régen találták meg az agyban „a hőszemet”, amely születésünktől halálunkig állandóan méri a rajta át- áramló vér hőmérsékletét. És ha ez a hőmérséklet, mert pl. hideg, vízben fürdünk, csökkenni kezd, hőközpontunk erőteljesen * felfokozza belső szerveinkben, majd izmainkban az égési folyamatokat. Valahányszor vérhőmérsékletünk a 37 Celsius-fo- kot, a normális testhőmérmelkedjék és „megváltsa” az emberiséget. Szóval ismét és ismét: a könyv, a tudás kiegyensúlyozott lelkierőt ad, ismereteket, emberséget, intelligenciát. Kérdezhetnénk ezek után, hogy jön ide a strand? A válasz egyszerű és kézenfekvő. A mai lüktétő életünkben a ma emberének szinte úgy tűnik, nincs ideje. Munka, társadalmi munka, család, magánélet — viszik az embert, elveszik a könyvektől, gyakran az önműveléstől, sőt a szórakozásra is alig marad idő. A mai rohanó tempó diktálja tehát, hogy ne tévesszük szem elől a régi jelszót: kössük össze a kellemest a kellemessel, avagy a hasznost a hasznossal. Hiszen napi teendőink egymás riválisai lettek, másképp végezni velük nem tudunk. És most nyár van, kánikula, oly jólesik a strand, a hűs víz. Van-e jobb társunk, időtöltésünk még a strandon is a könyvnél? Meguntuk a vizet, már nem bírjuk a napot és akkor hónunk alatt az értékes könyvvel, elvonulunk a hűs lombok alá. Testünk hűsöl, frissül, szellemünk felüdül, a zsivajban, lármában beletemetkezünk a könyvbe és azonnal nagy események, nagy szerelmek tanúi, részesei leszünk. Egy könyvvel, egy történettel, egy érzéssel gazdagodunk. sékletet meghaladja, am imént említett agyi hőközpontunk hűtést indít el. Hűtésre van szükségünk pl. nyári hőségben, akkor is, ha tétlenül fekszünk a napon, de még inkább akkor, ha erős fizikai munkát kell végeznünk. Testünk hűtésének leglényegesebb tényezője a verejték. Az említett agyi központ a hűtést úgy valósítja meg, hogy a bőrünkben lévő verejtékmirigyek naponta akár több liternyi verejtéket ürítenek a bőr felületére. A verejtéknek • bőrről való elpárologtatósához hőre van szükség. Ezt a hőt a verejték a bőr alatt keringő vér melegéből veszi el. Ráadásul ugyanakkor, amikor felfokozódik bőrünkön a verejtékezés, a bőr alatti erek is erőteljesen kitágulnak és ezért a hőleadás nagy felületen történik. Végső fokon a verejték a testünk túlmelegedését gátló „hűtővíz.” Víz és só A modern ember előtt az sem titok, hogy testünk több, mint 70 %-át víz teszi ki, s hogy téstünk vízállandóságát ugyanolyan érzékeny .szabályozóberendezés biztosítja, mint a hőét. Szervezetünk vize részben a sejtekben és a sejtek közötti részekben — részben pedig az érrendszerben, tehát a vérben helyezkedik el. A verejtékmirigyek sejtjei a rajtuk átáramló hajszálerek véréből vonnak el vizet és sót és ezt ürítik a bőrre. A* eredmény tehát víz- és sóvesztés. Azok az agyi sejt- ■, csoportok, amelyek a vér tér* fogatát és sóösszetételét me- , rik, a verejtékezés útján elveszített víz és só pótlására is kiadják az utasítást. A* ember ilyenkor érez szomjúságot és így pótolja szomjúságát oltva friss vízzel vagy üdítő itallal, a verejtékezés útján vesztett vizet Ha nagyon erőteljes éshosz- szan tartó a verejtékezés, akkor ésszerű víz helyett enyhén sózott vizet, teát, vagy olyan folyadékot, amelyben konyhasó van, pl.: sós húslevest inni, hogy a szervezet sóveszteségét is pótoljuk. Nyári melegben különösen a csecsemők és az aggok fokozottan érzékenyek vízvesztéssel szemben, s kinő* gonddal kell ügyelni testfolyadékaik pótlására. Szél és félelem A verejtékezéssel kapcsolatban még két dologra kell felhívni a figyelmet. Ha verejtéktől csepegő bőrfelületet heves szél ér (pl. motorosoknál), a bőr alatti izmok kötőszöveti tokja erősen ösz- szehúzódhat, ami heves izom- fájdalmat okozhat. Az ilyen izomfájdalom valószínűsége annál nagyobb, minél idősebb az ember. Ezért ésszerű szeles időben még nyáron is, megfelelő öltözékkel védeni testünk épségét, egészségét. Ne hallgassuk el, hogy a verejtékezés a félelemnek vagy szelídített formájának, a lámpaláznak is kísérőjelensége. Akiben a félelem felfokozódik és aki naphosz- szat lámpaláz állapotában él, az akkor is verejtékezik, amikor „hűtővízre” semmi szüksége nincs. Ezt az ideges eredetű, kóros verejtékezést nyugtatószerekkel és némi életbölcsességgel lehet) megszüntetni. Dr, Sfc. M-<j Méhészkedő nyugdíjasok
