Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
ftr«: je»« »: tC^ET-^ACYXfEŐRSZTW 5. oWa! Orvos, aki egészségeseket is vizsgál Dr. Fülesdi Béla csendes kitüntetése Láthatóan egészséges emberek várakoznak az orvosi rendelő várójában Kislétán. Képzelt betegek? Pihenni akarnak, ezért jöttek dr. Fü- lesdi Béla körzeti orvoshoz? Két vizsgálat közötti szusz- Szantásnyi szünetben a körzeti orvos pillanatok alatt eloszlatja a kételyeket. Nem ilyen emberek a rendelő látogatói: néhány éve elérték, hogy nemcsak a betegek, hanem az egészségesek is felkeresik a rendelőt. Először hívásra, később már maguktól. — Először vonakodtak, megijedtek, amikor a papírokat kiküldtük. Azt mondták: ők nem betegek. Akkor mi szükség van rá, hogy megvizsgáljuk őket... — Dr. Fü- lcsdi Béla azonban nem tágított. Kitartóan magyarázta a falusi embereknek, hogy a betegség, különösen a kezdődő szakaszában, elrejtőzik, ilem mindig „mutatja” magát. Ezért szeretnék, ha a falu minden lakója bizonyos időközönként eljönne a rendelőbe és meggyőződne róla, hogy nincs baj. Ha pedig valamit észrevesz az orvos, időben megkezdődhet a gyógyítás, a betegség megelőzése... Hatszor „megszűrt” falu Egy év alatt 10 254-en fordultak meg a kislétai rendelőben, 618 beteget háznál látott el az orvos, 319-et szak- rendelésre irányított, 71-et pedig kórházba küldött. Egy- egy kislétai lakos hatszor fordult meg a rendelőben. Egy évtizedes orvosi, körzeti ápolónői, védőnői és — nem utolsósorban orvosírnoki — együttes fáradozás eredményeként elkészült Kisléta „betegségtükre”. Ez a tükör egy gondosan vezetett kartonrendszer, amely a község valamennyi lakójának leglényegesebb egészségügyi adatait, az előfordult betegséget, a gyógyulás egész „menet- réndjét” tartalmazza. S aki a gyógyító „menetrend”, a mindennapos gyógyítómunka hátterében áll: 43 éves, őszülő férfi. A debreceni klinikai helyét cserélte fel 1957-ben egy szabolcsi község körzeti orvosi posztjával. Tiszabecsen kezdett, négy évig hat község tartozott hozzá. Nem volt olyan éjjel, hogy ne hívták Volna szüléshez. Még akkor nem épült meg a fehérgyarmati kórház. Örömmel ment — fáradtan is — a kitüntetéssel diplomázott szülész ; szakorvos. Petróleumlámpa fényénél kellett világra segíteni az újszülöttet. Mire kigyúlt a villanyfény Becsen 61-ben már a jelenlegi helyén, Kislétán fogadta az első betegeket. Hat évig rendelt Pócspetriben is; 4600 ember tartozott a körzetéhez. Három éve vették le Petrit, maradt Kisléta. Rendelője a község Ez olyan ideális lakossági arány egy körzeti orvosnak, ahol már el lehet kezdeni a megelőző, gondozó munkát — jegyzi meg, mintha csupán ez lenne a magyarázat az 1961 óta elért szép teljesítményre. Az orvos személyisége, hiva- tásszeretete az, amely elindította a szenvedélyes kutatást, feltérképezést, amelyhez legalább annyira szüksége volt az egyetemen tanult orvosi tudományra, mint a falusi környezetben, Ököritófülpö- sön magába szívott paraszt- világ természetes, őszinte levegője, a parasztemberek szeretete... Szót tudott érteni mindenkivel, s ma már nemcsak a betegségüket ismeri, hanem azt is, kinek mi nyomja a szívét, milyenek a családi körülményei, gondjai... — Ez a mi nagy előnyünk — magyarázza. Nem a kórlapokról ismerjük a betegeket, hanem a teljes embert és a környezetét. így lehet kézben tartani a betegeket... Dr. Fülesdi Béla rendelője olyan nagy, mint maga a falu. Megfordul a község minden házában, a tsz méregraktárában, a tejbegyűjtőben, az iskolákban, üzletekben, italboltokban. A tisztaságot, a betegségek megelőzését vizsgálja. De siet a rendelőbe, ha üzenet jön, hogy valaki szegbe lépett, vagy éppen kibírhatatlan fogfájás kínozza. Általános orvos is, amit helyben el lehet végezni, el is végzi, nem küldözgeti a betegeket feleslegesen a szakrendelőbe. Van már a rendelőjében nemcsak röntgenkészülék, rövidhullámra sem kell a távoli helyekre járniuk a betegeknek. Állandó vendége a helyi művelődési otthonnak is, előadásain telt ház van. Előadás a serdülőkor egészségügyi problémáiról: munka és pihenés, a fogok és betegségei, beszélgetés az alkoholról... Érdemes orvos Meglepte-e az érdemes orvosi kitüntetés, melyet az idén egyedül dr. Fülesdi Béla kislétai körzeti orvos kapott megyénkben? Egy polgári védelmi bemutatón volt Nyírbogáton. Fáradtan érkezett haza, az asztalán sitt volt a meghívó: „július 1-én a Semmelweis-teremben...” Nagy kitüntetésnek tartja, s úgy érzi nemcsak a saját munkáját értékelték ezzel, hanem a körzeti ápolónő, a védőnő és az orvosírnokét is. Az orvosírnok a felesége, aki még éjjel is felkel és beírja a beteg lapjára, ha valami fontos eszébe jut, ami napközben kimaradt. Lehet egy apróság, néhány tizedes vérnyomásemelkedés egy idős parasztnéninél. És mégis meg lehet, hogy hihetetlenül fontos, sőt életbevágó. — A feleségemet illeti az érdemes orvosi cím fele, — mondja mosolyogva. Még egy epizód tartozik dr. Fülesdi Béla életrajzához. Ez év május 1-i számunkban sárguló újságlapok között lapozgatva idéztünk az 1949. május 1-én megjelent Nyírségi Magyar Népből- „Szatmári parasztfiúk készülnek az egyetemre az érettségi után: Tordai Imre, Olvasztó Sándor,, Fülesdi Béla... Jó lenne megkeresni és kivallatni életük alakulásáról a már nem éppen fiatalembereket” — írtuk lapozgatásunk után. Az ököritói parasztfiú a megye érdemes orvosa lett. Hű maradt a faluhoz. Páll Géza Gondok a város peremén Tanyák, bo tortelepül esek — holnap A' város központja, az új lakótelepek, az emeletes házak jutnak eszünkbe, ha Nyíregyházáról, az itt élő 75 ezer emberről hallunk és gyakran megfeledkezünk arról, hogy csaknem 13 ezren élnek a város peremén. Tanyákban, bokrokban, néha elszigetelve a külvilágtól és bizony sok helyen elég mostoha körülmények között. Valamennyi település fejlesztésére nincs a városnak lehetősége, ezért a rendezési tervben csak a legdinamikusabban fejlődő területeket jelölték ki továbbfejlesztésre. Ezen területek — Sóstóhegy, Vajdabokor, Felsősima, I. Mandabokor — jelenlegi helyzetéről és fejlesztésükre előirányzott tervekről, elképzelésekről számolunk be négy részben olvasóinknak. A HATAS Hosszú megfigyelés igazolta, hogy a városba település és az urbanizáció a város peremén is alaposan érezteti hatását. Álljon itt ennek bizonyítására egyetlen adat: öt év alatt 1309-zal csökkent a külterületen élő lakosság száma, annak ellenére, hogy ugyanebben az időben nőtt a lélekszám a fejlesztésre kijelölt területeken. Közülük is legintenzívebb fejlődést Sóstóhegy mutat: sokkal több lakóház épült fel, mint a többi területen. Az 1970-ben készített rendezési terv a meglévő utcák mellé újakat jelölt ki és az eddig értékesített telkek sem1 tudták kielégíteni az igényeket.' Ném lehet ugyanezt elmondani Vajdabokorról. Ott -ugyanis .az OTR.részére átadott telkek közül az elsőt a múlt év végén vásárolták meg és további érdeklődésre is csak akkor lehet számítani, ha a lakosság életkörülményeit sikerül kedvezőbbé tenni. Felsősimán kedvezőbb a helyzet, az ott lakók megfelelőnek tartják a település kijelölését. Erre utal, hogy az Üzletpolitika, jóindulattal ? Ki lehet „gebines" — Zöldség helyett pálinka — Mikor, milyen olcsó étel legyen? Az első fél évben szokatlanul sok miniszteri rendelet jelent meg, amelyek a kereskedelemmel foglalkoztak. Miért vált szükségessé a sok új rendelkezés kiadása? — kérdeztük dr. Hagymás! Józseftől. a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjétől.-— Eddig tizenöt miniszteri rendelet jelent meg, s ez valóban több mint ahány általában fél év alatt máskor napvilágot lát — mondta a beszélgetés bevezetőjeként dr. Hagymási József. — A rendeletek közül azokat, amelvek közvetlenül érintik a lakosságot, osztatlan elismerés fogadta — tehát problémákat oldottak meg. Ezek közé tartozik a szeszes ital árusításénak szabályozása, a „menürendelet”, de ide sorolható a szabadkasszás, ..gebines” üzletekkel foglalkozó rendelet is. Az új szabályozások egyik oka: a megnövekedett önállóságot — amelyet a gazdaság- irányítás reformja utáfi kaptak a kereskedelmi egységek vezetői is —, egyesek félreértelmezték, s a juttatott szabadság helyett szabadosságként fogták fel. így aztán a pálinka néldául sok helyen kiszorította az élelmiszerüzletekből a zöldségféléket. s más szükséges árukat, vagy érmen az éttermekben nem kaDhatótt a hivatalos napidíjhoz mért olcsó adagokat a vendég. Többek között ezeken kívánt segíteni a miniszter az új rendeletekkel. Hangsúlyozták: az üzletvezetőknek továbbra is szabad keze van sok tekintetben, de — éppen a vásárlók, vendégek érdekéinek védelme miatt — néhány alapvető dolgot elő kellett írni, hogy a hatóság lehetőségeivel is védjék a kis keresetű emberek érdekeit, vagy éppen útját állják a gátlástalan haszonszerzésnek. A rendeletek helyes irányzatokat indítanak el. Egységes értelmezésük rendkívül fontos, ezért is szervezett a kereskedelmi osztály máris igazgatói értekezleteket, dolgoztak ki ajánlásokat a MF.SZÖV-vel közösen. így alakítják ki a szabolcsi sajátosságoknak legjobban megfelelő helyi szabályozásokat is. ríéhány példa. A szabadkasszás üzletek működését újra szabályozó rendelet a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekeinek védelmére épül. A boltba bevihető idegen áruk körének szűkítéséről. a többletek (például, kávé. sör. stb.) elszámolásának szabályozásáról van szó. Hogy milyen .jelentős ez megyénkben. arra néhány adat: a bolti kiskereskedelmi egységek 60 ^százaléka szabadkasszás (a forgalom 25 százalékával részesednek a megyei egészből). A vendéglátó- helyek 73 százaléka ..gebines”. a forgalom felével részesednek! Amivel szabályozni lehet: meghatározzák a boltba bevihető idegen áruk körét, s azt is, hogy milyen nagy üzlet, azaz hány személyes, milyen forgalmú üzlet lehet szabadkasszás. Büntetlen előéletet, képesítést, ötéves gyakorlatot kívánnak meg a vezetőtől és a helyettesétől. Ezekre az állásokra háromévenként pályázatot kell hirdetni (az a vezető, aki jól Végezte munkáját, előnyben részesíthető a pályázók közül,) Sok feladatot ad majd a szakképzett szakembergárda biztosítása. A kereskedelmi osztály alapos felmérések alapján máris felkészült az óktatásra, továbbképzésre, amelyek szeptemberben már meg is kezdődnek. Ez a munka a kereskedelmi, vendéglátó vállalatok, szövetkezetek vezetőitől, osztályaitól komplex munkát követel meg — a munkaügytől az áruforgalomig, mert nem korlátozódhat az egyszerű ellenőrzésre, leltárra. Egy másik fontos rendelet az osztályba sorolás kérdését rendezi. Pontosan előírja, hogy mi szükséges egy első, Vagy másodosztályú vendéglátóhelyen — választéktól, a szervirozásig. Ráadásul nem lesz „élethossziglan” tartó a besorolás, mert háromévenként meg kell újítani. Sok féladata lesz ebben az első fokú hatósági jogkört gyakorló helyi tanácsoknak. Az osztályba sorolás ugyanis a vállalat igazgatója, szövetkezet elnöke hatáskörébe tartozik, viszont jóváhagyása, ellenőrzése már tanácsi feladat. Szintgn „profiltisztítást” jelent a szeszes italokkal, árusításával foglalkozó rendelet. Várható hatásáról már beszámollak a lapokban. Az intézkedés mögött azonban egy olyan elterjedt rossz gyakorlat megszüntetése a cél, amely szerint a boltok mind vegyesebbek lettek, s a szeszes ital nemcsak az élelmiszer-pavilonokba, boltokba, hanem már a tejboltokba is betört. Az üzemi büfék is gyakorta árusítottak pálinkát, bort. A rendelettel a helyes egyensúlyt kívánják visszaállítani — s erre december 31-ig türelmi időt adtak. Végül a „menürendeletről”. Az elmúlt egy-két évben a vendéglátóhelyek egy részéből eltűntek a megfelelő választékú. jó minőségű, olcsó ételek. Célszerű volt azért a hatóság lehetőségeivel élve előírni: osztályba sorolásának megfelelően egy vagy több fajta menüt kell kialakítani, abból a nap megfelelő óráiban megfelelő mennyiséget tartani. A menüt azáltal is olcsóbbá teszik, hogy alacsonyabb haszonkulccsal kalkulálják, alakítják ki az árát. Mindezek szinte természetes dolognak tűnnek — a vásárlónak, vendéghek. Megtartásukat azonban nem lehet — legalábbis az elmúlt egykét év tapasztalatai alapján — minden üzletvezető jóindulatára bízni. Ha az egységes értelmezés, a jó gyakorlat kialakul, nemcsak a vendégnek, hanem az üzletnek is hasznos lesz. M. S. eddig kijelölt házhelyek közül már csak ötnek nincs gazdája és további 40 telek kialakítására van lehetőség, amelyre előreláthatóan a jövő évben lesz szükség. A problémát mindössze az jelenti, hogy a lakosság legalább 400 öles területet kér, a jelenleg kialakított telkek mérete pedig ennél kevesebb. VERSENYTÁRSAK vezetői olyan megoldáson törik a fejüket, hogy töbte mélyfúrású kút összekapcsolásával, hidroglóbusz felállításával és közkifolyók létesítésével oldják meg kielégítő formában az ivóvízellátást. Ennek első lépcsőjeként még ebben az ötéves tervben több kutat fúrnak, elsősorban a települések súlypontjában. PÁRHUZAMOSAN Nem ért egyet a lakosság teljes egészében I. Mandabokor településközponttá való kijelölésével. RoZsrétszőlő ugyanis erős versenytársa Mandának és az a kérésük, hogy ügyeiket a városi tanács intézze, mivel így kedvezőbb a közlekedés. (A városig tanács végrehajtó bizottsága a műszaki osztályt bízta meg, hogy vizsgálja meg: indokolt-e Rozsrétszőlőnek és Rozsrétbokornak a károshoz való csatolása, illetve az építési tilalom alóli mentesítése.) Ahhoz persze, hogy megfelelő körülmények között élhessenek a város peremének lakói, nem csak új telkekre, házhelyekre van szükség, hanem mindenekelőtt vízre, méghozzá jó ivóvízre. Ez egyben a legnagyobb gondot is jelenti, annak ellenére, hogy van jó néhány mélyfúrású kút. Az igények kielégítésére azonban ennél lényegesen többre van szükség. A város Semmivel nem jobb, sőt rosszabb a helyzet csapadék- és szennyvízelvezetés területén. A rendezési tervekben azonban már szerepel — ha nyílt rendszerű hálózattal is — a csapadékelvezetés, a szennyvizet pedig a családi házas építési formához igazodva egyedi derítők és szikkasztók útján oldják meg. Talán legtöbb jót a villanyhálózatra lehet mondani: gyakorlatilag mindenütt megvan és a házhelyterületek bekapcsolása többnyire a házhely-kialakításokkal párhuzamosan történik. A távbeszélő állomásokról csupán annyit: a városi tanács felmérése szerint — függetlenül attól, hogy a települést kijelölték-e fejlesztésre, vagy nem — egész nap használható telefon kiépítését igényli a lakosság és ebben az ügyben hamarosan tárgyalások kezdődnek a debreceni postaigazgatósággal. B. J. A tárgyalóterembői ü karót a patakba dobta... A katonaruhás tanú a helyére igyekezett. A szembesítés eredménytelen maradt, sőt a vádlottra rá kellett szólni, mert majdnem nekiment legjobb barátjának. Bár a rendőrségen és az ügyészségen beismerte tettét, a bíróság előtt fejtetőre állított mindent. — Azt mondta, hogy Orosz még gyerekkorában megverte, most vissza kellene adni neki. Beleegyeztem. Mikor odaért, felborítottam a kerékpárját. Megfogta a pu- fajkámat, de én ellöktem. Elesett, Molnár meg egy karóval ütni kezdte. Aztán bedobtuk a karót a patakba és elszaladtunk. Másnap elutaztunk. A rendőrségen együtt vártunk vagy négy órát és akkor megbeszéltük, hogy majd én elviszem a balhét. Mint fiatalkorú, kevesebbel megúszom. Meg az én pufajkám volt véres, ez úgyis ellenem szól. Ezzel próbált védekezni a tárgyaláson Bódizs Márton 18 éves nagykállói segédmunkás, a bíróságot azonban nem tudta félrevezetni. Elég volt csak elolvasni amit az előéletéről írtak: durva, alattomos, verekedős természetű és emiatt már az általános iskola hetedik osztályából ki kellett zárni, tanulmányait másik iskolában fejezte be. Azóta több helyen dolgozott, de munkahelyein is gyakran ittasan jelent meg. Ezért küldték el például a Tempó Ksz-től és így került haza, a MEZŐGÉP nagykállói gyárába segédmunkásnak. Bódizs a múlt év december 23-án este a Simonyi étterem előtt találkozott Molnár Gyula barátjával. Ide ugyan nem mentek be, de az egyik háznál megittak fél-fél liter házi bort, aztán még vettek egy üveggel, hogy hazafelé is legyen mit inni. A daráló előtt találkoztak Orosz Ferenccel, aki már ekkor is alaposan be volt rúgva. Cigarettával, majd borral kínálták és tovább indultak. Orosz már csak bukdácsolva tudott menni, ezért nem is vártait rá, hanem otthagyták. Bódizsék lakása előtt elvált a két jó barát. Molnár hazafelé indult, Bódizs pedig bement az udvarra. Hogy miért, azt már nehéz lenne megállapítani, nem mént be a lakásba, hanem az udvaron fogott egy másfél méteres karót és kiállt a Ludas-tó felé vezető útra. Itt kellett elhaladni a hazafelé bukdácsoló Orosznak. (A vallomásában úgy szerepel, hogy nem Oroszt, hanem egyik haragosát várta a sötétben.) Néhány percig kellett csak várnia. Orosz odaért, Bódizs pedig nekiesett a karóval és fejbe ütötte. Ekkor Orosz felugrott, megmarkolta Bódias pufajkáját, de az útonálló újra a földre lökte és tnég négyszer ütött a vastag karóval. Aztán — hogy a bűnjelet eltüntesse —, a karót a patakba dobta és hazaszaladt. Másnap Mályiba utazott, de a rendőrségnek sikerült megtalálni és őrizetbe venni. Orosz Ferenc hosszú ideig feküdt eszméletlenül, majd amikor magához tért, bement az egyik közeli lakáshoz és onnan szállították el a mentők. Az életveszélyes koponyacsonttörés és agyzú- zódás a gondos orvosi kezelés ellenére is 42 nap alatt gyógyult meg. A tárgyaláson azt is elmondta, hogy neki Molnárral soha, semmilyen nézeteltérése nem volt és azt is, hogy nem Molnár, hanem Bódizs támadta meg. A bizonyítékok alapján a megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa Bódizs Mártont 4 évi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetést a fiatalkorúak börtönében kell letölteni. Bódizs ugyanis amikor cselekményét elkövette, még nem töltötte be á 18. évét. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz rrtájd ítéletet. (balogM
