Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

vrrt. frfitus ti. RELET-MAGYÄRORSZÄ« S. «Mal EDDIG KILENCSZÁZAN Szabolcsi fiatalok újabb csoportja utazik NDK-ba Akik ezelőtt hat évvel elő­ször jelentkeztek hároméves munkára az NDK-ba. azóta tapasztalatokkal, új munka­isörök megismerésével és egy nyelv tudásával gazdagabban érkeztek haza. Olyan volt ez az idegenben végzett munka, mint a hajdani céhes legé­nyek vándorútja — előbb országokat kellett végigjár­ni ahhoz, hogy a szakmáról mindent megtudjanak. Az NDK és hazánk között 1967-től tart a megállapodás, azóta csakftem kilencszáz szabolcsi fiatal dolgozott né­met gyárakban, üzemekben. Idén tavasszal ismét megje­lent a megyei pályaválasz­tási tájékoztatóban ez a le­hetőség. Szakmunkások sa­ját szakmájukban jelentkez­hetnek munkára, nyolc alta­lánost végzett, vagy érettsé­gizett, de szakképzetlen fia­talokat pedig egy-egy szak­mára tanítanak be az NDK. ban. Idén 190 fiatal utazhat a megyéből. A szakmunkáisfia- talok a lakatos-, a gépi for­gácsoló — esztergályos, ma­rós. gyalus — a mechanikai műszerész, a villanyszerelő, az elektroműszerész és a kőművesszakmában helyez­kedhetnek el. A szakmák jellege miatt főleg a fiúk jönnek számításba. Szak­képzetlen fiúkat tanítanak be műszerész, forgácsoló és műanyaggyári munkára. Azok a lányok, akik szakma nélkül jelentkeznek, fonó- és műanyaggyárakban kapnak szakképzést. Kis számban mechanikai műszerész és te kercselő szakmát tanulhat­nak, egy elektromos mérő­műszergyárban lesznek be­tanított munkások. Ú* dmnyefajták A köztermesztésben lévő, óriás gyümölcsű görögdíny- nyék leváltására új fajtákat nemesítenek a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Az évek óta tar­tó munka eredménye a már nagyüzemi termesztésbe ke­rült kecskeméti piros húsú, s más kis gyümölcsű görög­dinnye. Az intézet tenyész- kertjében újabb kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező hibridek érlelik termésüket. Évek óta termesztik az in­tézetben a mag nélküli gö­rögdinnyét, nagyüzemi el. szaporítására azonban nincs igény. Ugyanis minden év­ben elő kell állítani a ma­got, s ez rendkívül megdrá­gítja a nagyüzemi termesz­tést. Egy kilogramm mag előállítási költsége 8000 fo­rint, s egy hold bevetéséhez fél kiló mag szükséges. Évről évre gond; hogyan értetik meg magukat azok, akik egyáltalán nem ismerik a német nyelvet. Ezen úgy segítenek, hogy az első idők­ben munka után olyan nyelvtanároktól tanulhatnak, akik szintén hazánkból ke rültek a német gyárakhoz, üzemekhez. Drezda, Karl-Marx-Stadt. Lipcse és környéke üzemei fogadják a magyar fiatalo­kat. Legfeljebb havi 30 márka ellenében 1—2—3 szo­bás lakásokban kapnak he­lyet, ahol a vasalótól a hű­tőszekrényig minden fel­szerelés magtalálható. A műszakoktól függően egy­szeri, vagy háromszori ét­kezést kapnak az üzemek­ben. Az első idők százszázalé­kos jelentkezési arányával szemben utóbb valamivel csökkent az érdeklődés, de volt már olyan eset is, ami­kor két kislány három év után visszajött, s aztán újra jelentkezett. (Egyévi itthoni munka után azok is jelent­kezhetnek, akik három évig már ott dolgoztak.) A 18—26 év közötti fiata­lok jelentkezése körülbelül a félidőnél tart, a határidő szeptember 1, a kiutazás pe­dig október elején kezdődik. A Nyírség Ruházati Szövetkezet Petőfi szocialista bri­gádjának vezetője, Takács Imréné japán gomblyukkötő gép segítségével műszakonként 800 gomblyuk varrását végzi el. (Elek Emil felvétele) Nagykéllói erőfeszítések Példás társadalmi munka A termelőszövetkezetek, a helyben alakult Ipari szö­vetkezetek, ide települt válla­latok hogyan segítik a köz­ség bölcsődei, óvodai, isko­lai, kulturális gondjainak megoldását. — Erről beszél Nagykállóban Belicza István tanácselnök. Az összefogással megépí­tett új óvodában a berende­zések zömét az ipari szövet­kezetek dolgozói, a kisiparo­sok készítik el és helyezik el társadalmi munkában. A parkosítást a tanácsi költ­ségvetési üzem, az udvarra a beépített játéktárgyakat pedig a MEZŐGÉP nagy- kállói üzemének dolgozói ké. szítették, a társadalmi mun­kák összege meghaladja a 100 ezer forintot. Az óvoda a Budai Nagy Antal gimnázium és szak- középiskolában ősszel jnduló középfokú óvónőképzés gya­korló óvodája lesz. Szep­temberben egy második és két első osztály indul. A má­sodik osztályt a gimnázium A fülledt nap után jó- tékony félhomály bo­rult a város fölé. A jól meg­termett, bozontos hajú lám­pagyújtogató testalkatához képest fürgén szaladgált a bezárt üzletek portáljai kö­zött. Kezében lapos fogója úgy működött, mint a bü- vészpálca. Csillagszóróként villantak fel mozdulatára a cégtáblák, reklámok, kiraka­tok neonfényei... A világosság, az áramütés, vagy a trafók zümmögése ta­lán. néhol felriasztott egy- egy gerlét A szürkületben csak a következő fényrek­lám még hideg és sötét vázá­ra röppentek át, hogy ismét egy házzal tovább menekül­jenek. így vonult a lámpagyúito- gató. mint a hamelni pat­kányfogó modern változata, nemcsak fényt teremtve, ha­nem egy egész falka vadga­lambot terelgetve maga előtt a város szűk utcáin A házak sora egyszerre fákkal, bokrokkal meghintett térré szélesedett. Az egyik kanyarban nyári vendéglő reklámja villan éppen, hivo- gatón tárva kapuit a téren sétálók felé, hatalmas lomb­koronáit a szálló galambok elé. AZ ERNYŐ Ketten, mintha a felvilla­nó fények örvénye sodorná őket magával, vagy a va- dászszenvedély sarkallná a szürke vadgalambnyáj után, fejüket felszegve vonultak be a kertvendéglő árnyas fái alá, melynek koronái között a galmbok gyülekeztek. Le­telepedve folytatták nyilván már a téren megkezdett vi­tájukat. — Az állattartásban a leg­többet az épületre kell köl­teni. — Sokba kerülnek az utak is.., — Drágítja a produkciót az az energia is, amit a jószág teste hordozására, a helyvál­toztatásra használ fel... — Ugyan, nézd, egy ilyen galamb alig eszik valamit és mennyit repül! Igazán cse­kélység volna az az energia, amit teszem azt egy tehén­nek kéne többletként fo­gyasztania, hogy ne menjen, hanem szálljon a legelőre. — Nem hiszem, hogy ez a természet szempontjából ész­szerű intézkedés volna. — Annál előnyösebb volna a termelőknek. Sehol utak, csupa emeletes épület, hi­szen a tehenek is úgy fész­kelnének, mint a gerlék. A két vitázót elragadta fan­táziája. Ismét a dinoszauru­szok és repülő hüllők korá­ban érezték magukat, ami­kor mekkora jószágok is szálltak a levegőben, fészkel­tek a tengerparti sziklák kö­zött ... A heves beszéd szárította torkukat. Gyakran emelték ajkukhoz söröskorsójukat, hogy simábban csusszanjon ki ajkukon az érv. Egyszer csak gyanús foltra figyelnek fel. Váratlanul ke­letkezett az asztalterítőn. Majd a következő. S egy, a kövérebbik vállán csattant, vezérőrnagyi ranghoz juttat­va viselőjét. Legalábbis azon a vállán. A soványabbik sokallta a rangot. — Legfeljebb őrnagy! — Ilyen naggyal tábor­noknak kell lenni' Vitájuk lassan akadémikus jelleget öltött, mert a foltok száma gyorsan szaporodott | körülöttük s rajtuk... — Máskor, ha kerti ven-1 déglőbe ülsz, ne feledd az er­nyőt — mondta az, amelyik­nek ruháján alig maradt | tiszta szövetdarab. Távozásuk pánikszerű me­nekülésre hasonlított. A pin- I cér, válla közé húzva fejét, inkasszálta az odavetett | pénzt. Nem számolta ... Eresz alá érve, a hosszab-1 bik szemrehányón nézett tár­sára. — És még azt akarod, hogy a tehén is így fészkeljen... A tréfában csak az a hu­moros, hogy mindez a minap történt a kertvendéglőben. A leghumorosabb pedig az, hogy ... velem. S nem volt | nálam esernyő! A vendéglő igazgatója j?e- I dig nem szerelt fel ernyőt a szabadtéri asztalok fölé! Bár meg mernék esküdni, hogy nem egyedül engem ... izé, tiszteltek meg így a mada-1 rak! Andor Györgyi Ungvár 3600 szakmunkástanuló Hiányszakmák — Iskolák, tanműhelyek, kollégiumok 94 millióért Több mint tízezer fia­tal fejezte be idén megyénk­ben az általános iskola nyol­cadik osztályát. Közülük 8800-an tanulnak tovább, s a továbbtanulóknak több mint fele — 4700 fiatal — szak­munkásképző intézetbe küld­te be jelentkezési lapját. A korábbi évek tapasztalatai szerint közel kétezer fiatal megyén kívül tanul szakmát; vagy olyat, amelyikből a me­gyében nincs képzés, vagy olyat, amelyikben a helyi feltételeknél többet ígérnek — akár ellátással, akár ösz­töndíjjal, vagy kollégiumi el­helyezéssel. Szeptembertől 3600 diákot várnak a megye 15 szakmunkásképző intéze­tébe. A helyek betöltéséről, a túljelentkezésekről és az úgynevezett hiányszakmák­ról a megyei tanács munka­ügyi osztályán kaptunk vá­laszt. A tervezett helyekre az ed­digi adatok szerint 3230 nyolcadik osztályt végzett ta­nulót vettek fel. A hiányzó helyeket elsősorban az érett­ségi után szakmunkástanuló­nak jelentkezők töltik majd be. Sokkal több lány tanul szakmát, mint a korábbi években. Az idei tervben 840 lány továbbtanulására számítottak, de már eddig csaknem 960 lányt vet­tek fel. A me­gyén kívüli iskolákba keve­sebben pályáznak mint ko­rábban, 900 olyan tanulóról tudnak, akik elmennek a megyéből. Tíz ipari, egy kereskedelmi és négy mezőgazdasági szak­munkásképző intézet várja ősztől az új tanulókat. Nagy­arányú túljelentkezés csak a kereskedelmi szakmában volt: háromszoros. A mező- gazdasági szakmunkáskép­zéssel nem lesz gond a bak- talórántházi és a tiszaberceli iskolákban. Kevesen jelentkez­tek azonban a mátészalkai állattenyésztő és a nyíregy­házi kertészeti szakmára. A pótbeíratkozások itt is — és minden intézetben — au­gusztus utolsó napjáig tarta­nak, s azoknak a jelentkezé­sét is elfogadják, akik túl­jelentkezés miatt valamelyik szakmából kimaradtak. Az ipari szakmunkáskép­zés legsúlyosabb gondja * nehéz szakmák betöltés*, Néhány építőipari szakmá­ban a szükséges tanulólét­számnak 40—50 százaléka még hiányzik. Annak ellené­re, hogy a nem divatos mun­kakörökbe a más szakmákra túíjelentkezettek közül irá­nyítottak át tanulókat. Így lett a 92 jelentkező helyett 121 hegesztőtanuló; a gépi forgácsoló — esztergályos, marós, gyalus — szakmában 195 tanuló a 147 jelentkező helyett. Sajnos a két „klasz- szikus” hiányszakma — a kőműves illetve az ács-állvá­nyozó — helyeit még az át- irányítások ellenére sem tud­ták eddig betölteni. Szeptem­bertől 102 ács-állványozóra és 245 kőművesre lenne szükség, az előbbire 31, aj utóbbira 127 tanuló jelentke­zett. Az ácsszakmára azóta 15, a kőművesre mindössze nyolc fiatalt tudtak átirányí­tani. A súlyos gond — országos probléma. A megyében lé­nyeges javulást csak akkor remélnek, ha elkészülnek a különböző korszerű tanmű­helyek, s elsősorban a Nyír­egyházán épülő ipari tanuló­kollégium. Háromszáz szak­munkástanuló részére ad majd megfelelő helyet az új kollégium 1975-ben. A 110-es intézet a kollégium ..JOieUett „..189 munkahelyes tanműhelyt is kap 1974-ben. Hasonló tanműhely épül Mátészalkán hetvenöt mun­kahellyel — 1975-ös határ­idővel. A nyíregyházi 107-es intézet húsztantermes isko­lát kap 1973 végén. Tizen­négy tantermes új iskola ké­szül a kereskedelmi és ven­déglátóipari tanulóknak, ezenfelül 100 diáknak kollé­giumot is építenek 1974-re. Nagy gondot fordítanak a megye szakmunkásképzésé­re; az iskolai tanműhelyek és kollégiumok építkezéseire 94 millió forint a központi támogatás. B. E. IEGYZET: Képzés a gyárban A tízéves jubileumát nem­rég ünneplő gyárban kez­dettől fogva nagy gondot fordítottak az oktatásra. Rendszeresen képeznek ipari tanulókat, a különféle tanfo­lyamokkal pedig elősegítik a dolgozók szakmai-politikai ismereteinek bővítését. Az elmúlt évben közel száznyolcvanán szereztek szakmát, részben mint gu­migyártók, másrészt mint gé­pi forgácsolók, gépszerelők, hegesztők, villanyszerelők. Az 1971—72-es tanévben a gyárnak 79 tanulója volt, eb­ből 36 harmadéves. A július­ban megtartott szakmunkás- vizsgákon 26 gumigyártó és 10 vasipari tanuló szerzett szakmát. A végzett tanulók zöme — a korábbi évekhez hasonlóan — a gyárban he­lyezkedett el. A jó ered­ménnyel végzettek techniku­mokban, szakközépiskolák­ban tanulhatnak tovább gyá­ri ösztöndíjjal. A továbbtanulók száma évről évre növekszik, az el­múlt tanévben nyolcvannyol- can vettek részt közép- és felsőfokú oktatásban. A Deb­receni Vegyipari Tecnikum- ban — a gyár kihelyezett ta­gozatán — évente 10—15 szaktechnikus végez. A továbbtanulók 60—70 százaléka fizikai dolgozó. A felnőtt dolgozók képzését igyekeznek „házon belül” megoldani. Az üzemi admi­nisztrátorok részére tovább­képző tanfolyamokat szer­veznek. Az idei 48 órás tan­folyamon 32 adminisztrátor végzett eredményesen. A műszakiak továbbképzése céljából indították be 42 fő részére a 44 órás mérnök­képző tanfolyamot, melyen a mérnökök mellett techniku­sok is részt vettek. Jelentős kezdeményezése az OGV-nek a vezetőképzés rendszeressége. A középszin­tű vezetők 2 éves (közel 400 órás) tanfolyam keretében sajátíthatják el a korszerű vezetés, irányítás és szer­vezés tudományát. A fizikai dolgozók szakmai tovább­képzése terén figyelemre méltó kezdeményezés az 56 órás részjegyes tanfolyam meghonosítása. A tanfolya­mon valamennyi dolgozó részt vehet, aki legalább egy­éves munkaviszonnyal ren­delkezik. Adám Gizella millió fofintos költséggel. Megyei forrásból 9 milliót kapnak. A többit a község­nek, a község szövetkezetei­nek, Vállalatainak, üzemei­nek kell biztosítani. És itt már milliós és 100 ezres tételek váltják egymást^ a már megkötött szerződés­ben. A telek kisajátítása, a bontások már befejeződtek. Jelenleg a tereprendezési munkák folynak a község központjában. Az építkezést a következő év második ne­gyedévében kezdik. .Dicséretesek a tanyai kol­légiumok ügyében tett nagy- kállói erőfeszítések, az óvoda építkezéséért, a művelődési központ felépítéséért vállalt munkák. Az összefogás ered­ményeit jelzi, hogy ezekkel párhuzamosan megépítenek 43 kilométer hosszúságú víz­vezeték-hálózatot, javítják úthálózatukat, törődnek a szétszórt tanyai lakosság el­látásával, korszerű lakások­ba költöztetik a rászorult cigánycsaládokat. másodikos tanulóiból szér'í vezik. A tanácselnök sorolja a vállalatokat, szövetkezeteket, amelyek maguk is építkezési és más problémáik ellenére „beszálltak” a község ilyen gondjának enyhítésébe. Azt is elmondja, hogy a bölcsődei, óvodai helyek így is igen szűkösek. Az igény a jövőben a munkahelyek bővülése és a természetes szaporodás következtében nőni fog. Különösen jó len­ne egy egycsoportos óvoda a butykai településen. A tár. gyalások a termelőszövetke­zettel e probléma megoldá­sára folynak. Általános iskolai tante­remhiány is mutatkozik. A helyzet javítására most még nincs kilátás. És nem azért nincs, mert nem akarnak törődni e probléma megoldásával, ha­nem azért, mert a község most egy régi álom ^ég- valósításába fogott. Műve­lődési központot építtet 16

Next

/
Thumbnails
Contents