Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

1972. július 2í: KELET-MAGYARORSZAe S. óid»! Hétszeres túljelentkezés Ezeregyszáz felvételiző a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán Befejeződtek a felvételi vizsgák a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolán. A „rajt” június 26-án volt csaknem 1100 jelentkezővel. Ennyien adtak számot tudásukról jú­lius 14-ig. A pontszámokat összesítették, ezekben a na­pokban postázzák az intézet válaszát. Minden jelentkező egyszerre kapja meg a vá­laszt: sikerült-e. vagy nem. Átlagosan csaknem két és félszeres volt a túljelentke­zés az 1972—73-as tanévre Az idei felvételizők mellett még a tavaly előfel vételt nyert diákokat is számolni kell. s a felvehető létszám összesen 426. Hetvenkét ta­nító- és 354 tanárjelölt kezdheti meg ősszel tanul­mányait. Tovább nőiesedik a pedagóguspálya. Az összes jelentkező közül a 213 fiú­val szemben 885 lány sze­retne pedagógus lenni. Az átlagos túljelentkezés az egyes szakoknál megosz­lik. Körülbelül kétszeres a matematika és a vele kap­csolódó tárgyaknál, míg pél­dául a történelem—ének szak- 12 helyére csak 10 diáknak volt megfelelő felkészültsé­ge. Nem ritka azonban a hat-hétszeres túljelentkezés sem, s mint sok éve már, ismét a „klasszikus” magyar —történelem szak vezet. Az előfelvételizetteket nem is számítva 12 helyre 81-en je­lentkeztek. Ugyanez a hely­zet a biológia—földrajznál; 6:38-as aránnyal. A felvételi vizsgáknál kü­lönösen a készségtárgyak okozták a meglepetéseket. Például a testnevelés szakon számon kérték a jelöltek úszástudását. Nem lehet fel­venni testnevelés szakra azt. aki nem tud úszni. Ugyan­úgy az ének szakra sem azt, aki hadilábon áll a szolmi- zálással. Ezen a szakon előny, ha a jelentkező ját­szik valamilyen hangszeren. Az új tanévben új tan­tárgyként a pedagógia okta­tását kezdik meg az orosszal és a matematikával párosít­va. Szintén újdonság, hogy a matematika egyik kapcso­lódó tárgya a reál tantár­gyak mellett az ének. Most indul az első matematika- ének szak. A keret elsősorban a me­gye pedagógusjelöltjeinek felvételére ad lehetőséget; a szabolcsi középiskolákban végzettek közül 135 diákot vesznek fel. Hajdú megye 100, Borsod 83 diákot „ad­hat”. A tanítói szak csak a szabolcsiaké. Javul a főis­kolára felvehető diákok meg­oszlása a szülök foglalkozá­sa szerint — a jelentkezők­nek csaknem fele munkás­szülők gyereke. A kétszakos levelező tagozatra összesen 245-en jelentkeztek. Második évét kezdi a fő­iskolához tartozó hajdúbö­szörményi óvónőképző. A túljelentkezés miatt sajnos csak majdnem minden har­madik pályázót vehetik fel, a 96 helyre ugyanis 262 je­lentkező volt. Levelező tago­zat is indul Hajdúböször­ményben 75 hallgatóval. Há­rom évfolyamos esti tagoza­tos óvónőképzés indul szep­temberben Nyíregyházán a képesítés nélküli óvónők képzésére. A háromszor 25- ös létszámú csoportok költ­ségeit a megyei és a Nyír­egyházi Városi Tanács fede­zi. (be) Közérdekű bejelentések nyomában A nábrádiak kérték - a tanács teljesítette Nábrád az utóbbi évek­ben — főleg az árvíz után — az átlagosnál gyorsabban fej­lődött. Eltűntek az utolsó szalmatetős házak is, s új, magas középületek, modern lakások sorai, a közművesí­tett utcák és a szélesen kí­gyózó járdák jelzik a náb- rádi élet változását. A gyors ütemű fejlődés főleg a ta­nács és a lakosság jó kap­csolatának köszönhető. A la­kosság közérdekű bejelenté­seivel, javaslataival nagyban segíti a tanács munkáját, s ezzel saját felemelkedését. Nábrádon nincsenek irreális Célok, nagyobbrészt a la­kosság dönti el, hogy a meg­lévő pénzt mikor és mire használják fel. És a tanács vezetői az okos döntéseket és javaslatokat mindig fi­gyelembe veszik, hamar vá­laszolnak a bejelentésekre, a javaslatokra. így van ez a Nábrádhoz tartozó Kérsem- jénben is. Balogh Sándor, a közös tanács elnöke ezeket mond­ja: Több a fiatal szakmunkás A KSH felmérése Az utóbbi években mun­kába állt fiatalok csaknem egyharmada — 31 százaléka — szakképzett fizikai dolgo­zó, míg országosan a rend­szeresen keresőknek csak körülbelül egynegyede — ál­lapította meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a pá­lyakezdők helyzetét vizsgáló felmérése. A fiatalok térhó­dítása az ipari szakmunká­sok arányának növekedésé­ben mutatkozik meg a leg­inkább: míg országosan a munkavállalók nem egészen 19 százaléka, addig a pálya­kezdők csaknem egynegyede szakmunkás. A statisztika szerint a fiatalok betanított munkára már kevésbé tö­rekszenek, itt az arányuk 17 százalék, alig haladja meg a hasonló munkakörben fog­lalkoztatottak összes, létszá­mát. A segédmunkási beosz­tás még kevésbé vonzó a fiatalok számára, itt már kisebbségben vannak a rendszeres keresők 17 szá­zalékos országos arányához képest A legszembetűnőbb csökkenést azonban a mező- gazdasági munkások kategó­riájában találjuk: az állan­dó foglalkoztatottak egyötö­de ma is paraszti munkát végez, ugyanakkor a pálya­kezdő fiataloknak már csak 6 százaléka szakképzetlen mezőgazdasági munkás. Az ifjúság pályaválasztá­sát jelentősen befolyásolja iskolai végzettségük. A fel­mérés szerint az új munka- vállalók túlnyomó hányada általános iskolát végzett, 25 százaléka érettségizett, 3 szá­zaléknak felsőfokú techniku­mi végzettsége van, az egyetemi Végzettségűek ará­nya 5 százalék. Az újonnan munkába lépő fiatalok isko­lázottsága tehát a szakem­berek szerint kielégítő, vi­szont elgondolkoztató, hogy 45 százalék azoknak az ará­nya, akik teljesen szakkép­zetlenül vágnak neki az élet­nek. Ezt támasztja alá, hogy például az általános iskolá­ból kikerültek 98 százaléka fizikai dolgozó lett, s több­ségük mint mezőgazdasági időszaki munkavállaló, illet­ve mint segítő családtag dolgozik. Az érettségizettek 61 százaléka szellemi, 39 százaléka fizikai munkakör­ben helyezkedett el. A szak­mát tanult fiatalok 99 szá­zaléka képzettségének meg­felelő beosztást Kapott. A felsőfokú végzettségűek és az Ilyen szintű tanintézetek­ből lemorzsolódottak általá­ban a szellemi foglalkozá­súak utánpótlását adják. Megvizsgálták a dolgozó fiatalok családi körülmé­nyeit, lakáshelyzetét is. Eszerint a pályakezdők 78 százaléka együtt lakik szü­leivel. A családtagként élő, kereső fiataloknak mindösz- sze 16 százaléka olyan, aki anyagilag már lényegében elszakadt a családtól: élel­mezését, ruházkodását, stb. önállóan fedezi. De még ezeknek is négyötöde a la­kást, fűtést, világítást in­gyen kapja a szülőktől. A családi „szolgáltatások” el­lenében az otthon lakó fia­talok 46 százaléka teljes fi­zetését a házi kasszába ad­ja, körülbelül negyedrészük — többségük házas — nem ad haza semmit — a töb­biek részben hozzájárulnak a háztartási költségekhez. EMELETES ÓVODA, F'készült Nyíregyházán az első emeletes óvoda. A Vécsey tözber megépült 120 személyes óvoda átadására a közeljövőben kerül sor. (Elek Emil feiv.) Tatarozás, modernebb üzletek Felújítják a városi tanács épületét Nyíregyházán érinti: a népművészeti bolt elárusítótere az átalakítás után lényegesen nagyobb lesz, mivel a bolt itteni raktára elköltözik. Csökken a cipőboltban is a zsúfoltság, mert átalakítás után itt is nagyobb lesz a vásárlót^r,.. A boltok sze­mélyzetének' szociális hely­zetén is javítanak: vala­mennyi boltba beszerelik a vízvezetéket. A vállalat a terv szerint december végé­re fejezi be a munkálatokat. De valószínű, hogy az átadá­si határidőt néhány héttel előre hozzák. Az átalakítás idejére a cipőbolt a Gorkij mozi mel­letti épületbe, az antikvári­um a Bessenyei könyves­boltba, a háziipari és nép- művészeti bolt a Zrínyi Ilo­na utcán lévő kölcsönzőbolt mellé, a cipész szövetkezet boltja egy Búza téri pavi­lonba, az édességbolt a Szarvas utcán lévő ABC- áruházba, az illatszerbolt pe­dig a Zrínyi Ilona utcán lé­vő háztartási boltba költö­zött. — A közérdekű bejelenté­sekre azonnal reagálunk szó­ban és azt is megmondjuk, hogy milyen intézkedéseket teszünk a bejelentés nyo­mán, „könnyű esetben” azonnal megmondjuk a beje­lentés eredményét. Azonban az írásos válaszadást soha­sem mellőzzük. Víz az Alkotmány utcában így a bejelentők többnyi­re megnyugodva, vagy re­ménykedve távoznak. Hisz­nek az ígéretben, s annak az ügynek a sikerében, amely a közösség érdekét szolgálja. Olyan ügyek ezek, amelyeket a tanács dolgozói talán észre sem vennének hivatali elfoglaltságuk miatt. Ezek az ügyek a bejelentés nyomán felszínre kerülnek — és előbb, vagy utóbb el­intézést nyernek. Bíró Lajosné bejelentette, hogy az Alkotmány utcában károkat okoz a talajvíz és a szennyvíz, s kérte a taná­csot: intézkedjen a víz el­vezetéséről. Az írásos vá­laszban ez áll: „Intézkedni fogunk, hogy minden telek- tulajdonos vízáteresztő be­tongyűrűt vásároljon, a meglévő átereszeket pedig ki fogjuk tisztíttatni.” Az írásos ígéret után a tanács­elnök ebben az utcában ki- doboltatta: „Akinek áteresz­re van szüksége, jelentkez­zék a tanácsházán.” És egy­más után jelentkeztek az igénylők, majd az elnök a tivadári betortüzbiíiberi meg-,, rendelte az utca lakóinak nevében a szükséges átere­szeket. Az elnök szervezte a szállítást is. A bejelentés eredménye: tiszta és rende­zett az Alkotmány utca. Az őszi esők előli... Az óvodaügy. Az indoklá­sok között ezeket hallották a tanács vezetői: „A község­ből több szülő Fehérgyar­matra jár dolgozni, s gyer­mekük elhelyezése megoldat­lan. Az óvoda javít a tsz - munkáján is, mert több fia­talasszony megy a mezőre, ha gyermekét jó helyen tudja.” Az óvoda — amely­ben ötven gyereket lehet majd elhelyezni — már épül. Éppen látogatásunk idején kérdezte a postamesternő te­lefonon: „Mikor lesz kész?* (A postamesternő jelenleg hivatalába kénytelen vinni kislányát.) Az elnök válasza így hangzott: „SzeptemDer elején, vagy középén." Kerti Pál 1954 óta ta­nácstag a községben. Hozzá is bizalommal fordulnak közérdekű bejelentésekkel és kérelmekkel. Legutóbb többen kérték: intézze el, hogy a tanács legalább egy fedett buszmegállót építsen a községben. (Három helyen áll meg a busz Nábrádon). Égy fedett buszmegálló épí­tése több ezer forintba ke­rül, nincs rá keret”, de az őszi esők előtt mégis lesz buszmegálló: egy „árvizes” faházat alakítanak át erre a célra. Szmolenszki Gyuláné az év elején idénynapközit kért a kérsémjéni gyerekeknek. A tanács a felmérés után fon­tosnak tartotta a kérés tel­jesítését, így június elsejétől idénynapközi van a község­ben — huszonnégy gyerekét helyeztek el benne. Lakatos Zsigmondné szintén a kér- semjéniek kérését tolmá­csolta: szabadfelvásárlót kért a községbe. A tanács meg­egyezett a Fehérgyarmati ÁFÉSZ-szel, s a kérést telje­sítették. Amire nines fedezet Persze vannak elutasított kérelmek is. Például a kér- semjéni Kojtár Sándor ké­relme. Igaza van abban, hogy a szatmári sár minden­nél ragadósabb, „végre ki kellene kövezni a Petőfi ut­cát.” De egyelőre nincs rá anyagi fedezet. A kövesút építésére a felajánlott társa­dalmi" munka önmagában nem elég. Vannak olyan ké­relmek is, amelyek teljesíté­se nem csupán a tanácstól függ. Tóth Lászlóné kérte: a tanács intézze el, hogy a tej- boltban fűszert is árusítsa­nak, mert ez megkönnyíte­né a háziasszonyok bevásár­lását. A kérés teljesítését a KÖJÁL nem engedélyezi. A tanács a bejelentések után egyezteti az igényeket a lehetőségekkel és csak az­tán hoz döntést. Az elutasí­tott — de jogos — kérelmek­re ezt válaszolják a taná­cson: „A kérést 1974-ben, vagy a következő ötéves tervben teljesítjük. N. L. Történet: az országhatáron A nyár eseményteli he­tekét hozott megyénk határ­őreinek. Szinte mindennap történt Valami, amely az al­egységek krónikájának is ma­radandó fejezete. Itt van például egy határ­sértő elfogásának története. Szmetela Tibor dunaha- raszti lakos a környező ital­boltok és presszók gyakori vendége volt, galeriszerű baráti társaságával könnyel­mű és züllött életmódot foly­tatott. Az ital hatására több­ször foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy megkísérli az országból való kiszökést. Egy italozással töltött éj­szaka után határozta el, hogy kiszökik — a Szovjetunióba. Kiment a Keleti pályaudvar­ra és megnézte, mikor indul a nemzetközi gyors. Mivel azonnal utazni akart, a más­nap reggeli indulást későnek tartotta, átment a Nyugatiba, ahol a 23,10-kor induló moszk­vai gyorsban foglalt helyet. Jegy nélkül utazott — mert útlevél nélkül jegyet nem válthatott. Ezért igyekezett a jegykezelő elől elrejtőzni. Útközben az a gondolat erő­sítette: ha már elindult, nem tér vissza, mindenképpen igyekszik kiszökni. Záhonyig az út sikeres volt. Ott azonban már az el­ső percek meghozták a „kel­lemetlenséget” Szmetelának: Kiss Tóth József tiszt, aki útlevél-ellenőrzés és kezelés céljából szállt fel, gyakorlott szemmel azonnal észrevette a mosdóból kijövő és elrej­tőzni akaró fiatalembert. A többi gyorsan történt: a bizonytalan és határozatlan magyarázkodás után őszin­te beismerő vallomást tett: át akarta lépni a határt. ★ Egy másik esetben a ha­tár menti lakosok segítettek. Kovács Tibor büntetett alőéletű putnoki lakost leg­utóbb betöréses lopás miatt hét hónap szabadságvesztés­re ítélték. A megfelelő ta­nulságot nem vonta le a büntetésből: most határát­lépésre határozta el magát. Miskolc—Nyíregyháza—Máté­szalka volt az útvonal. A ti- borszállási állomásra érkez­ve azt hitte, hogy a határ- állomáson van, s ezért le­szállt. A váróteremben nem mert éjszakázni, de volt bátorsá­ga a berendezésekből egyet, s mást kivinni a szabadba, al­kalmi ■hálóhelyet berendez­ni. És éppen ez tűnt fel Szabó Lajosnak, a tibofszál- lási MÁV-állomás vezetőjé­nek. Eleinte tréfára gyana­kodott, de a biztonság ked­véért Lakatos Lajossal, az általános iskola igazgatójá­val utánanéztek a dolognak. Észrevették, hogy a Kraszna- parton egy gyanús idegen személy ébredezik, aki az érkezőket meglátva futásnak eredt. A két férfi nem tétovázott: azonnal értesítette Forgács Sándor határőr tisztehelyet- test, aki a közelben dolgozott híradó katonákkal. Néhány nerc múlva már határőrök fogták körül az idegent, ak még a helyszínen beismerte kiszökési szándékát. .. De nemcsak váratlanul fel­bukkanó határsértőkkel küz­döttek meg a napokban a határőrök. Az egyik alkalommal har­cászati kiképzés után vonul­tak be a laktanyába a ha­tárőrök. Negyvenfokos hő­ség volt. Ragály Károly tizedes, pa­rancsnokhelyettes haladt az alegység élén, amikor égés­re jellemző szagra lett fi­gyelmes. Távcsővel pillana­tok alatt kikutatta, hogy a nyírbátor—nyírcsászári vas­útvonal mentén van tűz. Rögtön intézkedett és az al­egység futva indult. A hely­színen látták: a vasút men­tén a száraz fű ég és már belekezdett a közel ötveri- holdas rozstáblába. A többi már gyorsan zaj­lott. A határőrök gyalogsági ásókkal homokot szórtak az égő fűre és rozsra, s percek alatt eloltották a tüzet. A kiképzőpont parancs­noka aznap dicséretben ré­szesítette az alegységet, mert gyorsan, bátran cselekedtek, értékeket mentettek meg... Július közepén önkéntes véradásra hívták a határ­őröket. Dr. Hercegh Sándor orvos főhadnagy és dr. Szép Imre orvos vezetésével a ki­képzőpont állományának 97 százaléka adott vért. A véradásnál élen jártak a pártpolitikai munkások, ott volt a parancsnoki és a teljés új oncállomány. (m.) Hétfőn a Nyíregyházi Ta­nácsi Építőipari Vállalat dolgozói megkezdték a Nyír­egyházi Városi Tanács épü­letének és a mellette lévő üzlethelyiségeknek a tataro­zását, illetve átalakítását. A, járdát gyékénnyel elkerítet­ték, ezért a gyalogosforga­lom a Kossuth-szobor előtti járdára terelődött. A városi tanácsot és a Bessenyei könyvesboltot tehát a szobor felől lehet elérni. A vállalat az épületeken közel 2 millió forintos mun­kát végez. A városi tanács épületének homlokzatát újra­festik. A tanács melletti ci­pőbolt, a népművészeti bolt, az édességbolt, az antikvá­rium és a Nyíregyházi Ci­pész Szövetkezet cipőboltjá­nak arculata szintén meg­változik. Valamennyi üzlet- helyiség modern kirakatot kap, az üzletek bejárata is szebb, tágasabb lesz. A mo­dern világítással ellátott ki­rakatok és új neoncsövek „nagyvárosi fényt” adnak majd a városközpontban A vásárlókat közvetlenül is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents