Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

8. eSdal KBLOT-MAGYARORSZAG M72. jűniuí t. A Biszku Béla vezette pártküldöttség Linzben KOMMENTÁR Tanulságos győzelem Kedden négy államban volt próbaválasztás az Egye­sült Államokban — és mind a 4 államban George McGo­vern szenátor győzött. Ha néhány hónaiba) ezelőtt va­laki azt jövendöli, hogy ez egyszer lehetséges lesz, azt az amerikai belpolitikai porond bármelyik szakértője kine­vette volna. Még akkor is, ha „csak” Dé)-Dakotáról, Uj- Mexikóról és New Jerseyről lett volna szó. De McGovern negyedik keddi győzelme a legjelentősebb: a szenátor az USA New York mellett ki­magaslóan legföhtosabb ál- lamábán, Kaliforniában is győzelmet aratott. Nein is olyán régen a dél­dakotai honatya az elnökje­löltek között a „futottak még” rovatba tartozott és a de­mokrata párt esélyei között messze előtte emlegették nemcsak Muskiet és Hump- rey volt alelnököt, hanem még a republikánusból de­mokratává változott New York-i polgármestert, John Lindsayt is. Aztán Muskie elvérzett, Lindsayről nem is beszélve és George McGovern nem­hogy versenyben maradt, ha­nem á nagy apparátussal és nagy múlttal rendelkező Humphifeyt megelőzve meg­szerezte a vezetést. Ml a tit­ka erthek? A válasz rendkívül jelen­tőségteljes és tanulságos: ki­zárólag a vietnámi háború. McGovernt egyedül és kizá­rólag az különbözteti meg a töBbi jelölttől, hogy azoknál sokkal határozottabban és következetesebben szállt síkra mindig is a vietnami hábofú gyäkörtätilag feltétel nélküli éS dzohnáli befejezé­séért. Ha úgy történik mint ahogy Nixon a kampány kezdetén ígérte. Vagyis, hogy ébbén a Választási esztendőben „Viet­nam már nem lesz komoly téma”, akkor McGovern nyilvánvalóan megmarad a sereghajtók között. De ennék pöntosan az ellenkezője tör­tént és az amerikai közvéle­mény felfigyelt arrra az em­berre, akit a jelenlegi jelöltek közül a legj óbban igazolták a fejlemények. Az amerikai választások közismerten háromlépcsősek. Először vannak á próbavá­lasztások, ezeken eldőlhet, kit választ egy-egy párt hi- vatalös jelöltté a nyári kongresszuson, úgynevezett konvención. Ez a második lépcső, a harmadik pedig maga a novemberi választás. McGovern keddi négy győ­zelmével nagy lépést tett afe­lé, hogy a demokratapárti konvenció őt állítsa szembe Nixonnal novemberben. A kulisszák mögött persze még sok minden történhet. Még az is megeshet, hogy az előválasztási eredmények el­lenére elbuktatják a dél-da­kotai szenátort a konvención. De bármi történjék is, az biz­tos, hogy a keddi négy ered­mény az amerikai közvéle­mény látványos állásfoglalása volt a vietnami háború mi­előbbi befejezéséért, a csa­patok teljes kivonásáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Bisz­ku Bélának, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével utazott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Bécsbe, megkezdte tárgyalá­sait. A magyar—osztrák párt­közi tárgyalásokon a magyar delegációt Biszku Béla, a kül­döttség vezetője vezéti, az osztrák pártdelegáció Franz Széles körű visszhangra ta­lált a francia dolgozók kö­rében a CGT-nek az a fel­hívása, hogy szerdán általá­nos sztrájkkal szálljanak síkra legsürgősebb követelé­seik kivívásáért, a minimális munkabérek felemeléséért és a nyugdíjkorhatár leszál­lításáért. Bár a többi szak- szervezet vezetősége nem csatlakozott a felhíváshoz, s a kormányzat is erőteljes propagandát fejtett ki a mozgalom ellen, már a dél­előtti órákban megmutatko­zott, hogy a sztrájkfelhívást a dolgozók szélés tömegei követték. Szerdán egyetlen újság sem jelent meg, a kikötők­ben szünetelt a munka és csaknem teljesen megbénult a távolsági vasúti forgalom is. A bányákban és az ipari üzemekben is a dolgozók je­lentős része lépett sztrájkba, itt azonban iparáganként és Az Egyesült Államok szer­dán öt hét alatt ötödik al­kalommal tagadta meg a visszatérést a párizsi Viet- nam-konferencia tárgyalóasz­talához. Az amerikai delegáció szó­vivője az VDK és a DÍFK keddi indítványára reagálva Muhrinak, a párt elnökének vezetésével tárgyal. Szerdán a küldöttség vidé­ki látogatásra indult. Linzben, az Egyesült Osztrák Vas- és Acélművek munkájával is­merkedett. Dr. Herbert Koller vezérigazgató, aki beszámolt a gyár magyar vonatkozású együttműködéséről, díszebé­det adott a delegáció tisztele­tére. A pértküldöttség csütörtö­kön folytatja vidéki látogatá­sát, pénteken pedig Bécsben befejezi a pártközi tárgyalá­sokat/ vidékenként különböző a helyzet. Párizsban és mintegy 150 vidéki városban nagyszabású tüntetések voltak. Párizsban több mint 150 ezren vettek részt a CGT által rendezett felvonuláson, mely 1968 óta a legnagyobb arányú tömeg- megmozdulás volt. Georges Séguy, a CGT fő­titkára a felvonulás után ki­jelentette: valamennyi ipar­ág, a dolgozóknak valameny- nyi szakmai csoportja képvi­selve volt a felvonulók tö­megében. A kormány és a munkáltatók előzőleg azt jó­solgatták, hogy a CGT „el fog szigetelődni”, most azon­ban levonhatják majd a ta­nulságot ebből a tüntetésből Azonnal ie kell ülniök a tárgyalóasztalhoz, hogy meg­kezdődhessenek a konkrét megbeszélések a legsürgő­sebb követelések kielégítésé­ről. kijelentette: az Egyesült Ál­lamok és Dél-Vietnam kül­döttsége közölte a VDK és a DIFK képviselőivel, hogy mindaddig nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, amíg „a másik fél nem mutat készsé­get fontos ügyek megvita­tására”. A CGT sikere Sztrájk Franciaországban Gromiko Párizsba látogat A francia kormány meghí­vására Ahdrej Gromiko szov­jet külügyminiszter június 12. Waldheim Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár kedden este kétnapos látogatásra a ciprusi főváros­ba érkezett. A főtitkár negérkezésekor kijelentette, hogy az ENSZ nagy felelősséggel keresi a politikai megoldást a ciprusi prolémárá. Hozzátette, hogy rövid látogatása során tanács­Amerikai bojkott Párizsban és 15, között hivatalos látoga­tást tesz Franciaországban. Cipruson kozik Makariosz elnökkel és az összes érdekelt felekkel. A kibővített ciprusi tárgya­lásokra kedden megérkezett Deklerisz, a görög kormány képviselője és szerdán Ciprus­ra várják Orhän Aldikact.it az istanbuli egyetem jogi fa­kultásának dékánját, a török kormány képviselőjét. Hatvani Dániel: Clöre megfontolt szándékkal 27. A duNántűl felé A légvár összeomlott. Pénz nincs, de már Van egy halott. A csomagtartóban. A vasúti átjáró előtt meg­állnak. Robi pocsék hangu­latban van, arcának vonásai megmerevednek. Megvetéssel pillant társára... Kis kótyagos súmákberci — de ezt csak magában mondja. És ő min­dent készpénznek vett. Most saját magát is meg tudná fojtani De csak fáradtán ennyit kérdez: —' Mit jelent- *en ez az egész? — Zoli vál­DOKUMENTUM REGÉNY lat von. Csak ilyesmit dadog: — Én sem tudtam, hogy mi van. — Mondhatom, ezt jól megbeszélted. Most már, ha tetszik, ha nem, mennünk kell. Még mielőtt elkapnak bennünket... Feleletképpen Zoli az ajtó- ZSebből előveszi az országos autótérképet és szétnyitja. — Menjünk Dunaföldvár felé. tzsákon pedig felvesszük az öcsédet. Várja, hogy megkérdje Ro­bi: miért kell felvenni ezek utáh az öccsét. De nem kér­dezi, beleegyezően bólint. Olyasmit válaszolt volná, hogy hármasban jobb átmen­ni a határon, mint kettes­ben... Fene sem tudja, hogy mi történhet még ott. Amikor a kövesútra érnek, Róbert kikapcsolja a taxi­órát. 130-nál áll meg az ösz- szeg. A padlózaton szanaszét hevernek az egy- és kétforin­tosok. Robi, amikor a lapátért küldte Zolit, nem törődött ezekkel. De most már minden fillérre szükség van. Az „utas” a két ülés között kotorászik. Felveszi a kinyi­tott bicskát. — Ez minek? — kérdi. — Szükség lehetett volna rá. — De a „vezető” nem mondja, hogy miért. Arra gondol, jó hogy nem Izrael új agresszióra készül? A kairói helyzetelemzések egybehangzóan arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy Izrael új agressziót készít elő a Palesztina! ellenállási szervezetet befogadó arab államok ellen. Az északi fronton olyannyira feszültté vált a helyzet, hogy bármely pillanatban fellángolhatnak a harcok. A feszültség foko­zódását jelzi, hogy az izraeli légierő gépei ismételten be­hatoltak Libanon és Szíria légiterébe, s az izraeli pán­célos alakulatok nagyszabású harcászati gyakorlatokat tar­tanak a libanoni határ köz­vetlen közelében. Mint az EAK fővárosában rámutat­nak: súlyosbítja a válságot az izraeli parlament leg­utóbbi határozata, amely jo­got formál arra, hogy Izrael megtorló hadműveleteket in­dítson a palesztin gerilla­szervezetek, illetve az őket támogató és befogadó arab államok ellen. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt tanúsítják, hogy Iz­rael az ilyen és ehhez ha­sonló gerillaakciókat ürügyül használta fel a támadások igazolására, a környező arab államok megfélemlítésére. Az izraeli államférfiak nyilat­kozataiban most új elemként bukkan fel az a fenyegető­zés, hogy Izrael „szükség esetén” intézkedéseket tesz az arab polgári légiközleke­dés megbénítására. A kairói kommentárok ki­emelik, hogy az Egyesült Államok nemcsak az izraeli agréSszlő katonai támogatá­sával, hanem a politika és a propaganda eszközeivel is közreműködik a háborús hisztéria fokozásában, az újabb izraeli agressziót elő­készítő légkör kialakításá­ban. Az A1 Ahram feltételezi, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti Válság felhevíté­sére törekszik, az - izraeli ag­resszió amerikai támogatása a fő oka anhak, hogy Izrael megtagadhatja a válság ren­dezését és olyan feszült lég­kört teremthet a térségben, amely minden pillanatban robbanást idézhet elő — ír­ja a lap. Harcok An Loc térségében Amerikai vadászbombázók kedden délután újból támad­ták a demokratikus Vietnam sűrűn lakott területeit — je­lentették szerdán a nyugati hírügynökségek. Bombater- hüket a Hanoi fővárostól nyugatra lévő körzetekre szórták le. A legfrissebb vietnami ha­dijelentésekből kitűnik, hogy a dél-vietnami népi felszaba­dító erők a szerda hajnali órákban újabb nehéztüzérsé­gi támadást indítottak az immáron 62 hapjd ostromlott An Loc tartományi székhely katonai célpontjai ellen. Újabb támadást indítottak a hazafiak a Saigontól mint­egy 90 kilométerrel észak­nyugatra lévő Tay Ninh dél­vietnami tartományban is. A dél-vietnami rezsim mintegy 50 katonája vesztette éle­tét. illetve sebesült meg. B—52-es amerikai repülő­erődök kedd déltől szerda reggelig 22 bevetésben tá­madták Dél-Vietnam felsza­badított területeit. •• Ülésezett a bonni kormány Tito Rigában Jószip Broz Tito, jugo­szláv állam- és pártelnök szerdán feleségével és kísé­retével Moszkvából Rigába érkezett. Titót elkísérte And­rej Kirilenko, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fidel Castro Katowicében Fidel Castro Ruz, a Kuoal KP KB első titkára, a Rubai forradalmi kormány minisz- terelhöke hivatalos lengyel- országi látogatásának máso­dik napján, szerdán délután, Varsóból Katowicébe érke­zett. n A kubai vendégeket a fel­ső-sziléziai iparvidék köz­pontjába elkísérte Edward Gierek, a LEMP KB élső tit­kára. Szerda délelőtt Fidel Castro és kísérete megismerkedett Varsó történelmi nevezetes­ségeivel. Ezt követően meglá­togatták a lengyel főváros Che Guevaráról elnevezett is­koláját. Északír helyzetkép Észak-Irországban szer­dán bejelentették, hogy Wil­liam Whitelaw, az ír ügyek minisztere további 50 kato­likus internáltat bocsát sza­badon, két napon összesen 125 foglyot. A Long Kesh-i koncentrációs táborban 470 internált maradt, s további 128 katolikust tartanak előze­A nyugatnémet kormány szerda délutáni ülésén Scheel nyugatnémet külügyminisz­ter beszámolt a NATO mi­niszteri tanácsának döntésé­ről és Gromiko szovjet kül­ügyminiszter bonni látogatá­sáról — közölte Rüdiger von Wechmar, a kormány he­lyettes szóvivője. A kormány a beszámolót jóváhagyta. Scheél külügyminiszter elmondotta: Gromiko bonni látogatásában annak jelét látja, hogy a szovjet kor­mány pozitívan értékelte mind a keleti szerződések, mind a nyugat-berlini ren­dezés életbelépését. Június végén — jelentette be Wechmar — várhatóan Bonnban megkötik a hosszú lejáratú szovjet—nyugatné­met kereskedelmi megálla­podást. Scheel beszámolója kiter­jedt azokra az eszmecserék­re is, amelyeket Czyrek len­gyel külügyminiszter-he­lyettessel tartott. Válaszolt a szóvivő azokra a sajtótalálgatásokra is, amelyek az új parlamenti választások várható kiírásá­ról szólnak. Közvetve meg­erősítette, hogy a kormány e hónap végéig tartja érvény­kellett használni, csupa vér lenne itt minden. Majd, ami­kor Izsákon befordul az ut­cájukba, ezt mondja: — Te mégy be az öcsémért. Én kint várok addig. — Érzi, hogy anyjával most nem szabad tálálkoznia. „Megkérdené, ho­vá megyek, esetleg hisztizne, és én még bevallanám... Rá­beszélne, hogy ne menjek se­hová”. Két házzal előbb áll meg, leoltja a lámpát. A sötétben feldereng a házuk kerítése, előtte Zoli biciklijével. Király Zoltán csak fél ti­zenkettő felé ért haza. Egész nap a haverjaival csatangolt, délután és még este is egy falú széli kricsmiben piált — tizenhatodik születésnapját ünnepelte. Eszébe sem jutott, hogy esetleg kereshetik. Ami­kor hazáért, feje szédült, mozdulatainak nem volt egé­szen ura. Azonnal mély álom­ba zuhant, hogy lefeküdt. (Folytatjuk) ben az ellenzéknek tett ajánlatát, amelynek elfoga­dása biztosítaná, hogy a koa­líció és a /jobboldal pártjai közösen állapodjanak meg a rendkívüli választások idő­pontjában. Nyugatnémet sajtókörök­ben már arról beszélnek, hogy nemleges válasz esetén Brandt kancellár szeptember közepén maga veti fel a bi­zalmi kérdést és el akarja érni, hogy november 20-án vagy december 3-án a sza­vazók az urnákhoz vonulja­nak. (Folytatás az 1. oldalról) megoldani. A pártnak, a népnek. Nincs sehol ennél hatékonyabb recept, nekünk magunknak kell tervezni, kivitelezni és felhasználni is. Társadalmunk olyan lesz, ahogyan ezeket csináljuk, hi­szen csodákat nem várha­tunk. „ — A szocializmus másik nagy vonzereje, hogy ná­lunk egy tartalmasabb, em­beribb élet van kialakuló­ban. Ha vannak is még he­lyenként embertelen voná­sok, az egész társadalom szervezett ereje olyan hogy ezeket képes visszaszorítani. A szocializmus intézménye­sen a szépnek, az igaznak ad szabad utat. Mindenkinek munkája ulán A SZOT főtitkára a to­vábbiakban a pártnak arról a határozott szándékáról szólt, hogy megteremtse a jobb összhangot a politika és a gazdaságpolitika között, hogy rangot adjon a mun­kának. Ebben a törekvésében találkozik a nép akaratával. — Nem a konjunktúralova­gok, nem a ápekulánsok szá­mára épül ez az ország — folytatta — ennek a tenden­ciának nem engedünk utat. A Központi Bizottság elha­tározott szándéka, hogy megteremti azt a légkört, amelyben az ember rangját az adja, hogy mit dolgozik tes letartóztatásban. A kilenc hónapja leglátvá­nyosabb szabadon bocsátási hullám fogadtatása vegyes. A republikánus tábor azt ál­lítja, hogy Whitelaw para­dox módon, éppen az inter­náltak egy részének kienge­désével bizonyította be,1 Hogy túszként tártja fogva a töb­bieket. Az északír polgárjogi szövetség közleménye sze­rint egyébként további letar­tóztatások folynak Észak-Ir- országban: kedden 8 ernbért vettek őrizetbe és a katonák megkínozták őket. és nem az, hogy mije van. Gondoskodunk arról is, hogy egyesek ne szerezhessenek jövedelmeket munka nélkül. Helyesnek tartjuk azt a hit­vallást, amelyet a társada­lom élenjáró építői, a szo­cialista brigádok követnek: dolgozzunk együttes erővel az ország gyarapításáért. — A munkahelyeken min­denütt döntő többségben vannak azok, akik becsület­tel dolgoznak és így ákar- nak többet keresni. De még olyanok is vannak, akik ke­vés munkával akarnak sokat keresni. Ki kell mondani, hogy azt nem garantáljuk senkinek, hogy munka nél­kül is jól fog élni társadal­munkban. — Kérem, hogy együttesen támogassuk azt, ami jó, ami hasznára válik a társadalom­nak, a kisebb közösségnek és az egyénnek. Ez a fő törek­vésünk és minden jel arra mutat, hogy ezen az úton áz elkövetkező éhekben még na­gyobb eredményeket tudunk elérni. így lesz még szebb az ország, Szabolcs-Szatmár megye és Záhony is. Ezért dolgozunk és ehhez kérjük az önök támogatását — fe­jezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Gáspár Sándor elvtárs. A vendég a kora ésti órákban Nyíregyházán fel­kereste a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházát, ahol elbeszélgetett az SZMT vezetőivel, majd befejezte Szabolcs-Szatmár megyei látogatását. Kopka Jans* Gáspár Sándor beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents