Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
% ottat fCtLÉT-MAe?XRÖm§ZW fim. jfinfoi at Magyar—indiai közös közlemény A Magyar Népköztársaság kormányának méghívására Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelpö- ke 1972. június 20. és 23. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az indiai miniszterelnök és kíséretének tagjai a két kormány és nép közötti őszinte barátság és tisztelet érzését tükröző meleg és szívélyes fogadtatásban részesültek. A Magyar Nép- köztársaságban tett látogatása során India miniszterelnöke ipari és mezőgazdasági létesítményeket tekintett meg, találkozott ipari és mezőgazdaság} dolgozókkal, valamint a szellemi élet képviselőivel és ismerkedett a magyar nép életével, alkotó munkájával. Indira Gandhi miniszter-i elnök-asszonyt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. India miniszterelnöke széles körű megbeszéléseket folytatott Fock Jenövei, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, a kétoldalú magyar—indiai kapcsolatokról és a közös érdekű. fontos nemzetközi kérdésekről. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok és kölcsönösen előnyös együttműködés politikai, gazdasági és kulturális téren eredményesen fellödnek. A felek megvitatták a további együttműködést ezeken a területeken. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsöző kibővítésére további lehetőségek vannak. Megegyeztek abban, hogy sürgős lépéseket kell tenni egy gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság felállítására. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés a fennálló egyezmények alapján kedvezően fejlődik. Megegyeztek abban, hogy tovább ösztönzik e kapcsolatok sokoldalú fejlesztését és ennek érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság miniszterelnöke nagjra értékeli India kormányának és népének országuk társadalmi és gazdasági felemelkedésére irányuló következetes erőfeszítéseit és Indiának az országépítésben a közelmúlt nagy nehézségei ellenére elért eredményeit. India független és szövetségen kívüli politikája és az egyre növekvő számú fejlődő ország aktív szerepe a nemzetközi életben, többek között az ENSZ-ben és annak szakosított szervezeteiben jelentős hozzájárulás a világbékéhez és a nemzetközi problémák békés rendezéséhez. India miniszterelnöke nagyra becsülte a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus építésében elért eredményeit és azt, hogy a magyar "külpolitika a Különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapján áll és a világbéke érdekeit szolgálja. A nemzetközi helyzetet érintő fftptps kérdés,ek rneg- vitátása során kitűnt, hogy a két ország kormányának álláspontja azonos, vagy nagyon közel áll egymáshoz.' A felek újból megerősítették, hogy a mi korunkban a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatokat és a vitás kérdéseket a békés egymás mellett élés politikája és ahol ennek lehetősége fennáll, a népek érdekeinek megfelelően az aktív együttműködés alapján kell rendezni, és hogy az államok közötti kapcsolatokat az egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveire kell alapozni. A felek megállapodtak abban, hogy a két külügyminisztérium között időszakos konzultációkat tartanak az őket kölcsönösen érdeklő területeken való szorosabb együttműködés előmozdítására. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az európai béke és biztonság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseknek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a haladó erők következetes erőfeszítéseinek eredményeképpen létrejönnek egy összeurópai béke és biztonsági értekezlet összehívásának feltételei. Kifejezték azt a reményüket, hogy ez a konferencia nemcsak az európai feszültséget fogja enyhíteni, hanem kedvező hatást fog gyakorolni a konfliktusok megoldására a világ más tőségeiben is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti és a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések és a Nyugat-Berlin státuszára vonatkozó négyhatalmi megállapodás megkötését, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a nemzetközi jog alapján létrejött megegyezést az összes európai állam konstruktív együttműködését előmozdító igen fontos tényezőknek tekintik. A két fél üdvözölné a két német állam felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke nagyra értékelte India hozzájárulását a Délkelet- Ázsia térségében felmerült válságok és különösen a hin- dusztáni-félszigeten 1871- ben kirobbant válság megoldásához. A két fél egyetértett abban, hogy a Bangla Desh Népi Köztársaság az indiai szubkontinensen Délkelet- Ázsia békéjének és biztonságának fontos . tényezője. A felek a szuverén, független Bangla Desh Népi Köztársaság létrejöttét Bangla Desh népe nemzeti felszabadító harca eredményeként értékelik és egyetértenek abban, hogy bármilyen kísérlet, amely az új realitásokat figyelmen kívül hagyja, csak növeli a feszültséget és a bizonytalanságot e térségben. A két fél kifejezte azt a reményét, hogy Bangla Desh hamarosan elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Az indokínai helyzetet elemezve a két fél mély együttérzését és nagyrabecsülését fejezte ki Vietnam hős népének harca iránt. Elítélik a Vietnami Demokratikus Köztársaság területeinek bombázását, kikötőinek blokádját és elaknásítását. Kifejezésre juttatták, hogy támogatják a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány által előterjesztett hétpontos javaslatot, amit a vietnami békés politikai rendezés reális alapjának tekintenek. Meg vannak győződve, Véget ért az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának ülése. Az egyiptomi, a líbiai és a szíriai elnök ezúttal is behatóan foglalkozott a közel-keleti válság legfrissebb politikai és katonai fejle menyeivel, különös tekintettel a libanoni és a szíriai területek ellen intézett izraeli terrortámadásokra- Az >4 Ah ram értesülése szerint az elnöki tanács zárt Ülésein fontos titkos határozatokat fogadott el, kidolgozva a következő időszak átfogó, stratégiáját, az arab és a nemzetközi fejlemények tükrében szükségesnek ítélt intézkedéseket és kezdeményezéseket. , A félhivatalos kairói lap a titkos határozatokat illetően sejtetni engedi, hagy az arab állam- szövetség reagálni készül a közel-keleti térségben bekövetkezett legutóbbi fejleményekre. Séták Párizsban (3.) Impressziók hogy az indokínai helyzetet csak az összes külföldi csapatoknak a térségből való visszavonása, valamint Vietnam népei elidegeníthetetlen jogainak a tiszteletben tartása alapján lehet megoldani, amely szerint jövőjüket mindén külföldi beavatkozástól függetlenül legyenek képesek eldönteni. A két fél méfy aggodalmát fejezte ki az elhúzódó közel- keleti Válság miatt. Hangsúlyozták, hogy a térség tartós békéjét az DNSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-1 határozatának maradéktalan végrehajtása segítheti helyreállítani. A két fél követelte a fegyverkezési hajsza 'megszüntetését és a nukleáris és hagyományos fegyverfajtákra egyaránt kiterjedő és szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés megvalósítását. Ezzel kapcsolatban üdvözölték azt a javaslatot, hogy leszerelési világértekezletet hívjanak össze valamennyi ország részvételével. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és India miniszterelnöke egyértelműen elítélték az imperializmust, a neokolo- nializmust és a faji megkülönböztetés politikáját. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a gyarmatosítás minden »maradványát gyorsan felszámolják és az Egyesült Nemzeteknek a gyarmati országok és népek függetlenségére vonatkozó határozatait maradéktalanul végrehajtsák. Mindkét fél egyetértett a két ország közötti különböző szintű látogatások cseréjének fontosságában és abban, hogy az Indiai Köztársaság miniszterelnökének és küldöttségének magyarországi látogatása hozzájárult a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság . közötti megértés és együttműködés még szorosabbá tételéhez. Az Indiai Köztársaság miniszterelnöke köszönetét fejezte ki azért a vendégszeretetért, amelyben őt és küldöttségének tagjait magyar- országi tartózkodásuk alatt részesítették és meghívást adott át Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, hogy kölcsönösen megfelelő időpontban látogasson el Indiába. A rpagyar kormány elnöke a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Rodin Gondolkodója, bronzba merevedve a művész múzeumának kertjében ül. Vajon mi jár az eszében? Alkotója, aki oly igazi párizsi módon emelt nem egy emléket a szerelemnek, szépségnek? Gondolkodik, hogy vajon miért van egyemeletpyi távolságban a Csók? Az angyal bukása? A néző, látogató bódultán jár a műremekek között, amelyek súlyos márványba faragott, elröppenni látszóan könnyed csodák. És franciák, és párizsiak. A szépség és a művészet világában Rodin jó vezető. Hasonló az impresszionista festőkhöz, akiknek képeit egy múzeum tárja a nézők elé. A heyerőn fekvő Olympia, Gaugin tahiti asszonyai, Tolouse-Lautrec kánkán- táncosai... Monet és Manet képei, a hangulat, a pillanatnyi benyomáé ihlette szín, fény, árny ötvözetei, Van Gogh szomorú, másutt vakítóan vidám sárga képei. Aztán egy méltóságteljes látogatás a Louvre monumentális épületében. Fra Angelico szentje után Rubens buja asszonyai, Delacroix forradalmi festménye közelében az örök asszony: Gio- conda, a Mona Lisa. A korábbi hangulatok után a tökéletességre törő művészek lenyűgöző tudása, itt minden más, csak egy közös, a végtelen szépség, a harmónia, az örök emberi vágyak mesteri kifejezése. De milyen pillanat kérdése, hogy az ember hirtelen egy más világba zuhanjon. A Vögézek terén, az UNESCO előtti parkban, kis ligetekben modern szobrászok művei. A drótból sodort akt, amint kézen-Iábon függ a felemáskorláton; a golyóscsapágyon majommagzat pörög ; ruhafogasból hegesztett alak (?), aztán egy őrbódé, belőle kinyúló vaskarmokkal. És új, eleddig ismeretlen, s talán így is maradó nevek, kontrasztjai annak a szépnek és hangulatnak, amit eddig ígért és adott ez a város. A kis étterem faláról fa- fafagvány: Marilyn Monroe csücsöri szája, Camus szeme, Bardot ajka néz ránk. Ez lenne a modern szépség? És hogy a kiállítások teljesek legyenek: az élő szobrok, akik mosolyognak, a mesterség mosolyával, a testek, amelyek bár szépek, de üzlet tárgyai, és oly messze esnek már Rodintől, Olym- piától, Giocondától és talán még hidegebbek, mint a drótfonatú akt. Kis mellékutcákon, boulevard-ok sarkán, mulatónagyedek garniszállói előtt állnak, délutántól a késő éjszakáig. Ettől lenne a szerelem városa Párizs? Nem. Van, a párizsi megbocsátóan tudomásul veszi és ezen sem csodálkozik, mint ahogy semmin nem akad fenn. Aztán az egyik utcán szembetalálkozunk Villon nevével, aki csodás balladákban énekelte meg a párizsi szerelmet. Azután az Opera környékén egy épület: itt lakott a ka- méliás hölgy, aki párizsi volt és tudott híven szeretni. Igen ez más — az igazi francia szerelem nem az utcasarki lányok világa. De tovább ebben a múzeumvárosban. A Bonaparte utcán királyi bútorokat kínál a régiségkereskedő, Lajos asztalát és egy heverőt, melyen talán Madame Reca- mier pihent. Aztán egy levél, melyet a pedáns, de szellemes Sevjgné asszony írt. És a Szajna partján a bukinis- ták könyvorgiája, és a Montparnasse-on Rodin Balzacról készült monumentális alkotása. Igen, az ember el sem tudja képzelni, hogy másutt is lakhatott volna az öreg Goriot, mint ezen a tájon és óhatatlanul a padlásszobák felé fordul szem, melyeket szemérmesen fednek a zsaluk. La Tour képei egy' tárlaton a fény és árny játékát ígérik. Klasszikus technikával festetten. De milyen más fényi és árny ez, mint a Pi- galle környéki, ahol a Mou- * lin Rouge malomkerekének lámpái diktálják az iramot, és olcsó szexüzemek hivalkodó színei csalogatnak. Mindez nappal sivár, üres, ilyenkor itt nem állnak a turistabuszok, a Montmartre alján megáll az élet, és csak egy vakít fehéren, nappal is, éppúgy, mint kivilágítva: a Sacré Coéur, a Szent Szív székesegyháza- Lent a „rossz lányok” Utcái, fent kispap sped i az alamizsnát a templomba látogatóktól. Aztán innen is tovább, újabb múzeumok csalogatnak. Tengerészeti, embertani, várostörténeti. Itt Napóleon bárkája! Ott a haidan- élt tudós koponyája! Tessék, látnivalót kínál templom és bérház. Innen Zola Nuncin- gen bárója indult kocsikázni a Bois felé! Itt Maillol, a szobrász alkotott. Már-már sok ebből, a szemet és agyat pihentetni, jobb az utcán járó párizsit figyelni. Nem csodálja, ha nézik. Tűri, hogy fényképezzék, kijavítja a hibásan fogalmazott mondatot, mindent eltűr, ami szellemes, büszke Párizsra, udvarias. A levegőben ott lebeg a Chanell 19 izgató illata, a szépen gondozott szemek cinkosan villannak, de csak épp annyira, hogy egy pillanat örömét adják. A metrón egyikük rózsafüzért morzsol, a hosszú néger fiú újságot olvas, az anya heves szóval regulázza gyerekét. Ezerfélék, ők ihlették Rodint, ők adtak ecsetet Degas kezébe, kényszerítették írásra Maupassan-t. Igen, ők a párizsiak, az élő modellek, a szerelmes asszonyok, a dolgos férfiak, a város szellemében felolvadt emberek, akik ha tudják, ha nem, példái voltak annak, ami ebben a városban szép született. őket figyelve válik személyes ismerőssé Manet naper- nyős lánya. Rodin munkásalakja, a márványba megörökölt bukott angyal, a forradalom nőalakja, Navarrai Henrik király, akinek lezseren megért Párizs egy misét... És már nem is tudom: vajon mi az igazabb múzeum? A párizsi utca, vagy az a sok szép terem, melyben megmintázott valóságát őrzik? Bürget Lajos Hatvani Dániel: &Í000 megfontolt szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY 40. Dr. Kalmár Éva kérdése a vádlotthoz: — Eltervezték-e pontosan, hogy mivel kötözik meg a sofőrt? — Pontosan ne... De feltételeztük, hogy minden Volán-kocsiban akad valamilyen kötözésre alkalmas anyag. (Mint ahogyan abban a taxiban is volt: a vontatókötél.) Ugyanilyen célzatú a kérdés a karateütésre és a bicskára vonatkozó kérdés is. De a bíró is rákapaszkodik a felfejtendő kérdésfonálra: — Ha önnek számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy a sofőr a két első ülés között hátracsúszik, nyilván életre-halálra ment a tusa, Ez esetben nem gondolt arra, hogy menekül, mielőtt, a fogása életveszélyessé válik? — Egyrészt bíztam ahban, hogy még tudom alkalmazni a szabály- szerű fogást. Másrészt a pénz lebegett előttem- És a szabályos fogás nem lett volna halálos? — De igen... öt-hat perc elteltével, amikor a? elszorított vér megalszik. Néhány nap múlva a kihallgatott orvosszakértő így nyilatkozik: tíz másodperces zavartalan szorítás már elégendő az elernyedéshez. Három perc pedig a halál beálltához. Másrészt a szakértő — Berta János halálának konkrét körülményeit illetően — bebizonyítja azt is, hogy amennyiben nem a fojtogatás vezet el a véghez, azt pár óra múlva a Horváth Zoltán rugdosásai által okozott sérülések idézték volna elő. % Zoli tétova motyogását a tőle három méterre ülő bíró is alig hallja. — Ugye, ott az izsáki parkban élén- kebb volt a beszéde? — szegezi neki a bíró a kérdést. .. Aztán a csavargások... Az ülnöknő ezt kérdi: — Miért volt kellemesebb a városban összevissza csatangolni, hidegben és esőben, mint a tanteremben vagy p munkahelyen tartózkodni, kulturált körülmények között? Válasz — legalábbis a tárgyalóteremben — erre sincs... És a szöktetési szándék... A bíró: — Tételezzük fel, hogy a sofőr nem hal meg. Hogyan mennek emberek közé félholtra vert emberrel? — A vádlott hallgat. Zuhognak tovább a kérdések: — Ha fenyegetései igazából nem hatottak a lányra, akkor hogyan képzelte, hogy követni fogja ő is, meg az anyja is? — A vádlott: — A nagymama halálának az ürügyével. — De hát az kiderül! — Fenyegetem a bandával... — De ha egyszer nincs ilyen banda! És ebbe már a társa sincs beavatva! — Erre már nem volt tervem. A bíró, Aranka édesanyjához: — Tehát tudott arról, hogy lányát a fiú a bandával fenyegeti. Ez "nem nyugtalanította önt? Mert baj, ha tényleg van banda, de az is, ha nincs, mert az utóbbi esetben legalábbis szellemi zavarról van szó... — Az asszonyt nem nyugtalanította. — Nem vette komolyan? — De igen... Annyiban, hogy a lányomnak elhittem. Azt, hogy ő igazat mond. A bíró, Zoli édesapjához: — Ki ellenŐHzte a fiú tanulását? — Kaptunk meghívókat szülői értekezletre. — Nem tudta, hogy mi van a fia fejében? — Erről soha nem beszélt. Horváth János az ítélet- hozatal előtt, az utolsó szó jogán — ez, fiatalkorúak esetében a törvényes képviselőt is megilleti arra kéri a bíróságot, ne szabjon ki túl szigorú büntetést, mert Zoli odahaza jól viselkedett, otthon rendes fiú volt. Aranka — nemcsak mint bakfis, de mint nő is lenyűgöző jelenség — a kihallgatáskor ezt mondja: Zoli gyakran hangoztatta, hogy amit eltervez, az úgy is történik. — Nyilvánvaló, hogy egyre csökkenő esélyeit a lánynál ily módon próbálta ellensúlyozni. Ehhez a következtetéshez szorosan tapad az ügyvéd, dr. Endrényi Tibor kérdésére adott válasz: — Szerettem Zolit, de ez nem volt az igazi, jobban is lehet valakit szeretni. Lélekjelenlét, hidegvér, fellépés, magabiztosság, tökéletes színjátszás több mint 12 órán át, étien, szomjan és alvás nélkül — mint a cselekmény lebonyolításának jellemzői. Milyen energiák robbantak az általuk elkövetett szörnyű tettben ? A mindkettőjükre kiszabot 15 év szabadságvesztésbüntetés erre nem ad választ. Az ítélethirdetés után a Rákóczi útra kitóduló embertömegben is tovább forrong a kérdés. Felnőttekben, szülőkben, ismerősökben, s a csak a borzalmak szenzációja iránt érdeklődőkben is. És azokban a fiatalokban is, akik szótlanul ballagnak vissza az iskola padjaihoz, s még véletlenül sem pillantanak a taxiállomás felé. öda, ahol a fűvarra várakozó kocsik közé Berta János már soha többé nem sorol be. YÍGE Véget ért az arab csúcs
