Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
fisra fSrtftís 2ä! 3. olStA Törvényjavaslat a bíróságokról írta: dr. Szilbereky lend igazságiigyminiszter-belyettes A diákotthoni alap számlája 440-98005 Egymillió-hatszázezer forintot ajánlottak fel eddig a tanyai diákotthonok építésére Beszélgetés Gyúró Imrével, a megyei tanács elnökhelyettesével a társadalmi összefogásról az allamélet és a SZOCIALISTA DEMOKRATIZMUS továbbfejlesztése társadalmi fejlődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igazságszolgáltatás, a bírói munka az állam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, így érthető, hogy tökéletesítése az egész társadalom, minden állampolgár számára lényeges. A bírósági szervezeti törvény jelentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvetlenül az alkotmány módosítása után az elsők között fogja megvitatni a bíróságokról szóló új törvényjavaslatot. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még számos olyan fórum működik, amely jogviták eldöntésével foglalkozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazodik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. vállalatok—termelőszövetkezetek vitája, munkaügyi kérdések, stb.). Ezen a most megalkotásra kerülő törvény változtatni fog, mivel jelentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egységének irányába. Alapelve, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervek, vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tagsággal összefüggő vitákban a jövőben a bíróságok döntenek és ilyen ügyéket csak magas szintű jogszabályok utalhatnak más, a bíróságokon kívül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy birtokháborítási ügyben. Máskor a szakszerűség kívánja meg, hogy az állam- igazgatási szervek foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel, például bányakárok, vadkárok esetén. Fontos az, hogy végső soron még az ilyen esetekben is biztosítja a bírói utat, ha a döntés az állampolgárok alapvető jogaira is kihat. A DOLGOZÓ, A MUNK AVÁLLALÓ ÉS A MUNKÁLTATÓ között a munkaviSzapolyainak további ütközetre kellett volna kényszerítenie a Várad környékén még szervezett kereszteseket, akikhez Mészáros Lőrinc is csatlakozott seregtöredékével. Ám az erdélyi vajda mihelyt győzött, első dolga volt személyes hasznára gondolni. Temesvár alól sietett megszállni Hohenzol- lern György birtokait, Lippa, Sólymos és a többi erőd kellett neki. Útközben, szinte csak mellékesen 500 darab harácsolt ökröt küldött Erdélybe azzal az indokkal, hogy szüksége van élelemre a gyulafehérvári várőrségnek. Arról azonban gondoskodott, hogy Erdélyben az utolsó szálig kiirtassa a kereszteseket. Alvezérei, Drág- ffy János és Bánffv János Kolozsvár mellett ütköztek meg a nem nagy létszámú, de annál elszántabb jobbágycsapatokkal. Az elfogottakon itt is rettenetes bosszút álltak. A Kolozsvár főterén megrendezett tömeges autodaféről ezt jegyezte fel a krónikás: „Fehér hamut adtak a csontos tagok... A hulláknak többi részét — borzalmas látvány! — félig égett rudakra akasztva, a meleg légen szárítgat- ják.” Temesvár után a legszívósabb. vérveszteségben a legsúlyosabb harcok mégis a Duna—Tisza közén zajlottak le. szonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták eldöntése is érthetően került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmében, elősegíti a kötelezettségek teljesítését, a munkafegyelem, a jó munkahelyi légkör kialakulását. Az új törvény szerint az érdekösz- szeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körültekintést és a törvényesség maradéktalan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme megkívánja, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatait ezentúl a bíróság vizsgálja felül. Ezért az új javaslat megszünteti a területi munkaügyi döntőbizottságokat és helyettük a fővárosban és a megyeszékhelyeken felállítja a munkaügyi bíróságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munkások, alkalmazottak és a szövetkezeti tagok munkaügyi vitáit végső soron a bíróság dönthesse el. Rendezi az új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését is megszüntetve ezzel azt a párhuzamosságot, ámely jelenleg a gazdálkodó szervek jogvitáinak intézésében a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. Az új rendezés alapján a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét ugyancsak a bíróságok veszik át, így egy helyütt összpontosulnak az ügyek és az azok elbírálásából hasznosítható gazdasági tapasztalatok is. A törvényjavaslat központi témája a bírák munkaviszonyának a rendezése is, ezen- belül pedig elsősorban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkotmány is rögzített, megvalósítására azonban eddig nem került sor. A törvényjavaslat tehát megszünteti az átmeneti megoldásként fennmaradt bírói kinevezéses rendszert és a bírák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásukba. a hivatásos bíró MEG VÁLASZTÁSÁT a törvényjavaslat a NépköztársaBács és Bodrog vármegyékben Pogány Benedek és Barabás pap állt a keresztesek élén. Először a Hájszentlőrin- cen védekező Barabás papnak kellett szembenéznie a biztos pusztulást ígérő túlerővel. Felgyújtották a várat, védőit legyilkolták. Barabás papot égő ruhában dobták mélybe a vártoronyból. Pogány Benedek még mindig ostrommal szorongatta a Bács várába menekült Fran- gepán György kalocsai érseket, aki sok nemessel együtt itt vészelte át a forradalmi eseményeket. Az igen erős Bács várát csaknem olyan $ok keresztes ostromolta, mint korábban Temesvárt. Az ellenük induló nemesek a lehető legnagyobb katonai fölényt összpontosították. Északról Bornemissza János közeledett a gubacsi csatában győztes seregével. Délről a végvári kapitányok indultak meg. Kelet felől az a Bánffv Jakab érkezett, aki Szapolyai parancsára a temesvári csatából menekülő kereszteseket ság Elnöki Tanácsának a hatáskörébe utalja. Ilyen magas színtű testület kijelölése a bírák választására nemcsak a független bíráskodás egyik garanciája, hanem annak is a befejezésre juttatása, hogy a bírák hazánkban kiemelkedően fontos munkát végeznek. A bírói függetlenség biztosítéka a javaslatnait az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvényjavaslatban meghatározott módon lehet megfosztani, illetve büntető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből következik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávetve, tehát konkrét ügyek elbírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kaphat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint iránymutatásokat a fellebbezések, a törvényességi óvások elbírálása során. A törvényjavaslat szerint az igazságügy-miniszter biztosítja a bíróságok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Az igazságügyminiszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ő nevezi ki a bírósági vezetőket. Fontos feladata, hogy hasznosítsa, azokat a társadalmi, jogpolitikai, gazdasági tapasztalatokat, amelyeket a bíróságok ítélkezésének elemzése során szerez. MA A PARLAMENT ÁLTÁL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ új bírósági törvény elvei alapján folyik a büntető- és a polgári eljárásokat szabályozó törvények felülvizsgálata is. Az itt várható módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be az állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és az eljárási megoldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működése egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még hatékonyabban tudja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogait, a szocialista törvényességet. irtotta az ország déli síkságain a Temesköztől a Dunáig. Pogány Benedekék megkísérelték, hogy visszavonuljanak Apáti, a mai Apatin felé, de csatára kényszerültek és elvéreztek. Több, mint 30 ezer ember esett el ebben az ütközetben: „egyik testről a másikra léphettél volna'’ — írta a holtak tömegéről a krónikás. Irtózatos vérfürdővel végződött a parasztháború utolsó nagy csatája is, amely Várad környékén zajlott le. Mészáros Lőrinc kaszásai és Tömöri Pál lovasai állottak egymással szemben. Csak azért esett el 3000 jobbágy, mert nem voltak többen. A szó szoros értelmében harcoltak az utolsó csepp vérükig, Itt lelte halálát Mészáros Lőrinc ceglédi plébános. Tetemét nem találták meg, összeolvadt a csatatéri hekatom- bával. Teljessé vált a nemesi osztály diadala. Amikor 1514. szeptember 20-án nyílt kihallgatáson jelentkezett a kiFél éve, hogy a megyei párt-, tanácsi társadalmi és tömegszervezetek — a Hazafias Népfront nagvkállói bizottságának kezdeményezését támogatva — felhívással fordultak a szabolcsi üzemekhez, intézményekhez, a kommunistákhoz, a munkás-, paraszt-, értelmiségi, alkalmazotti kollektívákhoz és egyénekhez, hogy kétezer tanyán élő gyermek érdekében közös összefogással teremtsük meg a hátrányos helyzetben lévő gyermekek általános iskolai kollégiumban való elhelyezését. Eddig 1200 tanyai és külterületi gyermeknek nyílt lehetősége a kollégiumi elhelyezésre, a nagyobb tanulmányi előmenetelt segítő szakosított oktatásra. A jelenlegi ötéves tervben központi beruházásból 13 millió forintot költenek megyénkben tanyai kollégium építésére. Ennek a folyamatnak a meggyorsítására hozták létre a társadalmi alapítványt. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást a társadalmi összefogás eddigi eredményeiről és a további feladatokról. Megmozdult a megye — A héten tartott megbeszélést a társadalmi alapítványt kibocsájtó társadalmi bizottság — kezdte a beszélgetést Gyúró Imre. — összegezte a bizottság a féléves tapasztalatokat és megbeszélte a társadalmi mozgalom meggyorsítását segítő tennivalókat is. Megállapíthatjuk, hogy a tanyai diákotthon építési társadalmi akció kedvező visszhangra talált megyénkben. . , ^ Elmondhatjuk, hogy megmozdult az egész megye társadalma a nemes cél megvalósítása érdekében. Szemléltetően mutatja ezt az a tény, hogy eddig 186 felajánlás érkezett a megye minden tájáról. 1,6 millió forintot tesz ki a tanyai kollégiumok építésére felajánlott pénzek, társadalmi munkák értéke. A megye számos üzemében szerveztek kommunista szombatokat, vasárnapokat, a munkások, műszakiak százai vettek részt a társadalmi munkában, melynek értékét több üzem, vállalat már el is juttatta a társadalmi alapítvány számlájára. így a dohánygyár 33 ezer, a konzervgyár 80 ezer, a mezőgazrálynál Miksa német császár követe, már gratulálhatott a jobbágyfelkelés leveréséhez. Ezzel figyelmeztette a győzelemittas nemességet is, hogy Miksa császár eltökélte magát Ulászló megvédésére. A parasztokat halomra gyilkolhatták, de a királyhoz, meg a hercegérsekhez nem szabad nyúlniok. A győzők ugyanis jelét adták, hogy diadalmámorukban képesek lennének felforgatni Ulászló országlását és Bakócz Tamást is szívesen kardélre hánynák. Ennek megakadályozására már az országban voltak a válogatott külföldi seregek, köztük 12 ezer cseh-morva ragyogóan fölszerelt, mindenre elszánt lovas. így hát maradt áldozatnak megint a védtelen jobbágyság. Rajta tombolta ki dühét a nemesség rákosi országgyűlése Az október 18- tól november 19-ig tartó tanácskozás hetvenegy cikkelyből álló törvényt szavazott meg, s ebből hatvankettő a jobbágyok elleni bosszút kori as ági termékeket értékesítő vállalat 60 ezer, a Kemecsei Állami Gazdaság 28 ezer, a Nyírmadai Állami Gazdaság 31 ezer, a Nagykállói ÁFÉSZ 23 ezer forintot fizetett be az erre a célra nyitott számlára, melynek elnevezése: Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács OTP fejlesztési alap elosztási betétszáma, Nyíregyháza. 440—98005. Alap az induláshoz — A társadalmi összefogás méreteire jellemző — folytatta a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a 186 felajánló között negyven ipari üzem, negyven tsz, állami gazdaság és értékesítő szövetkezet, harminc kereskedelmi, 54 művelődési, 14 egészségügyi és nyolc építőipari kollektíva szerepel. Külön örvendetes, hogy a társadalmi munkák és a pénzösszegek aránya igen kedvező. A felajánlások mintegy kétharmada pénzbeli támogatás, amely lehetővé teszi a tanyai kollégium építéséhez szükséges anyagok beszerzését, a munkák elindítását. A támogatás egyhar- mada társadalmi munka, ebben találunk tervezési munkát, szakipari, belső szerelési, építőipari tevékenységet, amelyek szintén nélkülözhetetlenek a lehető leggazdaságosabb és legrövidebb időn belüli építkezés lebonyolításához. — A fél év alatt a megye üzemei, vállalatai, intézményei, a megye társadalma be- bizonyítota, hogy kész áldozatot hozni, nem sajnálja szabad idejének egy részét a nemes cél érdekébéfí 'eltölteni. A társadalmi akciót fogadó szemléletre jellemző, hogy a párt- és a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek igyekeztek a kollektíva közös ügyévé tenni a mozgalmat. Köztudott, hogy a megye ütemei, vállalatai milyen jélentős anyagi hozzájárulással segítették és segítik az óvodaépítési program meggyorsítását, Külön köszönet illeti őket azért, hogy a tanyai diákotthonok építésének ügyét, is ugyanilyen buzgalommal és megértéssel fogadták. Nagyon helyesen a legtöbb helyen nem a viszonylag könnyebb megoldást választották, hogy az üzemi, vállalati alapok egy részét átutalják a kollégidifikálta. Werbőczy István ítélőmester szigorával igazán elégedettek lehettek a tajtékzó urak. A legenyhébb rendelkezés is megjegyzi hogy voltaképpen az egész parasztságot el kellene törölni. De nagy kegyesen megelégedtek annyival, hogy az ösz- szes jobbágy helyett a felkelők kapitányait, tizedeseit, az érintett nemesek által megnevezett jobbágyokat volt kötelező kegyelem nélkül és mindenütt kiirtani. A válogatott jogi brutalitások között szerepelt, hogy a paraszt „elveszítvén egy helyről más helyre szabadon való költözésének jogát, földesurának kizárólagos és örökös szolgája legyen". A király pedig örült, hogy kedveskedhet a nemességnek e szörnyű törvények aláírásával. És mi lett az országból? Hamarosan elfoglalta a török Nándorfehérvárt, tizenkét évvel később bekövetkezett az egyik legtragikusabb nemzeti katasztrófa. Mohács. Nyitva állt az út Budára, ahol nem volt többé független magyar király. Négyszáz esztendőre hódító hatalmak megalázottja lett a magyar nép, négyszáz esztendőre hódító hatalmak provinciája lett Magyarország. Gerencsér Miklós VÉGE umépítési számlára, hanem a dolgozók százainak, ezreinek részvételével, társadalmi munkájával igyekeznek hozzájárulni az építés sikeréhez, személyesen is érdekeltté tenni a dolgozókat. Nem elaprózni, az erőket — Eddig a felajánlott t millió 640 ezer forintból 731 ezer forintot fizettek be az üzemek. vállalatok, intézmények, egyének az alapítvány számlájára. Ez és a megfelelő időben igényűé vehető társadalmi munka már lehetővé teszi, hogy a társadalmi bizottság lépéseket tegyen az építendő kollégium helyének kijelölésére, a tervezési, kivitelezési munkák előkészítésére, meghatározzák annak befogadóképességét is. — A társadalmi mozgalom továBBi tennivalóival is foglalkozott a bizottság. Az eddigieknél szervezettebbé, hatékonyabbá teszik a mozgalmat. Jobban összehangolják a különböző vitaiatok együttműködését egy-egy társadalmi munka során, amikor a társvállalatok is jól közreműködhetnek. Mint például az AKÖV a munkásak szállításában egy-egy kommunista szombaton, vasárnapon. Arra törekszik a társadalmi összefogást irányító bizottság. hogy zökkenők nélkül bonyölítsák le a társadalmi műszakokat, s az kevésbé érintse a dolgozók szabad idejét, ne aprózzák el, lehetőleg az üzem, vállalat kollektívája egyidőben tegyen eleget a vállalt, kötelezettségének. Kezdés: 73 őszén — A bizottság úgy látja, a mozgalom eddigi eredményei és a közelmúltban tett intézkedések során megteremtődik az anyagi lehetősége egy tanyai kollégium megépítésének. Ügy tervezik, hogy a szabolcsi társadalom segítőkészségét meg inkább igénybe véve, a társadalmi akciót irányító bizottság tevékeny közreműködésével a jövő év nyarán megérik a feltétele, hogy a társadalmi akció mérlegét megvonják, s 73 őszén — amennyiben a pénzügyi és egyéb feltételek adva lesznek, megkezdődhet a közös összefogással létesülő kollégium építése. A szakemberek véleményét kikérve a leggazdaságosabb, legol- • esőbb építési módot, egyben a legoptimálisabb kivitelezési időt igyekeznek megvalósítani. A megyei tanács elnökhelyettese végül elismerését és köszönetét fejezte ki a nemes összefogásban részt vevő és azért áldozatokat hozó üzemek, vállalatok, intézmények, gazdasági egységek, szervek, kollektívák és egyének anyagi és erkölcsi támogatásáért. Egyben kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a megye társadalma a hátralévő időszakban is legjobb igyekezete .szerint mindent megtesz, hogy a leghátrányosabb helyzetben élő és tanuló szabolcsi gyermekek minél előbb felzárkózhassanak a jobb körülmények között lévőkhöz, s a gyors cselekvés, az ösz- szefogás sok tehetséges gyermek útjának egy enge téséhez fog hozzájárulni. 12. Mohács küszöbén tíSÜrr-MAGYAÍlÖttóZA«
