Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
I. ofaal KELOT-MAíS^ARCiRiSiÁÖ Í972. JŰnhis S3. Korunk mezőgazdasága M eggytcrmesiíésiink gondjai Növények és járások A cseresznye- és meggytermés még jó termő években sem képes kielégíteni a belföldi és az exportigényeket. Ennek két legfőbb oka, hogy a legfontosabb értékes meggyfajtánk, a Pándy- meggy rosszul termékenyül és szedésük nagyon munka- igényes. A Pándy (Spanyol üveg) meggy terméketlensége abból adódik, hogy önmeddő, tehát saját virágporától nem termékenyül és ez a kedvezőtlen tulajdonsága a vizsgálatok szerint valamennyi tájtípusnál is megvan. Más meggyfajták és a cseresznyék virágpora is csak akkor képes megtermékenyíteni a Pándy-meggy virágait, ha a fő- vagy az utóvirágzási idejük egybeesik a Pándy-meggy virág- zási idejének kezdetével, mert a virágzás kezdeti szakaszában, rendszerint mindössze egy-két napig fogékony a bibe. Akkor hosz- szabb csak egy-két napnál ez az időszak, ha nem magasabb a hőmérséklet 16-20 C°-nál és csapadék- mentes, szélcsendes az idő a meggyfák virágba borulásakor. Ilyen időben röpködhetnek zavartalanul a méhek is, amelyek áthordják a Pándy-meggyfákra az (egyéb meggy- és cseresznyefákról a virágport. Elvitte a köd... Az ettől eltérő időjárás mindenképpen kedvezőtlen. Ha melegebb van, gyorsan kivirágoznak a fák, az egyes virágok rövidebb ideig nyílnak, ezért a méheknek kevés idő áll rendelkezésre a megporzáshoz, ezenkívül élettanilag is kedvezőtlen a magas hőmérséklet; csak kevés virágpor képződik ilyenkor. Ha viszont csapadékos, hűvös, szeles az idő virágzáskor, az eső kimoshatja a virágport, a magkezdemények károsodhatnak a túl alacsony hőmérséklettől, a méhek is kevesebbet mozognak és ugyanakkor a meggy legveszélyesebb gombabetegsége, a _mo- nilia számára kedvező a magas páratartalom, mert még egyetlen ködös reggel Is megfertőzheti a meggyvirágok zömét, amitől a virágok lehullanak. Erre szokták mondani, hog> „elvitte a köd a meggy termést”. ^ Mee,%y és cseresznye Mivel az időjárást ma még alig befolyásolhatjuk, a kutatók olyan meggy- és cseresznyefajtákat igyekeznek kiválasztani, amelyek jól termékenyítik a Pándy- meggy et. Ezek megfelelő arányú telepítésével elősegíthető a jobb termékenyülés, tehát az eddiginél akár két-háromszorta is nagyobb terméseredmények elérése. A különböző kísérletek megerősítették azt a korábbi tapasztalatot, hogy a Cigány- és a Vörös- (körösi) meggy jól termékenyíti a Pándy-meggyet. Különösen jó lesz a termékenyülés, ha vegyesen, soron belül, vagy soronként váltakozva telepítik a Pándy-meggyet a porzófajtákkal, mert ekkor kerülnek legközelebb egymáshoz. Minél többet telepítenek a porzófajtákból, annál jobb a termékenyülés, de természetesen ugyanakkor kevesebb Pándy-meggy- fa ültethető azonos körülmények között egységnyi területre. Viszont a porzófajták is nagyon jól értékesíthető termést adnak, ha az önmagában ugyancsak rosz- szul termékenyülő Germes- dorfi cseresznyét és a He- delfingeni óriást, vagy a Szomolyai cseresznyét, ezenkívül a közelmúltban elismert, kiváló konzervipari nyersanyagnak számító C—125-ös Cigánymeggyet telepítik porzófajtaként. Előtérben a gépesítés Eddig hiányoztak az olyan meggyfajták, amelyek jó minőségű gyümölcsöt nevelnek és ugyanakkor nagy terméshozamokra képesek. Ma már azonban több olyan meggyfajta is van, amelyek gyümölcsének minősége nem 1 marad el a Pándy- meggytől és megfelelő kezelés mellett rendszeresen bőven teremnek. Ezeknek a megfelelő mértékű elterjesztésével ugyancsak elősegíthető a meggyhiány leküzdése. A szedés munkaerőigénye is csökkenthető ma már különböző eljárásokkal. A nyers fogyasztásra kerülő és ezért kézi szedést kívánó meggy szedésének munkaerőigénye legnagyobb mértékben úgy csökkenthető, hogy bokor, termőíves fákat, vagy sövényeket nevelnek, mivel ezekről a termés legnagyobb része földön állva leszedhető. A magas, hagyományos koronaformájúra nevelt meggyfáknál pedig korszerű szedőeszközökkel, a létrát helyettesítő szedőemelvényekkel könnyíthető és gyorsítható meg a szedés. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak most kellett elküldeni a tavaszi vetési munkák zárójelentését. Mint kitűnt, alig valamivel az aratás megkezdése előtt fejeződött be bizonyos zöldségek és a dohány palántázása. Van ahol még vetettek borsót, amikor egy szomszéd táblában már aratták. Tavaszi növényeink területének összefoglalója érdekes adatokat tartalmaz a vetés- szerkezet átalakulásáról Szabolcsban. Tavaszi búzát már évek óta nem vetünk, nem érdemes, nem volna ideje beérni, kevés lenne a hozama. Annál több árpát: 2112 hektárt. Ebből a megye' déli része részesedik jobban: egyedül a nyíregyházi járásban 1471 hektár tavaszi árpa van. A másik tavaszi kalászos, a zab inkább megyénk északi részére jellemző, az összesen 1988 hektárból a fehérgyarmati járásban vétettek el 673-at. A tavaszi zöldtakarmány- telepítések és felülvetések örvendetesen nőttek. Üjlu- cerna 3918 hektáron van, abból is a nyíregyházi járás vezet 1514-gyel. Új vörösheréből viszont, amiből 9888 hektárt (!) telepítettek, a mátészalkai járás vezet 2802-vel. Utána legtöbb a vásárosnaményi és a környéki beregi tájon: 1841. Az ipari növények közül nagyon előretört a cukorrépa. Már 5750 hektár van belőle, ebből is legtöbb a nyíregyházi járásban. Az összes cukorrépa négy százalékkal több, mint amennyit a nagyüzemek terveztek, de még így is 300 hektárral kevesebb annál, mint amennyit a Szerencsi Cukorgyár szeretett volna elérni. Minden évben fontos feladat a mezőgazdasági termények tűzvédelmének hatékony megszervezése, az ara- tás-cséplés időszakában különösen komoly veszélyt jelent a beérett gabonára a mozdonyból, vagy traktorból kipattanó szikra, az arató-cséplő gépek műszaki hibája, a szálas takarmányok szállításánál a technológiai szabályok megszegése, a felelőtlenül vézett tarlóégetés, nyílt láng használata, valamint a dohányzás. Régi szabály, hogy a kalászosok aratását a vasútvonalakhoz, a veszélyeztetett területhez közel eső részen kezdjék. Ezeken a helyeken ajánlatos a gabonát már viaszérett állapotban learatni 40—60 méter mélységben, a vasútvonal és az összehorA napraforgó-terület állandóan nő, idén is. Már összesen 18 038 hektár van belőle. Legtöbb a mátészalkai járásban: 4452. Utána következik a fehérgyarmati: 3810-zel. Még a kis nagykállói járás 1240 hektárja is jelentős terület a járás egészéhez képest. Dohány: összesen 6908. Ebből a nagykállói járásban 1871, a nyíregyháziban 1711 és a nyírbátoriban 1400. Burgonyából a megyében : 24 484 hektár. Ebből egyedül a kisvárdai járásé 5990. Kétségtelen, hogy Szabolcs fő tavaszi növénye a kukorica. Nemes kukoricából 79 928 hektáron került a földbe a mag. Vezet a nyíregyházi járás 24 308, utána a mátészalkai következik 12 693- mal. Nincs kukoricás járás, illetve mind az. Silókukoricát fővetésként 8651 hektáron vetettek. Ebből is a legnagyobb nyíregyházi járás vezet, tehát egyenletesen oszlik el. Kell is, mert hazánkban máris nálunk Szabolcsban esik legtöbb számosállat egy hold szántóföldre és emiatt nagy szükség van rá, hogy magunk termeljük meg a takarmánynak valót számukra. A rizs területe állandóan csökken. Valamikor tízezer hold is volt belőle. Most már csak 329 hektár, ez is csak a fehérgyarmati járás néhány tiszaháti közös gazdaságában. örvendetesen nő a zöldségtermesztési kedv, amit jelez az 1357 hektárra kipalántá- zott paradicsom (nyíregyházi járás 466, kisvárdai 320.) Már hagyma is van, egyelőre 206 hektáron. És igen sok zöldborsó. Már aratják is 2709 hektáron, amiből egyedül a kisvárdai járás 624 hektárral vesz részt. dott termény között — attól 8—10 méter távolságra — az aratással egyidőben legalább négy barázda szélességű és az egész tarlón végighúzódó védőszántást kell végezni. Néhány további fontos tudnivaló: a gabonatáblán nyílt láng használatával járó karbantartási, javítási munka és a gépek üzem- anyag-feltöltése tilos. A szalmaösszehúzást végző erőgép az összehúzott szalmát, kazlat nyolc méternél kisebb távolságra nem közelítheti meg, de nem szabad nyolc méternél közelebb elhelyezni a kazalozó meghajtó erőgépet sem. Az aratással, csépléssel egyidőben jelentkezik a tarlóégetéssel kapcsolatos tűzveszély. Szeles időben, valamint napnyugtától napkeltéig, továbbá, ha az engedélyben előírt feltételeket nem biztosították, tarlót égetni nem szabad. A tarlóégetés helyét, idejét 24 órával előbb be kell jelenteni a községi tanácsnak és az első fokú tűzrendészeti hatóságnak. Tarlót égetni az épülettől, lábon álló kalászos terménytől, rendre vágott boglyától, keresztbe /agy kazalba rakott terméstől, szérűtől 60 méter, erdőtől 100 méter távolságon túl szabad. A tarlót, illetve az egyes szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább nyolc barázda szélességben körül kell szántani. A nagyüzemi gazdaság termelési tecnnológiájánál ma már elengedhetetlen a különböző. szárítóberendezések használata. Ha ezeknél megszegik a technológiai tűzrendészeti előírásokat, igen nagy kárral járó tüzek keletkezhetnek. Viaszéréshez közeledik a gabona, megyénk egyes vidékein már meg is kezdődött az aratás. Ajánlatos, hogy még egyszer mindenütt felülvizsgálják az eddigi intézkedéseket. HIBRIDLUCERNA-NEMESÍTÉS. A Komnolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézetben nagyarányú kutatómunka folyik a hibrid lucerna előállítására: dr. Bojtos Zoltán tudományos osztályvezető irányításával. A tündék szántóföldi kipróbálása 1972-ben kezdődött meg. Képünkön: az intézet munka társai nagy szakértelemmel végzik a keresztelési (MTI foto) A kalászosok tűzvédelméről Védekezés a szőlőperonoszpóra ellen A szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola Bers et De Tonni) a szőlő legveszedelmesebb gombabetegsége. Főleg a leveleket és a fürtöket pusztítja, de megtámadja a növény minden zöld részét. Nedves, meleg időjáráskor május végén már jelentkeznek az első tünetek. A fiatal leveleken sárgászöld, áttetsző, úgynevezett olaj- foltok láthatók. A gomba behatol a levélbe, s ott károsítva egyik sejtet a másik után tönkreteszi, a sejtek színe ennek következtében elhalványul. A levél fonákán az olajfoltok területén fehér penészgyep válik láthatóvá, tehát a szaporodásra érett gombafonál a légzőnyílásokon keresztül bocsátja ki a szabadba a konidiumtartókat (spóratartókat). A konidiumok (spórák) rajzó spórákra darabolódva fertőznek. A penészgyep száraz időben hamar elpusztul, majd az olajfolt is beszárad. Ha kevés olajfolt jelentkezik, a levél ki. heverheti a károsodást. Ha azonban sorozatos a fertőzés, akkor a foltok összeolvadnak, és a levél elszárad. A betegség, ha a virágzás idején esős az időjárás, a legnagyobb kárt a fürtökben okozza. A megtámadott fürtök hervadnak, sárgulnak, vagy megbámulnák és lehullanak. A pe- ronoszpóra a már megkötött fürtökben is nagy kárt okozhat. A kifejlett, zöld bogyók a fertőzés következtében megbámulnák, szürke színűvé válnak, megráncosodnak és lehullanak. A hajtásokon sötét foltok jelzik a peronoszpóra helyét. védekezéstechnológiai ajánlás : A szőlőperonoszpóra elleni védekezés időpontjának pontos megállapításához jó eredménnyel használható az Ist- vánffy—Pálinkás-féle táblázat. Középhő- Lapnangási idő napoabai, Normális időjárásnak mérséklet .................. megfelelő C°-ban levélen fürtön naptári beosztás 10—13 13—18 15—18 május közepéig 14 12—15 12—15 május vége 15 11—13 11—13 június eleje 18 9—11 9—11 június közepe 17 6— 7 11—13 június vége 18—19 5— 6 13—15 július és augusztus hó 20—25 4— 5 14—18 július és augusztus hó A fertőzés csak aukor alakulhat ki, ha 24 óra alatt legalább 5 mm csapadék hullik, vagy bőséges harmat illetve ködképződés van és ennek következtében a levelek felületén — illetve még 18—22 C"-on is — legalább 2—4 órán keresztül vízcsepp található. (A rajzóspórák mozgásához vízre van szükség, mert csak így tudnak a légzőnyílásokon át a növénybe behatolni.) Ha feljegyezzük az adatokat, amelyek alapján a szőlőperonoszpóra lappangási idejét kiszámítjuk, előrejelzési naptárt vezethetünk. A permetezések helyes időpontjának megválasztásán kívül a gondosan végzett munka is hatásos védelmi előfeltétel. Úgy a hátigépes, mint a traktorvontatású növényvédő gépekkel a levelek fonákét — mivel a fertőzés elsősorban ott történik — és a fürtöket is egyaránt gondosan be kell permetezni. Az elnagyolt, elsietett, hanyagul végzett permetezés, vagy porozás a legbiztosabb gombaölő szer hatását is leronthatja. Ha a permetezést eső szakítja félbe, a permetezést meg kell ismételni, mivel az eső a permetlevet lemossa a levelekről. I. ALAPVÉDEKEZÉS: 1. Virágzás utolsó szakasza (május vége — június eleje). 2. Fürtzáródás előtt (július). 3. Szüret előtt 30 nappal. Ezekhez a védekezésekhez: Difolaton 0,1—0,25 %-ban, Ortho—Phaltan 0,25—0,3 %-ban és Buvicid F 0,25—0,3 %-ban használható. Ezek a készítmények a peronoszpórán kívül a szürkepenész ellen is hatásosak. II. KIEGÉSZÍTŐ VÉDEKEZÉS: Csapadékos időjárás esetén az alapvédekezéseken kívül szükség szerint még 4—5 alkalommal kell védekezni az év folyamán. A már említett szereken kívül alkalmazható még az Ant. racol WP 0,2 %-ban, Dithane M—45 0,2 %-ban, a Dithane D— 3. K—50 porozószer 17,5—28 kg/ha, (10—16 kg/kh) dózisban, ez a szer a szőlőorbánc és a szőlői isztharmat ellen is hat, valamint a Miltox Special 0,3—0,5 %-ban és a Rézoxiklorid 50 WP 0,5 %-os töménységben. Bortechnológiai és élelmezés-egészségügyi okokból az első permetezéseket szerves hatóanyagú szerekkel, s az utolsó egy- kettőt réztartalmú készítményekkel célszerű elvégezni. A Fundazol 50 WP nem jó, nem alkalmas a peronoszpóra elleni védekezésre!!! A szőlőperonoszpóra elleni védekezés végrehajtható még: 1. Merev szárnyú repülőgéppel két menetben oda-vissza repülve, 50 +50 = 100 1/kh vízmennyiséggel: 2. Helikopterrel 30 I/kh vízmennyiséggel Növényvédőszer-dózisok: Ortho—Phaltan 1—1,5 kg/kh. Antracol WP 1,5—2 kg/kh. Dithane M—45 1,5—2 kg/kh. Miltox Special 2,5—3 kg/kh. Rézoxiklorid 50 WP 2,5—3 kg/kh. Recin—Super 2,4—3 kg/kh. A szőlőperonoszpóra elleni védekezés jelentős terméstöbbletben realizálódik. A munkavégzés során szigorúan tartsuk be a baleset- és munkavédelmi óvó rendszabályokat! Széles Csaba adjunktus, mg. főiskola
