Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
jdnros ft KetBT-WAGTAtTCmSXA« i o!d«t t Egészségünk védelméért Uj KÖM-székház még az idén Az országban először 1954- ben Szabolcs-Szatmár megyében alakult meg a Közegész- . ségügyi Járványügyi Állomás. Akkor tíz dolgozóval kezdték a munkát, ma több. mint nyolcvanan vannak a laboratóriumban és a hivatali osztályokon. Már a meg- nyolcszorozódott létszám is mutatja, hogy feladatuk, tevékenységi körük állandóan újabbakkal növekedett, az emberek egészségét veszélyeztető ártalmak megelőzése és leküzdésére irányuló mun. ka nagy fontosságú. Ha nem vigyázunk eléggé, könnyen ellenségünkké válhat környezetünk — a talaj, a levegő, a vizek szennyezettsége, a helytelenül kialakított és üzemeltetett épületek, üzemek. a rosszul tárolt vagy romlott élelmiszerek és sorolhatnánk még tovább. A kutatómunka igényli A megelőző, széles körű gyakorlati és kutatómunka igényli a modern műszereket, gépeket, a több oldalú laboratóriumi kísérletezést, aminek a KÖJÁL a jelenlegi feltételek mellett alig tud eleget tenni. 18 éve végzik a laboratóriumi munkát a kórház helyiségeiben, különválva a KÖJÁL központi épületétől. így a gyors intézkedés, a munka összehangolása — ha csak a távolságot vesz- szük figyelembe — nehézzé, hosszadalmassá válik. Egy új székház építésének gondolata 1963-ban vetődött fel. A beruházást az Egész-1 ségügyi Minisztérium és az illetékes megyei szervek jóváhagyták. az induláshoz szükséges pénzügyi fedezet is rendelkezésükre állt. A helykijelölés mégis csak 1966-ban — túl sok húzavona utón — történt meg. Ellentétes nézetek hangoztak el. volt aki a kórház körzetét javasolta, mások épp az ellenkezőjét. Több lehetőség és variáció után az Árok utca egyik üres telkét jelölték ki. Az egyedi terv alápján készülő székház ma már a befejezéshez közeledik. Egyedi tervezés Mi a bizonyítéka az egyedi tervezésnek? A megyei tervezőiroda szakemberei és a KÖJÁL mérnökei országos tapasztalatszerzésre indultak. Sorra látogatták az átadásra került KÖJÁL-épületeket', kiszűrték a jó elképzeléseket. Az Országos Közegészségügyi Intézet hasznos tanácsokkal látta el a mérnököket, tervezőket, a berendezések, a gépek megrendelésénél is segített. A székház 1160 négyzetméter alapterületű, L alakú, középfolyosós rendszerű, háromszintes épület. A középfolyosós rendszer maximális térkihasználást tesz lehetővé és a különböző osztályok funkciójuknak megfelelő sorrendi elhelyezését. A föld. szinten helyezik el a gazdasági irodákat, nyolcvanan foglalhatnak helyet a szak- könyvtárban, amely tudományos előadások megtartására is alkalmas lesz, a szociális helyiségek — mosdók, öltözők, étterem, melegítő konyha. Az első emeleten 4—4 szoba a munka- és az élelmezés-egészségügyé, 5 helyiséget pedig a település-egészségügyi osztály foglal el A tíz kémiai laboratórium munkájuk kutatási céljaira szolgál. A második emeleten járványügyi munkát, kísérlete, két végeznek majd. A 13 laboratórium már önmagáért beszél — . bakteriológiai és parazitológiai kísérletek végzésére rendezik be. A székház melléképületében — a kísérleti állatházban — tengeri- malacokon, fehér egereken, nyulakon végeznek átoltáso- kat és baktériumvizsgálatokat. Import berendezések A kiviteli munkát augusztus 31-én fejezik be. Ezután a MEDICOR munkásai „foglalják el” az épületet és a gé. pék beszerelését, a belső berendezés kialakítását kezdik meg. A több, mint 4 millió forintos gépi — belföldi és import — berendezést jelenleg Kálmánházán egy hűtőtá. rolóban raktározták el. Ha a határidőket tartani tudják, a KÖJÁL még ez évben új székházba költözhet. Balogh Júlia Mátészalka — Cáréi . Két év óta minden reggel egy táblát tesznek ki a vasutasok az' Ágerdőmajor felé induló személyvonat második motorkocsijára. A táblán ez áll: Mátészalka—Cáréi. Egy magyar—román kormányközi megállapodás eredménye, hogy megyénk délkeleti részében megnyílt a kis- határmenti forgalom. így most a határ menti községek lakói évente négyszer mehetnek. illetve jöhetnek rokonaikat meglátogatni. Azelőtt a mérkvállajiaknak is Biharke. resztesen, vagy Érmihályfal- ván keresztül kellett utazni Börvelybe, vagy környékére. A második kocsiban most csak hatan ülnek. Tavasztól őszig kevesen utaznak. Ilyenkor legtöbben a mezőn dolgoznak határon innen és túl. Laza Józsefné a MÁV-ot képviseli a határállomáson. — Télen ezerötszázan is utaznak havonta. Ilyenkor csupán néhány százan. Az utasok között most olyan román állampolgárok is vannak, akiknek lejárt a látogatási idejük és hazafelé. tartanak mondja. Egy idős néni állampolgárságát könnyű megállapítani. román feliratok vannak a bőröndjén. Egy csomó magyar újság között: válogat. — Amióta megnyílt a határ, gyakran hallunk Magyarországról, főleg a szomszédos Szabolcs-Szatmár megyéről. Az újságokból is szeretnénk megismerni szomszédaink életét. A másik pádon egy fiatal lány ajándéktárgyait nézegeti. — Porcsalma-Tyukodon és Pátyodon élnék a rokonaim. — Fodrász vagyok Börvely- ben. Fodrászfelszereléseket kaptam tyukodi kolléganőmtől. Nemcsak kolléganőm, barátnőm is. Szakmai tapasztalatokról és a fiatalokat érintő problémákról levelezni is szoktunk egymással. Megfogadtuk, hogy évente négyszer találkozunk. Nagyecseden hárman szállnak fel a kocsiba. Köztük Ri. mili Lászlóné, aki Nagykárolyba váltott jegyet. — Közelebb kerültek egymáshoz a rokonok1 és a határ menti községek lakói emberileg is. De a távolság sem mellékes. Azóta az utazás olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb ds. A sínek mellett a föld bő termést ígér. Egy asszony a búzatáblák felé mutat. Azt mondja, mire visszajön, már sárgulni kezd a gabona... Halász András mozdony- vezető megnyom egy kart és a vonat élindul a határ felé. Nábrádí Lajos REPÜLÉS A kis repülő felszállt a pad deszkájáról. A pattanásig feszülő gumi forgatta a légcsavart. Emelkedett, egy fél kört írt le, majd siklóban leszállt. A gyereksereg diadalmas ordításban tört ki. Szaladtak utána és visszahozták. Peti nézte, mint egy csodát. Apja ujja csavarta a propellert, a gumi újra megfeszült. ia légcsavar újra pörögni kezdett, a gép újra felszállt. Ötödször is, tizedszer is. És a lelkesedés nem csökkent. Nyári játék volt. A szél dajkálta a könnyű gépet, a park füve selymesen befogadta, amikor leszállt. A gyerekek azt látták benne, ami ma is az ember vágya: a repülést. Felszisszentek, ha bukóban jött,, megrémültek, ha a villanypóznát célozta, ünnepeltek, ha magasabbra szállt, mint az előbb. Mert a mozgás, a felfelé, szárnyalás mindig izgalmas, mindig ünnepi. És az apa csavarta a légcsavaron a gumit, újra és újra megszerezve a gyereteknek az örömet. Felfelé. Igen, most sikerült a legjobban. Elröppent, aztán ment egy darabig a földdel párhuzamosan. majd ívelt, mintha meg se akarna állni. A csendet is hallani lehetett. Most mi lesz? A gép fordult, egy jó áramlat kapta karba, vitte, át a homokdombon, olyan messze, mint még soha. Magasan. Aztán szépen leereszkedett. A felhúzó kéz még több energiát táplált a nyersgumi- szalagokba. Több csavarás. Az eddigi 80 helyett 150. Nos. ez lesz az igazi. Több fordulat — nagyobb gyorsaság, még magasabb szárnyalás, hosszabb repülés. Sikerült. Ujjongás. Hogy le'net-e még fokozni? Igen. Még több fordulattal. A gumiszalag majdcsak a pattanásig feszül. Induláskor a gép zizeg és zúg. Mint a rakéta lő ki. A szárnyfelületet fedő anyag muzsikál, a gép emeletek magasságában mind kisebb pontnak látszik. Aztán bukni kezd, de a szárny és a csűrök kiveszik az esést, A gép a hullámhegy alján csendes siklásba tér. A nézők és szurkolók kiabálnak. Az öröm végtelen, a tetőfokra hág. A gyereksereg boldog. Peti, a kis tulajdonos, büszkén áll a kör közepén. Igen. mindezt az ő apja csinálja. Az ő gépével. De a nézők követelnek. Nagyobb magasságot, nagvobb gyorsaságot, újabb bravúrt. A nversgumiszalag megfeszül. A csavarás túlhalad a kettőszázon. A csomók a nyer.sgumin egy síkká változnak. A légcsavart szinte visz- szarántja az erő. Az Erő. A gép a kifutónak használt padra kerül. Ott áll, mint start előtt a ló. Nem. Mint rakéta a kilövőpadon. Aztán DIVATKREÁCIÓK NYÁRRA. Az OKTSZ Labor tervezői fiúk és lányok részére praktikus új nyári modelleket terveztek. Képünkön: Stilizált virágmintával díszített anyagból varrt nyári ruha, virágmintás ing könnyű szövetnadrággal. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) LAPSZÉLEN Csak a szel ? Aligha akad valaki, aki vitatni merné: Nyíregyháza legszebb sétánya a Sóstó: út A stadiontól a tölgyesig árnyas és hús, széles sétány várja a poroszkálás közben pihenni vágyókat. A kikapcsolódó pihenés azonban mihamar bosszúsággá válik. A stadion oldalában az út véges-végig csupa papír, szenny, piszok, hulladék és szemét. Senki erre nem seper, csak a szél kergeti néha a papirosokat egy fa tóJ vébe. Vajon kinek kellene itt takarítani? Nem hiszem^ hogy ez elvi vita tárgya le-^ hetne. Mert a piszokról nem tanácskozni kell. A piszkot el kell seperni. (bürget) Könyvek a tanyavilágban 22 fiókkönyvtár — író-olvasó találkozók, filmvetítések Nem közömbös, hogy városunknak. s azon belül a kül. városokban és tanyákban lakóknak milyen a könyvtári ellátottsága. Erről beszélgettünk Kovács Istvánnal, a városi könyvtár igazgatójával. Kétségtelen, hogy így van — kezdi a beszélgetést az igazgató. — A társadalom minden támogatást megad, hogy könyvtáraink a legmesszebbmenőkig biztosítani tudják olvasóink művelődési és tanulási lehetőségeit. A külvárosainkban, tanyáinkon lakó emberek különösképpen szeretik a. könyveket. — Ami e területeken lévő könyvtáraink elhelyezését illeti — nem a legjobbakat mondhatom. Huszonkét fiókkönyvtárunk működik, s túlnyomó részük irreális körülmények között; Kénytelenek vagyunk tantermekben, bérelt helyiségekben elhelyezni könyveinket, Az illetékes szervek tájékoztatása szerint a városfejlesztés sóién megoldódnak problémáink. Nagyon örülnénk, ha eleget tudnánk tenni a könyvtári hálózat egységes fejlesztésének,: s nemcsak a város központjában, hanem a pe- •emterü leteken és a tanyáson is modernizálhatnánk he ly iségeinket. — Milyen a fiókkönyvtárak ellátottsága? — Nagyon jó. Az elmúlt 10 “Vben ötszörösére emelkedett köteteink száma. Ma már kb. 25 ezer könyv áll az itt lakó’ rendelkezésére. Az olvasók száma is ennek megfelelően a kéz egyszerre engedi ei a gép orrát és farkát. Mint ficánkoló állat szabadul el. Oldalra fordul. Aztán hirtelen irányt változtat. A sebességet a gyenge szárny nem képes kivenni. A repülő a fai felé tart, egy emeletnyi magasban. Aztán elsuhan az egyik ablak előtt. A gumiszalag vé- gtgmaródik az ablakpárkány pléhlemezén. A gép tgy pillanatra megáLl. Lezuhan. Egy döbbent sóhaj. A gép után senki nem megy. Csak az apa. Felveszi. A gumit elvágta a bádog. A gép szárnyaszegett. Sérült. .Nem repül. A gép lezuhant. Ä gyerekek még megnézik egyszer. Unottan. A kis Péter se érdeklődik. Odaszól: Vidd fel Édesapám, tedd a játékok közé. A gép, amely az imént még szárnyalt, befejezte égi pályafutását. És kit érdekel a földön a repülőgép? (Bürget) alakult. A legkisebb fiókunknál is (Polyák-bokor) 700, míg a legnagyobbnál (Guszev) 5500 kötettel rendelkezünk. Legnagyobb fejlődés a kölcsönzés területén történt. Míg 1961-ben 16 ezer, addig 1971- ben 100 ezer kötetet kölcsönöztek olvasóink. Természetesen emellett politikai, tudományos folyóiratokat és napilapokat járatunk, melyek iránt szintén nagy az érdeklődés. — Tervek? — Uj,í illetve modernebb helyiségek létrehozása. A könyvek ellátottságával kapcsolatban célunk, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szinten is ki tudjuk elégíteni olvasóink igényeit. A lakosság foglalkozására való tekintettel főleg a szaküzleti elkötelezettségei mellett a Képcsarnok Vállalat nyíregyházi Benczúr Gyula-terme nemes célokat tűzött maga elé. Ezek közül a legfontosabb a közízlés fejlesztése a képző- és ipar- művészeti tárgyak forgalmazásával. A Benczúr-terem emellett otthont akar teremteni a szabolcsi képző- és iparművészeknek azzal, hogy erkölcsileg és anyagilag — kiállításokkal — támogatja őket. Így szeretné a művészeket bekapcsolni az országos vérkeringésbe. A Benczúr-terem túl van az indulás gondjain. Ebben nagy része van — Horváth Jánosné. a Benczúr-terem vezetője szerint — a megye lakosságának: elsősorban a képeket és iparművészeti tárgyakat vásárlóknak, valamint a termelőszövetkezeteknek és a vállalatoknak. A helyi vevőkör mellett a terem vonzása országos érdeklődésbe szélesedett. Mint minden üzleti vállalkozásban a kereslet és a kínálat törvényei itt is hatnak. Nem volt könnyű az indulás. Gondok még ma is vannak. Addig, amíg az iparművészeti tárgyakból — tudni kell. hogy ezek mind egyedi darabok. az iparművészet kettőt, esetleg hármat készít egy alkotásból — nem ritka a húszezer forintos munka sem, addig képző- művészeti alkotásokból eddig csak ötezer forintosat mert kérni a Benczúr-terem vezetője. Művészeti kiállítóteremről lévén szó, mutassuk be a mai. de az ismeretterjesztő, társadalomtudományi és természettudományi témájú könyvekkel fogjuk bővíteni állományunkat. Az irodalom területén a klasszikus írók mellett a felszabadulás utáni magyar és szovjet írók műveit szeretnénk minél nagyobb számban az olvasók rendelkezésére bocsátani. Egyéb rendezvényeinket a közvéleménynek megfelelően igyekeztünk összeállítani. A filmvetítéssel egybekapcsolt ismeretterjesztő előadások mellett olyan kiállításokat. író-olvasó találkozókat szeretnénk szervezni, ahol a résztvevők az élmények mellett kellőképpen növelhetik ismeretüket, s ezáltal műveltségüket is. nézők és vásárlók egy némelyikét • is. 1 Kedves volt a rohodi parasztbácsika. aki lelkendezve nézte végig a termet, örült, hogy nemcsak Budapesten van már ilyen, hanem Szabolcs-Szatmár „fővárosában” is. Ballagások idején idős parasztnéni és egy csinos fiatal lányka toppant be a kiállítási terembe. A képek között különös figyelemmel nézelődtek. A tapasztalt üzletember azonnal látta, hogy itt komoly vevői szándékkal áll szemben. Nagyon tapintatosan a vásárló anyagi elképzelései felől kezdenek érdeklődni. A válasz — mert a nénike megértette a célzást —: „Nem az ár az érdekes, hanem az, hogy tetsszen a keresztlányomnak. Ballagási ajándék lesz ez. A kép az szép és értékes. így lesz miről megemlegetni”. Előkerült a raktári készlet is. Az érettségi ajándék végül egy értékes kép lett. Kedves látvány volt a két testvérke. — hat—tíz évesek — akik összegyűjtött törint- kájukból rézkarcot vásároltak édesanyjuknak. Itt kell megjegyezni, hogy kevés a táj jellegzetességét adó iparművészeti tárgy, rézkarc és egyéb alkotás. Most van készülőben egy, a megyét felölelő rézkarcsorozat. Tanulságul: itt, ha tetszik egy kép, egy iparművészeti tárgy, meg kell vásárolni, mert — utánrendelés nincs, (Siffér) (bakonyi) Utánrendelés — nincs Látogatóban a Benczúr-terem ben
