Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
1972. június 17. KELET-MAGYABORSZÄO S. oldal A tanácsi hatáskörök rendezése A KÖZIGAZGATÁSI TE- VÉKENYSÉG korszerűsítése állandó folyamat; az alakuló, fejlődő társadalmi viszonyok újabb és újabb követelményeket támasztanak az államigazgatási szervezettel szemben, s eredményes működésről csak akkor beszélhetünk, ha a szerveiét meg is felel ezeknek az új követelményeknek. Mivel a közigazgatási szervek, különösen a helyi (városi, községi) tanácsok tevékenységének jelentős hányada a lakosság ügyeinek intézésére irányul, az eredményesség megítélésénél döntő szerepet játszik, hogy a hatóságok milyen gyorsan és hatékonyan intézik az állampolgárok ügyeit. E követelmény jelentőségét bizonyítja, hogy az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére irányuló központi döntések külön is hangsúlyozzák a lakosságot közvetlenül érintő ügyek, eljárások egyszerűsítésének szükségességét. Az államigazgatási szervezet és a lakosság érdekei szempontjából egyaránt indokolt, hogy a helyi szinten jelentkező ügyek érdemi elintézése is helyben — vagyis a községben, városban — történjék. Ez esetben ugyanis az állampolgárnak kevesebbet kell utazgatnia, ügye után járnia, s a hatóságnak is egyszerűbb a helyben beszerezhető információk alapján hozni meg a döntést. Ez az igény vezetett a hatáskörök fokozatos leadásához, decentralizálásához. A Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézete által végzett felmérés szerint 1967 és 1971. között 153 hatáskör került a helyi — városi, nagyközségi és községi — tanácsokhoz, s ezek többsége (78 hatáskör) a lakosságot közvetlenül érintő hatósági ügy volt. A HATÁSKÖR-DECENTRALIZÁLÁS eredményeképpen nagyközségi hatáskörbe került például a kereskedelmi igazgatás; a nagyközségi tanács szervei adják ki az üzletek, vendéglátóegységek működési engedélyét, állapítják meg a nyitvatartási időt. Az építésügyi hatáskörök nagy többsége szintén a nagyközségekhez került, sőt egyes községi tanácsok is felhatalmazást kaptak meghatározott építési ügyek intézésére. Növekedtek a gyámhatósági jogkörök és községi, illetőleg a nagyközségi szintre került a szociális gondozási ügyek legnagyobb hányada is (segélyek megállapítása, beutalás szociális otthonba stb.). Különösen a fejlődő, iparosodó nagyközségek számára hasznos jogosítvány, hogy a munkaerő-gazdálkodási feladatok — például a munkaközvetítés — a helyi tanácshoz tartozik. A lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a — tanácstörvényben is megfogalmazott — hatáskör, hogy az alapfokú művelődésügyi, egészségügyi és szociális szükségleteket kielégítő intézmények létesítése és fenntartása a helyi tanácsokhoz tartozik. Ennek megfelelően a községi, nagyközségi tanácsok biztosítják — többek között — a körzeti orvosi, fogorvosi ellátást, fenntartják a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat; művelődési otthonokat, könyvtárakat létesíthetnek. A példákat sorolhatnánk, de talán az is eléggé kifejezi a hatósági igazgatás sokrétűségét, hogy a most leadott és a korábban is községekben gyakorolt hatáskörök között (pl. az adó- igazgatás, a különféle hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása) körülbelül 6—700, a lakosságot közvetlenül érintő ügyre vonatkozik. Ez a helyzet más oldalról annyit jelent, hogy a városi és a nagyközségi tanácsok hatásköre szinte teljes egészében magában foglalja a lakosságot közvetlenül érintő helyi szinten eldönthető ügyeket. AMENNYIRE ÖRVENDETES a fent vázolt helyzet, annyira problematikus, hogy a tanácsi szervek nem mindig tudnak megfelelően élni a rájuk ruházott hatáskörökkel, illetőleg a kisebb községek számos, a lakosságot közvetlenül érintő hatósági jogkört máig sem kaptak meg. A hatáskör leadása, mint jogalkotói döntés, önmagában nem lehet elegendő a probléma megoldására. Az új hatáskör gyakorlása ugyanis többletfeladatot jelent, s ha történetesen az apparátus egyébként is túlterhelt, az új feladatok belépése az ügyintézési idő elhúzódását, vagy felületes elintézését vonhatja maga után. Egyes hatáskörök gyakorlása — példaként hivatkozhatunk az építésügyi igazgatásra — komoly szakmai felkészültséget kíván, mig más esetekben a különböző ügyviteli-technikai eszközök biztosíthatják a gyorsabb ügyintézést (pl. a pénzügyi munkát segítő számológépek.) Mindezek a példák világosan muntatják, hogy a hatáskörök leadása csak akkor érheti el politikai célját, ha a felsőbb szintű szervek egyidejűleg segítséget adnak a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához is. A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet jelenleg folyó vizsgálata éppen arra keres választ, hogy különböző nagyságrendű és jellegű községek milyen igazgatási szervezetet és milyen anyagi-technikai feltételeket igényelnek hatásköreik színvonalas gyakorlásához. Sokszor hangoztatott probléma, hogy egyes eljárások túlzottan bonyolultak, s ez mind az állampolgár, mind az eljáró hatóság helyzetét nehezíti. Ennek leggyakoribb oka, hogy a jogszabályok nem mindig követik kellő rugalmassággal a változó életviszonyokat, s a maga korában hasznos rendelkezés utóbb ellenkező hatást vált ki: nem segíti, hanem lassítja az ügymenetet. E hibák kiküszöbölése végett folynak jelenleg azok a vizsgálatok, amelyek célja, hogy — különösen a lakosság széles körét érintő ügyek vonatkozf'/ában — egyszerűsödjék az eljárás, megszűnjenek az állampolgárokat és a hatóságokat terhelő felesleges megkötöttségek. A HATÁSKÖRÖK LEADÁSA, az ezek gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása és az ügymenetek egyszerűsítése természetesen csak egyik oldalát jelenti az államigazgatás korszerűsítésére irányuló komplex folyamatnak. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet még nem tekinthető ideálisnak, de az elmúlt években bekövetkezett változások, s a most folyó racionalizálási munkák egyaránt arra engednek következtetni, hogy a lakosság és a hatóságok kapcsolatának további javulására számíthatunk. Dr. Zsaffa István, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársa ' ŰJ OTP-LAKÁSOK ÄTADÄSÄRA KERÜL SOR A KÖZELJÖVŐBEN NYÍREGYHÁZÁN A KOSSUTH UTCÁN. (ELEK EMIL FELVÉTELE.) Nyári csúcs Kocsordon Nem jókor érkeztem, mondta a kocsordi Uj Élet Tsz főkönyvelője, Dobos József. Nyakig vannak nyári munkagondokkal. Ez nem új_ ságtéma. Ekkora szervezési tempót talán még egyetlen nyár sem követelt. Nyolc mérleghiány után Közel a dél, amikor Tóth József elnök és Laczkó János párttitkár visszaérkezik a határból. Verejtéket törölnek arcukról, s nem titkolják örömüket. Ilyen szép és ígéretes még nem volt a közös mező. Éppen ez ad aggodalmat arra, hogy minden mun. ka idejében elvégzésre kerüljön. Abból pedig van esőstől, szinte nem látszanak ki belőle. Másrészt örülnek is, hogy idáig jutott a tsz. Mert terhes örökség után értek idáig és ilyen helyzetbe. A mostani gazdaság tizenkét év alatt nyolcszor zárt mérleghiánnyal. Az 1970-es ár- és belvíz letarolta a közös határ jó részét. Szanálás következett. Sorozatos volt a vezetőség változása. Mindez elvitte a községből, a tsz- ből a fiatalokat. Az 5 ezer holdas gazdaság összes taglétszáma 816. Kerék 40 százaléka járadékos és nyugdíjas. A rendszeres munkában részt vevők átlagéletkora 52 év. Ilyen előzmény ék után „robbant be” az idei nyár, bőséges ígéretével. Szervezés minden percre A szakosított állattenyésztés bevezetése új igényt támasztott. Soha annyi pillangós területe nem volt a isznak, mint most. Minősége is kitűnő. Épp, hogy elkezdték a lóhere betakarítását, hozzá kellett látni a lucerna második kaszálásához. S bár a takarmány-betakarítás csaknem teljesen gépesített, mégis gonddal jár. Az idős tagok nehezen bírják a gépek diktálta ütemet a rakodásnál. kazlazásnál. A 800 hold pillangós takarmány egy kaszálási értéke mintegy másfél millió forint. A késlekedésnek nagy ára lehet, Újra permetezni kell a közös almáskertet, végezni a kukorica vegyszeres gyomirtását. Permetezni a kártevő ellen a háztáji burgonyát, az udvarok gyümölcsfáit. Közben a kapálás sem késhet. S ügyelni a 80 hold konyhakertészetet öntöző száz vízszóró fej működésére, szedni napi elszállításra karalábét, káposztát, borsót, hagymát. Szerencse, hogy 620 hold kapásnövény vegyszerezése mentesíti az emberi munkát. A zsúfolt nyári munkával való birkózás új szervezési módszer bevezetésére késztet, te a vezetőséget. A sorra kerülő feladatok eligazítására újabban még a munkacsapatvezetőket is meghívták. Ne menjen arra is felesleges idő, míg az intézkedés a végrehajtási helyekre jut. S a szervezés a nap minden per. cét átfogja. A korábbi szervezési elképzeléshez „beütött” olyan eset, mint 120 hold napraforgó sikertelen vegyszerezése. (A vetéssel együtt száraz időben történt, s a kívánt oldóGyermekkorcxm óta szeretem a kutyákat. Ez a szeretet — később — rajongássá változott. Még iskolába jártam, amikor egyszer egy borzas kiskutyát kaptam ajándékba a szüleimtől. A kutya megszagolta a nadrágomat, majd rágni kezdte, de íztelennek találta és abbahagyta. — Éhes szegényke — állapítottam meg sajnálkozva és ennivalót kerestem neki a konyhában. Egy darab sajttal sikerült lecsillapítanom az éhségét. Akkor Rákospalotán laktunk, egy kertes házban, Csi. bit — így neveztük el a kutyát — kineveztük házőrző ebnek. Egy vastag papírlapra ráírtam: „Vigyázat, a kutya harap!” és a táblát négy rajzszöggel a kerítésre rögzítettem. Csibi azonban nem harapott, ha bárki jött, megcsóválta a farkát örömében és igyekezett megnyalni az illető kezét. — Ez a kutya körülrajon- gana egy betörőt is — állapítottam meg csüggedten és jóslatom bevált. Egy napon, amikor valamennyien moziba mentünk és Csabire bíztuk a házat, bePalásti László: Azf a kutyafáját'! törtek hozzánk. A betörő nem vitt el semmit, csak Csíbit. Hátrahagyott egy levélkét, amelyben tudtunkra adta, hogy ki akarta fosztani lakásunkat, de a kutyus olyan édesen hizelgett neki, hogy az értéktárgyaink helyett inkább az ebet lopta el. Úgy látszik, a betörő is szerette a kutyákat és talán arra gondolt, hogy betörni sok helyen tud, de olyan kutyát, mint a miénk, sehol se talál. Megállapítottuk, hogy Csibi mégis házőrző kutya a maga módján, hiszen ha nincs a lakásban és nem tetszik meg a betörőnek, kirabolhatta volna a házat. Megsirattam Csibit, négy napig búsúltam utána, az ötödik napon azonban vidám csaholás hallatszott az ajtó felől. Egy fiatal lány spárgapórázon visszahozta a kutyánkat. Kiderült, hogy a betörőt le. tartóztatták és amikor a rendőrök elvitték, a kutya-barát bűnöző megkérte egy ismerősét: vigye vissza nekünk Csibit. Nagy volt az öröm, s én elhatároztam, hogy megkezdem Csibi idomítását. Annyit hallottam ügyes, tanulékony ebekről, gondoltam, Csibi sem alábbvaló náluk, ö azonban nagyon rossz tanuló volt. Még a pacsiadásra sem tudtam megtanítani és amikor anyám piacra ment, hiába próbálta Csibit rábírni, hogy vigye a szájába a szatyrot. Később azt igyekeztem megértetni a kutyával, hogy cipelje az újságot a fogai között, de ő megszagolta a lapot s nyomban a földre ejtette. Határozottan sajtóellenesen viselkedett. Amikor Csibi felnőtt, ismét megpróbálkoztam a nevelésével. Szakkonyveket szereztem, amelyekből igyekeztem elsajátítani az idomííás módszereit. Minden próbálkozásom eredménytelen maradt. A fiatal kutyákat közben elajándékoztuk, így hát Csibinek lett volna ideje tanulni, de a legmodernebb módszerekkel is csődöt mondtam. Egy parancsomat sem teljesítette. Sőt, néha hiába hívtuk magunkhoz, a füle botját se mozgatta. Egy barátom, akinek terelőpulija volt, megtudtam, hogy pulija énekel is. Irigykedtem és amikor hazaértem, szemrehányóan néztem Csibi- re, de ő vidáman csóválta farkát és hozzám simult. Nem adtam fel a harcot, hátha jó útra tér a kutyám, de Csibi csak nem akart megtanulni semmit. Erről panaszkodtam barátaimnak az eszpresszó törzsasztalánál. Ök azzal vigasztaltak, hogy Csibi már öreg. kár az oktatásra időt pazarolni. — Bezzeg az én Cézárom — dicsekedett a kövér Belez. nai —, az bedobja a levelet a postaládába. — Hihetetlen! — csodálkoztam. — Pedig így van. Hazaérve ezúttal nem néztem Csibire szemrehányóan, hanem megsimogattam. Szép, hűséget sugárzó szemével mintha megköszönte volna, hogy így is szeretem. Néha persze fájt egy kicsit, hogy Csibi nem akar tanulni, és időnként megpróbálkoztam az idomításával, de aztán rájöttem: értelmetlen dolog artistává nevelni egy kutyát. Amikor egyszer az eszpresszóban ismét a kutyákról esett szó és valaki azzal dicsekedett, hogy a Krumpli nevű kutyája milyen kunszto- kat tud csinálni, én fölényes hangon megszólaltam: — Az is valami? Az én kutyám az igazi! Csibi hihetetlenül lusta, sokat eszik, ügyesen csóválja a farkát, jól tud ugatni, örül, ha megérkezem, és olyan remekül tud vakarózni, hogy öröm nézni. Egyszóval kutya a javából. Büszke vagyok rá. Remélem, ő is. dás hatása elmaradt.) Embereket kell juttatni a kapálásához. A gazdagság lehetősége Nyári munkacsúcs. Megfizetett erő és szorgalom. S a határ nincs tető alatt... A tagok úgy intézik állandó beosztásuk helyén dolgukat (állattenyésztés, kertészet stb) — látva a nehézségeket —, hogy külön is munkát kérnek a közösben. Csák La jós, Bakos H. Sándor, Szabó Lajos, Csák József, Magas Jánosné s még hosszan lehetne sorolni a neveket. A gazdagság lehetősége i ája a zsúfolt munkát. S m:n- dehhez az aratás is küszöbön van. Rendben, kijavítva áll indulásra készen öt kombájn. A kalászosok ugyancsak bő termést ígérnek. A kombáj- nosokat kijelölték, megany- nyian gyakorlott vezető. Kimondatlanul is az van a szándék és duplázott akarat mögött: az idei eredményekkel sikeresen kilépni a «za- nálási kötöttségekből. Minden tekintetben szilárd, gazdag alapot teremteni. Vonzóvá tenni a közös gazdaságot a fiataloknak is. Asztalos Bálint Terv: 43 millió A tsz-ek szakosodását segíti a MEZŐGÉP buktái gyáregysége A megyei MEZŐGÉP vállalat baktalórántházi gyáregységének 43 millió forint értékű az idei termelési terve. Ez 7 millióval több a múlt évinél. Az egy dolgozóra jutó termelési érték mintegy 20 ezer forinttal növekszik. Az év első öt hónapjában 17 millió árbevétele volt a gyáregységnek. Különösen jó segítséget ad a baktai üzem a megye szövetkezeti gazdaságai szakosításában. Többek közt zárt konstrukciós sertéstelepek szellőzés, fűtés és etetés technológiai szerelést végez Dcmbrádon, Tiszadobon, Nyírteleken és a Gyulatanyai Állami Gazdaságban. E munkák értéke 8 és fél milliót tesz ki. Szarvasmarhatelepeken ugyancsak technológiai szereléseket lát el. Ilyen munkának Tiszaeszláron, Kálmán- házán, Timáron és Csaholcon tesz eleget idén a gyáregység. 21 millió forintot képvisel a tervben a Hajdúsági Iparművekkel való kooperáció. Ez 120 literes boylerek lakatos, hegesztési és egyéb gyár. tási munkát biztowi.
