Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

S. oldal ICEtÉT-MAGYXRÖTlST Äff 1972. június Í5. ősszel választások lesznek az NSZK-ban Séták Párizsban (2.) Föld alatt és föld felett WASHINGTON Washingtonban és Peking- ben szerdán egyidejűleg be­jelentették, hogy Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója június 19-től 23-ig látoga­tást tesz a kínai fővárosban, ötnapos pekingi tartózkodá­sa idején Kissinger „konk­rét tanácskozásokat” tart majd a kínai vezetőkkel a két ország közötti kapcsola­tok normalizálásáról, vala­mint egyéb, kölcsönös ér­deklődésre számot t,artó, az időszerű nemzetközi helyzet­tel kapcsolatos kérdésekről. BOSTON Edward Kennedy szenátor szerdán nyilatkozott a Bos­ton Globe munkatársának. Ebben a többi között kije­lentette, „nem zárja ki an­nak lehetőségét”, hogy el­vállalja az alelnökjelöltséget, ha George McGovern erre őt felkéri. Hozzáfűzte, hogy az alelnökjelöltség kérdésé­ről nem tanácskozott a dél­dakotai szenátorral. LENINGRAD Leningrádban most fejező­dött be egy per, amelynek szereplői a vád szerint a „né­pi munkaszövetség” elneve­zésű külföldi emigráns szer­vezet szolgálatában álltak. A csoport vezetőjeként Borisz Jevdokimov szerepelt, aki egyenesen azt állította magá­ról, hogy „egy kiterjedt szovjetellenes illegális moz­galom” vezetője. Mint a TASZSZ jelenti, a most végződő perben dajkámesé- nek bizonyult ez az állítás, ilyen „földalatti mozgalom” nem létezik és Borisz Jev­dokimov gyermekkora óta elmebeteg. A per főszereplő­jét, Borisz Jevdokimovot a bíróság kezelés céljából el­megyógyintézetbe utalta. PÁRIZS Szerdán Párizsba érkezett Szadam Husszein Takriti, az Iraki Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának alelnöke. Georges Pompidou köztársa­sági elnökkel és a francia kormány tagjaival a két or­szág politikai, gazdasági és technológiai együttműködé­sének szélesítéséről fog tár­gyalni. HELSINKI A Béke-világtanács nyilat­kozatot adott ki, amely meg­állapítja, hogy a rakétaelhá­rító védelmi rendszerek kor­látozásáról aláírt szovjet— amerikai szerződés, valamint a stratégiai támadófegyverek korlátozását célzó bizonyos intézkedésekről létrejött ideiglenes szovjet—amerikai megállapodás nagy jelentősé­gű. Mindkettő jó példa azok számára, akik az általános és teljes leszerelés mellett szállnak síkra. A. Béke-világ­tanács nyilatkozata teljes mértékben helyesli az indo­kínai népek harcát támoga­tó szovjet álláspontot, amely a moszkvai csúcstalálkozón is kifejezésre jutott. Hatvani Dániel: 33. Aranka álmélkodva figyel. — Milyen éjszakai dolog? Miről beszéltek? — Édesany­ja megkérdezi: — Mi az, te nem ébredtél fel? — Nem én... Egész éjszaka aludtam. De mondjátok már végre, mi történt! Béla bácsi és az asszony egymás szavába vágva mond­ják az éjszakai látogatás his­tóriáját. Aranka nem szól közbe, de testét hideg bor­zongás járja át. „A Zoli ban­dája... Mégiscsak igaz... Küldte őket bosszút állni... Öh, az átkozott!” Amint végeznek a reggeli­vel, az öreg felkerekedik: — Eldőlt a vita Bonnban Szavakban immár vala­mennyi nyugatnémet politi­kai párt elkötelezte magát a rendkívüli parlamenti vá­lasztások, kiírása mellett, így ma már aligha kétséges, hogy ősszel választásokat tartanak az NSZK-ban. Rainer Barzel, a CDU el­nöke szerdán délelőtt tette közzé állásfoglalását. Az el­lenzék vezére kedden intézett válaszlevelet Willy Brandt szövetségi kancellárhoz és eb­ben közölte vele, hogy párt­jának vezető testületé hiva­talosan is deklarálták: az új választásokat tartják a belső helyzet „legjobb megoldásá­nak”. A kormánykoalíció számára szintén a legelőnyösebb kive­zető út az őszi választások megtartása, amely a CDU— CSU számára is a legkevésbé Az Afrikai Egységszerve­zet elhatározta, hogy 50 szá­zalékkal növeli a földrész felszabadító mozgalmainak nyújtott támogatást, azaz az AESZ felszabadítási bizott­ságának költségvetését. A Rabatban zajló afrikai csúcs vendéglátója, II. Hasz- szán marokkói uralkodó személyes adományként to­vábbi 1 millió dollárt aján­lott fel, ami körülbelül 5 millió dollárra növeli a fel­szabadítási bizottság ren­delkezésére álló pénzalapot, A mostani — sorrendben a kilencedik — AESZ — csúcsértekezlet szóvivője „történelminek” mondotta a megajánlásról szóló keddi döntést. Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke keddi felszólalásában „nemzetkö­zi felszabadító brigádok” megalakítását indítványoz­ta avégett,, hogy „haladékta­lanul kezdődjék meg a harc mindenütt, ahol még tart a kolonializmus és a faji meg­különböztetés arcátlan ural­ma”. Követelte a kongói el­nök, hogy minden afrikai ország szakítson Portugáli­ával, Rhodesiával és a Dél­afrikai Köztársasággal, s ne habozzék felülvizsgálni ed­Kedden este, Moszkvából hazaérkezvén, Szadek egyip­tomi hadügyminiszter a kai­rói repülőtéren nyilatkozatot adott újságíróknak, ötnapos látogatását, melynek során több ízben tanácskozott vendéglátójával, vGrecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszterrel, s fogadta őt Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára is, a miniszterelnök­helyettesi funkcióban lévő hadügyminiszter sikeresnek nevezte. Ismét bebizonyo­sodott — mondotta —, hogy Én bizony elmegyek a rend­őrhöz — jelenti ki. A két nő élénken helyesel. Kotmayer János rendőr zászlós, Ágasegyháza és Fü- löpháza körzeti rendőre fel­csatolja a derékszíját, hogy körülnézzen a halászcsárda, meg a tanácsháza tájékán: megtudni, történt-e valami különösebb esemény az éjsza­ka során. Amint ballag le a ház lépcsőjén, Kiss Béla nyit be a kapun. — No, mi újság öregúr? Kerüljön beljebb! — Látja, hogy az öreg nem szól, titokzatoskodik, beinvitálja az irodába. S csak amikor le­ül a székre, kalapját a kezé­ben tartva, akkor kezdi el: — Törzsúr, furcsa dolog történt előnytelen megoldást nyújtja. Különben, ugyanis felemész­tődik a belső harcokban és még inkább hitelét veszti a közvélemény előtt. A jobboldal tudatában van annak is, hogy nem tudja fel­tartóztatni az események me­netét. Willy Brandt szövetségi kancellár kedden délután nyilvánosságra hozott állás- foglalásában jelezte, hogy a koalíció megállapodási aján­lata nem marad időtlen idő­kig érvényben. Megfigyelők véleménye szerint a kancellár ezzei f reérthetetlenül azt nyilvání­totta ki, hogy ha kell, az el­lenzék nélkül is intézkedik a választások kiírásáról és a parlament feloszlatásának megkönnyítése érdekében maga veti fel a bizalmi kér­dést. digi megállapodásait azok­kal az államokkal, amelyek szövetségesei az előbbieknek — nevezetesen a NATO-tag- országokkal. Eljuttatták az értekezlet részvevőihez Micombero Burundi kormányának egy nyilatkozatát, amely köszö­netét mond Mobuto Sese Seko zairei és Nyerere tan­zániai elnöknek a burundi lázadás leveréséhez nyújtott katonai segítségükért. Az AESZ-csúcs előreha­ladtával mindinkább az af­rikai országok óhatatlanul szükséges közel-keleti ál­lásfoglalására irányul a fi­gyelem. AESZ-források szerint Bumedien algériai elnök zárt ajtók mögött fölkérte az értekezlet részvevőit, hogy a „lehető legerélyesebb formában” nyilvánítsák ki szolidaritásukat Egyiptom­mal. Igéi! határozottári elítélte' Izraelt a Tel Aviv-i vezetők egykori barátja, Idi Amin ugandai elnök. Rámutatott, hogy az izraeliek felforgató tevékenységet folytatnak Afrikában, s nem jobbak mint a rhodesiai vagy dél­afrikai fajüldözők. „a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatai a testvériség elvein, továbbá ama meg­győződésen alapulnak, hogy az (izraeli) ellenségnek k kell vonulnia a megszállt területekről”. Hangsúlyozta Szadek, hogj a Szovjetunió „továbbra is az imperialista intrikák el­lenére is támogatásban ré­szesíti Egyiptomot, s nem fogad el olyan rendezést, amely a legcsekélyebb terü­leti engedményt foglalná ma­gába az arabok rovására”. az éjszaka. — Hol? — Nálam, a tanyán. — Elmondja... Csöppnyi szünet után hozzá­teszi: — Még szólni is akar­tam magának, mindjárt utá­na. — Miért nem szólt? — Ki sem mertem dugni a fejem. — A rendőr elgondolkodik: a lányt és az anyját akarták el­csalni... — Tudja mit? Küld­je be hozzám az élettársát és a kislányt. Muszáj velük is beszélnem. Mindketten menni készül­nek. Az ajtóban a rendőr megkérdi: — Mondja Béla bá­csi. de őszintén, mennyi pénz van maguknál odahaza? — Az öreg meghökken a kérdé­sen. De aztán, magában igazat ad a rendőrnek. Tényleg, rab­A Cityrama, az emeletes csupa üveg autóbusz a ké­nyelmes turistát csalogatja városnézésre. ígéri az összes látványosságot, idegenveze­téssel, meg-megállással. De valahogy ez nem az igazi. Gyalog jobb. Gyalog, metróval kombi­nálva. Mert Párizsban óriá­siak a távolságok, néha-néha fel kell ülni erre a rendkívüli járműre. Több, mint 300 megállója, 200 kilométernyi vonalai a város minden pont­ján megtalálhatók. Megy az úttest alatt, hogy azután mé­lyen befúródjon alagútja a talajba, azután kibukkan és mint magasvasút folytatja út­ját. A Louvre megállója mi­nimúzeum. A Bastille után az alagút falában tábla hirdeti: itt állottak a polgári forrada­lom ledöntötte börtönfalak. Másutt méteres plakátok, né­hol csak a csupasz fal. Több helyen csatlakozik hozzá a gyorsmetro, ahol az állomá­son a szerelvény meg sem áll, hanem egy ellipszis alakú pá­lyán futó beszállófülke suhan a kocsi mellé, amelyből át lehet szállni a vonatba. Régi, ódon állomások váltakoznak modernekkel, átszálláskor 10 percig is eltart az út egyik ponttól a másikig — a föld alatt. A metró a párizsiak legkedveltebb utazási alkal­matossága. Nem olcsó. De kedvezőbb az autóbusznál, ami igen drága, és ennek megfelelően szinte mindig" üresen jár. A metró gyors, kényelmes a föld alatt el lehet jutni mindenfelé, és ami a fő: ve­szélytelen. Mert az utcáról mindezt elmondani már nem lehet. Több, mint 2 millió au­tó rohan a párizsi utcákon. Rohan, az Éteile nagy terére 80—100 kilométeres sebesség­gel fordulnak be a sugár- utakról. Hondák,- Chevroletek, szürke, ócska Citroenek, Re- naultok, Mercedesek, és Vol vők kergetik egymást. Végig­nézve a Champs-Elysées-n, a világ legszebb sugárútján, az ember nem lát egyebet, mint autófolyamot, a villogó lám­pákat, a 8 sorban rohanó já- mű veket. Ember legyen a talpán, aki itt közlekedni tud. A benn­szülöttek félelmetesen vál­toztatják a sávokat, előznek és kanyarodnak. A gépkocsi- özön miatt a parkolás már művészet, és azon senki nem lepődik meg, ha éjszakára s mellékutcák bejáratát torla­szolják el a másutt helye* nem talált autók. Az úttesten átkelőnek is helyén kell, hogy legyen az esze. Az embert ez a szédítő és félelmetes forgalom szívesen tereli el a mellékutcák felé. ahol legalább annyi vigasz van, hogy egv irányban höm­pölyög végeláthatatlanul a rengeteg kocsi. Gyalog tehát, nézegetve ismerkedve a várossal. Gya­lók is lehettek. Sopánkodni kezd: — Szegények vagyunk mi, törzsúr. Ami pénz otthon van, nem lehet több öt-hat- száz forintnál. Bizisten így van, sajnos. Leadtam a sző­lőt, a mustot, de a szakszövet­kezet még ezután fizet. — És az idén, amikor a legtöbb pénz lehetett odahaza? — Törzsúr, az sem érte el a tíz­ezret. Hiába terem a szőlő, annak vissza kell adni... Mert jövőre is csak úgy várhatunk tóle. A körzeti rendőr még az­nap kihallgatja a lányt is, az anyját is. Aranka tűnődve megjegyzi: — Ha csak nem a Horváth Zoli volt a másik... Fél óra múlva Ujszásziék erősítik meg a lány feltevé­sét: amikor náluk jártak, Zoli ült a taxiban. ...Kilenc-tíz kilométerrel odébb — szintén 6-án reggel — Izsákon a Damjanich utca töpörödött házában Király Zoltán másnaposán, lüktető fejfájással merül fel az éb­renlét felszínére. Homloka mögött hínárok, moszatok log a járdákon, ahol egykor Piaf énekelt, melyekről száz és száz sanzon szól. Felkészül­ve arra, hogy 10 és 10 kilo­métert kell talpalni, miköz­ben minden utcasarkon szembetalálkozunk a történe­lemmel, a művészettel, a for­radalommal, a háború emlé­kével. Az egyik falon ott a tábla: itt esett el 1944 augusz­tusában a városért Jacques Hardi... Egy másik palota, a Quai de Contin: itt élt Ana- tole France. egy ugrás a Szajna túlsó partjára, a Place des Vosges és máris IV. Hen­rik palotája előtt van a láto­gató. Innen csupán néhány száz méterre van a Bastille tér, ahol könnyedén, szinte vidáman áll a szárnyas Juil- let, Július szobra az oszlop tetején, emlékeztetvén az 1830. júliusi forradalom áldo­zataira. Fáradságos dolog— és nemcsak a láb fárad! —hab­zsolva belemerülni egy olyan város élvezetébe amely meg­annyi újat és izgalmasat ígér. De ha valami Párizsban tökéletes — és tegyem hozzá többségében nem drága — az a minden 100—200 méteren található kávéház, étterem, bisztró hangulatos hálózata. Teraszok a járdán, ahol le lehet pihenni poroszkálás közben, és egy Pernod vagy egy Calvados mellett néze­getheti az ember a járókelő­ket. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy ,,a kongresszusban ju-. nius 19-én kezdődik a vita a rakétaelhárító rendszerek korlátozása tárgyában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött szerződésről, valamint arról a két ország közötti ideigle­nes megállapodásról, amely a hadászati támadó fegyve­rek korlátozásával kapcsola­tos néhány intézkedés tartal­Szerdán délelőtt Szófiában folytatta munkáját a Georgi Dimitrov elméleti és gyakor­lati munkásságával és e munkásság időszerűségének felmérésével foglalkozó nem­zetközi konferencia, amelyet a bolgár párt Központi Bi­zottsága, a Bolgár Szakszer­vezetek Központi Tanácsa és a Hazafias Front Országos Tanácsa hívott össze Dimit­módjára kavarognak a zagy­va álmok. Az egyik különös élességgel válik el a töb­bitől : itt járt Horváth Zoli, a kapuban beszéltek és azt mondta, van kocsi, lehet men­ni németbe... Még akkor is ez jár az eszében, amikor elha­tározza, hogy bemegy a falu­ba, kicsit körülnézni. És ami­kor kilép a kapun, csodál­kozva veszi észre az oda tá­masztott biciklit. Kié lehet? Nincs rajta névtábla. Min­degy, jobb helye lesz a kapun belül. Betolja. Ekkór motor­zúgást hall, s a következő percben már a kapu előtt fé­kez Illés Pista a Simson­jával. Érdeklődik, hol van Robi. — A fene se tudja, még tegnap reggel bement Kecs­kemétre, munkát keresni és azóta sem jött vissza. Bizto­san talált melót és mór benn is maradt. — Ne hülyéskedj, tegnap délután itthon volt, beszéltem is vele. Azt mond­ta, táppénzen van. Aztán együtt mentünk be a köz­pontba. Ja igen, itt volt még egy ágasegyházi fiú is, na­Az Avenue de l’Operán az előkelő Párizst láthatjuk fel­vonulni. Spániel kutyával, sok ékszerrel, köztük a világ minden tójáról jött turistá­val. A Montparnasse-on, a Café Dome székeiről viszont a bolondos, bohókás világ tá­rul a szem elé. Szőrmókos ru­hákba öltözött hippy és nagy kalapos festő, a bur- nuszos arab és a forrónad- rágos lányka. És mindenütt köztük a párizsiak, akik itt itthon vannak, és akikről ér­demes egy pár szót ejteni. Főleg a párizsi nőkről. Nem túlzás: szépek és csinosak, jólöltözöttek, kitűnően koz­metikának. A legolcsóbb ru­hát is végtelen sikkel vise­lik, kacérak és büszkék egy­ben. Látszik rajtuk: a fran­cia konyha nem engedi el­hízni őket. Kis mellek, kes­keny csípők hegedűharmó- nió.ia ejti rabul a szemet. És a férfiak? — hallom a kérdést. Nos, kissé másak. Lezseren, kockás ingben jár­nak, a nőkhöz képest szür­kék. Szegényesnek tűnnek, és még a legjobb holmi is úgy tűnik, csak rájuk van dobva. Elütnek a külföldi­ek eleganciájától. Mintha csak egy szándékuk lenne: tűnjék szebbnek a nő mel­lettük. És talán ezért nem érde­melnek hálát tőlünk? Bürget Lajos máz. A vita előtt Rogers amerikai külügyminiszter szó­lalt fel a szenátus külügyi bizottságában. A demokrata és a republikánus párt szená­tusi vezetői, Mansfield és Scott, kedden határozati ja­vaslatot terjesztettek a sze­nátus külügyi bizottsága elé, amelyben támogatják a stra­tégiai fegyverek korlátozásá­ról kötött szovjet—amerikai megállapodásokat. rov 90. születési évfordulója alkalmából. Az ülésen elnök­lő Kosztadin Gyaurov, a BKP Politikai Bizottságénak póttagja elsőként a magyar küldöttség vezetőjének adta meg a szót. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a pártfőiskola rektora örömét fejezte ki a magyar delegációnak az érte­kezletre történt meghívásá­ért. gyón keresett téged... — Ki­rály Zoli csodálkozva kérdi: Fiú Ágasról? — S agyában hirtelen megmoccan a sejtés: — Hogy nézett ki a srác? — Olyan vékony, barna hajú, gyerekes képű... — Te, ez a bicikli itt nem az övé? — De igen, valószínű. — „Úgy lát­szik, ezt nem álmodtam. Ez megtörtént!” Amikor Illés Pista elberreg, a kapu előtt az utat vizslat­ja. Nedves, nyirkos a földút napok óta, ha autó járt itt, a nyomának látszania kell. De keréknyom sehol... Kicsit megnyugszik: ha járt is itt a Zoli, biztos, hogy csak lin­kelt. ...Szombathelyen, a megyei rendőrkapitányság épületében folyik a kihallgatás. A nyo­mozó előtt az ország kiterí­tett térképe. A két ifjú ösz- szeroskadva ül. A nyomozó türelmetlen: — Azt mondjá­tok el végre, mit csináltatok a sofőrrel? Nagyon ajánlom, ne nézzetek hülyének ben­nünket. (Folytatjuk} Ülésezik az afrikai csúcs Szadek kairói nyilatkozata £tőre megfontolt szén élekkel DOKUMENTUM REGÉNY Folytatódott a Dimitrov emlékülés Szófiában SALT-vita kezdődik az USA-ban

Next

/
Thumbnails
Contents