Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Június 14-én, szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén időszerű nemzetközi kérdések, valamint az álla­mi oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai szerepelnek. A Központi Bizott­ság június 15-én, csütörtökön folytatja tanácskozását. (MTI) Újabb nagy események előtt a nemzetközi békemozgalom Homes Csandra sajtótájékoztatója A napokban Budapesten tanácskoztak az európai szo­cialista ország >k békemoz­galmainak'képviselői, s meg­vitatták a kontinens békéjé­vel, Európa biztonságával összefüggő mozgalmi felada­tokat. Ezzel kapcsolatban az Országos Béketanács rende­zésében szerdán 3 Gellért- szállóban békekonferenciát tartottak. Sebestyén Nán- dorné, az OBT főtitkára nyi­totta meg a sajtóértekezletet, majd Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára ismertette az európai szocia­lista országok békemozgalmi vezetőinek tanácskozásán megvitatott főbb kérdéseket, s válaszolt a magyar és a külföldi újságírók kérdéseire. Az európai béke és bizton­ság kérdéséről szólva a BVT főtitkára mindenekelőtt a kontinens képviselőinek a közelmúltban megrendezett brüsszeli közgyűléséről tett említést. Ennek eredményét a most megrendezett eszme­cserén is igen pozitívan ér­tékelték, s tevékenyen támo­gatják a közgyűlésnek az európai biztonsággal kapcso­latban hozott határozatát, ál­lásfoglalásait. Ezt annál in­kább feladatuknak tekintik, mert kontinensünk közvéle­ménye egyre erőteljesebben hallatja hangját Európa sors­döntő kérdéseiben, minde­nekelőtt a kontinens béké­je és biztonsága ügyében. Hangoztatta a főtitkár: a brüsszeli értekezlet jelentős lépés volt a kitűzött cél ér­dekében, eredményei sokat- ígérőek, reményt keltőek. A feladat most az, hogy a kon­tinens minden részén az ösz- szes békeszerető erőt újból csatasorba állítsuk, hogy az európai népek békevágyából végre valóra váljék konti­nensünk tartós békéje, biz­tonsága. A mostani budapesti tár­gyaláson természetesen al­kalmunk volt arra, hogy — az európai problémák mel­lett — véleményt cseréljünk az egész emberiség szem­pontjából fontos, időszerű kérdésekről — mondotta. Ezek Sorába tartozik napja­ink egyik legsürgetőbb prob­lémája, a béke helyreállítá­sa az indokínai térségben. A vietnami, a laoszi és a kam­bodzsai nép hősi küzdelmé­nek támogatása — amelyben a Szovjetunió és a szocialista országok mindig elöljártak — még fokozottabb szolidaritást, további támogatást igényel. Az indokínai térségben ki­alakult helyzetet változatla­nul úgy kell tekinteni, amely további súlyos következmé­nyeket vonhat maga után. Az agresszió kiterjesztése olyan cselekmény, amely a világ népeinek fokozódó el­lenállását követeli meg. Az agresszorok által elkövetett és egyre nyilvánvalóbbá váló bűncselekmények világosan mutatják, hogy a My Laiban elkövetett tömeggyilkosság nem egyedülálló, s nem egyes emberek túlkapása, vagy valamilyen kisebb cso­port embertelen cselekménye volt, hanem az amerikai im­perializmus hódító politiká­jába szervesen beleilleszkedő, népirtó módszer. Az eléggé el nem ítélhető háborús bűncse­lekmények megakadályozásá­nak egyetlen eszköze: a béke erőinek még szervezettebb összefogása az agresszorok megfékezésére. Ezzel össze­függésben jelentős az a kez­deményezés, hogy a nemzet­közi szervezetek képviselői üljenek össze Genfben — azok, akik részt vettek az in­dokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó versailles-i világkonferenci­án, de más nemzetközi szer­vezetek küldöttei is —, és vi­tassák meg a nemzetközi szo­lidaritással kapcsolatos fel­adatokat. Ezt a kezdeménye­zést a szocialista országok he­lyeslik, támogatják. Romes Csandra elmondta azt is, hogy a budapesti ér­tekezleten megvitatták a Bé­ke-világtanács elnöksége so­ron következő ülésének elő­készületeit és á nemzetközi békemozgalom előtt álló idő­szerű feladatokat. Erre az ülésre Santiago de Chilében, ez év októberében kerül sor. Hangsúlyozta, hogy a szó cialista országok támogatá­sukról biztosították a chilei előkészületeket, s a nemzet­közi békemozgalmak minden megtesznek azért, hogy a: ülés sikeres legyen. Ettől a tanácskozástól egyébként az remélik, hogy új kezdemé­nyezések kiindulópontja lesz s tovább gazdagítja a békéér folytatott nemzetközi küzdel­met. Amint Romes Csandra el­mondta, ugyancsak a chile' ülésen vitatják meg a BVT 1973- ra tervezett, következő kongresszusának előkészüle­teit, s azokat a programokat, amelyekkel a béke-világmoz- galom kibontakozásának ne­gyedszázados évfordulóját — 1974- ben — valamennyi föld­részen megünneplik. A magyar katonai küldöttség látogatása csehszlovák vezetőknél Ludvik Svoboda hadsereg­tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és Lubomir Strougal miniszter- elnök szerdán a prágai vár­ban fogadta a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével hatnapos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó magyar katonai küldöttséget. A magyar és a csehszlovák néphadsereg kölcsönös együttműködésének, barátsá­gának és szövetségének ha­tékony megszilárdításában szerzett érdemei elismeréséül a csehszlovák elnök és a mi­niszterelnök . Czinege Lajost Vörös zászló renddel, a dele­gáció több tagját pedig Vörös csillag renddel, illetve a Fegyverbarátság érdemérem első fokozatával tüntette ki. A magyar katonai delegáci­ót szerdán délután a központi bizottság székházában fogad­ta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Az elvtársi be­szélgetés végén Gustáv Husák a küldöttség tagjainak át­nyújtotta a CSKP megalaku­lásának 50. évfordulója és a Klement Gottwald-emlék- érmet. A magyar delegáció, amely a nap folyamán korábban megtekintett egy gépkocsizó lövészezredet és a modem kiképzőtámaszpontot, a dél­utáni órákban Szlovákiába utazott. A Nyíregyházi Konzerv­gyár egyik nagy munkáját jelenti a zöldborsókonzerv feldolgozása. E munka egy hónapig tart. Többségében megyei nagygazdaságoknak van termelési szerződésük az üzemmel. 2944 hold terü­letre. E területről 345 vagon terméssel számolnak. Igén sokat jelent minőség tekin­tetében a megfelelő időben történő betakarítás. A ter­melő is jobban jár, hä még zsengébb korában tudja át­adni a kicsépelt magot, mert noha a mag kevesebb, ez az árkülönbözetben megtérül. Most a borsó betakarításá­nak főidejében 10 telepen 2—2 borsócséplő géphez vi­szik a levágott termést, ahonnan közvetlenül a fel­dolgozó színhelyre szállítják a tiszta borsót. A gyár átve­vő szakemberei jó vélemény­nyel vannak a nyírteleki Dó­zsa Tsz-ről, ahol 300 hold •termését adják. Hasonló te­rületű borsója van együtte­sen a császárszállási Üj Al­kotmány és a nyíregyházi Dózsa Tsz-nek. Jelenleg 10—12 vagon bor­sót szállítanak naponta a konzervgyárba, ahol a friss áru azonnal feldolgozásra kerül. A borso útja a mosó­gépeken át a lezárásig, majd a lezárt üvegek dunsztolása is korszerű gépsorokon ha­lad. Felvételünk a nagycsar­nok négy borsó vonalát mu­tatja be. Megyei tanácselnökök értekezlete Dr. Papp Lajos állam­titkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével szerdán Győrben értekezletet tartottak a me­gyei városi, valamint az érintett megyei tanácsok el­nökei. A tanácsi vezetők a megyei városi tanácsok jog­állását, munkakapcsolatait elemezték — a témáról szó­ló, írásban közreadott mun­kaanyaghoz dr. Varga Jó­zsef, a Tanácsi Hivatal el­nökhelyettese fűzött kiegé­szítéseket. Beszélt az űj tanácstör­vényről majd így folytatta: A kormány településfej­lesztési határozatában ki­mondta, hogy e városokat úgy kell fejleszteni, hogy a lakók száma elérje a 150 000 —300 000-et, a vonzásterü­letükön élők száma pedig az 1—1,5 milliót. A jogalkotás egyébként más módon is tö­rekszik a kiemelt városi stá­tuszból eredő következmé­nyek figyelembevételére. így születtek meg azok a rendel­kezések, amelyek szerint a megyei város létesíthet, il­letve megszüntethet szakkö­zépiskolát, dolgozók szakkö­zépiskoláját, színházat és ön­álló szabadtéri színpadot, a bérgazdálkodás biztonsága érdekében bértartalékot ké­pezhet (más helyi tanács er­re nem kapott jogot), s a ké­pesítési követelmények több­sége nem marad alatta a megyei, illetve fővárosi igé­nyeknek. A megyei városok különö­sen jelentős szerepet tölte­nek be az ország politikai, társadalmi és gazdasági éle­tében. 'A vidéki ipartelepítés centrumai, az ország gazda­sági életének központjai, a közlekedési hálózat legjelen­tősebb gócai, a politikai, a társadalmi, a kulturális, a tudományos és a művészeti élet legfontosabb vidéki köz­pontjai. Budapestet kivéve e városokban és környékükön mutatkozik meg legerősebben az aglomerálódás. Az öt vá­ros területén összesen 700 ezer ember él. A bevándor­lás üteme rendkívül erőtel­jes, az 1960 és 1970 között eltelt tíz év alatt még a leg­alacsonyabb népességszám, Győr lakossága is 18,7 szá­zalékkal növekedett. A leg­nagyobb fejlődést elért Pécs minden negyedik lakosa a legutóbbi tíz év alatt lett városlakó. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala a közelmúltban ele­mezte a megyék és a megyei városok kapcsolatainak ala­kulását. Tapasztalatai szerint a megyei tanácsokban a né­pességszám arányának meg­felelően biztosított a városok képviselete, a megyei városi tanácsok általában a legaktí­vabb helyi tanácstagot vá­lasztották a megyei testület delegátusává. Nem bontako­zott még viszont ki a me­gyei tanácsok végrehajtó bi­zottságainak a városok ága­zati tevékenységét irányító munkája. Az érdekelt me­gyék vezetői a tanácstör­vény hatályba lépését köve­tően körültekintő, a korábbi tapasztalatokat is felhaszná­ló türelemmel kezdtek hoz­zá a munkakapcsolatok ki­építéséhez. A megyei és a városi tisztségviselők között a kontaktusok korrektek, ér­demiek. Dr. Varga József előadá­sában vázolta a még haté­konyabb együttműködés le­hetőségeit, hangsúlyozva, hogy a megyék és a megyei városok összehangolt tevé­kenysége elengedhetetlen a helyi és az országos tervek sikeres megvalósításában. Gromiko párizsi tárgyalásai Befejeződtek Szerdán a francia külügy­minisztériumban befejeződ­tek Gromiko szovjet és Schumann francia külügymi­niszter tárgyalásai. A szerdai megbeszéléseken széles kör­ben folytatták a nemzetközi problémák megvitatását, köz­tük az európai biztonsággal összefüggő kérdéseket. Ki­derült, hogy a Szovjetunió és Franciaország álláspontja a megvitatott kérdéseket il­letően széles körben meg­egyezik. A felek hangsú­lyozták, hogy kölcsönösen igyekeznek hatékonyan elő­mozdítani azoknak a politi­kai módozatoknak a felku­tatását, amelyek a háborús konfliktusok és feszültséggó­cok felszámolására vezetnek. Pjotr Abraszimov párizsi szovjet nagykövet szerdán ebédet adott Gromiko tiszte­letére. Az ebéden Schumann francia külügyminiszter, Oli­vier Guichard közoktatás- ügyi miniszter és más hivata­los személyiségek vettek részt. VTlÁő PRO lETÁR JAI, EGYES ti L J ETEK I LAPUNK TARTALMÁBÓL; Nyitóit szemmel a világban 13. oldal) Korunk mezőgazdasága (4. oldal) ügyintézés Erdöhaton (5. oldal) Jelentések a brüsszeli labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseiről (7. oldal) f SXTX. ÉVFOLYAM, 139. szám ARA: 80 FILLER 1972. JÚNIUS 15, CSÜTÖRTÖK

Next

/
Thumbnails
Contents