Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
!. oMa! 1972. május Ti. KELET-MAGYARORSZÄÖ A megyei pártbizottság el_ méleti konferenciáján áprilisban Nagy Miklós elvtárs, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője tartott előadást Nyíregyházán „A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának időszerű kérdései, feladataink a X. kongresszus határozata alapján” címmel. Az előadás néhány fontosabb gondolatát az alábbiakban ismertetjük. Bevezetőjében Nagy Miklós elvtárs utalt arra, hogy szükséges elemezni a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában eddig végzett munkát. Mit tettünk és mit kell tenni a továbbiakban? A kongresszus határozatai megszabják a művelődéspolitika főbb feladatait, melyek nem választhatók el a párt általános politikájától, annak szerves részét képezik. Egyben kiemelt jelentőséget is kapott a X. kongresszuson a művelődéspolitiIdőszerű művelődéspolitikai feladataink Nagy Miklósnak, a KB osztályvezetőjének előadása Nyíregyházán ka következetes végrehajtása. Mi az oka annak, hogy a kongresszuson olyan jelentős helyet kaptak a kultúra, a művelődés kérdései? — folytatta Nagy Miklós. — Alapvetően az, hogy a fejlődő szocialista társadalom magasabb szinten történő építése csak sokoldalúan művelt, képzett emberekkel lehetséges. A kulturális forradalom végrehajtása nélkül nem beszélhetnénk a szocializmus teljes felépítéséről. Ugyanakkor a szocializmus alapjainak lerakása, a teljes felépítésért folyó küzdelem folyamata kedvező feltételeket teremt a művelődésügy számára is. A tudományok szerepe a társadalom fejlődésében Ezután az előadó a művelődéspolitika egy-egy szakterületét vette szemügyre. Elsőként a tudománypolitika kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, a X. kongresszus megerősítette a KB 1969. évi, a tudománypolitikai irányelvekre vonatkozó határozatát. A párt az irányelvek kidolgozásakor abból indult ki, hogy a társadalom fejlődésében mind nagyobb szerep jut a tudományoknak. A szocializmus igényli a legfejlettebb tudományokat és biztosítja a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Jelentős eredményként említette az előadó, hogy az elmúlt 2—3 évben szorosabbá vált a tudomány és a termelés kapcsolata. Az a tudományos bázis, amely hazánkban a felszabadulás óta létrejött, egyre inkább a társadalom, a népgazdaság közvetlenül megfogalmazott igényeinek megoldásán dolgozik. Ez elsősorban az úgynevezett ipari kutatóintézetekre vonatkozik, amelyek munkáik jelentős részét egyes vállalatok közvetlen rendelései alapján végzik. Ebben a folyamatban azonban egy bizonyos veszély is jelentkezik. Nem egyszer a vállalatok által megfogalmazott rövidtávú megoldások túlzottan egy irányba fordítják a kutatómunkát, s nem mindig kapnak kellő figyelmet a perspektivikus kuta- tatások. Az eredmények összességükben biztatóak. Elkészült az ország távlati tudományos kutatási terve, amely a népgazdaság fejlődése szempontjából a legfontosabb feladatokra koncentrálja az erőket. Az országos programban olyan fontos témák szerepelnek, mint a híradástechnikai és számítástechnikai kutatások, az ember környezetével foglalkozó és az urbanizációs folyamatok vizsgálatát tartalmazó problémák. — A tudományos kutatás távlati terve összhangban van a KGST komplex programjával, támaszkodik a nemzetközi tudományos munkamegosztásra, a szocialista országokkal összehangoltan valósul meg. Eredményként elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben javult a tudományos élet demokratizmusa — hangsúlyozta Nagy Miklós. — Lépéseket tettek, hogy a kutató káderállomány intenzívebben cserélődjön, mint azelőtt. A tudományos élet demokratizmusával függ össze az Akadémia reformja. A nemzetközi tudományos kapcsolatok az utóbbi évtizedben jelentős fejlődést mutatnak, ehhez a tudomány- politikai irányelvek is ösztönzést adtak. A kapcsolatok kétharmada a szocialista országokkal bonyolódik le, ezenbelül elsősorban a Szovjetunióval. Nem jelentéktelen azonban a tőkésországokkal való tudományos kapcsolat sem. A tudományos kapcsolatok során a tőkésországok nem egyszer alkalmazzák a fellazítás ideológiai taktikáját. Nem szabad lebecsülnünk a tudományos kap_ csőlátókban jelentkező ilyen veszélyt. Többet kell tennünk a tudomány hazai és a szocialista országokban elért eredményeinek megismertetéséért, népszerűsítéséért. A társadalomtudományok szerepével hangsúlyozottan foglalkozott a KB osztályvezetője. Egyre jelentősebb feladat jut a társadalomtudománynak a politika tudományos megalapozásában. Ezért e tudományok dolgozóinak felelőssége is növekszik. Elmondotta: néhány igen fontos kutatási feladattal foglalkoznak e tudományok művelői. Tudományosan dolgozzák fel a társadalom átrétegződését, struk.- túraváltozásait. Kutatják az államélet, a szocialista demokrácia, valamint a szocialista életforma és a társadalmi tudat problémáit is. Ezek a kutatások rendkívül fontosak, hiszen eredményeik a politika számára is lényeges segítséget adhatnak. A KB osztályvezetője előadásának további részében a közoktatáspolitika helyzetét és feladatait elemezte. Elmondotta, hogy a kongresz- szusi határozat értelmében az állami oktatás helyzetéről megindult vizsgálat lezáruló szakaszban van. Oktatási rendszerünk eredményei, gondjai Az elmúlt negyedszázadban a közoktatásban is jelentős eredményeket értünk el. 1941-hez viszonyítva 15 szá- r ' król 52 százalékra emelkedett azoknak az aránya akik a 8 általánosnak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az érettségizettek száma 4,2 százalékról 16 százalékra nőtt. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya 1,6 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. Tartalmilag is jelentősen fejlődött oktatási rendszerünk. Fokozatosan formálódott az oktatás-nevelés tartalma. Minőségileg új iskolarendszer jött létre, amely szocialista nevelést biztosít a felnövekvő nemzedék számára. Az eredmények mellett azonban megállapítható, hogy oktatási rendszerünk elmarad a szocializmus építéséinek mai, korszerű követelményeitől. A mai iskola még nem ad egységes képet a diák számára a természetről és a társadalomról. Nem készít fel eléggé az életre, a szocializmus építésének féladataira. Nem neveli eléggé aktívan a fiatalokat a társadalmi tennivalókra. Jelentős gondja oktatási rendszerünknek, hogy túlterheli a diákokat. A mai iskola még túlzottan számít az otthoni segítségre. Ez a munkás- és parasztfiatalok továbbtanulása számára nagy nehézséget jelent. Az általános és középiskolai oktatás lényeges gondja többek között, hogy nem tud megfelelő eredményeket elérni az anyanyelvi és matematikai ismeretek elsajátításában. Hiányos az állam- polgári ismeretek tanítása is. A továbbiakban a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Utalt arra, hogy 1970 óta kedvezőbben alakul a fizikai dolgozók gyermekeinek \ továbbtanulási aránya. A társadalom nagy erőfeszítéseket tesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása érdekében, de tudatában kell lenni annak, hogy a kívánatos arányokat hosszabb távon tudjuk csak biztosítani. Ez a probléma összefügg többek között a tárgyi és személyi feltételek javításával, a pedagógus-ellátottsággal is. A differenciálódás már az óvodás korban megkezdődik. Az iskolák anyagi ellátottságáról megállapítható, hogy a jelentős támogatás ellenére az oktatásügy fejlesztése és fenntartási színvonala — főként az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek vonatkozásában — elmarad a követelményektől. Vannak gondok a pedagógus-ellátott- s'ággal is. Nincs szükség újabb iskolai reformra A felszabadulás óta a pedagógustársadalom létszámban és öntudatban is jelentősen fejlődött. Iskoláinkban kétszer annyi pedagógus dolgozik, mint a felszabadulás előtt. Az állam jelentős erőfeszítéseket tett a pedagógusok anyagi megbecsülése érdekében; gondoljunk csak a legutóbbi béremelésre. Ennek ellenére további feladatúink vannak a pedagógusok társadalmi megbecsülését illetően. Gond a pedagógus-utánpótlás nevelése is. Az óvónők 95 százaléka, a tanítók 85 százaléka, az általános iskolai tanárok 73 százaléka, a középiskolai tanárok 42 százaléka foglalja el helyét az iskolákban diplomája megszerzése után. Egy részük más területeken helyezkedik el, főként olyan munkakörökben, amelyekre külön egyetemi kar, vagy szak nem készít elő. Egyrészt tehát érthető és elfogadható egy bizonyos arányú más pályán való elhelyezkedés. másrészt viszont az említett arányt kedvezőtlennek kell ítélni. Ez egyben a pedagógusihivatásra való felkészítés fogyatékosságait is jelzi. Nagy Miklós elvtárs az iskolaügy továbbfejlesztésével kapcsolatban megjegyezte: nem javaslunk újabb átfogó iskolai reformot. Az oktatás tartalmi továbbfejlesztése ma már állandó feladat'. A napirenden lévő vizsgálódások lényegében a párt közoktatás-politikai irányelveinek továbbfejlesztését szolgálják, s várhatóan nem strukturális átalakulást eredményeznek. Nagyobb anyagi áldozatra van szükség A Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta: a tapasztalatok alapján indokolt, hogy a következő években a nemzeti jövedelemből a közoktatásra fordítható kiadások nagyobb hányadát az általános iskolák és a szakmunkásképző hálózat fejlesztésére fordítsák. Azt is alaposan vizsgálni kell, hogyan tud a társadalom nagyobb anyagi áldozatot vállalni az oktatásügy további fejlesztéséhez. A közoktatás irányításáról elmondta, az a törekvés, hogy a jelenleg rendkívül szétaprózott irányítás egységesebbé váljék, oly módon, hogy az összes középfokú oktatási intézményhálózat a megyei tanácsok hatáskörébe kerüljön és az adott terülenemcsak az általános iskola teljes átszervezését követelné, hanem jelentős anyagi eszközöket is szükségessé tenne. Nagy Miklós ezután azokkal a főbb kérdésekkel foglalkozott, amelyek várhatóak érinteni fogják iskolai oktatásunkat tartalmi és szervezeti vonatkozásban. — Lényeges feladat a tananyag korszerűsítése, a túlterhelés csökkentése. Olyan javaslatunk van, hogy az általános iskolák felső tagozatában vezessék be az állam- polgári, közgazdasági ismereteket, a középiskolákban pedig tegyük általánossá a „Világnézetünk alapjai” című tantárgy oktatását. A tehetségek kibontakoztatásáért — Az elmúlt 10 esztendő tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy csak nagyon jól előkészített és kísérletekkel kipróbált változásokat szabad kezdeményezni, s azokat jól meg kell tervezni. Az a feladatunk, hogy a szocializmus magasabb szinten történő építésének igényeihez, a tudományos-technikai forradailom követelményeihez, az ország adottságaihoz és a jelentősen változó demográfiai viszonyokhoz igazítsuk oktatási rendszerünket Egyik nagy probléma az általános iskolákban a jelentős lemorzsolódás. Tény, hogy az elsőosztályos tanulók 11,4 százaléka évet veszít. Az általános iskolai tanulók összességét tekintve 18, a középiskolai tanulók 30 és a szakmunkásfiatalok 20 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A szakközépiskolák tapasztalatai azt mutatják, hogy nem sikerült a képzés célját reálisan megfogalmazni. A legfőbb baj, hogy sem a szakmai képzési funkciót, sem az egyetemi továbbképzésre való előkészítés feladatait nem tudják maradéktalanul ellátni. A felsőoktatásban van viszonylag a legkevesebb probléma. Említeni lehet ezek közül, hogy a gyorsan fejlődő határterületeken a tudományokban az együttműködés igen laza az intézmények között. Pozitívum, hogy az elmúlt évtizedben sikerült kiépíteni a két fokozatú felsőoktatást, ami a mezőgazdasági területen dolgozó szakemberek számára is differenciált felkészítést biztosít. A jövőre vonatkozóan lehetőséget kell adni a tehetségek, képességek differenciált kibontakoztatásához. Javasoljuk: már az általános iskolák fejsó tagozatában és a középiskolákban tegyék le. hetővé, hogy a kötelező óraszámok keretében a tantárgyak egy része választható legyen a diák érdeklődésének, képességének megfelelően. Igen lényeges cél a közismert társadalmi, szociális és lakóterületi különbségekből eredő hátrányok csökkentése. A közelítést a tanyai, falusi területi iskolák differenciált fejlesztése révén lehet elérni. Lényeges kérdés az általa, nos iskola szempontjából, de szociális szempontból is, hogy a jelenlegi 59 százalékos óvodai ellátást kibővítve erősítsék az óvodáknak az iskolai oktatást előkészítő funkcióját. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy az általános iskolát minél többen végezzék el és minél nagyobb arányban tanuljanak tovább. Az előadás foglalkozott a pedagógusképzés aktuális kérdéseivel, többek között azzal, hogy a felsőfokú óvónőképzés mellett az új tanévben megkezdik az óvónők középfokú képzését is, ugyanis az óvónők 15 százaléka szakképzetlen. Lényeges feladatként említette a tan- testületi demokratizmus ki- szélesítésére vonatkozó tö. rekvéseket, amiről élénk viták folynak. Többek között arról, hogy a jövőben az igazgató kinevezése előtt kikérik a tantestület véleményét. Szó van arról is, hogy az általános és középiskolai igazgatókat a jövőben meghatározott időre bíznád meg az igazgatási feladatok ellátásával. A párt és az értelmiség kapcsolata A közoktatás helyzetének és feladatainak ismertetése után a kulturális élet egyes kérdéseiről szólt az előadó. Hangsúlyozta, hogy a párt és az alkotó értelmiség kapcsolata a kongresszus után is kedvezően alakult. Az a célunk, hogy tovább erősödjék a művészeti életben a marxizmus hegemóniája. Igen jelentős szerepet szán a párt a marxista kritikának. A különféle stílusoknak, kifejezési formáknak nem tulajdonítanak direkt politikai, ideológiai jelentő, séget. A probléma inkább az, hogyan lehetne az írók, művészek és az alkotók érdeklődését jobban ráirányítani a szocialista társadalom valóságára. az újszerű kérdések, problémák megértésére, meglátására, hogy azok magas művészi színvonalon kifejezésre jussanak a különböző alkotásokban. Az állami irányító szerveknek többet szükséges tenni alkotói pályázatokkal az irodalom tematikájának tudatos orientálására. Szólt az előadó a filmmű. vészetről, a könyvkiadás sze evezéséről, a művészeti élet más jelenségeiről. — Nagyon sokat kell dolgozni, gondolkozni azon, hogyan tudjuk a kongresszusnak azt az elvárását teljesíteni, hogy a művészetek kerüljenek közelebb a tömegekhez és a tömegek a művészetihez. Megemlítette, hogy előfordulnak a művészetek területén és a művészetkritikán belül is káros nézetek. Egyesek azt mondják, a kultúrák összeérnek, s tudatosan összeolvasztani törekednek a szocialista értéket a nyugati divajihóbor- tokkal. nem egyszer a mi világnézetünktől idegen elemékkel. így fogalmazott a» előadó: Növekszik a kulturális szervek önállósága ten a demográfiai viszonyoknak megfelelő gazdasági igények kielégítésére alkalmas iskolahálózat-fejlesztési tervet alakíthassanak ki. A pedagógiai kutatásokról megjegyezte: az a cél, hogy az iskolahálózat fejlesztését, oktatásügyün1' aktuális problémáit elősegítő kutatások kerüljenek a középpontba. Elmondta: az általános iskolákkal kapcsolatban az elmúlt időszakban gazdag viták voltak: egyesek javasolták a 10 éves általános iskolára való áttérést. Erősebb érvek szóltak amellett, hogy még nem értek meg a feltételei egy ilyen jelentős változásnak. A plusz két osztály — A szocialista demokratizmus fejlesztésével szükségszerűen növekszik a kulturális szervek önállósága. Nem mindenütt nő viszont ezzel együtt a felelősség. A felügyeleti szervek részéről nem mindig tapasztalható kellő politikai és ideológiai igény. A közművelődéssel kapcso. latos kérdésekről elmondotta, hogy az igények rohamosan növekednek. A közművelődési könyvtárak könyv, állománya az utóbbi tíz évben — még ha vannak is gondok — megkétszereződött. Az olvasók tábora is nőtt. Megduplázódott a múzeumok látogatóinak száma. A növekvő szabad idő differenciált eltöltésére vonatkozó igény új követelményeket támaszt a közművelődési intézményhálózattal szemben, amelyeknek jelenlegi körülményeik között nehezen tudnák megfelelni. Történték erőfeszítések a tanácsok részéről a művelődési házak és a könyvtárak fejlesztésére, születtek elismerésre méltó eredmények, amelyekért a népművelés dolgozóit illeti az elismerés. Mégis azt mondhatjuk, sok még a tennivaló a jól ősz- szehangolt, átfogó közművelődési politika megvalósítása érdekében. Befejezésként Nagy Miklós elvtárs arról szólt, hogy a gazdasági élet, a beruházá. sok alakulása érintik a kulturális életet is. Ezzel kapcsolatban a KB osztályvezetője arra kérte az elméleti konferencián részt vevő gazdasági vezetőket, egy-egy döntésnél mindig legyenek figyelemmel arra, hogy a kultúra területén adódó beruházások elmulasztása nagyon sokára pótolható. „Jó érzés, hogy ebben a megyében törődnek a kulturális beruházásokkal, a tervezett létesítményeket a közeli években igyekeznek megvalósítani” —• fejezte be előadását Nagy Miklós elvtála.
