Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

KSTÄ-MAäYARÖR§2ACf S.'dí&st Közelebb a vevőhöz A Szabolcs Cipő«*\ár — ahol már „nem szoríí a cipő*4 W*?2. május lÍJ 25 éves Az első népgazdasági ten ter ntelékeny eb b technol ógia - ra kell áttérnünk. A iáinán varrott tarlós ugyan, 4a drá­ga cipók helyett modem la- zonú, hajlékony, könnyű, egy siazcaira elegendő, olcsó cipő­ket kértek a fogyasztók. Lé­nyegében igy ériünk el a je­lenlegi, divatos, könnyű, fű­zött és perforált feüsőrészű, ragasztott technológiával ké­szülő cipők gyártásához. Eh­hez járult hozzá, hocgy egy folyamatban lévő beruházás során — melynek folytatása már csak saját hozzájárulás­sal volt lehetséges — jelentős korszer űsí test hajthattunk végre. Gépesítettük a szabá­szatot. a tüzödét és a alfa- üzemet is. A nagyfokú gépesí­tést természetesen igényelte is a műanyagok térhódítása, ami szinte megduplázta a termelékenységet. így vált lehetségessé például, hogy a párszám -több. mint duplájára való emelésével a létszám csak 25 százalékkal nőtt. Rugalmas árpolitika A főkönyvelő: Ebben a szakmában már nem eléged­hetünk meg az adminisztrá­lással. A könyvelésnek min­denre fel kell figyelni. hi­szen rugalmas árpolitika nél­kül nehéz lépést tartani az igényekkel. Ennek feltétele azonban az. hogy csökkent­sük az önköltséget, nagyobb szériában gyártsunk, állandó­an javuljon a minőség. Na­gyobb szériánál ugyanis több árengedményt tudunk adni t ellát mindenképpen verseny- képesek maradunk, ha meg­van a mégfeledő piaci érték­ítéletünk. Nálunk ezenkívül különösen nagy hangsúlyt kap a minőség és az anyag- tiakarékösság. Csupán egy összehasonlítás: néhány évvel ezelőtt az első osztályú cipők aránya 77 százalék voilt, a? elmúlt évben már 90 száza­lék. Nos, ez a 13 százalék a jelenlegi 450 ezer párnál mintegy 1 millió forint tiszta hasznot jelent. Hulladék itt — szabászaink kiváló mun­kája következtében —’ alig van. Jó’részéből például ol­csó strandskandál készül. s, ami még megmarad, az. már valóban csak tűzre jó. Anyagi ösztönzéssel A főművezető: Nem elég az, ha a dolgozó csak azt tudta, hágj’ melyik darabból meny­nyit kell készítenie egy mű­szak alatt, lit a fizikái dolgo­zó is tudja, hogy munka iának mi a gazdasági jelentősége, mert jó a vezetők és a kö­zépvezetők közötti kapcsolat s a művezető azonnal to­vább tudja adni a kéréseket Ennél a terméknél például különösen' nagy az átfutási idő, hiszen a fűzést bedolgo­zók végzik. Szerencse, hogy * termelési osztálytól mindig i ideiében megkapom a mo­dellt. a párszámot és a határ­idői. így a lehető legkeve­sebbre idjuk csökkentéi» * félkész termék mennyiségét A célprémiumom rendszeri nagyon jónak tartom. Éppen most vettünk fel egy jelen lő» (»s zeget a határidőre legyár­tott szovjet exportért. Igen nagy szerepe van a gépéi te- .«.ok csökkentésében annak, hogy például itt a tmlkcáoteál is bevontuk a premizálásba. A brigádvezető: A ms munkánk sikerét éteőeorban a7. jellemzi, hogy jó a ko,pco~ lat a vezetők és beúszhattak között. így például mindig tudjuk, hogy mi a terv, mit kell csinálni. hol szorít a cipő. Nem egyszer előfordult már, hogy az igazgató leje t az üzembe, leállítottuk a gé­peket és röviden elmondta, most problémák vannak és ezt. meg ezt kéri. Persze, hogy megcsináltuk, hiszen a mi érdekünk is. hogy ne le-t gven kötbér, vagv más prob­léma. A mi brigádunk 35 ta­gú és a Beké nevet viseli. Mar kilencszer nyer tük el a címet és a Kiváló váJlalai cím elnyerése a lé- Imából megkaptuk az ezüst fokoza­tó:, és az első helyezésért já­ró 5000 forintos jutalmat. Ná­lunk. a mechanikai saalaí. « kollektív bérezés van. a ke­reset a besorolástól függ meg attól. hogy elérjük-e a ÍOO százalékot, ós mlnőságüeg jól dolgozunk. Jelen leg 120 százalék a brigád teljesítmé­nye. „ISekem is érdekem” A szabász: Nálunk arz a jelszó, hogy a rossz mmösagü bőrből is jó cipőt kell csi­nálni. Termeszet-asen nem úgy, hogy a hibás részt is be­leszarjuk; a felsőrészibe, ha­nem azt minél kisebb reszte- -vegigél kikerüljük és a Lábbe­lihez csak a kiváló minőség kerüljön. Vagyis egy négyzet­méterből minél nagyobb le­gyen a kihozat a.l. De fontos a tempó is. Mert nem mindegy az. hogy a normaként meg­szabott 200 párat, vagy 250-et szabom ki egy műszakban. Nálam mka66 a'líáo a gyako­ribb. Teljesítménybérbe«» dolgozom, nekem is erdeikem Van aztán olyan eset is, hogy sürget az idő. Persze, mindig tudjuk, hogy milyen munkán dolgozunk. hova megy az áru. Az export, az fontos tudjuk. Legutóbb például a szovjet exportnál kellett » szokásosnál jobban igyekezni. Csak viUanásnvi. a hosszú beszélgetésekből. Talán nincs is benne semmi különös. Cswk annyi, amit az élet diktál: körültekintően tervezni, gaz­daságosan termelni és mégis olcsón, divatos terméket adni a fogyasztónak. Nem véletlen az. hogy a Szabolcs Cipögvái term éli ei ért ma már a dunán­túli kiskereskedő is szívesen eljön Nyíregyházára. Mert- ott is kedvelt az olaszos, fűzött, szellős és könnyű lábbeli. Tóth Árpád Arany lakodalom előtt Talán egyetlen gondolat sem veit olyan gyorsan és oly széles rétegekben gyöke­ret, mint a Magyar Kom­munista Párt által 25 évvel ezelőtt kidolgozott első ma­gyar 3 éves népgazdasági terv. Amikor 1947. áprilisá­ban a Nemzeti Függetlensé­gi Front többi pártjaival is egyeztetett tervet közzétet­ték, az ország minden részé­ből üdvözlő levelek, örömte­li nyilatkozatok özöne indult el a Magyar Kommunista Párt felé. Joggal írta akko­riban a Szabad Nép, hogy „az ország ma elsősorban tervparti, és csak azután kommunistapárti, kisgazda- párti, parasztpárti és szoci­áldemokratapárti...” Mit igéid a 3 éves terv? Hatmilliárd forintos befekte­tést az ipar és a mezőgazda­ság talpra állításához, fej­lesztéséhez, a tőke szigorúbb megadóztatását, hogy — amint az egyik felhívás ham ■goztatja — „a kisemberek millióinak gondja fokozato­san csökkenjék." Ezekben a hetekben írta a kommunista párt elismert közgazdásza, Antos István, hogy a „Fizessenek a gazda­gok” elv, amelyet már 1946- ban meghirdettek, még min­dig csak papíron oldódott meg. „A kép igen szomorú — írja Antos —, Budapesten összesen 7000 ember adott bevallási és az átlagos adó havi 75 forint. Vajon ki hi­szi el, hogy a mintegy 80 000 budapesti önálló keresetet űző (kereskedő, iparos, or­vos, ügyvéd, vállalkozó stb.) közül csak 7000 volna, aki­nek jövedelme meghaladja az 1000 forintos határt? És vajon lehet-e arról beszélni, hogy „Fizessenek a gazda­gok”, ha ez a 7000 ember is átlagosan csak havi 75 forint jövedelem-többletadót fizet? A kisemberek tízezrei méltán háborodnak fel, ha összeha­sonlítják ezeket a számokat saját terheikkel..." Súlyos terhek nehezedtek akkor minden munkásra, de különösen ' nehéz helyzetben voltak a szegényparasztok, akik a legfontosabb ruházati cikkeket, a lábbelit sem tud­ták megvásárolni!” A Ma­gyar Kommunista Párt meg­értette a szegényparasztság panaszát — olvashatjuk a Szabad Nép tudósításában — és akciót indított, hogy olcsó lábbelit juttasson a falunak. Egy másik hír arról ad számot, hogy az 1947. évi költségvetésben .17 millió fo­rint jut gyermekvédelemre, de a hároméves terv ezt az összeget 84 millió forintra emeli. „Ma 90 000 gyereket gondoz az állam, 3 év múlva ­............... .............................. 239 000-ről fog gondoskodni, 5000 új iskolai osztálytermel építenek. A hároméves terv szerint a beruházásoknak több, mint egynegyedét for­dítják társadalmi intézmé­nyek és iskolák fejlesztésé­re..." Ugyancsak a 3 éves terv. első akciói közé tartozik: már 1947 májusában 25 egészségügyi vándorautó in­dult az ország minden részé­be, falvakba, tanyákra. Min­den autón három szakorvos, egy-egy védőnő és az MNDSZ kísérőnője utazott, Tizeákét autón röntgenké­szülék is volt. Az autók 1.2 tonna cukrot, 6 tonna szap­pant, 1600 vándorkeléngyét, 15 ezer fejkendőt, a gyerme­kek részére 25 ezer füzetet, ezenkívül rengeteg egyéb tápszert és ruhaneműt vittek magukkal. Érzékenyen érintette a kis­embereket a cigarettahiány, a drága villanykörte és sok egyéb, a mindennapi élet el­engedhetetlen tartozéka. • A Szabad Nép először azt derí­tette fel, hogy a 3 éves tervet ellenző reakciós körök szervezett akcióval vásárol­ták össze a dolgozók elől az olcsóbb cigarettafajtákat. Ügynökeik trafikról trafikra jártak és három-négyezres mennyiségben vették a ciga­rettát. A kommunista parla­menti képviselők határozott követelésére a trafikosokat utasították, hogy egy-egy személynek egyszerre 200 da_ rab cigarettánál ne adjanak többet. Az intézkedést a Do­hányjövedék Vállalat polgá­ri ruhás nyomozói szigorúan ellenőrizték. Ilyen előzmények után még érthetőbb, hogy a magyar dolgozók elsöprő többsége a 3 éves terv pártján állt. A demokrácia fejlődésének el­lenségei azonban mind el­szántadban kísérelték meg a hároméves terv szabotálását. Minden eszköz jó volt szá­mukra. hogy a megvalósítást elodázzák. 1947. június 14-én a mun­káspártok funkcionáriusainak értekezletén a kommunista belügyminiszter beszédében külön hangsúlyozta: „A terv körül erős harc folyt a de­mokrácia és a reakció között, s a két munkáspárt már he­tekkel Nagy Ferencék őzei­méinek leleplezése előtt kije­lentette, hogy a kisgazda pártban nemcsak kettős po­litikai vonalvezetés volt. ha­nem a gazdasági összeesküvés szálai is szövődtek a demok­rácia és a születő 3 éves terv ellen". A figyelmeztető szavak tra­gikus gyorsasággal időszerű vé váltak. Bűnös kezek kísér­letet tettek, hogy gyújtoga­tok csóváival felperzseljék a magyar nép súlyos nélkülö­zései árán újjáépített üzeme­ket, . 1947. június 15-én leégett a Hofherr-gyár, a mai Vörös Csillag Traktorgyár öntödé­je. Bár a hivatalos vizsgálat azt mondotta, hogy a. tűznek rövidzárlat volt az oka, sza­botázsnak beillő vétkes köny- nyelműség volt tapasztalható. A kár 5—6 millió forint. Jú­lius 11-én leégett a Ganz Hajógyár hajóépítő műhelye: a kár 10 millió forint, 22-én Csepelen „dolgoztak” a gyúj­togatok — a Kemény i Testvé­rek Papírgyára két helyen gyulladt ki egyszerre: a kár 5 millió forint. Az elvetemült kísérletek sok kárt okozták az ország­nak, de megakadályozni a hároméves terv végrehajtását nem tudták. Augusztus else­jén a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére, a reakció minden gáncsoskodá- sa ellenére, ha későn is, de megalakult a Tervhivatal, s a kitűzött időben éppen a bűnös kezek által fölégetett hajógyári műhely helyén jel_ képes kapavágással megin­dult a hároméves terv meg­valósítása. A történelmi pil­lanat szónoka ezt mondotta: „Mi kommunisták büszkék vagyunk rá, hogy mi kezde­ményeztük á tervet. A terv törvénnyé vált és jaj annak, aki szembehelyezkedik ezzel a törvénnyel”. Augusztus elsejével, a kö­zelgő választásokkal éles ref. lektorfénybe került a kom­munista párt korábbi állás- foglalása, amely szerint „A terv realitása végső fokon politikai kérdési Azon múlik, hogy sikerül-e a mainál lé­nyegesen baíoldalibb, való. ban demokratikus kormány­zatot létrehozni”. Megindult a választási küzdelem, amelynek során a Magyar Kommunista Párt, addigi munkájának méltó eredmé­nyeképpen, az ország dolgo­zó népének’bizalmából a leg­erősebbpárt lett. ■'Sikerült baíoldalibb, valóban demok­ratikus 'kormányzatot alakí­tani. amely zöld utat enge­dett a 3 éves tervnek. A terv, a párt útmutatásait követő dolgozók erőfeszítésével, két év és öt hónap alatt megva­lósult. Jelentős sikere volt ez a kommunista párt politikája, nak, amely a dolgozó töme­gekre épített. Az ipari ter­melés 1949 végére elérte a háború előtti utolsó évit, s az életszínvonal emelkedése is valamivel túlhaladta a terv­ben kitűzött célt. Érdemes felidézni az egy­kori harcok epizódjait, hi­szen az első hároméves terv volt a kiindulópontja a kö­vetkező évek és évtizedek gazdasági, társadalmi fel­lendülésének. Kőszegi Frigyes Így mondja el Péter Lajos Panyolán: Második éve. egyik nap hívtak a tsz-irodába. Azt vnodta Juhász Imre elnök: „No, Péter Lajos bátyám, a maga számára lejárt a köte­lező munka. Készüljön fel a nyugdíjba menésre.” Hirtelen olyan lett a fejem, mint a hangyaboly. Nem tudtam sorba szedni a gon­dolataimat. Még. hogy nyug­díj! Tétlen napokat húzni- várni egymás után. Hetven előtt álltam két évvel. Olyan voltam mindig a szövetkezetben, mint azelőtt is, az egyéni világban. Nem törekedtem feftűnést1 kelten i. tolakodni. De hátul sem hagytam volna magam a vi­lágért. Mint a határ szerel­mese, megmaradtam végig a tsz-ben is növényápolónak. Tanultam közben, erük úgy a magam tapasztalatara. A postásra gondoltam most már legtöbbször. Hozza a nyugdíjat. Amikor szövetke­zetiek lettünk, márhogy a falu, nem hittem én azt: így fog történni. Az idősebb parasztemberek tudják, ho­gyan volt régen. Ki törődött azzal, ha megvénült egy föld­művelő ember. Kiváló vállalat címet ka­pott az elmúlt évi eredményei alapján a nyíregyházi Sza­bolcs Cipőgyár. Aki ismeri a gyár utóbbi, par éves tevé­kenységét, az tudja, hagy a kiváló cím mögött milyen kemény, kitartó munka húzó­dik meg. Az, hagy az 1969- e® év első negyedében bekö­vetkezett tekintélyes veszte­séget pótolják, majd nyere­ségessé tegyék a vállalatot, vezetőnek, beosztottnak egy­aránt sokat kellett tennie. A korábbi ártámogatás megvo­nása ugyanis nemcsak a gyártmányoknál, hanem a szemléletiben is új követel­ményeket állított fel. S hogy ez sikerült, íme a bizo­nyíték: a kritikus évet mint­egy 2 milliós nyereséggel zárták, 1970-ben a nyereség több, mint 6 millió forint volt és az elmúlt évi még a 7 es fél milliót, is meghaladta. A sikeres gazdálkodás „kulisz- sza titkairól” beszélgettünk Cseppentő József igazgatóval. Huszita. József főmérnökkel. Orosz László főkönyvelővel Elkéri Imre főművezetővel, Kertész Imre szocialista bri- gádvezalővél és Gönczi Mária f eisöbőra zabásszal Olcsóbban. * gazdaságosan At igazgató: -Az igazsághoz tartozik, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszerének szele váratlanul ért bennünket, de talán jó is. hogy az elején csapott meg. így sikerült már 1969-ben olyan termékek elö- 1 állítására berendezkedni, amalyeismeik az előállítása gazdaságos, ölcssó és piaca van. Az új mechanizmus adta lehetőségek idejében történő felismerése teljesen új szem­léletet követelt. Nem csalt a vezetőktől, hanem a beosztot­taktól is. Hoigy csak néhányat említsek: a veszteséges ter­mékek gyártását te kellett ál­lítani. Szakítottunk a nagy­kereskedelemmel és a kiske­reskedelemhez közeledtünk, ahol jobban ismerték a fo­gyasztói igényeket. Mi ma­gunk is rátértünk a saját bolthálózatunk fejlesztésére hogy' közelebb kerüljünk a vevőkhöz, idejében szerez­zünk tudomást az igényekről Nem utolsósorban; fokoztuk az exporttevékenységet is Nem titok, gondot okozott ez a fizikai dolgozóknak is. Azok. akik hosszú évtizede­ken át rámán varrott cipőket gyártottak kézi munkával, nem szívesen tértek át a ra­gasztott technológiára. Ahol könnyebb erőkifejtéssel ugyan, de hasonlíthatatlanul nagyobb munkatempóban kellett dolgozni. Gépesítés, korszerűsítés A főmérnök: Egyszerűen tudomásul kellett vermünk, hogy a korábban sokáig jó. klasszikus gyártmányok. de gyártásimódok is elavultak. ötszázhetvenegy forintot hoz havonta a postás. Nem sok pénz. De mondom, eny- nyit sem hittem. Aztán jó, hogy kielégítő az egészségem is. Nem tudom most azonnal, mikor tette rám a kezét orvos utoljára. No aztán, hiá­ba vagyok nyugdíjban, mi­kor kedvem van hozza, el- vneg3rek én munkát kérni. Tavaly is vállaltam a közös­ben krumpli, répa művelé­sét. Külön megadták a mun­kám után, ami járt. Meg ál­talában sem hagyja el a tsz az öl-egeit. Múlt évben is, a munkám után kaptam pénzt, amellett szilva.- diójuttatást. Téli tüzelőt hoztak az irtá­sokból. Tudok tartani a ház­nál jószágot. Most is van két tehenem. A tejeladás jócs­kán hoz havonta. .. Most épít a fiam, a Lajos. . akivel együtt vagyunk. La­tos fogatos a tsz-ben. Egyéb­ként meglehetősen jó volt még a mi házunk Harminc­éves. De nem jó a fiatalok­nak már. amit negyvenket­tőben nagy nehezen építtet­tünk a feleségemmel. Az új ház már csaknem tető alatt. Alul magas beton, rajta tisz­ta téglafal mindenütt. Örök időre való. Még abban két nagy utcai szoba, előszoba, kamra, fürdőszoba lesz. Kü­lönösen mi öregek az utóbbit tartjuk okos dolognak. Für­dés? HqI volt itt azelőtt, a cseppnyi faluban, Panyolán. A Szamos lett volna, de gyil­kos örvényeivel az is riasz­tott. Most meg mar csövek húznak el az utcákon, a föld alatt. Szóval építkezünk. Magam is segítek. Teszem azt. ami! bírok. Kölcsönt még fillért sem vettek fel a fiamék. Jo ember, szorgalmas a Lajos. A menyünk is nagyon hoz­zánk való." Nincs köztünk semmi ellentét, jól vagyunk egymás mellett. •Egyébként a házzal kap­csolatban mondanám. A het­venes nagy árnál, az udva­runkon folyt a víz. De a ház­ba már nem vágott be. S akármilyen jónak látszott is még a mienk, a talajvíz „megrágta” az alapot. Nem bánjuk, hogy újat csinálnak a fiamek. Hál így. Ilyen körülmé­nyek között vagyok nyugdíj­ban. Nincs különösebb dol­gom, nyugtalanságom. Nem igen vágyók sehova. Ha szép az idő. a határunkat szeretem látni. A nyáron is — ha az egészségem, erőm engedi, — eldolgozgatok a háztájiban, meg az udvari kertben. Ha van sajnálnivalóm. az lenne, hogy megállíthatat­lanul megy az idő. Nekünk, öregeknek, későn jött ez 'a mostani világ. Annál jobban örülök, ha a fiatalok életét látom. Nálunk is. itt a sok házi masina. A mosógép, a gáztűzhely, a kávéfőző... No igen, a kávé. Naponta kétszer is iszom. Megfőzi a menyem szívesen. Utána mintha fris­sebb lennék, jobb a közérze­tem. Azt persze, nem tudom, kí­vánhatok-e még valamit. Ilyen korban az ember nem ábrándozhat. Pedig volna rá egy célom. Szeretném megér­ni a feleségemmel aranyla­kodalmunkat. Két év hiány­zik hozzá. Kilencsxázhuszon- négvben esküdtünk. A. JB, NAGY FIGYELMET, PONTOSSÁGOT IGÉNYEL SÁN­DOR JÁNOS MUNKA JA. A VAGÉF KITŰNŐ SZAKEM­BERE A GANZ GYÁR RÉSZÉRE KÉSZÜLŐ HENGER­PERSELYEK KÖRCSISZOLÁSÁT KORSZERŰ GÉPPEL VÉGZI. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents