Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

19?2. mSJas §, VéWW iw«8 á. oldíu Gazdasúgi jegyzetek: Leleményesség, munkcdkedv 2. A vezetés feltétele „megye;; a művezetőhöz, kérdezem, hogyan csináljuk, aztán nem tudja megmon­dani. Akkor minek járta azt a technikumot?” — bosszan­kodott az egyik lakatos. Tu­lajdonképpen igaza van. Vi­lágéletében ahhoz yolt szokva, hogy a művezető „mindent tud”, mindent megold, amit a munkás nem. Hajdanába;' a legjobb szak­munkásokból, előmunká- sokból lettek művezetők, akik ily módon, több éves gyakorlattal, a „rejtett fo­gások” ismeretével nőttek társaik fölébe. Hogy a nem­rég végzett technikus mind­ezt nem tudja? — Ezen nem szabad meglepődni. Vi­szont ha utánanéz a dolgok­nak, töpreng, elóbb-utóbb ■talál olyan megoldást, amire már csak a nagyobb tudás, az elmélAi képzés révén le­het rájönni. „A mi igazgatónk nem érti a műszai::! dolgokat, mégis ő intézkedik minden­ben” — völt egy műszaki véleménye az egyik tanácsi vállalatnál. Neki viszont nem mindben van igaza. Ugyanis az igazgatónak már egyálta­lán nincs szüksége ar­ra, hogy mindent tud­jon, a legapróbb csava­rig ismerje a gépeket, válla, laíát. Hiszen már egy kisebb vállalatnál is — a több ezer embert foglalkoztató gyárak­ról nem beszélve — nem kí­vánható meg a legfelsőbb vezetőktől, hogy a • legki­sebb részletekig tudjanak mindent. Fontos 'viszont, hogy a felelősségteljes dön­tésekhez kellő tájékoztatást kapjanak, meglegyen az a szakmai háttér, amire a "ve­zető támaszkodni tud. A vezetés tudománya kü­lönböző szinteket ismer. Ami egy művezetőnél még köve­telmény, az már elképzelhe­„ teilen feladatokat róna eg}' igazgatóra. A művezetőnek a munkapadnál kell irányí­tania, s megoldást találnia az apró dolgokra. Az igaz­gatónak viszont felülről kell látnia az egész termeiőfo- lyamatot, s ennek révén a távlatokat meghatároznia, a vállalat működését a szó szoros értelmében ' igazgat, nia, alakítania. Nem annyira egy-egy szakterület ismere­tét követeli meg ez a fel­adat, hahem a jó szervező- készséget, az áttekintést, a kritikus gondolkodásmódot. Az igazgató munkájához pe­dig megfelelő „háttér” kell, . jól képzett műszaki, gazda­sági szakemberek, akik a maguk területén otthonosan mozognak, - hogy aztán a kö­zös tudást összetéve kellő tájékozottság alapján lehes­sen dönteni a vállalat egé­szét érintő kérdésekben. 2. Ésszerű takarékoskodás . ősz hajú, fehér bajszú bá­csi állt ki a fogyasztási és takarékszövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé. „Takaré­koskodni minden javakkal lehet” — summázta életta­pasztalatát. Szövetkezeti ve­zetőknek mondta, de érvé­nyes az ipari’a, kereskede­lemre mindenütt. Persze takarékoskodás és takarékoskodás között Is különbség van. Mint min­dent, ezt is lehet ésszerűen és értelmetlenül csinálni. Hogy csak a fogyasztási szö­vetkezeteknél maradjunk: a takarékos- gazdálkodás egyik módja — a meglévő” pénz­ügyi kötöttségek, hitelezési feltételek mellett —, hogy egy-egy negyedév végén a minimális árukészlet legyen a raktárakban, boltokban. Azonban ennek a legkisebb készletnek is határt szab az ésszerűség. Hiszen amelyik boltvezető úgy gondolkodik, ;■ legkisebb készlet az, hogy alig van áru a boltban, köny­nyen rosszul jár. Ugyanis az efféle legkisebb készlet lát-' tán a vevő, azt tapasztalja, hogy ezt sem kapni, azt sem kapni,, helyette elmegy a másik boltba, másik köz­ségbe, ahol minden van a pultokon. Általánosít magá­ban, és a több áruval váró üzletet keresi fel máskor is. A kisvárdai Vulkánban a magas selejt csökkentését tűzték ki célul, mint aminek révén — mivel több lesz a jó öntvény — nő a termelés, csökken az önköltség. Vi­szont itt seen azzal járnak jól, hogy- ahol lehet, min­dent „kispórolnak” az öntés­kor, hanem ha mindent a legjobb minőségben, de még­is alacsony költségráfordí­tással gyártanak, mert a jól elvégzett részműveletek már eleve garantálják a kész­árunál a selejt csökkenését. A Nagykállói Építőszerelő Szövetkezetben mondták, hogy amióta áttértek a telje, sítménybérezésre, s a fel­használt anyagmennyiségtől jiem függ a kőművesek fize­tése, több féltéglát látni az állások alíán, azért már nem nagyon hajolnak le, hogy beépítsék a falba. Most azon gondolkodnál;, hogyan tartsák meg a korábbi jó szokást, "amikor nem. na­gyon akadt hulladék egy-egy építkezésnél — hiszen " az anyaggal való takarékosko­dást# is függ az építkezés gazdaságossága. Olyan ez, mint a zsugori ember és a beosztással élő .közötti különbség. Az egyik már-már értelein nélkül ku- p or gat, míg a másiknak mindenre jut, mégsem szór­ja a pénzt. Mert amennyire áll az itt elmondottakra, hogy „takarékoskodni min- deft javakkal lehet” —, annyira igaz az is, hogy csak , egyféleképpen érdemes; úgy, hogy ennek révén javuljon a termelés, legyen jobb egy bolt áruforgalma, éljen job­ban az e^yes ember is. Lányi Boíoiíti A névtelen harcos kiügyeskedtem — a saját Nyíregyházán, a IV. kerti­jeiben közismert Listván Jó­zsef nyugdíjas ipozdonyve­zető. — Éppen írhatsz rólam, fiam, ha már annyira akarsz. De, nehogy valami hőst kerekíts ki belőlem... Munkásember vagyok én, egyszerű, névtelen harcos. Nem vittem én véghez sem­mi nagy dolgokat. Úgy él­tem és élek ma is, ahogyan — szerintem — egyáltalán érdemes. Ha nem lenne most is ez a néhány társa­dalmi megbízatásom, ha a nap végét lesve üldögélnék csak otthon, nyugdíjasként talán a temetőbe is kivinné­nek egy hét múlva... — mondta a. beszélgetésünk ele. jén Jóska bácsi. Közben megszólalt egy berregő, ő felpattant, s fia­talos, ruganyos léptekkel át- szaporázott a szomszédos szo­bácskába. — Halló, itt a megyei munkásőr parancs­nokság — hallatszott ki a katonás jelentkezése. — Igenis. Kapcsolom Szolnokot! Már 61 éves, de ötvennek, ha kinéz... Kitudódott persze a nyitja Is a fiatalosságának. Tizen­három évig aktív futballista volt; a vasúthoz is a jó lab­dakezelése és a pontos pasz- szai segítették be annak ide­jén, 1935-ben. Később sem_ maradt hűtlen a sporthoz. Volt edzője a vasutas ifi labdarúgóknak, játékveze- tősködött évtizedekig. Nevet­ve említi, hogy még a jegy­rendszeres időkben milyen „kalóriapénzzel” serkentet­te ő a gyerekeket. —- Edzé­sekre, mérkőzésekre mindig pénzemből persze.— egy 25 literes kanna tejet és hozzá néhány darab friss ke­nyeret... Többet ért az akkor akárminél... És, hogy hajtot­tak érte a gyerekek, mennyi­re igyekeztek rászolgálni ar­ra az egy-két pohár tejre, szelet kenyérre?!... Átn nem csupän a sportot kedveli, a várcet is szereti. Ezt tanúsítja, többek között az is, hogy immár az ötödik ciklust tevékenykedi a váro­si tanács tagjaként. De a IV. kerületi népfrontbizottság aktívája is, meg, az ottani párta! apszervezet vezetősé­gének is a tagja. Mástól hallottam: — Ez a Listván bácsi nem csupán szavakkal serkenti a virágosítást. A városi kertészet oda szállít­ja neki tavasszal a virágpa­lántákat,. ő felrakja egy kis­kocsira, s bizony nem res- telli tanácstag létére végig­húzni a kocsit a Makarenkó utcán — ott. lakik maga is, a 66. szám alatt — és szét­osztani a virágpalántákat. Mondja ilyenkor: — „Csi- nosodjunk emberek, csinos sodjunk!” — Meg is nyerte kerületünk tavalyelőtt a tisztasági versenyt. 150 ezer forintot kaptunk érte, ebből csíptünk le 30 darab ezrest a pinceklubra — ezzel vi­szont már ő maga büszkél­kedik. — Jóska bátyám! Mióta is párttag? 45 tavaszan, mikor visszakerültem Nyíregyhá­zára, léptem be az MKP-ba. De helyesebben, átléptem én inkább. Mert 44-ben már mozgalmi ember voltam. Ér­sekújváron vettek fel a Csehszlovák Kommunisták Magyarországi Pártjába. Ott, ahol születtem. 1919- ben azért zsuppolták át az apámat a 3 gyermekes családjával együtt, mert de- r mokrata érzelmű volt és ro­konszenvezett a Tanácsköz­társasággal. Nyolc évig lak­tunk vagonban. Elébb Kör­menden, majd a húszas évek elejétől itt Nyíregyen. Hu­szonnyolcban kaptunk csak lakást, amikor felépült a MÁV-bérház. — Felvidékre hogyan ke­rült vissza? — A háború alatt vezé­nyelt át a vasút, mint oda­valósit. Csakhogy elért ben­nünket a front, s én a szov­jeteknek dolgoztam. Több­nyire lőszert szállítottunk, s általában mi. próbáltuk ki a sebtiben helyreállított pá­lyákat, hidakat. Meleg hely­zetek akadtak... Brünben ért a német kapituláció. — Maradt valami nyoma az első vonalnak? — Itt a fejem búbján egy heg, meg a térdemen is. Az arcom meg tele volt re- peszszilánkkal... De van egy pecsétes írásom is a szov­jetektől, ami bizonyít, máig megőriztem. Úgy jöttem ha­sa, hoztam magammal © Őrségváltás liken — Amikor idekerültem fő- agronómusiiak, szóltam az egyik traktorosnak. Szép hoidvilágos este ígérkezik, szántson legalább 10 óráig. Mire ő: „Dolgoznék én akár egész éjszaka. De nem érdé-. msS. Ki fizeti meg? Potyára megy itt a pénz. Ám lassan arra sem jut.” Dobai Károly, az illká Dó­zsa Tsz elnöke kezdte így a beszélgetést. De hát mi is volt és van tu­lajdoniképpen Ilkán? Az utolsó manőver Meglehetősen bonyolult esetek sorából alakul a kép. A gyenge, hanyag vezetés, - •a zilált, sokszor ellentétes szervezés bosszulta meg ma­gút. Megcsappant a vezetés tekintélye. Lazult a munka­fegyelem, nem volt meg a munka becsülóse. A., szemé­lyes kivéte&eziósek tovább rontottál;; a helyzetet. Elma­radt a tervek teljesítése. > Itt ' következett az utolsó manőver, Megdöbbentő esetek sora, aminek a „segítségével” a vezetőség hátha felszínen maradna. Kezdték a szövetkezet kö­zös értékeit árusítani. Trak­tort, tárolt vetömagvafcat, .anyaállatokat adtak el (?!). Hogy az így „szerzett” pénz­ből lecsillapítsák a tagságot.- S ha csak lehet, elkerüljék á szanálási eljárást. ' — Bár inkább történt vol­na a szanálás. Kikerülésével legalább másfél millió segít­ség maradt el. Ennyivel ked­vezőbb helyzetből indulhatott voljja az új vezetőség. káli párját keresni. Az istálló padlásán pulykanevélés! Már tavaly csaknem másfél millió forintot juttattak a 4 kilós . súlyban értékesített pulykák a közös kasszába. 'Idán 20 ezer kispulykát nevelnek. fel a szövetkezetben; Nyolcezer f elneveltet már elszállítottak. S a tervet további 10 ezerrel akarjál; megtoldani. Rengeteg pénzt'kapna!; érté. Még néhány számadat a múlt évről. 250 kis bikaborjút neveitek mesterségesen. Átlag 3 mázsa súlyban adták to- vábbhizlalásra. Közel 2 mil­lió jött értük, öt holden ve­zettél; be először a kertészke­dést.. Holdja 27 ezer forint bevételt hozott. Egy hold paradicsomról 286 mázsát szüreteltel;. A tagok részesedése 1 egyik évről a másikra kis híjával megduplázódott. Kezdték fél-, tölteni az üresen maradt kö­zös alapokat. 139 tagnak ad­tak öregségi és nyugdíjkiegé-' szításra évi- 600 forintot. Szívvel dolgozni —1 Azelőtt kocsis voltam. De szükségből csináltam én azt — mondta Varga Berta­lan, az-egyik szorgalmas ál­latgondozó. — Eat szeretem - én igazán, az állatokat ápolni. Az a foglalatosság ér vala­mit, amiben az ember szíve , is benne van. Azárt vagyunk nagyüzem, eure is figyeljünk : teremtsünk lehetőségeket. A ka'táBze-toéi Sínt net Jó­zsef né mutatkozott beszéde­sebbnek: — Idén már 40 hold a kertészetünk. Tjibb ró­nék van állandó munkája.- Ha jól dolgozunk — úgy. mutálja a terv —, megvan naponta 80—100 forint. Felírjuk, mennyi napot dolgozunk, ki­számítjuk rá a fritkítót is. Ezt keltett volna már régeb­ben. Serony kedés, rend és gya- rapodó értékek mind r.u tt. Az idei bevételi előirány zat közel 20 millió forint. Ápri- ,lis első hatéban mind an ta­vaszi vetéssel végeztek: a kukoricát is időben a földbe tették. Jutott már idén mű­trágyára is. Burgonya alá 9 mázsát (!) adtai; holdanként. De az is most történt először, hogy 330 vagon is tállá trágvá- val gazdagító!"dk a közös föl­det- A kényszerű ingázást többem abbahagyták a falu­ban. A közgyűlés uj tagok -felvételét szavazta meg. Most majd a tsz is hizlal 80 bikát. A tagság részesedési alapjai félmillióval g\ a- rapítják. Legalább ennyivel iár jól közvetlenül a tagság, a háztáji gyümölcsök után. Eddig elkallódott az értékes szilva, körte, d’.ó. Egységes hasznosítását meat a tsz szervezi még. Nagy változás történt egyet­len esztendő alatt Ilkán. S a folytatás csal; jobb teher. Sikerült az. őrségváltás. Asztalos Bálint Másfél millió s a pulykák Betelt a pohár. A tagság űj vezetőséget választott 1971. március 2-án. A régi, kilenc­tagú ■ vezetőségből csal; ket­tőt hagytak meg. Lábai Ká­rolyinak elnöki bizalmat sza­vaztak. — Menjünk iái látni, halla­ni az embereket — javasolta. — Mert arról -szó sem lehet — tette még hozzá —, • hogy ők a szövetkezést tartanák hibásnak. Ezt a leleményességet! Nem a megyében, az országban mozdonyt meg a szerelvényt is — micsoda érték volt az akkor! —, fegyveres őrség kísért a határig. \ Azért büszke ember is Listván József. No, nem a saját tetteire — bár joggal lehetne azokra is! —, hanem az öt felnőtt gyermekére. A négy fia közül egy ismert pártíunkcionárius, tanár a másik, a harmadik tmk-s szerelő a dohánygyárban, s a legfiatalabbnak is szak­mája van már. A lánya pe­dig idén végez a helyi ta­nárképző főiskolán. Jó is­kolát kaptak otthon is: a munkásmozgalomhoz erős szálakkal kötődnek. Két fia már párttag, azzá szeretne lenni a harmadik, meg a lánya is, S egy fia a mun­kásőrségnél is követni sze­retné az apja nyomdokait. Nem szóltam még arról, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium aranyjelvényes népi ellenőre is; e szervezet­ben annak létrejötte óta munkálkodik. A Nyíregy­házáért emlékéremnek is tu. lajdonosa, de sztahanovista és kiváló vasutas kitünteté­sei is vannak. Azt is illene megemlíteni, hogy a köny­veknek is nagy barátja 5. Az új pártházban lévő szolgá­lati helyén is egy Szimonov kisregény társaságában ta­láltam reá. De a tévének is hódol, ha éppen otthon van. meg... — Egyszer kiviszlek pe- eázni — mondta búcsúzóul — Úszni tudsz? — Igen. — Jó. Akkor csak hor­gászni tanítalak meg. Lingvai Fái Egészségügyi gondoskodás az emberről a fehérgyarmati járásban lehetőség kínálkozott ez «J­A közelmúlt egyik tudo­mányos konferenciáján dr. Katona Sándor, aki máhrádi körzeti orvos, és ezzel egy- időben a fehérgyarmati járás főorvosa is, érdekes beszárno- •lót közölt a hajdan legelma­radottabb szabdcs-szataiáiT terület egészségügyi helyze­téről. A mélypontról indult járás­ban 48 községben több, mint 46 ezer ember él. A felsza­badulás előtti időkre jel­lemző, hogy akkor ezen a te­rületen összesen 5 körzeti orvos működött és egy közü­lük 8 ezer embert látott el. Jelenleg 17 körzet van és mindegyiket sikerült betölte- ni. Egy orvosra így 2700 la­kos jut, ami ha nem is ideá­lis, de megközelíti a jó arányt. Hogy ezt sikerűit el­érni, abban szerepe van an­nak is, hogy a falvakban jó állapotban lévő lakások vár­ták a gyógyítókat. Huszonegy védőnő, 18 körzeti betagépoló segíti az orvosok munkáját, számuk azonban máris ke­vésnek bizonyul. Az egészségügy gyenge pontja — amint a főorvos kifejtette .— a gyógyszertári hálózat. Öt patika van csak, és bár terveznek jövőre egy újat, valamint felújításról is szó van, mindez rendkívül kevés. A járás erőfeszítésein kívül ezen a téren feltétlenül szükséges a központi támo­gatás is. A fehérgyarmati járás egészségügyi ellátásának döntő tényezője az 1963-ban épült kórház, ahol a múlt évben több, mint 200 ezer be­teget ápoltak. Az orvosok a falusi rende­lőkben és a kórházban na­ponta 30—32 beteggel talál­koznak. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy a gyógyítómunka hatásos, hanem azt is, hogy icaimaldw az egészségügyi szemlélet alakítására is. Pél­da erre az emyőfteyképazás. Korábban vonakodtál; meg­jelenni a szűrésen, a múlt évben viszont már 40 ezer embert világítottak at. Nem véletlen, hogy 10 év alatt fe­lére csökkent a tbc-s betegei; száma. A magasabb igúny tette lehetővé, hogy sorra lé­tesítsék az óvodákat, az egészsegiiuzukat, valamint a; öregek napközijét. A rend­szeres orvosi ellátás,, vala­mint az intézmények hálóza­ta eredményezte azt, hogy a lakosság egészségügyi neve­lése is jól halad. Újra egy adat: a.járásban a fertőző megbetegedések szama a/. 1930-as 2837-ről. leesett 138­ra. A személyi higiénia terén jócskán van mit tenni, főleg a cigúnylalvosság körében, ezt a munkát ezen a területen is segíti a KÖJÁL. Az egészségügyi ellátás és . nevelés mellett igen jelentős az az anyagi támogatás, me­lyet különböző címeken utal­nak ki. Az 500 sokgyermekes családnak — melyeknek 6, vagy annál több gyerekük van — évente rotáció szerint nyújtják a segítséget. Egy évtized alatt 5 millió forintot rendszeres segélyként, több, mint félmilliót rendkívüli tá­mogatásként fizettek ki. Mindez hozzájárult almoz, hogy a szociális körülményele javuljanak és ezáltal is elő­nyösen alakuljon a családok helyzete. Az elmúlt évtized eredmé- nyeit és tanulságait most számba vettek és ezek alap­ján tervezik a következő évek fejlesztését, a legmagasabb- rendű szolgáltatás, az egész­ségügy továbbá modsmizáiá- sat

Next

/
Thumbnails
Contents