Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

f I o!ia? relet-magyarorszao Í972. május SS­KQMMENTÁR A moszkvai okmányok Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke ünnepélye­sen éllépett a moszkvai re­pülőtéren felsorakozott dísz- század előtt, majd Kijevbe utazott. Ezzel befejeződött az a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, amelynek létrejötte, puszta ténye is elegendő ah­hoz, hogy bekerüljön a tör­ténelmi krónikákban is. E látogatás hosszabb távú hatásait csak a jövő döntheti el, pontosabban az, hogy Washington mennyire tartja magát nemzetközi horderejű döntéseiben a Moszkvában aláírt okmányok betűjéhez és szelleméhez. Annyi azon­ban már most bizuos, hogy ezek az okmányok rendkí­vül jelentősek, méghozzá jel­legüknél fogva nerhcsak a két ország, háriem az egész világhelyzet viszonylatában. Elmondhatjuk, hogy ezt a csúcstalálkozót jól készítet­ték elő és a felek lépcsőzete­sen, fokozatosan haladhattak a részmegegyezésektől az ál­talánosabb érvényű doku­mentumok felé. A részmeg­egyezések önmagukban is rendkívül fontosak. Nem szorul részletesebb magyará­zatra, mit jelent szovjet— ■ amerikai, sőt nemzetközi vi­szonylatban akár a haditen­gerészeti konfliktusok esélyé­it csökkentő, akár a SALT vanatkozású megállapodás, vagy hogy milyen távlatokat nyithat a két hatalmas or­szág kereskedelmi, orvostu­dományi vagy éppen kozmi­kus együttműködése. ' Mégsem túlzás kijelenteni, hogy még ezeknél a megálla­podásoknál is fontosabbnak, mert általánosabb érvényű­nek tűnik a földkerekség kél legerősebb országának kap­csolatait mintegy elvileg sza­bályozó dokumentum, ame­lyet szovjet részről Brezs- nyev, amerikai részről Nixon írt alá. Egy ilyen okmány jótékonyanc-hathat -az egész világhelyzetre és példaként szolgálhat más országok kap­csolataiban. Ezért hangsúlyozza a moszkvai záróközlemény, hogy a kapcsolatok alapél- veiről szóló dokumentum új lehetőségeket nyit a Szovjet­unió és az Egyesült Államok békés kapcsolatainak fejlő­dése előtt. A záróközlemény méltatja a moszkvai egyéb megállapodásokat is és érzé­kelteti: jó folytatás esetén azokat újabb egyezmények követhetik. A moszkvai csúcstalálkozó a következetességet rugal­massággal kombináló szovjet külpolitika és a szocialista országok javára változó mai erőviszonyok következménye. Ezek a hosszú távon ható, a történelmet manapság meg­határozó tényezők nem vál­toztatták meg az amerikai vezetés természetét, de arra kényszerítették Washingtont. Hogy közeledjék bizonyos lét- fontosságú realitásokhoz. Az, ami az elmúLt héten Moszk­vában történt, ennek az igaz­ságnak értéké« okmányok­ban is rögzített kifejeződése volt. „Teíltáború“ Franciaországban Bretagnc-ban a hét végén „téjháború” * robbant ki a tej termelői árának csök­kentése miatt. A felháboro­dott parasztok sok helyütt eltorlaszolták a tejszállító teherautók előtt az utakat, s kieresztették a tartályok­ban lévő tejet, úgyhogy mint­egy 2,5 millió liter tej ment veszendőbe. Mivel a „tejháború” Bre- tagne-ból már Franciaország más mezőgazdasági vidékei­re is kezd kiterjedni. Comtat földművelésügyi miniszter megígérte, hogy a közös pia­ci mezőgazdaságügyi mi­niszterek most kezdődő brüsszeli tanácskozásán sür­getni fogja a tejtermékek ex­portját megnehezítő intézke. (fcÉseik megszüntetését. Az amerikai légiérő és a haditengereszet repülőgépei vasárnap ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. Mint a VNA hír- ügynökség hétfőn beszámolt róla, az amerikai repülőgé­pek több tartomány lakott területeit támadták. Súlyos károkat okoztak lakóházak­ban és gazdasági létesítmé­nyekben, közöttük a Naro Dan-i öntözőberendezések­ben. A bombatámadásoknak halálos és sebesült áldozatai vannak. A VÜK külügyminisztériu­ma hétfőn nyilatkozatban til­takozott az újabb amerikai légitámadások miatt.. Erélye­sen felszólította a NiXon-kor- mányt, hogy szüntesse be az észak-vietnami kikötők blo­kádját, a bombázásokat és az ország biztonságát és szuve­renitását sértő összes cselek­ményeket. A vasárnapi légitámadások során a VDK légvédelme to­vábbi két amerikai repülőgé­pet lelőtt. A VDK légterében megsemmisített amerikai gé­pek száma 3616-ra emelke­dett. Willy Brandt nyugatné­met kancellár nyilatkozatot adott Polgár Dénesnek, a Magyar Televízió Hét című műsora főszerkesztőjének. Az interjú a május 28-i műsor­ban szerepelt. KÉRDÉS: — Szövetségi káncéligr úí-,' a Moszkvával és a Varsóval kötött szerződés most hatályba léphet. Hogyan hat ez majd ki véleménye szerint az európai helyzetre? VÁLASZ: — Úgy vélem, jó hatást fog gyakorolni. A kétoldalú kapcsolatok meg­javításán túlmenően, mind­két szerződésnek háromféle következménye lesz. A Német Szövetségi Köztársaság olda­láról nézve: mindenekelőtt hozzásegít ahhoz, hogy foko­zatosan — azt hiszem azon­ban, hogy nemsokára nor­mális kapcsolatokat létesít­hessünk a Varsói Szerződés valamennyi tagállamával. Má­sodszor: még rövidebb távlat­ban nézve — kivált a Szov­jetunióval kötött szerződés ratifikálása — szabadabbá teszi az utat a Berlin ügyében kö­tött négyhatalmi megállapo­dások életbe léptetése előtt. És harmadszor: ez megnyitja a lehetőséget az európai biztonsági és együttműködési konferencia sokoldalú előké­szítésére. Elsősorban ezek azok az okok, amelyek azt mondatják velem: ezeknek a szerződéseknek pozitív hatá­suk lesz az egész európai fejlődésre. KÉRDÉS: — Hogyan kel­lene nézete szerint az európai biztonsági értekezlet sokol­dalú előkészítésének végbe­mennie? VÁLASZ r — Nos, úgy gondolom, az lesz a leghe- lyésfebb, ha azon helyen, ahol máris sok kétoldalú megbeszélésre került sor, vagyis Helsinkiben, vala­mennyi misszió vezetői, azaz a konferencián részt vevő államok misszióinak vezetői egy, még megállapítandó idő­pontban összeülnek és ta­nácskoznak a napirendről, a konferencia menetéről. Ta­lán már megvitathatnák né­hány határozati javaslat ter­vezetének tartalmát is. Azt hiszem, mindez beletarto­zik ä sokoldalú előkészítés fogalmába. KÉRDÉS: — Mit gondol kancellár úr, hogyan ala­kulnak most majd a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatai? VÁLASZ: — Ha eltekin­tek a négyhatalmi megálla­podás függelékétől, először is árrá kell hivatkoznom, hogy megkötöttük az első ál­lamszerződést — és ez ■ is fontos fejlemény. Megkötöt­tük az általános közlekedési szerződést, amelyet ezekben a napokban aláírtunk. Az­után tárgyalni akarunk egy­mással — ezt mindkét fél nyilvánosan kijelentette, azokról a lehetőségekről, amelyek úgy 'szabályoznák az egymás mellett élést, hogy abból — ha szeren­csénk van — együttélés is lehessen. Ebben a kérdés­ben Honecker úr és én na gyón hasonló módón íejez tűk ki magunkat. És nen is olyan rossz, ha a két íé a kifejezésekben sem ál' messze egymástól. Maraő így is elég nehézség. — Beszélnünk kell tehá arról, hogyan juthatunk e egyfajta alapvető szerződé­ses szabályozáshoz, arheiy aztán lehetővé teszi mind­két allam közreműködését nemzetközi összefüggések - ben is anélkül, hogy máso­kat a kelleténél jobban meg terhelnénk azzal, amit a franciák „querelle ade- mande’-nak, német civako- dásnak neVezhek. Szárrtoí- nunk kell természetesen a német helyzettel, a két né­met állam különleges hely­zetével, tudniillik hogy nincs békeszei ződés, lehát tovább­ra is fennállnak a négy nagyhatalom jogai. — Ez egyiké azoknak a problémáknak. amelyeket bizonyos körülmények kö­zött a berlini egyezmények­ben szereplő megfogalmazá­sokkal összefüggésben is rögzíthetünk. Ezenkívül ter­mészetesen érdekeltek va­gyunk abban, hogy lehetőleg minél szélesebb kooperáció­ra és érintkezésre kerüljön sor, úgyhogy az emberek, a családok többször találkoz­hassanak, mint ahogy az el­múlt 25 évben történt. Ha ahhoz mérem a dolgot, aho­gyan a mögöttünk lévő években egymástól eltávo­lodtunk. azt hiszem, ezen a nehéz területen is mozgásba jöttek a dolgok és a helyés irányban haladunk. (MTI) 21. Közelednek Kecskemét­hez. Megint elábrándoznak, hogy mi lesz majd akkor, ha átérnek a határon. — A pénzt beváltjuk — mondja Zoli. — De Robi felemeli az ujját: — Előbb megharmadoljuk. Egy részt kapok én, égyet az öcsém, a többi a tiétek A másik rábólint, hogy éz így jó lesz. A Bányai Júlia Gimnázium előtt szállnak le. ...A főtéren kevesebb a já­rókelő, mint máskor. Há­romnegyed kilenc van. Sötét is most ez a tájék, a taxiállo­más környéke, áramszolgálta­tási zavar lehet, a nagy cse­megeboltban is gyertyával vilá­gítanak. A taxisoknak „gyen­ge napjuk” volt, kevés volt az utas, egy-egy kocsi fél óráig is bennt áll. És semmi jel nem mutat arra, hogy ezután elénkebb lesz a forgalom. Sofőrök állnak a telefon­oszlop környékén és beszél­getnek. Berta János a padra könyököl. Fél hat körül állt szolgálatba, de eddig még csak csip-csup, filléres kis he­lyi fuvarjai voltak. Igaz, hogy szocialista világ szolidaritása — nem oldott meg minden nehézséget. Az új társada­lom építése séholsení köriy- nyű, de Amerika első sza­bad földjén különösen sok nehézséggel kellett és kell megküzdeni. Az Egyesült Államok után annak idején Kubában valósították meg másodjára a színes televí­ziós adásokat — természete­sen egy szűk kör és az ame­rikai turisták számára —' ugyanakkor saját erőből gombostűt sem voltak képe­sek gyártani. Jellegzetesen monokultúra uralkodott a szigeten, nem is hívták más­ként csak cukörszigetnek, s legfőbb exportcikkének ára Washington kénvét.ől-ked- vétől függött. Jelentős élel­miszer-behozatalra is szo­rultak, de a trópusi körül­mények között még hűtőhá­zakkal is alig rendelkeztek, miután a száznegyven kilo­méternyire fekvő floridai partoktól naponta indultak az áruszállító, hajók. Maga Havanna afféle hétvégi „ki­segítő” volt az amerikaiak számára: hatszázezren él­tek a különböző kiszolgáló iparokból, a játékkaszinók­tól a bordélyházakig. Ahol ma a Tropicana mulató mű­sorában gyönyörködnek esténként, ott volt a világ egyetlen olyan játékbar­langja. ahol nem volt felső tét. tehát pillanatok alatt akármilyen összeget el lehe­tett veszteni.. . A kubai forradalom után az egész gazdasági és társa­dalmi struktúrát át kellett alakítani — teljes amerikai blokáddal és a környező la­tin-amerikai Országok felé „egészségügyi zárlattal” sú­lyosbítva. Elmondani is ne­héz. mi mindent kellett rö­vid idő alatt megvalósíta­nak. Lerakni az ipar alap­jait. sokoldalúvá tenni a mezőgazdaságot, nem meg­feledkezni az , évente még mTnoig 7—éÖi) mülio dollá­ros bevételt jelentő cukor­nád-termesztésről, utakat építeni,, kialakítani a tengeri flottát, felszámolni az anal­fabétizmust. megjavítani a közegészségügyet, enyhítehi a lakásgondokon, s nem utolsósorban biztosítani az ország védelmét. (Ez való­ban össznépi ügy, a hadse­reg mellett három és fél millió ember tagja a CDR- nek. a Forradalom Védelmé­re Alakult Bizottságoknak.) Mindez óriási erő-, anyag­és emberösszpontosítást kö­vetel. Kuba földje olyan termékeny, hogy a kísérlet­ként elültetett szőlőt évente kétszer szüretelhetik és van termék, amiből háromszor arathatnak. Csakhogy ugyan­ilyen buján nő a gyom és gaz, az átlagosnál gyorsab­ban terjednek el a kártevők és növénybetegségek, a tró­pusokon különösen szeszé­lyes az időjárás. A statiszti­kák adatai elégendő esőről adnak hírt, de a lezúduló víz a keskeny szigetről há­rom óra alatt belepatakzik a tengerbe. (Üjabo feladat: víztárolók építése!) A hat­százezer munkanélküli — ennyit tartottak számon a forradalom előtt — régén a múlté, de új gortd adódik: a munkaerőhiány ... Az elmondottakból követ­kezik, hogy Kubában ma még alapvető jegy- és fej­adagrendszerrel kell biztosí­tani minden család számára a legszükségesebb élelmi­szereket és iparcikkeket. A jegy nélkül kiszolgáló ven­déglők, éttermek — az el­múlt hetekben százhátván új helyiséget nyitottak meg — általában zsúfolásig töm­ve vannak, néha bizony jő előre sorszámot kell kérni igénybevételükhöz. De szem­tanúként hivatkozhatum rá: jártam másutt is Latin- Amerikában, s már most Kubában találtam a legki­egyensúlyozottabb viszo­nyokat. Nem láthattam a luxusnak, gazdagságnak nyo­mait, mint másutt — de " az iszonyú szegénységét sem. Természetesen a fejadag szerinti elosztást szükséges átmenetnek tartják, a ter­vek alapján Kuba energia- termelése jelentősen meg­emelkedik. belépnek az új ipari létesítmények, s há­rom-öt éven belül önellátó lesz az élelmiszer-termelés területén is. Kuba nincs egyedül' — a szocialista világrendszer tagja, elsősorban a Szovjet­unió, de a többi szocialista országok is minden tőlük telhető segítséget megadnak számára. Fide! Castro kör­utazása — amelynek során első ízben hazánkba is él- látogat — . tovább erősíti ezeket a szálakat. Ez pedig biztosíték árra, értsenek be­lőle a Kuba partjai körül ólálkodó cáöák és kalózok is, hogy Kuba Amerika sza­bad földje és az is marad... Réti Ervin A terrorbombézások ellenére fl felszabadító népi erük újabb sikere Dél-Vietnamban A saigoni amerikai pa­rancsnokság hétfő este közöl­te, hogy 300 repülőgép vett részt a vasárnapi észak-viet­nami bombázásokban. A je­lentés szerint lézersugarak­kal jrányitott bombákkal öt hidat romboltak le Quang Binh tartományban. A hétfő estig eltelt 24 órában 436 vadászbombázó támadott dél­vietnami területeket. A tengerparton fekvő Phong Dien járásban a népi erők felszabadítottak három köz­séget, összesen 13 ezer lakos­sal. Hétfőn folytatódtak a ke­mény harcok a már hetek óta ostrom alatt álló Kbntum dél-vietriami tartományi szék­hely birtoklásáért. Hírügy­nökségek szerint a szabadság­harcosok újabb egységeinek sikerült behatolniuk a város különböző körzeteibe és a keleti, valamint a dél-keleti részeken újabb stratégiai fon­tosságú pontokat foglaltak el. A hazafias egységek a kon- tuml repülőtér közvetlen kö­zelében is állásokat építették ki. Kubai jegyietek (2.) A ratifikáció Európa békéjét szolgálja Willy Brandt nyilatkozata a Magyar Televíziónak Öápák és hadihajók Szürkéskék sima a tenger, fürdésre csábít a rekkenö hőségben. De azután eszembéötiik Hemingway öreg halásza, a nagy hal és a zsákmányt lekopasztó ra­gadozók. Szégyen ide, szé­gyen oda, mégiscsak meg­kérdezem újdonsült kubai barátomtól, nincs-e cápave­szély a környéken. — A cápáktól nyugodtan megfürödhetj errefelé leg­alábbis nagyon gyávák, el­kerülik az érnbersokaságot. A nagy testű fekete mán­iákról és a kisebb, fürge barracudákról már nem mondhatom eZt, harapásuk és mérgük sok kellemetlen­séget tűd okozni... Szeren­cséié a tiszta tengervízben messziről észre lehet venni közeledtüket, van idő a für­dés abbahagyására, vagy el­lenintézkedésekre. Egy pillanatnyi szünet kö­vetkezik, azután magától ér­tetődő természetességgel, ahogyan Kuba hétköznapjai­ban is kapcsolódnak a problémák, hozzáfűz még egy mondatot: — Megtanultuk kiismerni a minden rendű és rangú ragadozókat, védekezni is képesek vagyunk ellenük. . . A célzás félreérthétetlen, a nagy szomszéd, az Egyesült Államok közelségére utal. Az amerikai hadihajók és harci repülőgépek rendszeres őrjá­ratokat folytatnak a karibi vizeken és a száztiz négyzet- kilométeres guantanamói tá­maszpont továbbra is ott té­rül el beékelődve Kuba tes­tébe. Jellemző, hogy a több, mint hetvenesztendős bérleti szerződés értelmében az amerikaiak annyit fizet­nek a területért, mint egy használt Ford kocsi ára. A forradalmi Kuba kormánya természetesen nem fogadja el, hanem visszautasítja ezt az összeget. Nagyarányú, közvetlen támadás az utóbbi időkben nem történt, a Disznók öblé­ben, Playa Gironnál történt sikertelen partraszállás em­léke máig kísért Washing­tonban. Gyakran előfordul­nak azonban különböző pro­vokációk, s május elsejei be­szédében Fidel Castro is­mét kénytelen volt kitérni ezekre, megfelelő ellenintéz­kedéseket helyezett kilátás­ba. Az invázió veszélyének el­hárítása — amelynek alap­vető. .tényezői a kubai nép forradalmi szelleme és a Hatvani Dániel: szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY közben otthon is volt, hét óra Után házászaladt a va­csoráért. öt-hat kocsi áll a sorban. Van közöttük két Zsiguli. A többi Warszawa. Az elöl álló is az. Oldalt, külön a sortól, szintén egy Zsiguli. Ez utóbbihoz szalad a két fiatalember. A vékonyabb és magasabb átmeneti, az ala­csonyabb és zömökebb téli­kabátban van. Nyitnák a ko­csi ajtaját, de az zárva van. — Az A garázsba megy, emide szánjanak — szól oda az egyik sofőr. A két ifjú egy pillanatra megdermed. Csak a követke­ző kérdés: — Hová menné­nek? — oldja fel bennük a riadalmat. Zoli válaszol: — Ágasegyházára. De a Robi agya egy váltással előbbre jár. — Mennyi az idő? — kérdi. Megmondják. — Akkor még van időnk, elmegyünk egy helyre. A Nagykőrösi utca felé ve­szik lépteiket. A Wesselényi utcán át kimennek a Rá­kóczi útra, annak is a túlsó, a Hírős felöli oldalára és a lanygirhnózium előtti párk- ban választják ki azt a pa­dot, ahonnan a legjobb rálá­tás nyílik a taxiállomásra, Most. már Zoli is a Zsigulihoz ra­gaszkodik. De Róbertnek — 60 fillér csörög a zsebében — a megszerzendő pénzen jár az esze. Mégint rákézdi, meny­nyire izgatja, hogy nem be­szélhetett azokkal a nőkkel. Erre Zoli a zsebébe nyúl és előveszi a plexigombot és Robi felé nyújtja. — Minfek ez? — Felmutatod és arról tudják meg. Ez a jel... Aztán erről — és most nyújtsd a karod egy pillanatra. Robi a bal kezét nyújtja. Zoli egy arasznyira felhúzza a kabát és alatta a garbó ujját, s irón­iával két párhuzamost rajzol, középen merőlegesen egy vo­nalat, és az elfektetett H-be- tű mindegyik részébe egy-egy kört. Nahát, ez szenzációs! — lelkendezik Robi, majd sze­me á tér túlsó sarka felé vil­lan: — Nézd, Zsiguli áll elől. Gyérünk! (Folytatjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents