Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

im. «if® w

ttiém-mKisnwmmm

1 <«M

Kutatások, megrendelésre

Beszélgetés dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi

miniszterhelyettessel

Mikor jó kutató á kutató? Ha. megmarad szűkebb por. táján, s az intézet falai között fejti ki ereje legjavát, vagy pedig ha elmegy a „tett- helyre’’, az elméleti eredmények felhasználásának színtereire, közvetlenül segítve a gyakorlati megvalósítást? Olyan kérdések ezek, amelyek számtalanszor felvetődnek a gazdaságok és a kutatóintézetek kapcsolatában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a korszerűbb, megalapozottabb pénzügyi helyzetű gazdaságok egy része nem pusztán a közvetett felhasználás híve, hanem igényli a szorosabb. a szerződésen alapuló kutatási kapcsolatot is. A kormány a közelmúltban országosan kiemelt kutatási célprogramokra hozott határozatot, ezek közül három témakör a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatókörébe tartozik: a talaj termékenységének fokozása, az élelmiszerek, választékának bővítése, valamint a hústermelés növelése. Természet«, hogy végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen a mezőgazdasági üzemek és kutatóintézetek együttműködése, a gyakorlatban is bevált tudományos eredmények ■kiterjedt alkalmazása.

Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi mmisztel-helyettest — úgy is, mint az élelmiszer-gazdaság műszaki fejlesztésének irányítóját — kértük meg, válaszoljon néhány kérdésre.

— Voltaképpen milyen megbízásokból tevődik össze egy-egy kutatóintézet munkája?

— A nevéből, jellegéből következő feladatra, vagyis alaptevékenységre a minisztériumtól kap megrendelést az intézet. Szerződést köthet az e témákhoz kapcsolódó, munkákra különféle főható* súgókkal, mint az Országos ■'Műszaki Fejlesztési Bizottsággal. a Magyal' Tudományos Akadémiával és így tovább. Egymás közötti kuta- táskoordináoión ak n e V ezzük azokat a szerződéseket, amelyek a különféle programokban való részvételre kötik egybe az intézeteket. Végül ugyancsak szerződés alapján vállalhatnak munkát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megbízásaira.

— Ezúttal maradjunk pusztán ez utóbbi témakörben. Mi indokolja és mi korlátozza ezt a közvetlenebb, s így talán hasznosabb kapcsolatot?

— Nagyfokú változatosság, kiegyenlítettség tanúi vagyunk. ha ezeket a szerződéseket vizsgáljuk — válaszolja a miniszterhelyettes. — Mindenekelőtt azonban hadd szögezzem le: ezek a kapcsolatok igenis korlátozottak, mégpedig több ok- bők Az egyik legfontosabb

1 tényező az, hogy a termelő, szövetkezetek és az állami gazdaságok műszaki fejlesztési alap híján, viszonylag kevés pénzt tudnak előteremteni speciális követelményeikhez igazodó kutatások finanszírozására. Az élelmiszer- és a fagazdaságban a kutatási eredmények nagyobb részt központi erőforrásokból születnek, ebből következik, hogy e produktumok zöme ingyenes a felhasználó számára. Az, htígy a szerződéses kapcsolatok terepe Oly változatos, következik az intézetek jellegéből is. Mert mondjuk, miféle, alapvető feladatához igazodó szerződést köthet valamely tsz-szel a Agrobotanikai Intézet? Ellenkező előjelű példa lehet a Kisállattenyésztési Kutató Intézet, amely lényegében akkor teljesíti alaptevékenységét is. amikor az általa kitenyésztett, különféle hibrideket szerződés útján, megfelelő ellenszolgáltatásért átadja a gazdaságoknak. Beszélhetünk időbeli kiegyenlí- tetlenségről is, hiszen valamely új növényfajtát, termesztési-tenyésztési eljárást csak akkor és addig lehet értékesíteni, amíg újdonság az intézet privilégiuma. Mindent összevetve tehát azt mondhatom, fontosnak tartom — mégpedig a mező- gazdaság fejlesztése érdekében —, hogy a jövőben is bővüljön az intézetek szerződéses kapcsolatainak hálózata. Ezúttal nemcsak a gazdaságokkal kötött szerződésekre gondolok, hanem a más főhatóságokkal létrejövőkre is, hiszen ily módon gyakorolhat pozitív hatást például az iparra is a mezőgazda- ssg.

— Várható-e bizonyos versengés kialakulása a kutatók között?

— Az intézetek hazai kom- kurrenciájárói nemigen beszélhetünk, a kutatásban versenyről csakis nemzetközi Összehasonlításban lehet szó. Ha pedig mondjuk, az anyagi érdekeltség elve alapján a szerződéses kapcsolatokban bontakoznék ki versengés, annak következménye csakis egy lehet: az alaptevékenység a voltaképpeni kutatás szenvedne kárt...

— Ebből tehát os derül ki, hogy nem szabad megfeledkezni az elmélet átplántálásá- nak közvetlen útját korlátozó tényezőkről. Mégis, bizonyos nőve. kedés bizonyára várható szerződések dolgában—

— A szerződések inai mennyisége legfeljebb csak évi 10—15 százalékkal növekedhet — hangsúlyozza dr, Gergely István. —Ha ugyanis ez nem így lesz, csökken annak a munkának az aránya, amelynek eredményét ingyenesen kapják meg a gazdaságok. Magyarán szólva : nem kívánatos anyagiasság uralkodna el a kutatók

között. Mind ma. mind a jövőben nagyon vigyázni kell tehát arra, hogy csak reális mértékben építsék ki szerződéses kapcsolataikat az intézetek. Hogy hol van a határ, azt persze csak esetenként lehet megmondani, de két fő típus mégis meghatározható. Viszonylag

nagy lehet a szerződések száma azon intézetekben, amelyek új növény-, és állatfajtákat értékesítenek, fajta- szaporítást végeznek. Ilyenek a már említett Kisállat tenyésztési Kutató Intézet, vagy az iregszemcsed, a nyíregyházi, s más kutatóbázisok. Az itt születő kutatási ered mények viszonylag gyorsan, beruházások nélkül felhasználhatók. Az új fajták tenyésztésére kötött szaktanácsadási szerződés nem tőkeigény« és gyorsan, sok gazdaságra kiterjeszthető. De csak kevés szerződést köthet az az intézet, amely beruházásigény«. komplex fejlesztési terveket, eljárásokat ad át a vállalatoknak és a gazdaságoknak. Példa lehet, erre a Mezőgazdasági Gépkísérleti intézet, ebbe a körbe tartoznak az egyetemek is. Ez utóbbi típusban alapelvnek azt tartom, hogy hozzávetőleg a kutatókéval megegyező számban álljanak kölcsönö sen előnyös szerződésben rögzített partneri kapcsolatban a termelőszövetkezetekkel. különféle vállalatokkal.

A beszélgetésből kitűnik, hogy a bevezető kérdésre korántsem lehet egyértelműen válaszolni. Mivel a kutatóintézeteket az állam tartja fenn. joggal tarthat igényt arra. hogy minden erejüket alapvető feladatuk teljesítésére fordítsák. Mégis, a szak- tanácsadás formája, a7. egyéb szerződések lét jogosultsága

aligha vitatható.

<K>

„Elhoztain Kádár ehrtárg üdvözletét...*

A kongresszus.

„A llét”. a Tünde utca

Szombaton a rádió „168 óra” című műsorában beszélt a Barátság II. kőolajvaaeték építésének meggj'orsításáról s arról, hogy .mit tesz ezért vállalatok húsz brigádja. Vasárnap a tévé. „A Hét” műsorában találkozhattunk vele. ott fejtette ki véleményét a vezetők és beosztottak kapcsolatáról a szocialista bri gád vezetők IV. országi» tanácskozásának szünetében Hétifőn reggel hét óraitól pedig már munkásruhában brigád tagjaival szorított kezet a nyíregyházi Tünde utcai szerőasarnokbasn. a SZAÉV dolgozója. Gyebrósz- ki Béla. Kölcsönösein oriütek a viszontlátásnak s azzal kezdték a hetet, hogy a brigádvezető nyomban beszámolt „szükébb családjának'’ arról, mit látott, mit tapasztalt a szocialista brigádveae- tők küldötteinek tanácskozz sán.

,,Elmondtam

a fiúknak..'’

—- Legelőször is atadtam Kádár János elvtárs személyes üdvözletét, amit egy folyosói beszélgetés alkalmával a brigádnaplónkba írt. Aztán jöttek a kérdések: kivel találkoztam, mi jót hallottam, hogyan lesz ezután? Ehhez kevés húsz perc, erről még sokat beszélgetünk majd a hétköznapokon.

Hét év alatt hatszor teljesítette a magasabb követelményt Gyebrószkiék autósae relő ifjúsági szocialista brigádja, ahol 27 év az átlagéletkor. Van tehát bőven tapasztalatuk, jó is, meg: rossz is.

— Elmondtam a fiuknak is. milyen jólesett, amikor Gáspár elvtárs az értékelésében meleg szavakkal méltatAz MHSZ megyei székhazának felső szintjén dolgoznak az építők. (Hammel J íelv.)

ta a munkásoknak ezt t

mozgalmát, amire mái- más külföldön is felfigyeltek. D, az is jólesett, hogy a bajokat, az akadályozó tényezőket sem hallgatta el.

Ha szót kapott volna — mert jelentkezett felszólal ásva —- ezekről ő sem hallgatott volna. „Előbbire csak úgy jutunk, ha egyenesen meg mondjuk, mi a gond és nem szépítjük a dolgokat’

‘ — Itt van például a munkások és a középvezetők viszonya. A legszebb központi elképzelések is vissza jukra fordulhatnak, ha lenn a munkapadnál nincs meg a/ egyetértés. Ennek egyik megnyilvánulása például, amikor egy középvezető holmi pa-esztizsfáltésiből

figyelmen kívül hagyja a beosztott jó elképzelését. Sok helyütt akad erre példa, ami elveszi az embereik kedvét.

ki. hol seperjen ?

De szól Gyébrós./ki Béla a dolog másik oldaláról is. Arról, hogy a brigádoknak először a ..saját házuk előtt kell seperniük’’, hogy ne legyen késés, ittasáig, mess üresjárat, felesleges vita a munkában, mert csak így van erkölcsi alap ahhoz, hogy az ember olykor akár az aszalva is csapjon igaza érdekében.

Ebben a hitében erősítette meg a 'i’MK-s szociálist- brigádveseitőt többek között az országos tanácskozás. Aztán abban is, hogy a jövőben. jobban oda keli figyelni arra, melyik kollektívát tisztelik mag a szociálisba címmel. kinek a mellére tűzik W a Kiváló dolgozó kitüntetést. „A munka, csakis a munka lehet mén-adó. mert különben lejáratnánk az eg«-/ mozgalmai.’’

Nyomban kiegészít.: meg, ezt á mondatát azzal, hogy’ a termel óm unkával eddig sem volt bai, sajnos, a másik két követelmény valahogy ..kisebb sebességi fokozat- bam” volt.

—,Szakállárakból vett hasonlattal élv«; a saoerdista mód-oa élni és tanulni követelménynél is ..direktbé’ kell kapcsolnunk.

A harmadik ..tétel”

Nem, korántsem közös mo- /.tlátoga-tásra. könyv oi va

sásra, meg effélékre céloz 6 ..Olyan komplex brigádokra van szükség, ahol so:.éköizcis- ségbsn él a fizikai és a szellemi dolgozó, a ki-koveraSLos épp úgy. mint a kemépygal- léros." Náluk ez mér magvalósult. s máris érzik ennek az előnyét.

Naplójukban a sedcialisi-a együttélésinek «sok-sok seep

momentuma található. Segítség egyik munkatársuk la« ki sápitéjiében, ócskavas-gyűjtés és kommunista szombat a tanyai iskolai rnegvagité- sáe és így tovább. ..Mind« ezek olyan te; mesaeitesek már. mint az, hogy a fizate- sM becsületesen meg kél dolgoznunk. A »social 'a módon dolgozni most már ehhél valamivel többet jelent: azt, hegy az ember **« kor is telj SS szívvel ágyeke«!« /.ék. ha -nem ál! ott a ‘ főnök a háta mögött, ha úgy lát.:*, mehetnének a dolgok jobban is. szóljon, vagy újítson.” Most például Sí azért . ,*•»« ritanak”. hogy sák&.’liljö.i létrehozni a líapcsolEt:. azzal a szovjet áutógy í:.r ahonnan azok a jáivr-öv ik érkeznek, m«4y«fcet ők itt a Tünde utcai telepen javítanak. „Nem \’aiH’Túfó’:* külleme» kirándulás.-a tár»ar«i«- zásra goai.dolu'Tk. hanem arra: mondják el szovjet barátaink. mire vigyázzunk, mit hogyan csattal.iunfc a 2H-- én a GAZ-kocsiknál.

Ez pedig már a harmadik ..’tétátíi-éz”. a tanuláshoz tartozik. ..Megnézni egy móziit, vagy színházba menői. könyvet olvasni, hoezátartozik sgy mai munkás rnúv-eltsegéiez. Mi úgy véljük, inkább a szakmánkban legyünk, keo- zet'abbeik, erne tegyünk vállalást.” Tesznek is. A brigád vezető három «aaktr.eja mellé őesaef a reegyediiJret akarja xne-gszierem». A tatob-i- eik is sokoldalúbba akarnak válni, hogy a komplikáltaVob 101003,101031 is meg tudjak oldani.

— Nagy tanulság at/ is

szamomra. hogy ez. a» esésiz mozgalom nagyban függ a személyes példám utarásitóB. Vállalni a munka nehezét is. nem meghunyászkodni. l«a. k'Jkívánkozik a *só az emberből aztán úgy élni a* nsjari- be-n. meg a kapun kívül is, hogy ne nézzenek kérdőn az embm-rie . ez egy amociaSsta brísád tagja?

Persze, mindez nem egyik napról a másikra valósul meg. Jönnek a hétköznapok, a rengeteg vesződ««, a rra- gánjeliegű nehev.»égek épp úgy, mint a munkaszervezés fonákiságái. Mindéi* teküz- dete. emelt fotel ..állva maradni . — nehéz. de snap íeé- adat. Ezt szeretnék. ezt tervezik Gyebrószkiék. kinn a Tünde utcai csarnokban, erre vállaltak ..véd- es dac- szövetségei’ hétfőn reggel rriűszalykezdéiíkcr. Amikor megcélozták .maguknak a kiváló brigádeim tenyeresét i«.

Angyal Sándor

Ha valaki olyan szenvedélyesen szereti munkáját, mint a most alig 28 esztendős Tátrai Gyula, akkor még az érte hozott áldozatok is megszépülnek. Húszévesen, tapasztalatok nélkül került a Nyirlugosi Állami Gazdaságba. Vajon mi más hajtotta volna ezt a fiatál erpberi, ha neon a kertészkedés vonzalma és határtalan szeretet e? Csak ez, meri élethivatásának tekinti.

Kakaanazon lakik. Innen járt Nyírlugcsra dolgozni. Nyolc évig. Nyáron motorkerékpárral, ősztől tavaszig autóbusszal, vonattal. Sokszor kiszámolta: ez 90 kilométer megyén belül. Kinn dolgozott a nyírbélteki üzemegységben.

Itt „élt”, itt tanult, & szerzett gyakorlatot.

— Szerettem a gazdaságban dolgozni, csali nagyon messze volt a családomtól. Közben megnősültem, gyer- mékürtk lett, s mind nehezebbé vált az utazgatás — mondja.

Hírt szerettek a fiatal szakemberről a üssanagy- falud Uj Élet Tsz vezetői is. Érte mentek, s meghívták a gazdaságba. Szívesen vállalja, Kozetóteb került a esaA kertész tekintélye

ládjához. És két es/.tendejt.' itt kertész. A tsz-elnök íő- kertésznek titulálja, de Tátrai ezt elhárítja magától, rgényes és pontos ember.

Most ő is „könyvéi”. Mindent jegyez. Tisztán szeretné látni, érdemes-e annyit áldozni? Jövedelmező-e a zöldségtermesztés? Ö vallja, hogy igein.

Járjuk a határt Közel a Tisza, érezni a víz illatát. Jó zsíros föld van a folyó árterülete mellett. Itt van Tátrai „birodalma”, a kertészet. Van bőven lehetőség öntözésre. Ki, is használják. Látszik az áztatott földön, a dús növényzeten. a friss, harmatban csillogó, kéklő kara. láibétáblákon, a zöld levelű, fehér fejeket rejtő karfiolokon.

Piacra készíti őket az asz- szomybrigád. Nyíregyházára szállítják.

— Gazdaságunk városellá. fásra van kijelölve — újságolja a kertész.

Élnek is ezzel a lehetőséggel, Példát vehetnének telük

a város közvetlen közelében gazdálkodó tóz-ek. Mondják a vezetők, hogy rájuk nézve kedvező, mert a tsz így a fogyasztód ár 80 százalékáért termel. Ennyiért értékesíti a MÉK-nek.

Vállalták azt is, hogy a MÉK igényei szerint, időre, a . piac követelményei szerint készítik el az árukat. így ke rül kora reggeleken a tisza- nagyfalui primőr zöldség a város MÉK-üzleteibe és a piacra. Idén 104 fóliaágyat állítottak fel. Ezenkívül 40 holdas szabadföldi zöldségkerié- szetük van.

Hagyománya volt ennék T riza’oagytalubaji. Csakhogy mit ér a hagyomány, ha nem megfelelően éltek vele? Ehhez kellett a hivatását szerető kertész. Meg főleg a primőr termeléséihez. Ez az új. Ért honosította meg Tátrai Gyula.

— Az iskolában szerettem meg a kertészetet — mondja menet közben. — Nem is rudnék már megválás tel«.

Olyan kellemes érzésé van az embernek, ha látja, hogyan fejlődnek a növények a vzerr.3 láttára, egyik napról a másikra. Szinte elfelejtem a fáradtságot, megnyugtat.

Tátrai hasznos szenvedély«, munkaszeretete teremtett munkaalkalmat több nő- nak az Uj Életben. Itt januárban már a magvetéssel kezdődik az élet. Ehhez finom női kezekre van szükség. Később mind többre a fóliaágyakhoz és a szabadföldi kertészethez.

Minden zöldségféléjükéi szerződés útján értékesítik. Nyíregyháza, ellátására.

— Nemi mellékes az sem —■ magyarázza a főkönyvelő —, hogy e kertészkedéssel éppen olyan időszakban jut parázs- pénsshez a szövetkezet, amikor másból nincs bevételünk. Ennek is köszönhető, hogy havonta, rendszeresen tudunk fizetni az egész tagságnak 180—200 ezer forint előleget.

Jóformán kei esztendeje «■tee. hogy i fiatal Tarn»

Gyula Tiszán agy faluba kei-ült. Maris tekintélyt vívott ki magának. Valójában ó én munkatársai keze munkája nyomán virult ki a kerté, szét Amikor gondjaira bízták a 200 holdas gyümölcsöst. bizony eléggé leromlott volt az állapota. Most meg az idős, tapasztelt panasztem, berek is.art mondják: ezt meg kell meet nézni. „Csodát” művelt. Pedig nem volt azesoda. csak munka-, híva. tásszeu-exet. És gondoskodás, amivel körülvette, ápolta. Gondoskodott: emberekről

fákról.

Amikor szeftka hozom mennyi a fizetése, ezt mondial

— Most 3000 forintot kapok havonta. Igyekezni kell az embernek, termein;. És ez tőlem is függ.

'Tudják a vezetők, hogy többet érdemelne. De egyelőre csak ennyit tudnak részére bizlcsítani. Kilátás van rá, hogy hamarosan rendezik.

Közlekedési eszköze egy szolgálati motorkerékpár. Ezzel járja a határt. Úgy mondják. e? aztán ki van használva