Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL» EXXIX. ÉVFOLYAM. 125. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 30, KEDD Kutatások, megrendelésre (3. oldal) Hírünk az országban (5. oldal) A labdarúgópályákról jelentjük (8. oldal) Gyorslista a lottó tárgynyeremény-sorsolásáról (7. oldal) Kedves vendég, kiváló harcostárs, legendás forra­dalmár — Fidel Castro — Kuba miniszterelnöke, a Kubai KP első titkára érke­zik ma hozzánk. Castro — teljes nevén dr. Fidel Castro Ruz — aligha­nem a modern idők egyik legnépszerűbb, legvonzóbb arculatú forradalmár-poli­tikusainak egyike. Akinek volt alkalma személyesen találkozni vele, az meggyő-; ződhetett: az atlétatermetű, közvetlen modorú minisz­terelnök egyénisége túlfe­szít minden protokollkere- tet. Kubában nem keltett feltűnést, az amerikai lapok azonban sokáig cikkeztek arról, hogy amikor tavaly októberben Koszigin Ha­vannában járt és megláto­gatta a főváros környékét — a szovjet és a kubai kor­mányfő egy katonai dzsipp- ben ült — s a kocsit Fidel Castro vezette. Ez a kis mozzanat jellemző Castróra. És ez a közvetlenség is — amely természetesen szilárd elvhűséggel, irányítókész­séggel, forradalmi követke­zetességgel párosul nála —- oka népszerűségének. A kubaiak rendkívül be­csülik Castro személyes bá­torságát, áldozatvállalását. Annak idején, 1953-ban 26 éves, jól kereső fiatal ügy­véd volt. A karrier (a pol­gári formátumú karrier) kü­szöbén állt: apósa közleke­désügyi miniszter, sógora belügyi államtitkár volt. Mégis — látva, megismerve védőügyvédi munkája során az ország valóságát, a nép nyomorát —— 1953. július 26- án maroknyi csapatával megrohanta a santiagói Moncada laktanyát. Az ak­ció nem sikerült, tizenöt év­re ítélték Castrót. Amnesz­tiával szabadul, két év múl­va már ismét Kuba felé tart mexikói ideiglenes szám­űzetése színhelyéről. Gerilla­társaival a Granma nevű hajóról száll partra. A Sierra Maestra-i hegyekben kezdték a harcot. Csapatuk egyre nagyobb lett, 1959. ja­nuár 1-én győztesen bevo­nultak Havannába. Fidel Castro 1959. január 8-án mondta el történelmi jelentőségű beszédét Havan­nában. s ezzel mintegy meg­koronázta a forradalom győ­zelmét. 1959. február 16-án lett a forradalmi kormány elnöke, s a szocialista forradalom egységes pártjának — amely 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet — megalakulása óta első titká­ra. 1959 májusában egy latin­amerikai utazása során Fi­del Castro részt vett 21 ál­lam bizottságának Buenos Airesben tartott ülésén. 1960-ban ott volt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán, 196? áprilisában és 1964 január­jában a Szovjetunióba láto­gatott, 1971 novemberében pedig Chilébe, Peruba és Ecuadorba utazott. Fidel Castro a Szovjetunió hőse és a Lenin-rend kitün­tetettje. Ez a kubai forradalom története — és Fidel Castro élettörténete is. Azóta ■ egy nyolc és fél milliós kis or­szág, közvetlenül az Egye­sült Államok szomszédsá­gában, a szocializmust építi. Ez a szomszédság, a kubai múlt (a latin-amerikai or­szágokéhoz hasonló mono­Fidel Castro üdvözlése kulturális elmaradottság, az Egyesült Államoktól való függés), a szigorú amerikai blokád érzékelteti azokat a nehézségeket, amelyek a szo­cializmus építését most már tizennegyedik éve kísérik az országban. Az elért eredmé­nyek illusztrálására még csak annyit: Kuba az egyet­len latin-amerikai állam, ahol leküzdötték az analfa­bétizmust (a hat éven felüli lakosság 95 százaléka tud írni-olvasni). Fidel Castro a fejlődés jelenlegi szakaszát így értékelte: a forradalom „túlélésének időszaka” befe­jeződött és a védelem mel­lett most már van elég erő a gazdasági problémák megol­dásához is. A blokád leküzdésében, a népi rendszer védelmében a szocialista országoknak, mindenekelőtt a Szovjet­uniónak kezdettől fogva nagy szerepük volt. Ennek az együttműködésnek kö­szönhető, hogy Kuba ipara, kereskedelme most már sem­milyen vonatkozásban sem függ az Egyesült Államoktól. A forradalom győzelme óta például 162 ipari létesítmény épült szoyjet segítséggel a szigetországban. Hazánk is — lehetőségeihez mérten — minden segítséget megadott és megad a kubai népnek. 1960 decemberében vettük fel a diplomáciai kapcsola­tot. Az utóbbi időben erőtel­jesen növekedett gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésünk. Koráb­ban Ikarus autóbuszokat, Diesel-mozdonyokat szállí­tóttunk. Most sok egyéb kö­zött magyar szakemberek állítják fel Kuba vágóhíd- jait, magyar geológusok se­gítenek a nyersanyagkincs feltérképezésében. A sziget­ország ipari és mezőgazda- sági üzemeiben, laborató­riumaiban több mint száz magyar dolgozik. Nemrég magyar segítséggel üveg­kombinát épült. A két ország közvetlen gazdasági kapcsolatán túl, az eszmék és érdekek azo­nossága alapján, a nemzet­közi porondon is szoros együttműködés alakult ki. Megnyilvánul ez egyebek között az ENSZ-ben elfog­lalt egységes álláspontban, a nemzetközi kérdések azo­nos megítélésében. Fidel Castro mostani — az euró­pai szocialista országokat érintő — körútja is a világ- politika nagy kérdéseiben elfoglalt közös pozíciónkat és a szocialista országok egységét erősíti. Hazánk né­pe szeretettel várja vendé­gét, Kuba nagy fiát, Fidel Castrót. Befejeződött Moszkvában a szovjet—amerikai esticstalálkozö Bressnyev és Nixon aláírta a két ország kapcsolatainak alapelveiről szóló közös nyilatkozatot A Kremlben hétfőn befe­jeződtek a tárgyalások Leo- nyid Bressnyev, az SZKF Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között. A felek megelégedésüket fejezték ki a tárgyalások és a beszélgetések fölött, ame­lyek eredményei kifejezésre jutottak a közölt és közlen­dő dokumentumokban, egye­bek között a szovjet—ame­rikai közös közleményben. Hétfőn délután, röviddel 2 óra után — magyar idő sze­rint délben — a Kreml Vla. gyimir-termébem aláírták a szovjet—amerikai kapcsola­tokról szóló elvi nyilatkoza­tot. A Szovjetunió nevében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amerikai rész­ről Nixon elnök írta alá a nyilatkozatot. Brezsnyev és Nixon délelőtt még tárgyalt egymással. Az okmányok aláírása után Brezsnyev és Nixon készfogással köszöntötte egy­mást. Kora délután a moszkvai Kremliben a Szovjetunió Leg. felső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió miniszterta­nácsa fogadást adott Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége tiszteletére. A fogadáson megjelent Brezsnyev, Voronov, Grisin, Kirilenko, Koszigin, Kula­kov, Mazurov, Pelse, Podgor­nij, Poljanszkij, Suszlov, Se- lepin, Seleszt, Gyemicsev, Panomarjov, Szolamencev, Usztyinov, Kapitanov, Ka tu., sav, továbbá a Szovjetunió kormányának számos tagja és több inás szovjet szemé­lyiség. Ott voltak továbbá az el­nököt elkísérő amerikai sze­mélyiségek, és a Moszkvában akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői. ★ Richard Nixon hétfőn dél­után, helyi idő szerint nem sokkal fél 6 előtt elutazott Moszkvából. Az elnököt a vnukovói re­pülőtéren Nyikolaj Podgor­nij, a Legfelső Tanács el­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök és több más hivatalos személyi­ség búcsúztatta. Nixon mele­gen vett búcsút a búcsúzta­tására megjelent szovjet sze­mélyiségektől. Nixon felesége, valamint kíséretének tagjai — Rogers külügyminiszter kivételével, aki a szovjet fővárosból Boraiba repül a NATO mi­niszteri tanácsának ülésére — beszálltak az IL—-62 típusú különrepülőgépbe. A délutáni órákban érke­zett meg Kijevbe feleségével és kíséretével Richard Nixon, A kijevi Borisz Poljancz- kij repülőtéren — amelyet az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Ukrajna nem. zeti lobogóival díszítette.: fel — az amerikai elnököt és kí­séretét Alekszandr Ljásko, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és más ukrán hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Az amerikai elnök érkezését kö­vetően eljátszották az ame­rikai, a szovjet és az ukrán himnuszt. A repülőtéri fogadás után a motoros rendőröktől kísért elnöki kocsikaraván a iello- bogózott utcákon Nixon szál­lásihelyére hajtatott. Nixon hétfőn este Kijev- ben megkoszorúzta a máso­dik világháború halottainak emlékművét, pnajd rés-t vett azon a díszvacsorán, amilyet az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és az ukrán minisztertanács adott tiszteletére. Nyers Nezsö vezetésével pártküldotlség utazott a Szovjetunióba Kádár Jánós fogadta Tutarinov vezérezredest Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Fock Jenőnek, a kormány elnökének társasá­gában — hétfőn fogadta I. V. Tutarinov vezérezredest, a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői főpa­Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát 60. születésnapja alkal­mából meleg hangú levelek­ben, táviratokban köszöntöt­ték kommunista és mun­káspártok vezető testületéi rancsnokának magyarországi képviselőjét, aki végleg el­utazik hazánkból; valamint a főparancsnok újonnan kine­vezett képviselőjét, V. K. Andrjuscsenko altáborna­gyot. A fogadásnál jelen volt Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. és vezetői, a budapesti dip­lomáciai képviseletek szá­mos vezetője, külföldi politi­kai közéleti személyiségek. é-s a munkásmozgalom harcosai, valamint külföldi üzemek, iskolák és intézmények kol­lektívái. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga meghívására Nyers Re­zsőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága titkárának vezetésé­vel hétfőn pártküldött­ség utazott _ Moszkvába. A küldöttség tagjai: Bálint József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság tit­kára, Klézl Róbert, a KB osztályvezető-helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Övári Miklós, az MSZMP KB titkára és dr. Perjési László, a KB osztály­vezető-helyettese búcsúztat­ta. A kora délutáni órákban a magyar pártmunkásküldött­eég megérkezett a szovjet fővárosba. A küldöttséget a serem e- tyevöi repülőtéren szórj it részről Konsztantyin Kata- sev, az SZKP KB titkára, Borisz Gosztyev, Oleg Rah- mányin, Pavel Zdorov és Olimp Csuhanov, az SZKP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettesei, Leo­nyid Moszin, a KB szekció- vezetője és az SZKP KB más munkatársai fogadták, A pártmunkásküldötísésj látogatására az MSZMP és az SZKP közötti rendszeres pártközi kapcsolatok kereti­ben kerül sor. A delegáció folytatja a két ország jelen­legi és távlati gazdasági együttműködésének kérdé­seivel összefüggő konzultá­ciókat, országaink gazdaság­politikai irányelveinek ősz-, szehangoiását. Külföldi üdvözletek Kádár János 60. születés napjára Társadalmi összefogással új óvodák liíró Lászlónak, a Nyíregyházi Városi tanács elnökének fájckozlatója Egy év telt el azóta, hogy Nyíregyliáza párt- és tanácsi vezetői a város üzemeinek, intézményeinek segítségét kértél: az óvodai gondok megoldására. Az akció min­den várakozást felülmúlt: több, mint harminchatmillió forintot ajánlottal: fel a gaz­dálkodó szarvék. Mit sike­rült megvalósítani az akkori tervekből, elképzelésekből; erről tartott tájékoztatót hét­főn Nyíregyházán Biró László, a városi tanács elnö­ke. A tájékoztatóm részt vett Kanda Pál, az SZMT vesse tő titkára. Varga Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, valamint azoknak az üze­meknek és intézményeknél: párt-, gazdasági és szakszer­vezeti vezetői, akik segítséget adtak az óvodák építéséhez. A városi tanács elnöke tá­jékoztatójában elmondta, hogy a múlt év elején Nyír­egyházán 19 óvoda műkö­dött, amelyekben az 1426 gyerek helyett 2300-at kellett elhelyezni, de még az ilyen nagyarányú — 168 százalé­kos kihasználás — zsúfoltság mellett sem tudtál: sok jogos igényt ki­elégíteni. A feiajánlt pénz­ből rekordidő alatt sikerült felépíteni az Űjszőlő utcai, valamisiit a Kert közi óvodát, amelyekben, összesein kétszáz gyerek elhelyezését tudták megoldani — jó, körülmé­nyek között. Örömmel számolt be Biró László arról is, hogy még e hónap végén átadhatják ren­deltetésének a Stadion ut­cai, jövő hónap végón pedig a Vécsey közi új óvodákat és még ebben az évben befeje­ződik. a László utcai óvoda építése is. A tájékoztatóban szó volt arról is, hogy a Sóstói úti gyermekszanatórium óvodá­vá alakításával 150 gyerek elhelyezését lehet megoldani, így eiz óv végéig összesem 670 gyereket tudnál: óvodai ellá­tásban részesíteni. Ez 45 szá­zalékos növekedést jelent, amelyet egyetlen városban sem tudtál: ilyen rövid idő alatt megoldani. Sokat segített az építkezés meggyorsításában a Hernádi Március 15 Szövetkezet az­zal, hogy biztosította a köiiy- nyűszerkezetű paneleket és a sósítóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet építő­brigádja, akik rekordidő alatt végeztél: el munkáju­kat. Bíró László tájékoztatójá­ban beszólt a további felada­tokról, a gondokról. Elmon­dotta, hogy továbbra is gond a városközpont óvodaholyze- te, hiszen az ide tervezett óvoda a szanálások miatt lényegesen többe kerül. Míg a könnyűszerkezetű építke­zéssel 28 ezer forintból meg lehet oldani egy gyerek el­helyezését, addig a város­központi építkezésnél 70 ezer forintot kell egy-egy gyerek élháLyezúsáre biztosítani. Továbbra is gend a Borbá­nyán lakó gyerekek óvodai elhelyezése. A Debreceni Postaigazgatóság idén fel­ajánlott félmillió forintos se­gítsége mégis lehetővé teszi, hogy — társadalmi munka hozzájárulással — a jövő évben felépülhessen ogy hat- vanszamélyes óvoda. A cél­csoportos beruházással, vala­mint a társadalmi összefo­gással felépített óvodákban 1973-ig összasah újabb ÍSOO gyerek elhelyezése válik le­hetővé. A tájékoztató vegan Biró László megköszönte az üze­mek, intézmények segítségét, majd meghívta a rész*'-evő­ket, látogassanak el a már átadott két, valamint a kö­zeljövőben átadásra kerülő két óvodába. B. 4 vilié proletárjai, egyes ü u eteki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents