Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

rxix. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ÄRA 1 FORINT . m2. MÁJUS 28, vasárnap lafpxk TARTALMÁBÓL» Szövetkezeti demokrácia —- forintra váltva (3. oldal) Amiről őszintén beszelni kell (4. oldal) Zöldáru a gyárból a piacra (5. oldali Mai sportműsor Mit fizet a lottó (11. oldal) (12. oldal) Befejeződött a szocialista brigádvezetök tanácskozása Gáspár Sándor mondott zárszót Szombaton, az építők Ró­zsa Ferenc művelődési házá­ban folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Foek Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Németh Károly, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai. Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyett s elnöke, je­len volt a kormány több tagja. Elsőként Horváth János asztalos, szocialista brigádve- zető . a néphad- reg polgári dolgozója emelkedett .szólás­ra. Ezt követően felszólalt Móricz József né (Nagyér), Szikora László (Nagyalföldi Kőolaj- és Fold gáztermelő), Németh Ilona (Kunmadaras), Hell István (Borsod megyei Építők). Bíró Antal (Szolnoki Cukorgyár), Szél Lászlóné (Észak-magyarországi Ve­gyiművek). Trencsér Ferenc (Szombathelyi Pamut). Bajor Ernő (Fővárosi Távfűtőműd vek), Márkus Jánosné (Mo­hács), Szánti Béla (Erőműja- vító) és Rohrbacher Béla Heves harcok Konium környékén Kontum .• tartományi fővá­rost továbbra is nyomás alatt tartják a népi felszabadító erők. Mint a saigoni hadsereg a 2. katonai körzet pleikui parancsnokságának, közlemé­nyéből kitűnik, az éjszaka fo­lyamán a szabadságharcosok agyúikkal, aknavetőikkel és rakétáikkal ismét lőtték a központi fennsíkon fekvő vá­rost. A dél-vietnami népi felsza­badító erők szombaton haj­nalban tüzérségi előkészítés után, harckocsik támogatásá­val áttörték a saigoni kor­mánykatonaság Kontum kö­rüli védelmi gyűrűjét és el­foglalták á központi fennsíkon levő tartományi székhely északi körzetét. Ezzel egyide­jűleg elvágták három saigoni ezred utánpótlási vonalait. Magában a városban utcai harcok folynak. Súlyos harcokról érkeztek jelentések Hűé egykori csá­szárváros és a, Saigontól mintegy nyolcvan kilométer­rel északra lévő An Loc tar­tományi székhely térségéből is. Amerikai repülőgépek az elmúlt 24 órában több mint négyszáz bevetésben támad­ták Kontum ^s An Loc kö­rüli területet. A Saigontól 100 kilométer­re lévő An Loc városát is lőtték éjszaka a szabadság- harcosok, reggel pedig szór­ványos összecsapások is vol­tak közöttük és a saigoni erők között. Az amerikai B—52-es légi­erődök szombatra virradó éj­szaka változatlan hevességgel bombázták Dél-Vietnam fel­szabadított körzetet. A sző­nyegbombázások zöme Kon­tum város környékét érte. (Bács-Kiskun) szocialista bri­gádvezetők. A tanácskozáson einöíklő Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára ezután lezárta a vitát, amelynek két napján 36 fel­szólaló fejtette ki véleményét és mondta el javaslatát. Ezen­kívül még csaknem százki- lencvenen jelentkeztek, de mert hozzászólásukra már nem jutott idő, felszólalásukat írásban leadhatták a tanács­kozás rendezőségének. Fel­szólalásuk így helyet kapott a kétnapos munkaéirtskezilet jegyzőkönyvében, is. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára lépett mikro­fon elé, s összefoglalta a vitát. —■■ Másfél napos tanácsko­zásunk, úgy vélem elvégezte mindazt amire vállalkozott — mondta Gáspár Sándor. Nagy segítséget adott a bri­gádmozgalom további fej­lesztéséhez, most az a legfon­tosabb, hogy az itt elhangzott jó javaslatokat, kezdemé­nyezéseket valamennyi érde­kelt közreműködésével reali­záljuk. E munka megkívánja, hogy minden szinten foglal­kozzanak a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlesz­tésének kérdéseivel, a fejlő­dést még gátló akadályok elhárításának módjaival. A már régebben kialakult gya­korlatnak megfelelően fog­lalkozni fognak ezzel a párt, a szakszervezet, a KISZ ve­zető szervei, a legfontosabb teendők azonban az üzemek- . re, a vállalati kollektívákra hárulnak. A vállalatok gaz­dasági. vezetésének, mozgal­mi szerveinek és szocialista brigádjainak közös feladata, hogy- a szocialista brigád­mozgalom minél szerveseb­ben beépüljön az üzemi de­mokrácia rendszerébe. Hisz ma már nem , egyszerű mun­kamozgalomról van szó. szo­cialista brigádjaink az üzemi demokráciának fontos fóru­mai, mert itt fejlődtek ki a legintenzívebben a demokra­tikus munkamódszerek. — A szocialista brigádveze­tők, brigádtagok gyakran te­szik szóvá, hogy a gazdasági vezetőktől nem kapják meg a kellő segítséget a mozgalom kibontakoztatásához. Ilyen jelenségek nyilvánvalóan lé­teznek, de ezek felszámolásá­hoz sem nélkülözhető a bri­gádok kezdeményezése. Gazdasági vezetőink a dolgo­zók legrátermettebbjeiből ke­rülnek ki, nem feltételezhet­jük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A brigádoknak tehát öntevéke­nyebbeknek kell lenniük, ne várjanak panaszaikkal egy- egy iparági vagy országos (Folytatás a 2. oldalon) ........ - 1T Richard Nixon látogatása Leningrádban Kis Csaba az MTI kikul, dött tudósítója jelenti: Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke feleségével és kíséretének tagjaival szombaton egynapos rövid .látogatást tett a Szovjetunió második legnagyobb városá­ban a Néva-parti Leningrád­ban. AZ amerikai elnököt, elkísérte Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet és több más szovjet személyiség. Nixon először gépkocsival rövid városnéző sétát tett, meglátogatva a legújabb ke­rületeket és a történelmi vá­rosközpontot. A következő állomás az emlék temető volt. A második világháborúban Leningrád lakosai hősiesen áltak ellen a hitleri fasiszta támadás­nak, éveken át ostrom­gyűrűben védték városukat. A harcoknak, a városban pusztító éhínségnek mintegy 650 ezer halálos áldozata volt, többségük hamvait itt he­lyeztek örök nyugalomra. Nixon Podgornij, és mások kíséretében érkezett a Pisz- karjov temetőhöz. Az ameri­kai elnököt díszszázad kö­szöntötte, majd a gyászinduló hangjai mellett az elnök el­helyezte a megemlékezés ko­szorúit a temető központi emlékművénél. Az elpusztult gyermekeit sirató haza szim­bolikus női. emlékszobra előtt. Délben a városi tanács végrehajtó bizottsága dísze­bédet adott az amerikai el­nök tiszteletére. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak eL ’ A délutáni programban a beningrádtól mintegy 25 ki­lométerre lévő múzeumvá­roska, Pavlovszk megtekinté­se szerepelt. Este az ameri­kai elnök és kísérete repülő­gépen visszatért a szovjet fő­városba. Kádár János elvtárs köszöneté a születésnapi jókívánságokért Kádár János elvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelő- szövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más, intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 60. születésnapom alkalmából •soportos vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának \ első tifkára. 1950. óta ünnepéljük meg a gyerekek napját. Kezdetben a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség és a DÍVSZ elhatározása alapján emlékeztek meg a gyerekekről, ké­sőbb sok-sok nemzetközi szerv csatlakozá­sával és az ENSZ felhívására egyetemes ünneppé 'vált ez a nap. Sok helyütt rendeznek rna hazánkban is játékos ünnepségeket. Szükség van ezekre még akkor is. ha már-már egyik legfőbb gondja nevelésünknek, hogy egész évben szinte korlátlanul mindent megkapnak a gyerekek. Egy iskolai, vagy egy: községi, ke. > rületi rendezvény azonban más dolog, so­káig emlékezetes lehet számunkra. Örül­jünk annak, hogy a ’mi. gyerekeinknek le­hetőségük van az önfeledt játékra. De közben gondoljunk arra is, hogy a világ sok táján még ezen a napon sem lak­hatnak jól a gyerekek, s Vietnamban ma is háború van, az amerikai bombák áldozatai­nak listáján sok az ártatlan kisfiú és kis­lány. Borzalmak borzalma, hogy akadnak amerikai katonák, akiknek otthon gyereke­ik vannak, de hidegvérrel oldják ki bom­báikat a vietnami városok, lakott területek felett. S gondoljunk arra, hogy e modemnek mondott világban az iskolás korú gyermekek kétharmada nem járhat iskolába. Mert, vagy nincs iskolájuk, vagy idő előtt dol­gozniuk kell, hogy éhen ne haljanak. S még így is sok a gyerekkori éh-halál, a rosszul- tápláltságból eredő betegség. És sok helyütt még orvosok sincsenek, akik gyógyítanák őket. Rájuk, a nyomortól, az éhínségtől, a ki­zsákmányolástól, a háborús brutalitástól szenvedő gyerekekre emlékezve az a köte­lességünk, hogy saját fiainkat és lágyain­kat á béke, a szocializmus, a népek közötti barátság és szolidaritás szellemében nevel­jük. Arra készítsük fel őket, hogy a techni­ka vívmányaival és a kultúra kincseivel az emberiség javát szolgálják, s küzdjenek minden brutalitás, minden megkülönbözte­tés, minden elnyomás és kizsákmányolás ellen. S tehetjük-e azt hatásosabban, mint úgy, hogy megmutatjuk nekik mindazt a •jót és szépet, amit a szocializmus biztosít nekik és szüleiknek! Vigyük hát el őket ma is cukrászdába, vegyünk nekik játéko­kat, menjünk velük kirándulni, hogy le­gyen mércéjük, ismerjék meg a boldogsá­got, amihez minden gyereknek joga lenne. A magyar—kubai kapcsolatok történetében: Kimagasló esemény Fidel Castro , magyarországi látogatása Mint arról már hírt adtunk, dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására a közeli, napokban hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezik. Fidel Castro magyarországi látogatásának előestéjén meg­szaporodtak a magyar vonat­kozású események és hírek Kubában. Havannai újság­író körökben rámutatnak, hogy a kubai kormányfő Magyarországra érkezése an­nak a barátságnak rendkí­vül jelentős állomása, amely­nek szélesítésén, elmélyítésén a két párt és nép vezetői hosszú ideje munkálkodnak. ( A magyar—kubai barátság­ra visszapillantva Kubában nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy csupán az elmúlt fél év- alatt magyar kormányküldöttség, párt­munkás-, szakszervezeti, if­júsági • és népfrontdelegáció járt a szigetországban. A ta­lálkozón nem csupán az fo­galmazódott meg, hogy a kapcsolatok egyre gyümöl­csözőbbek, hanem az is, hogy mindkét fél részéről megvan a szándék barátságunk to­vábbi elmélyítésére, a lehető­ségek jobb kihasználására. Fidel Castro mostani láto­gatása — hangsúlyozzák Ha-' vannában — egyrészt a kap­csolatok magas szintjét jel­zi, másrészt a kubai forrada­lom vezérének személyes al­kalma nyílik arra, hogy meg­ismerkedjék a magyar nép sikereivel, a szocializmus építése során szerzett ta­pasztalataival. Havannában gyakran emlékeztetnek arra, hogy a kubai nép mindig érezte a szocialista országok — köztük hazánk — rokon- szenvét, támogatását. A kubai—magyar kapcso­latok jelentős gyakorlati ese­ménye többek között, hogy e napokban Havannában tár­gyal a MEDIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat küldött­sége a közeljövőben meg­nyíló magyar gyógyszeripari kiállítás előkészítéséről. Ku­bában először kerül sor magyar gyógyszerek bemu­tatójára. Az 1 hónapja meg­nyitott és e napokban záruló magyar népművészeti kiállí­tást eddig több ezren tekin­tették meg. A szakemberek és az érdeklődök egyaránt a legnagyobb elismeréssel be­szélnek a magyar népművé­szek legremekebb alkotásai­ról. A héten mutatták be az Angela Davis sza­badságáért küzdő kubai bizottságnak, valamint a sajtó képviselőinek a Ma­gyar Televízió Davisról készí. tett filmjét, amely rövidesen látható lesz a kubai filmszín­házakban. A havannai mozik: a hét közepén egyébként új műsorprogramjukba 5 ma­gyar játékfilmet iktattak. A kubai újságok több ma­gyar vonatkozású hírt közöl­nek. VIIÁ6 PROLETÁRJAI,EGYES0LJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents