Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
. %. egefel KELET- M ÄG? ARÖRS Z ÁÍ5 1972. május 8t. IIÉTFŐ: Moszkvában megkezdődik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó — Rendkívüli SALT- megbeszélések sorozata Helsinkiben. KEDD: Az NSZK elnöke aláírja a ratifikációs okmányokat — McGovern előretörése a két amerikai próbaválasztáson. SZERDA: Bizalmi szavazás a francia parlamentben — Heves harcok a dél-vietnami hadszíntereken. CSÜTÖRTÖK: összeül az újonnan választott olasz törvényhozás — A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése. PÉNTEK: A két német állam közlekedési szerződésének aláírása — Fidel Castro Bulgáriából Romániába érkezik — Az első szovjet— amerikai SALT-megállapodás. SZOMBAT* Fokozódik a feszültség Észak-Irországban > — Nixon Leningrádba látogat. Nixon a Kreml falánál Kubai jegyzetek (L) IA iMoncada nra iskolaváros... A képtávíró masinák valósággal ontották a héten a moszkvai teleíotókat a tárgyalóasztal mellett helyet foglaló államvezetőkről, szerződések aláírásáról, kézfogásokról. A Tegelgondolkozta- tóbbnak mégis, azt a pillanat- felvételt találtam, árhely nem a Kreml valamelyik termében, hanem a híres, vöröstéglás falak közelében, az Alek- szandrovszkij kertben készült. Az amerikai elnök néma főhajtással tiszteleg a szovjet ismeretlen katona emlékműve előtt... ✓ Nixon, a Moszkvában elhangzott első pohárkó- szöntőjében azt , mondotta, hogy a Kremlben, ebben az ősi palotában „valamennyien szinte kézzelfogható közelségben érezzük a történelmet”. Ha komolyan gondolta ezeket a szavakat, vajon milyen érzések töltötték el, ott a jelképes sírnál? Hiszen a történelem egyik legfőbb tanulsága, hogy a Szovjetuniót nem lehetett és nem lehet legyőzni'— nem a nácik parádéztak a Vörös téren, hanem horogkeresztes zászlaikat tették le a Kreml falához, a győzelem ünnepén. A múlt felidézése azonban arra is utal, hogy a Szovjetunió mindig hajlandó volt a kölcsönös előnyököh alapuló békés egymás mellett élésre, így volt ez tegnap az antifasiszta koalíció időszakában, s s így van ez ma és holnap, amikor a tét nem kisebb, mint egy atom világháború elhárítása. Egyelőre korai lenne még megvonni a szovjet—ameri kai csúcstalálkozó végső mérlegét, de annyit máris megállapíthatunk, hogy a tárgyalások rendkívül jelentősek voltak Már az a tény, hogy a protokoll-szakembereknek „állandó fejfájásuk” lehetett a sorozatos programváltozások. miatt, megmutathatta' nem a külsőségek és a látványosságok, hanem a beható tanácskozások jegyében állott a moszkvai csúcs. A nagy számú különtudósítónak is alaposan kijutott az izgalmakból, előfordult, hogy még éjfél után is a Hotel Inturiszt- ban berendezett sajtóirodában várakoztak. mert még mindig tartott a szovjet és amerikai vezetők eszmecseréje. A találkozó nemcsak „tárgyszerű légkört” eredményezett, de számos lényeges szerződésben is realizálódott. Ezek bilaterális jellegűek, ám ismerve a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerepét, különleges felelősségét, jelentőségük mégis túlnő a kétoldalú kereteken és az egész emberiséget, az egész világpolitikát' érintik. Különösen áll ez az első SALT- megegyezésre, amely bevezetheti a stratégiai fegyverkezés további korlátozását. (A SALT-téma nem érinti a már meglévő nukleáris fegyver- készleteket, de gátat kíván szabni a tömegpusztító fegyverekkel folytatott verseny meredeken felfelé ívelő; görbéjének. Ezzel csökkenne az atomháborüs veszély, javulna az általános légkör, s óriási összegek szabadulnának fel a békés építőmunka céljaira.) Ami • Moszkvában történt, nehezen becsülhető fel jelentőségében (első ízben járt amerikai elnök a szovjet fővárosban) — mégsem hordozta magában a váratlanság ismérveit. A lenini, elvi béke- politika, s annak jegyében a XXIV. kongresszuson megfogalmazott békeprogram fejeződött ki a mai helyzetnek megfelelően. Az új erőviszonyok, az új világ- helyzet hatására pedig az Egyesült Államoknak is mindinkább tudomásul kell vennie bizonyos realitásokat, ha ma még távolról sem képes következetesen végigjárni az utat. A Szovjetunió a jövőben is kész lesz megkeresni mindazokat a közös érdekű kérdéseket az Egyesült Államok20. ök leghátul ülnek és suttogva beszélnek. Először arról, hogy ki vezeti a kocsit. Zoli azt hazudja, hogy ő ahhoz jól ért. De Robi a fejét ingatja: — A kocsiban én leszek a parancsnok és én is vezeiem. A többi a te dolgod, a szervezés, meg minden. — A másik belenyugszik és elmondja, hogy ő mgr ki is nézte a Volgát, az kényelmes, stabil kocsi, és a vezetőjével is könnyen el lehet bánni. kai, amelyek hozzájárulnak a nukleáris világégés fenyegetésének kiküszöböléséhez. Ugyanakkor szovjet részről változatlanul együttéreznek a szabadságukért harcoló népekkel, nem hajlandók semmifajta egyezkedésre harmadik országok rovására. Amennyiben tehát Nixon indokínai problémáira szeretne megoldást találni, ahhoz az út nem Moszkván, hanem Párizson át vezef, az érdekeltekkel, a VDK és a DIFK kormányával kell szót értenie. Minden más kitérőkeresés csak nehezíti a Fehér Ház jelenlegi lakójának helyzetét. Katonailag ezt bizonyítják a szabadságharcos erők változatlanul tartó of- fenzívájának sikeréi és politikailag figyelmeztető jel a háborúellenes McGovern szenátor e heti nagy sikere az Oregon és Rhode Island államokban tartott próbaválasztásokon. Ritkán esik meg, hogy a hét ennyire egyetlen esemény jegyében álljon — az is igaz, hogy a moszkvai csúcson sűrítetten mutatkozott meg az egész nemzetközi politika. Mégsem feledkezhetünk meg Európáról — az egyik Brezsnyev—Nixon négyszemköztnek is kontinensünk kérdései szolgáltak különben témául... Heine- mann köztársasági elnök aláírta a keleti szerződések ra- tifikágjps okrriányait, s ezzel befejezést nyert,a hösszadal- mas jogj nroqedurfl, rnpst mpf, csak a dokumentumok " cseréje van hátra. Ez lehetővé tette, hogy kitűzzék jövő szombatra a Nyugat-Berlin- nel kapcsolatos négyoldalú egyezmény aláírását és közben máris szignálták a két német állam közlekedési szerződését. Ez az NDK és az NSZK első nemzetközi jogi érvényű megállapodása, s az aláírásnál kilátásba helyezték további, még szélesebb tárgyalások megindítását. (Jó lenne természetesen, ha Bonn r.em áílna meg félúton. Enyhén szólva is különös volt áz NDK felvételének megakadályozása az egészségügyi világszervezetbe, s úgy tűnik, hogy a stockholmi környezetvédelmi konferenciáról számos ország távolmaradhat az NDK-val szem ben alkalmazott megkülönböztetés miatti) Az európai fejlődés mindenképpen jó úton van, s most a biztonsági konferencia előkészületeinek meggyorsításán van a sor. .Ezérí fordul az érdeklődés Brüsszel felé is: érkéznek már a küldöttek az európai népek közgyűlésére, amely kontinensünk társadalmi erőinek nevében száll maid síkra a biztonság ügye mellett. DOKUMENTUM REGÉNY — De mikor láttad te azt a kocsit? — kérdezi Robi elkomolyodva. — Ma délelőtt is. — No, akkor arról lemondhatunk, az már ilyenkor nincs szolgálatban. De nem baj, választunk Zsigulit, azok jó kis fürge kocsik. — Zoli erre azt mondja, hogy ilyen taxi még nincs is. — Ne hülyéskedj, láttam Pesten Is, meg Kecskeméten Is. Tudom, hogy van. Aztán megbeszélik, hogy a sofőrt hogyan kapják el. Zoli azt mondja, ő tud egy elha-‘ gyott helyet Ágasegyházán, * A fenségesen kanyargó hegy vonulat, a Siérre Maest- ra megszelídült nyúlványain, néhány kilométernyire Santiago de Gubától fekszik a Siboney farm. Nevét az ország őslakóitól kapta, valamikor a siboney indiánok törzsei népesítették be ezt a vidéket, de a spanyol hódítók negyven esztendő leforgása alatt kiirtották őket. A fehér épület előtt pálmák állnak sorfalat s mangófa vet árnyékot az elmaradhatatlan fedett kútra. Olyan akár a többi granja (gazdaság) és Frgncisca Vigi- lanca asszony, aki tizenkilenc évvel ezelőtt baromfit tenyésztett a farmon, aligha hitte volna, hogy háza bekerüí a történelmi krónikába. Ma múzeum, s arra emlékeztet, hogy innen indult el az a forradalmi mozgalom, amely bukásokon és sikereken át, végül is a kubai nép diadalához vezetett. Fidel Castro két bajtársa bérelte ki a farm egy részét és 1953 július 25-én itt gyülekeztek munkások, parasztok, diákok — a legidősebb sem volt közülük harmincéves — hogy felkeljenek Batista zsarnoksága ellen. San- tiagóban háromnapos fiesta volt, utcabálokat tartottak, petárdák robbantak, ezt a forgatagot használták ki arra, hogy különböző utakon elérjék a Siboney-házat. Százhat- vanöten gyűltek össze, az utolsók között egy magas fiatalember érkezett, akkor még nem viselt szakállt: Fidel Castro Ruz volt, az akció vezetője. A múzeum igazgatója, maga is a forradalmi harcok veteránja, kedves epizódot elevenít fel. Amikor nemrégen Koszigin szovjet miniszterelnök Sibbneyba látogatott, Fidel Castro is kíséretében Volt. A kubai miniszterelnök többek közölt ezeket mondta: „Megkérdeztem a többieket, jól elrejtették-e a fegyvereket. Azzal válaszoltak, hogy próbáljak nyomukra akadni. Mindent felkutattam, de nem bukkantam rájuk. Akkor mutatták meg,' hogy a kút oldalába süllyesztették azokat, megfelelő vízhatlan csomagolásban.” Igaz, csupán kézifegyvereik voltak — a pesónként összegyűjtött pénzből mindössze egy könnyű géppuska megszerzésére futotta. így indultak el a rádió, az ügyészség, s yaz ország második legnagyobb laktanyájának, a fegyverraktárként is szolgáló Moncadának ostromára. A derékhad tizenhét Chevrolet taxin közelített az erődhöz, s úgy látszott, sikerül a vakmerő terv. Egy elkésett őrjárattal azonban elkerülhetetlenné vált az összeütközés, riadóztatták a zsoldosokat, s tizenötszörös túlerővel kerültek szembe a rohamozok. Castro csapata öt órán keresztül tartotta magát, abban bíztak, hogy a hagyományosan forradalmi Santiago lakossága segítségükre siet. Ám közben a rádió elfoglalása nem sikerült, az- előre elerdöben, ahol van egy tanyabejáró is, és ez azért kell, hogy a sofőr ne fogjon gyanút. Robi elmondja, hogy ő már megfigyelte: megállás után a sofőr kicsit oldalt hajol, fejét is leszegi, így tudja leolvasni a taxiórát. A cselgáncstanfolyamon a srácok, persze csak úgy, edzésen kívül mutatták a karateütést; a kisujj felőli kézéllel kell a tarkó és a nyaki ütőér közötti részre sújtani. Ez, ha pontos az ütés. eszméletvesztéssel jár, de ha csigolyát ér készített kiáltványt, s népi törvényeket nem tudták beolvasni az embereknek. Azok pedig úgy hitték, hogy háromnapos ünnep után a hadseregen belül tört ki a csetepaté, s távol tartották magukat. A fiatal felkelők nagy vérveszteségeket szenvedlek. Castrónak is csak véletlen szerencsével sikerült megmenekülnie. Amikor ma a koesi a városból a farm felé kanyarog, az út mentén mérföldkövekként állnak a piros táblák, mindegyiken valamelyik elesett mártír neve. Itt, Santiagóban zajlott le Fidel Castro pere is: a kórház egyik ápolónői szobájában. A Batista bérencek féltek az igazságtól, s a kubai, forradalmár „gyengélkedésére” hivatkozva, suba alatt próbálták elítélni. Itt hangzott Castro ötórás vádbeszéde az utolsó szó jogán, amelyet egyetlen jegyzet nélkül volt kénytelen megtartani. „Ahol a köztársaság elnöke gonosztevő, ott a becsületes emberek meghalnak vagy börtönben szenvednek — mondotta . Batistát célba véve, maja Befejezésül hozzáfűzte — ítéljenek el, ez mit sem számít, \ a történelem fel fog menteni !” A. Monoada ostromlói tanultak az időleges vereségből — évekkel később előbb a városokból a hegyekbe menteti, hogy azután megerősödve, a Batista-rendszer általános összeomlását előkészítve, újra visszatérjenek. Mayari Xrribában, a Sierra Maestrával szomszédos Kris- tályh egységben meglátogattuk azt az egykori főhadiszállást, ahol a Raul Castro vezette második front bontott zászlót. Őszintén szólva, kicsit csodálkoztam iá, mert st ugyancsak múzeumként működő. négyszotjás hpz mellett szabályos kisváros éli életét. (Folytatás az I. oldalról) tanácskozásig, hanem ha problémájuk van, arra hívják fel azonnal a jazdasági vezetők figyelmét. Legyenek tudatában annak, hogy valamennyi szocialista brigádnak, valamennyi brigádtag- nak mindahhoz köze van ami az üzemben történik, hisz elsősorban a vállalat rájuk számíthat, ha az üzemben rosszul mennek a dolgok, ha valamiben segítségre van szükség. A dolgozók kezdeményezései, gondolatai az üzem előrehaladásának igen fontos tényezői. — Mindehhez elengedhetetlen, hogy továbbfejlődjék a szocialista brigódmozgalqm emberformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ugyanígy szükséges, hogy a munkásság kulturális igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagoés az kiugrik, akkor kampec. Robi elmondja, hogy ugyanígy lehet halálos 'já.'st mérni a gégére és a szívgödörre is. No most a másik figura.. Szintén csak „maguk között” nevezték „mandulaműtétnek” azt a fogást, amikor jobb kézzel nyúlnak át az ellenfél válla fölött és ragadják meg a kimonó szélét úgy, hogy az a nyakra teke- redjen, eközben bal kézzel az all alá betámasztanak. Ha lent, a gyomor tájékán sikerül megfogni a ruha szélét, akkor az a nyakon szinte kö- rültekerhetö, s elszorítja a fő ütőereket, így az ellenfél elszédül... Verseny közben ez nemigen következik be, mert ilyen helyzetben az ellenfél, mielőtt elveszítené az eszméletét, kopogtat a szőnyegen és akkor el kell engedni. Ha. mégis, akkor a fej néhány Egy ger illa-főhad »szállást a lakott településéktől távol, úttalan utakon képzeltem volna. Hamarosan kiderült azonban, hogy jogas volt az első meglátásom: a város teljesen új, csak a fórra da: om győzelme után alakult ki. már központja a környező hegyi tanyáknak, a völgy kávétermesztő gazdaságainak. Az utakat nemrégen építették, s ahová ipét nem vezet beton-, vagy kőlap, oda lóháton szervezik meg a közlekedést. Akár a cowboy ok, vagy inkább a chilei huasok, sombreros férfiak ügetnek a nyeregben: igaz ez'itt nem divat, elemi szükséglet... A Mpnpadát is nehéz lenne régi formáiéban felismerni. Az egykori marcona énölet ma világos wawtelHzmV V-l, barátságos banv&mást kelt. Ez az érzés különösen erőssé válik, ha é ti énünk a fők? nun, amely mellett amolyan emlékként ott árválkodni ~°g e-’v élheTVott őrtorony. Fiatalok töltik meg a tarm?‘rét és szünetekben az udvsFe'-ftt — általános és közének?1 á- sok. (A tízosztályos l'ub?i :sko1arend?z°r fehő náw o-ztálva számít a mi gimná hamunknak.) Egvsrmihri’k szürkés nadrág va-gv szoknya. fehér inggel és h’ú~z?.l — arcszínük a legkülönbözőbb árnyalatokat tükröz’: a korábbi fan m9gküKé-»bö»t«i té'sel szemben megvalósul’ a teljes és valóságos ««men’ő- ség. Amint a múlt sötét árnya az írástudatlanság is: Kubában csaknem 2 mill’d gyermek tBr,u’hat. nin^^a?k anyagi korlátok. oktatás minden fokon ingyenes. Tulajdonképpen a Moncada név is történ fogalommá vált, mert a bejáraton ezt olvas- suk: Ciudad Escolar 28 de Jumo — Július 26-a Iskolaváros. dóshoz rendkívül megfelelő keret a szocialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitatkozva vagy egyetértve ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb ku'J;u- rális lehetőségeket. Szívesen segítenek a brigádoknak a kulturális és művészeti élet élenjáró képviselői is, szívesen közreműködnek a dolgozókat érdeklő, a munkásság életével foglalkozó alkotások létrehozásában. Gáspár Sándor végül rámutatott, hogy a feltételek adottak a szocialista brigádmozgalom további fejlődéséhez, a legfontosabb, hogy a lehetőségekkel élve az egyén, a kollektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon elqre a boldogulás útján. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után Nemeslaki Tivadar zárta be a tanácskozást. erőteljes mozdításával észre téríthető. Felelevenednek benne a tatamiszőnyeggel kapcsolatos összes emlékek... Aztán a feladatra koncentrál: a sofőrt, ha zakóban lesz, a „mandula* műtéttel” kell ártalmatlanná tenni. Mert a zakó erre épp úgy alkalmas, mint a kimonó. A karatét sem kell végleg elfelejteni, attól függ. menynyi hely lesz a póntosan kimért ütéshez, ö ül a sofőr mögé, Zoli meg mellé. Zoli gyomorszájon vágja, rugdossa, de a legfontosabb az lesz, hogy lefogja a kezét. Hogy ne tudjon ellenkezni. Különbén attql függ minden, milyen fizikumú a sofőr. Az lesz a jpl, ha fizetésre kerül a ?or, Zoli hátranéz. (Folytatjuk) Hatvani Dániel: £>!őrc megfontolt szándékkal Réti Ervin Gáspár Sándor zárszava
