Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
«. oldal KELET-MA6YARORSZAO 1972. májas 17. Állami gazdaság. A kifejezés ma mindenkinek természetes. Valójában, történelmi változásaink foglaltaknak e két sióban. Jelzői, mutatói annak a nagy társadalmi és gazdasági változásnak, amely a felszabadulás után hazánkban végbe meht. A hajdani főúri, nagybirtokos latifundiumokon hozták létre, mégpedig azzal a céllal, hogy a megnövekvő igények kielégítéséért vívott küzdelemben mint korszerű nagyüzemi gazdaságok szolgálják az egész népet. Az állami gazdaságok szerepe és jelentősége az elmúlt negyedszázadban nagy volt. Jelentős részt vállaltak a lakosság ellátásában és egyidejűleg betöltötték egy másik funkciót is, példái lettek annak. hogyan lehet és kell szervezni, vezetni a korszerű mezőgazdasági nagyüzemet. Szabolcs-Szatmár megyében is minden állami gazdaság nemcsak saját példájával, de tevőlegesen is hozzájárult ahhoz, hogy falvalnk'ban létrejöjjenek a szövetkezeti tulajdonban lévő nagyüzemi gazdaságok. Az élet ma megköveteli, hogy a mezőgazdaságban is honossá váljanak az ipari termelési módszerek. Ebben a munkában élenjártak az állami gazdaságok. Kiváló szakemberek sora kezdte meg a modern üzemszervezést, a tu. domány vívmányaival járultak hozzá ahhoz, hogy a korszerű termelésszerkezet, a modern agro- és zootecnnika alkalmazása révén a legnagyobb termelékenység bizonyítsa a nagyüzem fölényét. Nem lenne igaz azonban az állami gazdaságok szerepét csak a termelés napi kérdéseire szűkíteni. Munkájuk, eredményességük mérhető azzal is, hogy nagy átalakulást hajtottak végre az emberi gondolkodásban. A köztulajdon iránti büszkeséget méltán kelti fel az a tény, hogy pl. az ország legnagyobb és legszebb almáskertje Szabolcs megyében a Mátészalkai Állami Gazdaságban van. Nem vitás, hogy a Nyírmadai és a Balkányi Állami Gazdaságok országos hírű sikere az emberek tudatvilágát is befolyásolja. A termelési sikereik mellett ott van egy szinte példa nélkül álló eredmény: az egészséges mező- gazdasági munkás alapjának megteremtése. De sorolhatnák a példákat az árvíz idejéről, amikor a segítőkészség példáját mutatták ezek a nagyüzemek. A munkás-paraszt szövetség láncszemei A számok, az eredmények rideg rendje sokszor nem mutatja ki éppen azokat a változásokat, amelyek országszerte és így a megyénkben is bizonyítják: az állami gazdaságok képesek voltak az el. múlt évtizedekben arra, hogy láncszemei legyenek a munkás-paraszt szövetségnek. Pedig ez történt. Politikai jelentőségük többek között ebben is rejlik, mert az állami gazdaság munkása klasszikus nagyüzemi dolgozóvá vált, aki élvezi azokat az előnyöket, melyeknek a munkásosztály a részese, de éppen paraszti környezete révén hirdetője annak, hogy a város és falu, a gyár és a mezőgazdasági üzem közötti differencia csökken és lassan elmosódik. Megyénk állami gazdaságait végignézve látjuk a legkorszerűbb gyümölcstermesztési, növényvédelmi és állat- tenyésztési módszereket, több eztu vagonos hűtőkapacitást. A lovassportot a megyében az állami gazdaságok tartják kézben, hathatósan támogatják a falusi sport fejlődését. Szakembereik százai segítik a termelőszövetkezeteket, az országos kiállításokon almájuk és egyéb terményeik, állataik több díjat nyertek. Az ország legjobb mintagazda- ságaival kialakult jó kapcsolatuk révén mind újabb termelési eljárásokat vezelnek be megyénk és a népgazdaság javára. Természetesen nem lenne igaz, ha mindezt gond és probléma nélkülinek mondanánk. Az élet a maga bonyolultságával új és újabb feladatokat ró az állami gazdaságok vezetőire, dolgozóira. Az új típusú mezőgazdasági munkások több ezres gárdája jelent garanciát arra, hogy ezekkel is megbirkózzanak. E munkásság, amelynek zömét a volt cselédek, nincstelenek, agrárproletárok, földmunkások képezik, ma a technikát értő és a technikai folyamatokat alkalmazni tudó emberek. A napszámosok, a summá- sok helyét öntudatos, a művelődésre és kulturált szórakozásra igényt tartó dolgozók foglalják el, akik elvárják a munka- és életkörülményeik állandó javítását, de mint igényesebb, kulturáltabb emberek, képesek az igényesebb feladatok megoldására is. Erre építenek az állami gazdaságok a velük szemben támasztott népgazdasági elvárások teljesítésében és a magasabb fokú termelésre alapozzák az igények kielégítését. Megyénk élelmiszer-gazdaságának helyzetét, szerepét, jelentőségét mutatja, hogy az aktív keresők több mint 50%-a a mezőgazdaságban dolgozik. A szabolcsi mezőgazdaság nagy ütemben fejlődött az elmúlt évek során és ebben jelentős szerepet töltöttek be az állami gazdaságok. A megye állami gazdaságainak többsége, mint az ország egyéb helyén 1949. évben alakultak meg és ma mintegy 63 ezer kh-n gazdálkodnak. Közel 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A természeti és talajadottságok következtében a gazdaságok zöme a gyümölcstermelésre. ezenbelül a télialma-termelésre szakosodott. Emellett jelentős szerepet, tölt be az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is. Sikerek az útkeresés után Amikor a fő jellemzőkről szólunk, feltétlenül meg kell említeni azt, hogy a termőtalajok nem a legkiválóbbak, látszik ez abból is, hogy 8,20 ar. termőterületen gazdálkodnak. A termőterületek több mint 100 község határában fekszenek, meglehetősen széttagoltak, így az üzemi adottságok nem a legkedvezőbbek. Ezek a tények önmagukban utalnak arra, hogy minden eredményben, a fejlődő gazdálkodást tanúsító minden mutatóban nagyon kemény, céltudatos munka, több ezer fizikai és szellemi dolgozó odaadó erőfeszítése van. Kimondatlan elv, jelszó ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben az, hogy minden erőt és képességet arra kell fordítani, hogy a sajátos adottságok mellett a legtöbbet nyújtsák társadalmunknak és önmaguknak. Az elmúlt több mint két év. tized alatt a gazdaságok termelési profilja alakult, változott. Az útkeresés évei után mind nyilvánvalóbbá lett, hogy a termelési struktúrát két fő irányban határozhatják meg; a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés, ami viszont meghatározta a szántóföldi növénytermesztés feladatait is. Más szóval a növénytermesztés elsődleges feladata, hogy megtermelje a gazdaságok állatállományának takarmányszükségletét. Ám ezen túl, illetve emellett egyes gazdaságok fontos feladata a kenyérgabona-termelés illetve a kenyérgabona vetőmag-szaporítás, újabban pedig a burgonya, dohány, cukorrépa és zöldségtermesztés fejlesztésében — a népgazdasági elvárásokkal összhangban — vállaltak jelentős feladatokat. A Szabolcs megyei állami gazdaságokban igen nagyszerepe van a gyümölcstermesztésnek. E fontos ágazatnak A nyírmadai gazdaság tüj borjűneveldéje A nyfrtassi gazdaság az almaszállításra tömbös rakodót készített, amelyet más gazdaságok is sikerrel alkalmaznak. technológiailag még nem tél. jesen megoldott ágazatok eredményeinek megjavítása „ ra. Jelentős előrelépés történt az almatermesztésben a korszerű termelési módszerek alkalmazásában. Nagy volumenű befektetéseket eszközöltek a hűtőtárolók, szarvasmarha- és sertéstelepek létesítésére, a termelő alapok korszerűsítésére. E törekvések eredményességét jelzi az, hogy a megye állami gazdaságaiban a hűtőházi program kereteben 1968 és 1971 év között több ezer vagonos hűtőházi kapacitás jött létre, amelyre közel félmilliárd forint fejlesztési pénzeszközöket használtak feL A jelent a múlttól lehetetlen különválasztani és még kevésbé a jövőt. Számtalan mutató, számtalan — illetve ágazati eredményt lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a törekvő, kitartó munka a múló évek során mi. lyen szép és egyre szebb ered. menyeket hozott. A következő néhány adat azonban úgy véljük jól szemlélteti a Szabolcs megyei állami gazdaságok fejlődését. A szabolcsi almáskertekből a világpiacra 1965-ben az állami gazdaságok mintegy 566 millió forint termelési értéket állítottak elő, 1971. évben pedig közel 900 millió forintra emelkedett a termelés. Hasonló arányban 655 millió forintról közel 1 milliárd forintra emelkedett az áruértékesítés. A gyümölcstermesztésben nagy jelentőséggel bír a betakarítás, a feldolgozás, az anyagmozgatás színvonalának továbbfejlesztése, a vertikum kialakítására való törekvés. Kedvező az, hogy a gyümölcstermesztés járulékos beruházásaiba (hűtőtároló, árumozgató gépek, szállítókofs’k tömeges elterjesztése stb.) fektetett pénzügyi eszközök a termelés hatékonyságának növelését szolgálják és összhangban vannak a népgazdaság elvárásokkal. összességében megállapítható, hogy a kertészeti kultúrák termesztésében a termelés, feldolgozás, tárolás komplex egységének kialakítása folyamatban van és kez- dem én verések történtek a a zöldségtermesztés egves ágazataiban (pl. hagyma) a gépesített termelési folyamatok kialakítására. (Folytatás a t, pldalo**) A kemecsel gazdaság bevételének jelentős része az almából származik. létrejötte már a szocialista alapokon fejlődő mezőgazdaságunk kiemelkedő eredmé nye. A közel tízezer kh-s téli- almatermő-felület kialakulását a természeti és közgazdasági tényezők együttes érvényesülése, az agrotechnikai módszerek korszerűsítése tette lehetővé, amely egyben igen fontos területi szakosodást is létrehozott. A bevétel: közel egymilliárd Az adott körülmények között a‘gazdaságok általában kellően törekednek a jövedelmező gazdálkodás kialakítására, amely törekvések kedvező hatása megfelelően érezhető. Az ágazatok arányos fejlesztésére a jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni Fokozható még az eredmény az eszközhatékonyság tekintetében, a szakmai és közgazdasági tevékenység színvonalának emelésével. Szüksege- megvizsgálni a vezetésszervezetet és az új munkaszervezeti formák kialakításának lehetőségeit. Az 1971. évet a megye valamennyi állami gazdasága pozitív eredménnyel zárta, ösz- szességében 111 millió forint nyereséget értek el, és az ár. bevételük megközelítette az 1 milliárd forintot Az 1971. évi gazdálkodásról általában megállapítható, hogy a befektetett eszközök az adottságoknak megfelelő termelési célt szolgálják és elősegítik a hatékonyság növelését. A megye állami gazdaságai az adott lehetőségeken belül fokozatosan továbbfejlődtek a belterjesség irányába. Komplex termelési módszerek (kenyérgabona, kukorica) géprendszerek alakultak ki. szakosított és zárt konstrukciójú állattenyésztő telepeket építettek. A nagyobb önállóság birtokában a távlati terveknek megfelelően a gazdaságok lé- léseket tettek a termelésszerkezet jövedelmezőbb irányba való megváltoztatására. Jelentős erőfeszítések történtek a kedvezőt! enébb árfekvésű, Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok a nagyüzemi gazdálkodás élenjárói
