Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

«. oldal KELET-MA6YARORSZAO 1972. májas 17. Állami gazdaság. A kifeje­zés ma mindenkinek termé­szetes. Valójában, történelmi változásaink foglaltaknak e két sióban. Jelzői, mutatói annak a nagy társadalmi és gazdasági változásnak, amely a felszabadulás után hazánk­ban végbe meht. A hajdani főúri, nagybirtokos latifun­diumokon hozták létre, még­pedig azzal a céllal, hogy a megnövekvő igények kielégí­téséért vívott küzdelemben mint korszerű nagyüzemi gazdaságok szolgálják az egész népet. Az állami gazdaságok sze­repe és jelentősége az elmúlt negyedszázadban nagy volt. Jelentős részt vállaltak a la­kosság ellátásában és egyide­jűleg betöltötték egy másik funkciót is, példái lettek an­nak. hogyan lehet és kell szervezni, vezetni a korszerű mezőgazdasági nagyüzemet. Szabolcs-Szatmár megyében is minden állami gazdaság nemcsak saját példájával, de tevőlegesen is hozzájárult ah­hoz, hogy falvalnk'ban létre­jöjjenek a szövetkezeti tulaj­donban lévő nagyüzemi gaz­daságok. Az élet ma megköveteli, hogy a mezőgazdaságban is honossá váljanak az ipari ter­melési módszerek. Ebben a munkában élenjártak az álla­mi gazdaságok. Kiváló szak­emberek sora kezdte meg a modern üzemszervezést, a tu. domány vívmányaival járul­tak hozzá ahhoz, hogy a kor­szerű termelésszerkezet, a modern agro- és zootecnnika alkalmazása révén a legna­gyobb termelékenység bizo­nyítsa a nagyüzem fölényét. Nem lenne igaz azonban az állami gazdaságok szerepét csak a termelés napi kérdé­seire szűkíteni. Munkájuk, eredményességük mérhető az­zal is, hogy nagy átalakulást hajtottak végre az emberi gondolkodásban. A köztulaj­don iránti büszkeséget méltán kelti fel az a tény, hogy pl. az ország legnagyobb és leg­szebb almáskertje Szabolcs megyében a Mátészalkai Ál­lami Gazdaságban van. Nem vitás, hogy a Nyírmadai és a Balkányi Állami Gazdasá­gok országos hírű sikere az emberek tudatvilágát is be­folyásolja. A termelési sike­reik mellett ott van egy szin­te példa nélkül álló ered­mény: az egészséges mező- gazdasági munkás alapjának megteremtése. De sorolhatnák a példákat az árvíz idejéről, amikor a segítőkészség példá­ját mutatták ezek a nagyüze­mek. A munkás-paraszt szövetség láncszemei A számok, az eredmények rideg rendje sokszor nem mu­tatja ki éppen azokat a vál­tozásokat, amelyek ország­szerte és így a megyénkben is bizonyítják: az állami gaz­daságok képesek voltak az el. múlt évtizedekben arra, hogy láncszemei legyenek a mun­kás-paraszt szövetségnek. Pe­dig ez történt. Politikai jelen­tőségük többek között ebben is rejlik, mert az állami gaz­daság munkása klasszikus nagyüzemi dolgozóvá vált, aki élvezi azokat az előnyöket, melyeknek a munkásosztály a részese, de éppen paraszti környezete révén hirdetője annak, hogy a város és falu, a gyár és a mezőgazdasági üzem közötti differencia csökken és lassan elmosódik. Megyénk állami gazdasá­gait végignézve látjuk a leg­korszerűbb gyümölcstermesz­tési, növényvédelmi és állat- tenyésztési módszereket, több eztu vagonos hűtőkapacitást. A lovassportot a megyében az állami gazdaságok tartják kézben, hathatósan támogat­ják a falusi sport fejlődését. Szakembereik százai segítik a termelőszövetkezeteket, az országos kiállításokon almá­juk és egyéb terményeik, ál­lataik több díjat nyertek. Az ország legjobb mintagazda- ságaival kialakult jó kapcso­latuk révén mind újabb ter­melési eljárásokat vezelnek be megyénk és a népgazda­ság javára. Természetesen nem lenne igaz, ha mindezt gond és probléma nélkülinek monda­nánk. Az élet a maga bonyo­lultságával új és újabb fela­datokat ró az állami gazda­ságok vezetőire, dolgozóira. Az új típusú mezőgazdasági munkások több ezres gárdája jelent garanciát arra, hogy ezekkel is megbirkózzanak. E munkásság, amelynek zö­mét a volt cselédek, nincste­lenek, agrárproletárok, föld­munkások képezik, ma a technikát értő és a technikai folyamatokat alkalmazni tudó emberek. A napszámosok, a summá- sok helyét öntudatos, a mű­velődésre és kulturált szóra­kozásra igényt tartó dolgozók foglalják el, akik elvárják a munka- és életkörülményeik állandó javítását, de mint igé­nyesebb, kulturáltabb embe­rek, képesek az igényesebb feladatok megoldására is. Erre építenek az állami gaz­daságok a velük szemben tá­masztott népgazdasági elvá­rások teljesítésében és a ma­gasabb fokú termelésre ala­pozzák az igények kielégíté­sét. Megyénk élelmiszer-gazda­ságának helyzetét, szerepét, jelentőségét mutatja, hogy az aktív keresők több mint 50%-a a mezőgazdaságban dolgozik. A szabolcsi mezőgazdaság nagy ütemben fejlődött az el­múlt évek során és ebben je­lentős szerepet töltöttek be az állami gazdaságok. A megye állami gazdasá­gainak többsége, mint az or­szág egyéb helyén 1949. évben alakultak meg és ma mintegy 63 ezer kh-n gazdálkodnak. Közel 8 ezer dolgozót foglal­koztatnak. A természeti és talajadottságok következté­ben a gazdaságok zöme a gyü­mölcstermelésre. ezenbelül a télialma-termelésre szakoso­dott. Emellett jelentős szere­pet, tölt be az állattenyésztés és a szántóföldi növényter­mesztés is. Sikerek az útkeresés után Amikor a fő jellemzőkről szólunk, feltétlenül meg kell említeni azt, hogy a termőta­lajok nem a legkiválóbbak, látszik ez abból is, hogy 8,20 ar. termőterületen gaz­dálkodnak. A termőterületek több mint 100 község határá­ban fekszenek, meglehetősen széttagoltak, így az üzemi adottságok nem a legkedve­zőbbek. Ezek a tények önma­gukban utalnak arra, hogy minden eredményben, a fej­lődő gazdálkodást tanúsító minden mutatóban nagyon kemény, céltudatos munka, több ezer fizikai és szellemi dolgozó odaadó erőfeszítése van. Kimondatlan elv, jelszó ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben az, hogy min­den erőt és képességet arra kell fordítani, hogy a sajá­tos adottságok mellett a leg­többet nyújtsák társadal­munknak és önmaguknak. Az elmúlt több mint két év. tized alatt a gazdaságok ter­melési profilja alakult, vál­tozott. Az útkeresés évei után mind nyilvánvalóbbá lett, hogy a termelési struktúrát két fő irányban határozhatják meg; a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés, ami viszont meghatározta a szántóföldi növénytermesztés feladatait is. Más szóval a növényter­mesztés elsődleges feladata, hogy megtermelje a gazdasá­gok állatállományának takar­mányszükségletét. Ám ezen túl, illetve emellett egyes gaz­daságok fontos feladata a ke­nyérgabona-termelés illetve a kenyérgabona vetőmag-sza­porítás, újabban pedig a bur­gonya, dohány, cukorrépa és zöldségtermesztés fejleszté­sében — a népgazdasági el­várásokkal összhangban — vállaltak jelentős feladatokat. A Szabolcs megyei állami gazdaságokban igen nagysze­repe van a gyümölcstermesz­tésnek. E fontos ágazatnak A nyírmadai gazdaság tüj borjűneveldéje A nyfrtassi gazdaság az almaszállításra tömbös rakodót készített, amelyet más gazda­ságok is sikerrel alkalmaznak. technológiailag még nem tél. jesen megoldott ágazatok eredményeinek megjavítása „ ra. Jelentős előrelépés történt az almatermesztésben a kor­szerű termelési módszerek al­kalmazásában. Nagy volume­nű befektetéseket eszközöltek a hűtőtárolók, szarvasmarha- és sertéstelepek létesítésére, a termelő alapok korszerűsíté­sére. E törekvések eredmé­nyességét jelzi az, hogy a me­gye állami gazdaságaiban a hűtőházi program kereteben 1968 és 1971 év között több ezer vagonos hűtőházi kapa­citás jött létre, amelyre közel félmilliárd forint fejlesztési pénzeszközöket használtak feL A jelent a múlttól lehetet­len különválasztani és még kevésbé a jövőt. Számtalan mutató, számtalan — illetve ágazati eredményt lehetne felsorolni annak bizonyításá­ra, hogy a törekvő, kitartó munka a múló évek során mi. lyen szép és egyre szebb ered. menyeket hozott. A következő néhány adat azonban úgy véljük jól szem­lélteti a Szabolcs megyei ál­lami gazdaságok fejlődését. A szabolcsi almáskertekből a világpiacra 1965-ben az állami gazda­ságok mintegy 566 millió fo­rint termelési értéket állítot­tak elő, 1971. évben pedig kö­zel 900 millió forintra emel­kedett a termelés. Hasonló arányban 655 millió forintról közel 1 milliárd forintra emelkedett az áruértékesítés. A gyümölcstermesztésben nagy jelentőséggel bír a be­takarítás, a feldolgozás, az anyagmozgatás színvonalá­nak továbbfejlesztése, a ver­tikum kialakítására való tö­rekvés. Kedvező az, hogy a gyü­mölcstermesztés járulékos be­ruházásaiba (hűtőtároló, áru­mozgató gépek, szállítókofs’k tömeges elterjesztése stb.) fektetett pénzügyi eszközök a termelés hatékonyságának nö­velését szolgálják és össz­hangban vannak a népgazda­ság elvárásokkal. összességében megállapít­ható, hogy a kertészeti kul­túrák termesztésében a ter­melés, feldolgozás, tárolás komplex egységének kialakí­tása folyamatban van és kez- dem én verések történtek a a zöldségtermesztés egves ágazataiban (pl. hagyma) a gépesített termelési folyama­tok kialakítására. (Folytatás a t, pldalo**) A kemecsel gazdaság bevételének jelentős része az almából származik. létrejötte már a szocialista alapokon fejlődő mezőgazda­ságunk kiemelkedő eredmé nye. A közel tízezer kh-s téli- almatermő-felület kialakulá­sát a természeti és közgazda­sági tényezők együttes érvé­nyesülése, az agrotechnikai módszerek korszerűsítése tet­te lehetővé, amely egyben igen fontos területi szakoso­dást is létrehozott. A bevétel: közel egymilliárd Az adott körülmények kö­zött a‘gazdaságok általában kellően törekednek a jövedel­mező gazdálkodás kialakítá­sára, amely törekvések ked­vező hatása megfelelően érez­hető. Az ágazatok arányos fejlesztésére a jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni Fokozható még az eredmény az eszközhatékonyság tekin­tetében, a szakmai és közgaz­dasági tevékenység színvona­lának emelésével. Szüksege- megvizsgálni a vezetésszerve­zetet és az új munkaszerve­zeti formák kialakításának lehetőségeit. Az 1971. évet a megye vala­mennyi állami gazdasága po­zitív eredménnyel zárta, ösz- szességében 111 millió forint nyereséget értek el, és az ár. bevételük megközelítette az 1 milliárd forintot Az 1971. évi gazdálkodásról általában megállapítható, hogy a befektetett eszközök az adottságoknak megfelelő termelési célt szolgálják és elősegítik a hatékonyság nö­velését. A megye állami gaz­daságai az adott lehetősége­ken belül fokozatosan tovább­fejlődtek a belterjesség irá­nyába. Komplex termelési módszerek (kenyérgabona, kukorica) géprendszerek ala­kultak ki. szakosított és zárt konstrukciójú állattenyésztő telepeket építettek. A nagyobb önállóság birto­kában a távlati terveknek megfelelően a gazdaságok lé- léseket tettek a termelésszer­kezet jövedelmezőbb irányba való megváltoztatására. Je­lentős erőfeszítések történtek a kedvezőt! enébb árfekvésű, Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok a nagyüzemi gazdálkodás élenjárói

Next

/
Thumbnails
Contents