Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

fSfi. mljus Sf. RETET MAGVAROReT/ifl T. oldal (Folytatás a 6. oldalról) A megye állami gazdaságai helyes úton jártak, amikor létrehozták a nagyobb jöve­delmet biztosító télialma-ül- tetvényeket, mert e termelési ág az eddigieknél lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít nemcsak az állami gazdasági dolgozóknak, hanem a megye mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának is. A díjak és oklevelek meg­számlálhatatlan sora beszél az állami gazdasági kerteszek (munkások és vezetők) jó munkájáról s ki tudná azt felsorolni, hogy az eltelt évti­zedek során hová és hány or­szágba jutott el a szabolcsi almágkertek világhírű, szép jonatánja. Tudatában vannak az álla­mi gazdaságok annak, hogy a jövőben gazdaságosan termel­ni csak modern termelési rendszerekben lehet, de ezen túl fontos kérdés a piaci igé­nyeknek megfelelő fajták elő­állítása is. Az állami gazda­ságok az almatermő területek nagyságát a jövőben nem nö­velik. Elsődleges cél a Kor­szerűtlen ültetvények rekonst­rukciója. új fajták, telepítési és művelési rendszerek kiala­kítása. Tíz év — 900 milliós beruházás A megye állami gazdaságai­ban a gyümölcstermesztésen tűi mind nagyobb szerepe van a szarvasmarha-tenyész­tésnek, ezen túl sertéstenyész­téssel és juhászattal is fog­lalkoznak a gazdaságok. Az eltelt 10- év alatt közel 900 millió forint értékű beru­házást valósítottak meg a me­gye állami gazdaságai. Ennek során több száz új tehén- és növendékmarha- férőhelyet, sertésfiaztatót létesítettek, gyümölcstárolókat, magtára­kat. utakat építettek, miköz­ben a lehetőségekhez mérten állandóan javították a mun­kahelyek és dolgozóik szociá­lis ellátottságát. Modern _ és kultúráit igényeknek megfe­lelő üzemi konyhák, étkezdék sora létesült az állami gazda­ságokban. több száz szolgála­ti lakás és állami gazdasági dolgozók akciós lakása épült új lakótelepek, utcasorok ala­kultak ki az állami gazdasá­gok központjai mellett. A gazdaságok beruházási tevékenysége a fejlesztési cél­kitűzéseknek megfelelően 1963 évtől kezdődően első­sorban arra irányult, hogy a gyümölcstermelési főágazat termelési színvonalát stabili­zálják, illetve növeljék, az el­maradt járulékos beruházá­sokat a lehetőségekhez mér­ten pótolják. 1971 évben tovább folytat­ták a gazdaságok a korábban megkezdett hűtőtárolók és szarvasmarha-férőhelyek meg­valósítását. Ezen túl négy gaz­daság társulásában új, zárt konstrukciójú szakosított ser- téstelen építését kezdték meg a Gyulatanyai Állami Gazda­ságban. A természeti adott­ságok megjavítása érdekében két gazdaságban indult be na­gyobb volumenű meliorációs beruházás, részben állami tá­mogatással és saját pénzesz­közök felhasználásával. Ezen túl jelentős összegeket fordí­tottak új gépek, berendezések és járművek beszerzésére, az elhasználódottak pótlására. Az előző évhez viszonyítva növekedett a sertéstenyésztés és az ültetvények fejlesztését szolgáló beruházások összege. A fenti arányokat és szükség- szerűségeket tükrözi az, hogy a több mint 160 milliós 1971. évi beruházás 34%-át a gyü­mölcstermesztés, 11%-át a szarvasmarha fejlesztésére fordították és 18%-áért pedig gépeket vásároltak. A középpontban: az ember A tahbtermelés, a hozamok növekedése visszatükröződik a dolgozók életszínvonalában, keresetében is. Jellemző mu­tatók. hogy bár 1965 évhez vi­szonyítva mintegy 1000 fővel csökkent a dolgozók létszá­ma, a részükre kifizetett mun­kabér 150 millió forintról 192 millió forintra emelkedett. A teljesség igénye nélkül ezeknél a gondolatoknál meg kell említeni azt is, hogy az anyagi, műszaki ellátottság gyarapodásával, a szüntelenül emelkedő termelési szinttel párhuzamosan szakadatlanul •fejlesztették, növelték az ál­rettel, képzettséggel látja el felelős tisztét. Igényesen a munkában, igé­nyesen a közvetlen környeze­tükben. A megye állami gaz­daságaiban járva, vagy a gaz­dálkodást elemezve újra és új­ra találkozik az ember ennek a törekvésnek a gyakorlati megnyilvánulásával. Minden eredmény, minden cselekedet központi alapja az ember és ezt nemcsak a nö­vekvő követelmények, hanem a szocialista humánum is így kívánja, hogy mindent meg­tegyünk a társadalmi javas gyarapításáért munkálkodó emberért. A balkányi gazdaság dolgozóinak üzemi étkezdéje nyereségből a béren kívüli juttatásokra (illetmé old és keinyérgabonafejadag hozzá­járulás, kedvezményes üzemi étkeztetés, segélyezésre, üze­mi lakások fenntartásán seb.) Az állami gazdaságok tévé. kenységét értékelve megálla­píthatjuk, hogy azok fejlődé­se 1971. évben és összesbe vé­ben kedvezően alakult. '■ zj- lődés üteme meggyorsul. ,z elmúlt év a gazdaságok töi-b. ségében megfelelő eredmé­nyekkel zárult. A termelő­erők, a termelés struktúrája es mennyisége a lakosság élel­miszerellátása vonatkozásá­ban általában a IV. dteves terv célkitűzéseinek megleie. lően alakult. A nyírlugosl és a balkányi gazdaság közösen épített 1000 vagonos hűtőteret és almaié üzemet, laké sbe ruhá zás okk al j a v itot - ták a dolgozók lakáshelyze­tét, üzemi utakat, járdákat építettek, anyagi erejükhöz mérten segítették az állami gazdasági dolgozók lakásépí­tési akcióját. Ezen célok meg­valósítására 1971. évben fej­lesztési alapjukból több mint 19 millió forintot fordítottak (az előző évinél 27,5%-kal többet). Különösen nagymértékű előrelépés történt a munkások zással együtt épül az ott dol­gozók szociális igényét kielé­gítő létesítmény is. Ezen túl azonban nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy e téren jelentkező és a korábbi évek lemaradását pó­tolják. Az állami gazdaságok 1968. év végén azt a feladatot kap­ták, hogy az addigi közel évi 2800 órás munkaidőt 1970. év­re évi 2500 órára csökkentsék olyan feltételek mellett, hogy a dolgozók kereseti szintje nem csökkenhet, a munkaidő­csökkentést önerőből kell vég­rehajtani és a szükséges pénz­ügyi fedezetet a munka ter­melékenység növelése útján kell megteremteni. A ho!natJ: korszerű munk*~ és üzemszervez ,s Tovább kell növelni a terv- szerűséget, a gazdálkodás so­rán biztosítani kell a vállala­ti és a feladatul kapott cél­kitűzések maradéktalan tel­jesítését. Különös figyelmet kell fordítani a hatékonyság fokozását elősegítő munka- és üzemszervezésre, az önkölt­ségcsökkentésre, a takaréko­sabb gazdálkodásra. A fela­datok megnövekedtek, minő­ségben megváltoztak. Azokat csak valamennyi termelő erő összehangolt felhasználásá­Tervek a munkaidő csökkentésére lamj gazdaságok a „szellemi tőkét” is. Megkülönböztetett gondot fordítanak a szakmai képzésre. Jelenleg az állami gazdasági dolgozók több mint kétharmada rendelkezik kü. lönbözö szakmákban szak­munkás-bizonyítvánnyal, ar­ról nem is beszélve, hogy va­lamennyi felső, illetve közép­szintű vezető kellő szakisme­A gazdaságok napirenden tartják és anyagi erejükhöz mérten folyamatosan javít­ják a munkakörülményeket fejlesztik a munkahelyek szo­ciális ellátottságát. 1971. év­ben is növelték az üzemi für­dők, öltözők, üzemi üdülök férőhelyeinek számát, üzemi szállításánál. Ma már minden állami gazdaság a korszerű követelményeknek megfele­lően autóbusszal szállítja dol­gozóit lehet mondani háztól, házig. 1971. évben a korábban beszerzettekkel együtt 33 sa­ját autóbusz állt a személy­szállítás szolgálatában a me­gye állami gazdaságaiban Ma már minden új beruhá­Ma mar megállapítható, hogy a Szabolcs megyei álla­mi gazdaságok a kapott fela­datot minden vonatkozásban teljesítették. 1971. évben az egy munkásra jutó munkaóra- f elhasználás — szemben az 1968. évi 2760 órával — 2506 órára, az összes foglalkozta­tott dolgozóra vetítve pedig — szemben az 1968. évi 2740 órával — 2523 órára csökkent. Ez megfelel a heti 48 órás munkaidőnek. Egyidejűleg be­vezették a szabad szombatos rendszert, ami évente 16—26 többlet szabadnapot eredmé­nyez az állami gazdasági dol­gozóknak. Ez az előrelépés igen nagy jelentőségű a mező- gazdaságban dolgozók köré­ben. Ezzel növekszik a sza­badidő, ami lehetőséget bizto­sít a kulturális igények fej­lesztésére, a falu és a város közötti életszínvonalbeli kü­lönbségek fokozatos csökKen. tésére. Az utóbbi években eléri eredmények azt bizonyítják hogy a gazdaságok vezető: megértették a munkaidő-csök­kentés szükségességét, a dol­gozók nagy többsége pedig igényli a korszerűen szabá­lyozott munkarend alkalma­zását. További feladatuk ezen a téren még az, hogy a jelen­leg még hosszabb munkaidő­ben foglalkoztatott (juhászok, őrök, traktorosok) dolgozóik munkaidejét évi 2500 órára csökkentsék. A gazdaságokban foglalkoz­tatott dolgozóik 1970. évben (8400 fő) összesen 711 millió, 1971. évben (7900 fő) közel 900 millió forint termelési ér­téket állított elő. A termelés és létszám egy­máshoz viszonyított kedvező alakulása következtében az 1 főre jutó termelési érték az 1970. évi 84,5 mFt-ról 1971- ben 107,4 mFt-ra (27%-kal) növekedett. Ez lehetővé tette azt, hogy a dolgozók éves át­lagkeresete szinkronban az élőmunka termelékenységé­nek növekedésével megfelelő mértékben változzon, és az 1970. évi 22 740 Ft-ról 24 306 Ft-ra emelkedjen. A bérszínvonal-növekedés mértéke 6,9%-nak felel meg. Ezen belül megfelelő diffe­renciáltságot biztosítottak az egyes ágazatok és munkakö­rök között, helyesen élve az új bérszínvonal-szabályozási rendszer adta lehetőségekkel, amely 1971. évben új feladat elé állította az állami gazda­ságokat. A fentieken tül jelentős ösz- szeget, több mint 15 millió fo­rintot fordítottak a részesedé, si alapjukból és az adózatlan val, a párt-, a szakszervezet és az állami szervek további se­gítségével, a vezetés színvo­nalának korszerűsítésével és nem utolsósorban a dolgozók támogatásával lehet megvaló­sítani, A IV. ötéves terv állami gazdaságok előtt álló idősza­kát a minőségi változások korszakának tekintik az álla­mi gazdaságok. Ennek során a komplex technológiai meg­oldások felkutatása és alkal­mazása, a korszerű tmmka- és üzemszervezési módszerek bevezetése a legfőbb felada­tuk. E törekvéseket egyrészt a meglévő eszközök, termelő berendezések korszerűsítése, gazdaságos kihasználása út­ján biztosítják. Dolgoznak új termelési rendszerek, egysze­rűbb, hatékonyabb és olcsóbb módszerek kialakításán :s. Az állami gazdaságok ter­melési tervei az országosnál gyorsabb ütemű növekedéssel számolnak. Ez az állami gaz­daságok alapvető feladataiból következik. A népgazdaság változatlanul, elsősorban az állami gazdaságoktól várja z egész mezőgazdaság fejleszté. -ét biztosító új termelési módszerek, korszerű techno­lógiai rendszerek kipróbálá­sát, üzemi alkalmazását és széles körű elterjesztését, tz állami gazdaságoknak kell vállalniuk — még ha ez ese­tenként kockázattal is jár —, a munka- és üzemszervezés, a vállalati szervezeti és irá­nyítási rendszer legjobb for­máinak felkutatását. (—♦ Gépek segítik a betakarítást valamennyi gazdaságban. Ezzel könnyítik meg a dől gozók fizikai munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents