Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
fSfi. mljus Sf. RETET MAGVAROReT/ifl T. oldal (Folytatás a 6. oldalról) A megye állami gazdaságai helyes úton jártak, amikor létrehozták a nagyobb jövedelmet biztosító télialma-ül- tetvényeket, mert e termelési ág az eddigieknél lényegesen nagyobb jövedelmet biztosít nemcsak az állami gazdasági dolgozóknak, hanem a megye mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának is. A díjak és oklevelek megszámlálhatatlan sora beszél az állami gazdasági kerteszek (munkások és vezetők) jó munkájáról s ki tudná azt felsorolni, hogy az eltelt évtizedek során hová és hány országba jutott el a szabolcsi almágkertek világhírű, szép jonatánja. Tudatában vannak az állami gazdaságok annak, hogy a jövőben gazdaságosan termelni csak modern termelési rendszerekben lehet, de ezen túl fontos kérdés a piaci igényeknek megfelelő fajták előállítása is. Az állami gazdaságok az almatermő területek nagyságát a jövőben nem növelik. Elsődleges cél a Korszerűtlen ültetvények rekonstrukciója. új fajták, telepítési és művelési rendszerek kialakítása. Tíz év — 900 milliós beruházás A megye állami gazdaságaiban a gyümölcstermesztésen tűi mind nagyobb szerepe van a szarvasmarha-tenyésztésnek, ezen túl sertéstenyésztéssel és juhászattal is foglalkoznak a gazdaságok. Az eltelt 10- év alatt közel 900 millió forint értékű beruházást valósítottak meg a megye állami gazdaságai. Ennek során több száz új tehén- és növendékmarha- férőhelyet, sertésfiaztatót létesítettek, gyümölcstárolókat, magtárakat. utakat építettek, miközben a lehetőségekhez mérten állandóan javították a munkahelyek és dolgozóik szociális ellátottságát. Modern _ és kultúráit igényeknek megfelelő üzemi konyhák, étkezdék sora létesült az állami gazdaságokban. több száz szolgálati lakás és állami gazdasági dolgozók akciós lakása épült új lakótelepek, utcasorok alakultak ki az állami gazdaságok központjai mellett. A gazdaságok beruházási tevékenysége a fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően 1963 évtől kezdődően elsősorban arra irányult, hogy a gyümölcstermelési főágazat termelési színvonalát stabilizálják, illetve növeljék, az elmaradt járulékos beruházásokat a lehetőségekhez mérten pótolják. 1971 évben tovább folytatták a gazdaságok a korábban megkezdett hűtőtárolók és szarvasmarha-férőhelyek megvalósítását. Ezen túl négy gazdaság társulásában új, zárt konstrukciójú szakosított ser- téstelen építését kezdték meg a Gyulatanyai Állami Gazdaságban. A természeti adottságok megjavítása érdekében két gazdaságban indult be nagyobb volumenű meliorációs beruházás, részben állami támogatással és saját pénzeszközök felhasználásával. Ezen túl jelentős összegeket fordítottak új gépek, berendezések és járművek beszerzésére, az elhasználódottak pótlására. Az előző évhez viszonyítva növekedett a sertéstenyésztés és az ültetvények fejlesztését szolgáló beruházások összege. A fenti arányokat és szükség- szerűségeket tükrözi az, hogy a több mint 160 milliós 1971. évi beruházás 34%-át a gyümölcstermesztés, 11%-át a szarvasmarha fejlesztésére fordították és 18%-áért pedig gépeket vásároltak. A középpontban: az ember A tahbtermelés, a hozamok növekedése visszatükröződik a dolgozók életszínvonalában, keresetében is. Jellemző mutatók. hogy bár 1965 évhez viszonyítva mintegy 1000 fővel csökkent a dolgozók létszáma, a részükre kifizetett munkabér 150 millió forintról 192 millió forintra emelkedett. A teljesség igénye nélkül ezeknél a gondolatoknál meg kell említeni azt is, hogy az anyagi, műszaki ellátottság gyarapodásával, a szüntelenül emelkedő termelési szinttel párhuzamosan szakadatlanul •fejlesztették, növelték az álrettel, képzettséggel látja el felelős tisztét. Igényesen a munkában, igényesen a közvetlen környezetükben. A megye állami gazdaságaiban járva, vagy a gazdálkodást elemezve újra és újra találkozik az ember ennek a törekvésnek a gyakorlati megnyilvánulásával. Minden eredmény, minden cselekedet központi alapja az ember és ezt nemcsak a növekvő követelmények, hanem a szocialista humánum is így kívánja, hogy mindent megtegyünk a társadalmi javas gyarapításáért munkálkodó emberért. A balkányi gazdaság dolgozóinak üzemi étkezdéje nyereségből a béren kívüli juttatásokra (illetmé old és keinyérgabonafejadag hozzájárulás, kedvezményes üzemi étkeztetés, segélyezésre, üzemi lakások fenntartásán seb.) Az állami gazdaságok tévé. kenységét értékelve megállapíthatjuk, hogy azok fejlődése 1971. évben és összesbe vében kedvezően alakult. '■ zj- lődés üteme meggyorsul. ,z elmúlt év a gazdaságok töi-b. ségében megfelelő eredményekkel zárult. A termelőerők, a termelés struktúrája es mennyisége a lakosság élelmiszerellátása vonatkozásában általában a IV. dteves terv célkitűzéseinek megleie. lően alakult. A nyírlugosl és a balkányi gazdaság közösen épített 1000 vagonos hűtőteret és almaié üzemet, laké sbe ruhá zás okk al j a v itot - ták a dolgozók lakáshelyzetét, üzemi utakat, járdákat építettek, anyagi erejükhöz mérten segítették az állami gazdasági dolgozók lakásépítési akcióját. Ezen célok megvalósítására 1971. évben fejlesztési alapjukból több mint 19 millió forintot fordítottak (az előző évinél 27,5%-kal többet). Különösen nagymértékű előrelépés történt a munkások zással együtt épül az ott dolgozók szociális igényét kielégítő létesítmény is. Ezen túl azonban nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy e téren jelentkező és a korábbi évek lemaradását pótolják. Az állami gazdaságok 1968. év végén azt a feladatot kapták, hogy az addigi közel évi 2800 órás munkaidőt 1970. évre évi 2500 órára csökkentsék olyan feltételek mellett, hogy a dolgozók kereseti szintje nem csökkenhet, a munkaidőcsökkentést önerőből kell végrehajtani és a szükséges pénzügyi fedezetet a munka termelékenység növelése útján kell megteremteni. A ho!natJ: korszerű munk*~ és üzemszervez ,s Tovább kell növelni a terv- szerűséget, a gazdálkodás során biztosítani kell a vállalati és a feladatul kapott célkitűzések maradéktalan teljesítését. Különös figyelmet kell fordítani a hatékonyság fokozását elősegítő munka- és üzemszervezésre, az önköltségcsökkentésre, a takarékosabb gazdálkodásra. A feladatok megnövekedtek, minőségben megváltoztak. Azokat csak valamennyi termelő erő összehangolt felhasználásáTervek a munkaidő csökkentésére lamj gazdaságok a „szellemi tőkét” is. Megkülönböztetett gondot fordítanak a szakmai képzésre. Jelenleg az állami gazdasági dolgozók több mint kétharmada rendelkezik kü. lönbözö szakmákban szakmunkás-bizonyítvánnyal, arról nem is beszélve, hogy valamennyi felső, illetve középszintű vezető kellő szakismeA gazdaságok napirenden tartják és anyagi erejükhöz mérten folyamatosan javítják a munkakörülményeket fejlesztik a munkahelyek szociális ellátottságát. 1971. évben is növelték az üzemi fürdők, öltözők, üzemi üdülök férőhelyeinek számát, üzemi szállításánál. Ma már minden állami gazdaság a korszerű követelményeknek megfelelően autóbusszal szállítja dolgozóit lehet mondani háztól, házig. 1971. évben a korábban beszerzettekkel együtt 33 saját autóbusz állt a személyszállítás szolgálatában a megye állami gazdaságaiban Ma már minden új beruháMa mar megállapítható, hogy a Szabolcs megyei állami gazdaságok a kapott feladatot minden vonatkozásban teljesítették. 1971. évben az egy munkásra jutó munkaóra- f elhasználás — szemben az 1968. évi 2760 órával — 2506 órára, az összes foglalkoztatott dolgozóra vetítve pedig — szemben az 1968. évi 2740 órával — 2523 órára csökkent. Ez megfelel a heti 48 órás munkaidőnek. Egyidejűleg bevezették a szabad szombatos rendszert, ami évente 16—26 többlet szabadnapot eredményez az állami gazdasági dolgozóknak. Ez az előrelépés igen nagy jelentőségű a mező- gazdaságban dolgozók körében. Ezzel növekszik a szabadidő, ami lehetőséget biztosít a kulturális igények fejlesztésére, a falu és a város közötti életszínvonalbeli különbségek fokozatos csökKen. tésére. Az utóbbi években eléri eredmények azt bizonyítják hogy a gazdaságok vezető: megértették a munkaidő-csökkentés szükségességét, a dolgozók nagy többsége pedig igényli a korszerűen szabályozott munkarend alkalmazását. További feladatuk ezen a téren még az, hogy a jelenleg még hosszabb munkaidőben foglalkoztatott (juhászok, őrök, traktorosok) dolgozóik munkaidejét évi 2500 órára csökkentsék. A gazdaságokban foglalkoztatott dolgozóik 1970. évben (8400 fő) összesen 711 millió, 1971. évben (7900 fő) közel 900 millió forint termelési értéket állított elő. A termelés és létszám egymáshoz viszonyított kedvező alakulása következtében az 1 főre jutó termelési érték az 1970. évi 84,5 mFt-ról 1971- ben 107,4 mFt-ra (27%-kal) növekedett. Ez lehetővé tette azt, hogy a dolgozók éves átlagkeresete szinkronban az élőmunka termelékenységének növekedésével megfelelő mértékben változzon, és az 1970. évi 22 740 Ft-ról 24 306 Ft-ra emelkedjen. A bérszínvonal-növekedés mértéke 6,9%-nak felel meg. Ezen belül megfelelő differenciáltságot biztosítottak az egyes ágazatok és munkakörök között, helyesen élve az új bérszínvonal-szabályozási rendszer adta lehetőségekkel, amely 1971. évben új feladat elé állította az állami gazdaságokat. A fentieken tül jelentős ösz- szeget, több mint 15 millió forintot fordítottak a részesedé, si alapjukból és az adózatlan val, a párt-, a szakszervezet és az állami szervek további segítségével, a vezetés színvonalának korszerűsítésével és nem utolsósorban a dolgozók támogatásával lehet megvalósítani, A IV. ötéves terv állami gazdaságok előtt álló időszakát a minőségi változások korszakának tekintik az állami gazdaságok. Ennek során a komplex technológiai megoldások felkutatása és alkalmazása, a korszerű tmmka- és üzemszervezési módszerek bevezetése a legfőbb feladatuk. E törekvéseket egyrészt a meglévő eszközök, termelő berendezések korszerűsítése, gazdaságos kihasználása útján biztosítják. Dolgoznak új termelési rendszerek, egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb módszerek kialakításán :s. Az állami gazdaságok termelési tervei az országosnál gyorsabb ütemű növekedéssel számolnak. Ez az állami gazdaságok alapvető feladataiból következik. A népgazdaság változatlanul, elsősorban az állami gazdaságoktól várja z egész mezőgazdaság fejleszté. -ét biztosító új termelési módszerek, korszerű technológiai rendszerek kipróbálását, üzemi alkalmazását és széles körű elterjesztését, tz állami gazdaságoknak kell vállalniuk — még ha ez esetenként kockázattal is jár —, a munka- és üzemszervezés, a vállalati szervezeti és irányítási rendszer legjobb formáinak felkutatását. (—♦ Gépek segítik a betakarítást valamennyi gazdaságban. Ezzel könnyítik meg a dől gozók fizikai munkáját.
