Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

IC e(Waí Selet-magyarorszag nm. május *f. Az egészségügyi ellátásról tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a Mátészalkai Vá­rosi Tanács. A többi között az 1972. évi fejlesztési terv módosításáról tárgyalt, valamint a lakossá­gi szolgáltatás helyzetéről ké­szült jelentést vitatta meg. Majd elemző módon foglal­kozott a város lakosságának egészségügyi alapellátásával. Mátészalka lakosságának gyógyító-megelőző alapellá­tását öt körzeti orvos, egy körzeti gyermekorvos és egv üzemorvos végzi. Az öt kör­zeti orvosi állásból jelenleg csak négyet töltenek be, az ötödiket helyetitesítéssel lát­ják el. Az év első felében egy körzeti orvos több mint 5600 beteget látott el. A korábbi évekhez képest fejlődést, jobb betegellátást jelent a közel 200 ezer forin­tos költséggel a Kazinczy utcában februárban kialakí­tott 3 munkahelyes, ügyele­tes orvosi szobás, központi körzeti orvosi rendelő. Itt a nap minden órájában orvos­hoz iuthatnak a rászorulók. A város nagyarányú fejlődé­se azonban szükségessé teszi, hogy egy új. korszerű köz­ponti körzeti orvos) rendelő épüljön, amellyel tehermen­tesítenék a kórház-rendelő­intézet szakrendelőit, bizonyos vizsgálatok elvégzése alól. Ezzel úgy anal? kor lehetővé válna a jelenlegi központi körzeti orvosi rendelő átala­kítása. körzeti gyermekorvo­si rendelővé. Ugyanis a je­lenlegi ilyen célú Intézmény helyisége csak Ideiglenesen megfelelő, és a várója is ki­csi. A város közelebbi — a IV. ötéves terv időszakára készí­tett — fejlesztési tervében szerepel egy új üzemi orvosi körzet, és egy második gyer­mekgyógyászati körzet szer­vezése. A beszámoló az anya- és gyermekvédelmi munkáról szólva rögzítette, hogy a vá­ros területén hat védőnő — a körzeti gyermekorvos irá­nyításával — megnyugtató módon végzi el jelenleg is 270 csecsemő és 140 terhes anya gondozását. Az első ne­gyedévben egy-egv védőnő négyszáztíz családlátogatást tett. E témánál került szóba a város egyetlen bölcsődeié­nek ez évi átalakítása fél­milliós költséggel, valamint annak sürgető bővítése 44-ről legalább 60 szeméivesre. A város közeaészsérrügvi helyzete még sok kívánni­valót hagy maga után — ál­lapította meg a tanácsülés. De a jelenlegi problémák nagyobb része a közművesí­téssel fokozatosan felszámol­ható. Sok gondot okoz a köz­egészségügyi szerveknek e korszerűtlen üzlethálózat ahol a boltok 80 százaléka nem felel meg a törvényes egészségügvi előírásoknak Csak a közelmúlt időben emiatt öt esetben kellett fe­lelősségre vonást alkalmazni, illetve közétkeztetésit, ven­déglátásit szolgáló helyisége­ket átmenetileg bezáratni. A város levegőiének szenv- nyezése miatt felszólították az ÉRDÉRT helyi telepét, hogy hulladékanyagait a vá­roson kívül, a tanács által kijelölt területre szállítsa el. illetve ott égesse. (k. e.) Tiszavasváriban 780 milliós költséggel Elkészült az Alkaloida Vegyészeti Gyár rekonstrukciója Az avatóünnepségen Gór Nagy Sándor miniszterhelyettes mondott beszédet EGY RÉSZLET AZ ŰJ GYÁR LÁTKÉPÉBŐL. Üdülő lesz nyáron a tanárképző kollégiuma Munkáscsaládok pihenése vállalati segítséggel Az üdülési főszezon előtt a szakszervezeti üdültetésről érdeklődtünk az SZMT mun­katársaitól és néhány sza­bolcsi nagyvállalat szb-titká- rától. Az SZMT-n elmondták, hogy az elmúlt napokban ér­kezett Nyíregyházára közel 7 ezer darab szakszervezeti beutaló. A beutalókat a kö­zeljövőben osztják szét a szabolcsi alapszervezetek kö­zött. A szakszervezet jutal­maként az idén közel 300 szabolcsi munkás és alkal­mazott utazhat külföldre nyaralni. A beutaltak több­sége a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, Olaszországban és Ausztriá­ban tölthet 6 napot, 2 hetet, vagy három hetet. Belföldi SZOT-üdülőkben ezen a nyá­ron 512 szabolcsi család tölt­heti vakációját. Az üdülőhe­lyek száma az idén is gya­rapszik: a nyáron már az új, modem soproni SZOT-üdülőt is birtokukba vehetik a beu­taltak. Ismeretes, hogy me­gyénkben egyelőre nincs szakszervezeti üdülő, az üdü­lők zsúfoltak — és több sza­bolcsi család „itthon” szeret­ne üdülni. Éppen ezért a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a közelmúltban tár­gyalt a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola vezetőivel, a szabolcsi üdültetés lehetősé­geiről. A hasznos kezdemé­nyezésnek, a tárgyalásoknak megvan az eredménye. A nyári szünidőben a főiskola kollégiumát üdülővé alakítják át, s itt fogja tölteni nyári vakációját több száz szabol­csi család 2 hetes turnusok­ban. A családi üdültetések száma még így is csekély megyénkben — és országo­san is. Pedig legtöbben nem munkatársaikkal, hanem csa­ládjukkal szeretnék igénybe venni a szakszervezet segít­ségét. úgy is mondhatnánk — szolgáltatását. Ezért a kor­mány és a SZOT hamarosan intézkedik annak érdekeben, hogy már a jövő évtől az eddiginél több család kerül­jön az új és a régi üdülők­be. Az SZMT vezetői az üdü­lőjegyek elküldésével egyidő­sen igazságosabb elosztásra kérik fel az alapszervezete­ket. Szerintük is az lenne a jó, ha minél több szabolcsi munkás jutna el az ország, vagy Európa szebbnél szebb tájaira, mert az üdülés nem­csak pihenést, hanem él­ményt, tapasztalatokat és is­meretszerzést is jelent. Az alapszervezeteknek azt a sza­bályt is be kell tartani, amely szerint főszezonban 2 év alatt csak egyszer üdül­het beutalóval egy dolgozó — még akkor is, ha mindvégig kiemelkedő munkát végzett. Az üdülőjegyek néhány nap múlva eljutnak az alapszer­vezetekhez, az igazságos el­osztás elsősorban a bizalmia­kon múlik. A szakszervezeti tagok gyermekeire is gondoltak az illetékesek. A tanítási szünet­ben 800 szabolcsi úttörő és kisdobos üdülhet Sátoralja­újhelyen, Parádfürdőn, Ba- latonszabad iban és más SZOT-üdülőkben. Gyógyüdü­lőkbe közel 200-an jutnak el Szabolcsból a beteg dol­gozók közül. A SZAEV tavaly bő­vítette sóstói üdülőjét. Az idén már tizenöt család pihenhet egyszerre a vállalati üdülőben. A VA- GÉP Vállalat a nyáron Haj­dúszoboszlón bérel házakat dolgozóinak. A MEZŐGÉP Vállalat kétszintes vállalati üdülőt épít Sóstón. A jövő évtől ebben az üdülőben 13 család üdülhet egyszerre. A vasutasok a sóstód állomás mellett és Tokaiban kívánják bővíteni üdülőjüket. Több szatmári és beregi vállalat a vásárosnaményi strandon kí­vánja üdültetni dolgozóit. A helyiséggondokon me­gyénkben tovább lehet eny­híteni a kollégiumok felhasz­nálásával. Megyénknek Is vannak széoségei, rejtett, vagy már felfedezett termé­szeti kincsei. — üdülésre al­kalmas tájai. Érdemes ezek­re felfigyelni az alapszerve­zeteknek mostanában, ami­kor szinte valamennyien üdülni, pihenni, és kikapcso­lódni készülünk egyéves munka fáradalmai után. (nábrádi) MUNKÁSOK A DELAGIL ÜZEMBEN: A GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁT ELLENŐRZIK, (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI.) A szabolcsi Iparosítás úja'bb jelentős állomásához érkezett: pénteken ünnepé­lyesen felavatták a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár nagyberuházását. Az Alkaloida-bővítés I. néven szeretjeit mintegy ötven új üzem és kiszolgáló létesít­mény avatása ünnepségén Szhbó" Mihály, " a/. üzerítr pártbizottság titkára •' kö­szöntötte a tmk-műhelyben összegyűlt dolgozókat, terve, zőket, beruházókat, építőket és a vendégeket — közöttük Gór Nagy Sándort, a nehéz­ipari miniszter helyettesét. Kállai Sándort, a megyei pártbizottság titkárát. Ezt követően a miniszterhelyet­tes mondott beszédet és ad­ta át a gyár dolgozóinak az 1966-ban megkezdett és most elkészült rekonstrukciót. Megyénk vegyészeti gyára hat esztendővel ezelőtt csu­pán ötszáz munkással dol­gozott. A rekonstrukció nyo­mán 1500 új munkahely — köztük 500 női — létesült Tiszavasváriban. A 780 mil­lió forintos beruházással le­hetővé vált, hogy a gyár ál­tal készített morfin alapa­nyagok zömét már helyben gyógyszerré dolgozzák fel. A Tiszavasvári Alkaloidában évi egymilliárd köhögés- és fájdalomcsillapító tablettát és drazsét készítenek. A 6 év­vel ezelőtti kis üzem ma a magyar gyógyszeripar fon­tos bázisa lett. Tiszavasvári gyártja ezenkívül az angol I. C. I.-céggel kooperációban a magyar mezőgazdaság szá­mára a Gomex és Gramoxo- ne növényvédő gyomirtó sze­reket. Az utóbbi hónapok eredményes tárgyalásai nyo­mán a svájci A. G. Sandoz- céggel is együttműködik a gyár egy nagy hatású burgo­nyabogár elleni szer ma­gyarországi alkalmazásában. A rekonstrukció eredmé­nyeként 150 százalékkal nőtt az Alkaloida éves termelési értéke. Tiszavasváriból negy­venféle készítményt szállíta­nak 45 országba. Gyármá- nyaik a földkerekség minden részében öregbítik a magyar gyógyszeripar hírnevét. A vegyészeti gyár termékeinek háromnegyed része a tőkés­piacokra kerül, de a hazai igények kielégítése mellett ma mér a szocialista orszá­gokkal is jelentős üzleti kap­csolatba kerültek. Az ide szállított gyártmányok értéke évente meghaladja a félmil­lió rubelt. A termelőhelyek építésével együtt megoldódott a gyár dolgozóinak a régi problémá­ja is: 1600 munkás részére épült a rekonstrukció kere­tében korszerű fürdő és öl­töző. A gyári lakónegyed 125 közművesített lakásában kaptak helyet a többnyire fiatal műszakiak. Az avatóünnepségen elis­meréssel szóltak az építők­ről is. Külön is kiemelték a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a Cső. szerelőipari Vállalat dolgozó­inak pontos, minőségi mun­káját, majd kormány-, illetve miniszteri kitüntetéseket ad­tak át a nagyberuházásban legjobban közreműködő ter­vezőknek, beruházóknak és építőknek. Kiállítás Nyírbátorban a dohányzásról Mióta dohányoznak az em­berek? Ki miért szereti, mi­vel idokolja a dohányzást? Melyek voltak az első do­hánytermesztő és feldolgozó eszközök? Kiket ihletett meg nagy művészeink közül a do­hányzás élvezete? Ilyen és ha­sonló kérdésekre kap vá­laszt a látogató a Nyírbáto­ri Báthori István Múzeum­ban a május 26-án délelőtt 11 órakor megnyílt és július végéig nyitva tartó kiállí­táson. Hagyományos már a Ma­gyar Dohányipar és a múze­um kapcsolata. Az első évek­ben főként a dohánytermesz­tés régi és mostani tárgyi eszközeit, ipartörténeti em­lékeit állították ki a múze­umban, majd egy értékes pi­pagyűjtemény egészítette ki a dohánytörténeti anyagot. Az idén is láthatók a gondo­san összegyűjtött dohány­termesztési eszközök, melyek egy része már alig használa­tos. A dohánytermesztésről szóló szakkönyvek és irodal­mi munkák, megyei szakdol­gozatok is helyet kaptak a mostani kiállításon. Tízezer festmény közül vá. lógatták ki a kiállított ké­peket, melyek különböző ko­rok alkotóművészeinek egy- egy kiemelkedő munkáján érzékeltetik, hogy a dohány­zás mennyire hozzátartozik az emberek életéhez, mun­kájához, betegségéhez, örö­méhez, pihenéséhez. Olyan kiemelkedő művészek ké­peit láthatja a közönség, mint Csók István, Fényes Adolf, Barabás Miklós, Szinnyei Merse Pál, Glatz Oszkár. Rippl-Rónai József és mások. Megelevenedik a festményeken a dohányzás története is, a pipázástól, a szivarozáson át a cigarettáig. A festmények természetesen többségükben férfialakokat örökítenek meg, de az „Apacs pár” című képen már feltűnik kissé humoros ecsetvonásokkal a hosszúszá- rű szipkával cigarettázó nö i».

Next

/
Thumbnails
Contents