Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

majas s*< SELCT-MAGYARORSZAÖ ». 4M Biszku Béla elvtárs beszéde TANÁCSKOZIK A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK KONGRESSZUSA. (Folytatás a 2. oldalról) sadalmi szervek is, és maguk a brigádok is úgy fejlesszék tovább a munkát, hogy ennek Kedves elvtársak! A szocialista brigádmozga­lom helyzete, valamennyi to­vábbi lehetősége és feladata szervesen összefügg társa­dalmi, politikai és népgazda­sági viszonyaink fejlődésével. Pontosan másfél évvel ez­előtt tanácskozott pártunk X. kongresszusa. A kongresszusi haitározatofe végrehajtása a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden terü­letén folyamatosan halad. Központi Bizottságunk ez év őszén megvizsgálja majd a ■kongresszus határozatainak teljesítését, számba veszi az eredményeket és hiányossá­gokat, intézkedéseket tesz, hogy még hatékonyabban ér­vényt szerezzünk a kong­resszus célkitűzéseinek. A X. kongresszuson elha­tározott döntések nyomán kedvező népgazdasági folya­matok bontakoztak ki. Gaz­dasági fejlődésünk iránya helyes, megfelel a dolgozó nép érdekeinek. A fejlődés menetében megmutatkozó fogyatékosságokkal, kedve- - zőtlen jelenségekké! szemben fokozott eréllyei lépünk feL A gazdasági reform sok és nélkülözhetetlen erőforrást nyitott meg szocialista fejlő­désünk számára. Folyamatosan növekszik a nemzeti jövedelem, a terme­lés, a külkereskedelmi forga­lom, a lakosság fogyasztása és a felhasználás aránya a nemzeti jövedelemből. Kü­lön is említésre méltó pozití­vum, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban je­lentékenyen meggyorsult a munka termelékenységének emelkedése. Ugyanakkor a termelés mennyisége is nö­vekedett. A fejlődés menetében ked­vezőtlen tendenciákkal is szembe kell néznünk. Ezek­nek a jelentkezése a mun­kával, a fejlődéssel jár. Ez nem is új, nem is rendkívüli. A nehézségek jellege és ere­dete sem új: ezek abból fa­kadnak, hogy nem jól, vagy nem következetesen hajtják végre a kongresszusi határo­zatokat az érintett -területe­ken. Közismert például, hogy tavaly a beruházások mérté­ke a tervezett szint fölé emelkedett. A felhalmozás ilyen túlzott aránya megha­ladja az ország gazdasági erejét, és egyensúlyzavart idéz elő a népgazdaságban. Ugyanez érvényes a külfce­Külön szeretnék beszélni éleiszinvonal-politikánkról. A mi szocialista építőmunkáink célja, hogy annak eredmé­nyeivel összhangban, rend­szeresen emelkedjék a dol­gozók életszínvonala, javul­janak a munka- és életkö­rülmények. Ezt a célunkat eddig is elértük és a jövő­ben is különleges gondot fordítunk rá. Jól tudjuk, hogy még vannak nehéz anyagi viszonyok között élő rétegek, családok, amelyek­nek életviszonyait rendsze­resen javítanunk kell. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgon­dolata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön s. végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jö­vedelmében további kiegyen­lítődés jöjjön létre. Ez meg­felel a munkásemberek igaz­ságérzetének, egybevág a szo_ cialista elosztás alapelvével. Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb ér­vényt szerezzünk. Azzal is, hogy a béreket a teljesítmé­nyekkel arányosan, jobban differenciáljuk, és azzal is, hogy a munka nélküli jöve­az országos tanácskozásnak eredményeire támaszkodva, a szocialista brigádmozgalom minőségileg magasabb lép­csőfokra emelkedjék. paskedelmi mérlegre: csak az export és az import tervsze­rű előirányzatainak követke­zetes betartása biztosíthatja a szükséges egyensúlyt. Gondjainkat említve: néhány nagyüzemünknek is vannak gazdálkodási, _ termelési ne­hézségei, — ezekre a párt és a kormány keresi és meg fogja találni a megoldást. Az idei első negyedév ada­tai bizonyítják, hogy a gaz­dasági nehézségek elhárítását célzó intézkedéseink hatéko­nyak és éreztetik kedvező ha­tásukat. Első helyen említem azt, hogy folytatódik a dolgo­zók életkörülményeinek javu­lása. A munkalehetőségek kedvezőek, az aktív keresők aránya már eléri az 50 szá­zalékot. Januárban, február­ban és márciusban a kifize­tett munkabérek összege 8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Apénz- beni társadalmi juttatások összege a tavalyinál 17 szá­zalékkal magasabb. Számol­hatunk azzal, hogy az áruel­látás színvonala az idén is a tavalyihoz hasonló lesz, a kis­kereskedelmi forgalom 10 százalékkal — illetve válto­zatlan árakon számolva 7—8 százalékkal — meghaladja a múlt évit. Bár a lakásépítkezések te­rületén nehézségekkel is küz­dünk, megvan a lehetősé­günk a tervezett 75 ezer la­kás megépítésére. A p_ártve- zetés és a kormány figye­lemmel kíséri a lakásépítések helyzetét, és amiben szüksé­ges, meghozza az intézkedé­seket. Az ipari termelés növeke­dési üteme az első negyed­évben 3,4 százalékos volt, és bár ez lassúbb a tavalyinál, összhangban van a beruhá­zások népgazdasági stabilizá­lásával. Az iparban 4,1 száza­lékkal emelkedett a munka termelékenysége. Tovább dol­gozunk a termékstruktúra megjavításáért, a gazdaságta­lan termelés visszaszorításá­ért. A mezőgazdaságban is a növekvő eredmények jellem­zik a helyzetet. Például a si­keresen megvalósuló sertés­program keretében most 50 százalékkal több a vágóser­tés-értékesítés, mint tavaly. A baromfitenyésztés növeke­dése 11 százalékos, a tejter­melésé 3 százalékos. A szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésének előmozdítására további állami intézkedések­re lesz szükség. delemszerzés lehetőségeit be­fagyasszuk. A párt már hosszabb ide­je foglalkozik ezzel a prob­lémával. A Központi Bizott­ság határozata alapján, kor­mányzati intézkedések lép­tek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nélkül, fon­dorlatos ügyeskedéssel és élősdi módon szerzett jöve­delmeket az állam elvonja. Ha valami, úgy ez az élős- diség tűrhetetlen a szocialis­ta társadalomban. Azoknak az elemeknek a zsírosodása, nagy lábon élése, akik spe­kulációval, adócsalással, visz- szaélésekkel, a gazdasági élet különféle nehézségeinek ki­használásával vagy paragra­fusok közötti bujkálással nagy jövedelmeket zsebel­nek be, valóságos kihívás a tisztességes dolgozó emberek sok milliós tömegével szem­ben. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk az ellen, hogy vala­ki az átlagosnál többet ke­ressen, ha rendesen megdolr gozott érte, ha munkájával a társadalomnak átlagon fe­lülit nyújtott. Ez összhang­ban van a szocialista alap­elvvel, hogy „mindenkinek munkája szerint”. Ha valaki jelentős értéket teremtett a köz javára, ha sokat dolgo­zott, kapjon többet érte. Munka nélkül vagy társadal­milag nem hasznos és cse­kély munkával azonban ne lehessen nagy pénzeket ke­resni. Sajnos, a köztudatban ez a két merőben ellentétes jövedelemforrás sokszor ösz- szefolyik. Vannak, akik ezt a két forrást nem tudják megkülönböztetni. Pedig nem szabad, hogy ez összemosód­jék. Ehrtársakl Azért, hogy gazdasági gondjainkkal határozottan megbirkózzunk, tovább kell fejlesztenünk és erősitenünk az állam gazdaságszervező munkáját, javítanunk kell az irányítást, a vezetést. Ez döntő feltétele a termelés, a gazdasági hatékonyság fo­kozásának, az életszínvonal- politika tervszerű és követ­kezetes végrehajtásának. Belső erőfaszítéseinkkjei együtt fejlődésünk nagy eme­lője a szocialista integráció, a Szovjetunióval, a szociális. Kedves eSvtánsakí Országépitő munkánk si­kerei nem kis mértékben függnek a nemzetközi vi­szonyok alakulásától. Ta­pasztalataink alapján meg­győződéssel mondhatjuk, hogy a szocializmus építésé­hez nélkülözhetetlen a békés nemzetközi körülmények fennmaradásának záloga: a szocialista országok szoros nemzetközi összefogása és .együttműködése. Tagjai va_ gyünk a Varsói Szerződés­nek és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának. E szövetségi rendszer biztos támasza országunknak, ilyen erővel a hátunk mögött bi­zakodva tekinthetünk a jö­vőbe. Pártunk és kormányunk mind nemzetközi helyzetünk, mind a belső építés szem­pontjából rendkívüli fontos­ságúnak tartja a Szovjetunió­hoz, nagy szövetségesünkhöz és igaz barátunkhoz fűződő viszonyunk ápolását, fejlesz­tését. A Szovjetunióhoz fű­ződő viszony külpolitikánk sarkköve volt és marad. A világpolitika nagy kér­dései közé tartozik az euró­pai helyzet alakulása. Egyik, legközelebbi törekvésünk olyan biztonsági rendszer megteremtése földrészünkön, amely kölcsönös kötelezett­ségvállalásra épül. Az európai biztonság meg­teremtéséhez vivő úton fon­tos és kedvező fejlemény, hogy a Német Szövetségi ta országokkal való gazdasá­gi együttműködés. Minden olyan állami, gazdasági szer­vünknek amelynek ezzel kapcsolatos feladatai van­nak, kötelessége sokoldalúan támogatni az integráció ki­bontakozását. Ez alapvető gazdasági érdekünk Elvtársak! Ha a kedvező és a nem kedvező jelenségeket együtt vizsgáljuk, akkor két dolog nyilvánvaló. Az egyik az, hogy fejlődésünk irányzata alapvetően pozitív, növek. szenek az eredmények, meg­valósul a kongresszuson ki­dolgozott politika. A másik az, hogy minden lehetősé­gűink, eszközünk és erőnk megvan hozzá, hogy a fo­gyatékosságokat leküzdve, biztosítsuk népgazdaságunk tervszerű, sikeres fejlődését. Meggyőződésünk, hogy pár­tunk irányításával munkás­osztályunk, dolgozó népünk a jövőben is mindent meg­tesz azért, hogy megoldja a szocializmus építésének so­ron lévő feladatait, valóra váltja a X. kongresszus ha­tározatait. Köztársaság törvényhozása ratifikálta a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugat­német szerződéseket. Ez a nemzetközi erőviszonyok jó irányú változásának jele és eredménye, melyet a Szov­jetunió, a szocialista közös­ség országsai a békés egymás .mellett élés poétikájának kö­vetkezetes folytatása során értek eh A szerződések meg­kötése és ratifikálása egyben tükrözi a Német Szövetségi Köztársaság és más nyugat- európai országok reálpoliti- kát folytató vezető körei­nek véleményót Is. Üdvözöl­jük ezt a fejleményt és re­méljük, hogy ezzel ismét előbbre lépünk az európai enyhülés, a béke és a bizton­ság útján. A jelenlegi nemzetközi helyzetre az jellemző, hogy számos kedvező folyamat ki­bontakozásával egyidejűleg szüntelen küzdelmet kell folytatnunk az imperialist?, politika agressziód, térhódító törekvései ellen. A nemzetközi közvéle­ményt — az egész magyar népet is — vérig felháborít­ja az Egyesült Államok egyre tartó indokínai agressziója. Az amerikai agresszió mind több ország érdekeit sérti; az amerikai akciók semmibe veszik a nemzetközi normákat és megsértik a nemzetköri egyezményeket. A szocialista országok népei­vel és a világ minden becsü­letes emberévé! együtt köve­teljük, hogy az Egyesült Ál­lamok távozzék Inriokínából és bízza e térség népeire sor­suk megoldását. Továbbra is minden lehetséges eszközzel segítjük vietnami testvéreink áldozatos, hősi harcát. A Minisztertanács, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa és a KISZ Központi Bi­zottsága péntek este a Par­lamentben fogadást adott a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása al. katonából. A fogadáson megjelent Lo- tonczi Pál, a Népköztársaság A Közel-Keleten kialakult helyzetet továbbra is aggasz­tónak tartjuk. Az izraeli ural­kodó körök makacsul ragasz­kodnak korábbi elképzelésed ikhez, az amerikai imperializ­mus és a nemzetközi cioniz­mus támogatását élvezve, megtagadják az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 1967 novem­beri határozatának végrehaj­tását. Ennek a politikának azonban nincs jövője: vala­mennyi békeszerető es hala­dó erővel együtt valljuk, hogy az agresszió következményei­nek politikai rendezéssel tör­ténő felszámolása az egyet­len ésszerű megoldás, s a rendezés késleltetése további nemzetközi bonyodalmakat okozhat. A nemzetközi élet legfris­sebb eseménye: az Egyesült Államok elnökének szovjet­unióbeli látogatása. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak alakulása döntő jelentőségű az általá­nos béke és biztonság szem­pontjából. Azt valljuk, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása a fe­szült helyzetben is a legéssze­rűbb eljárás. Ilyen szemszög­ből tekintünk mi, magyarok Nixon elnök szovjetunióbeli látogatására, helyeselve a szovjet és az amerikai veze­tők között elhatározott meg­beszélések tervét Alkalmazni, hasznosítani a tapasztalatokat Vita a beszámolók felett tő ugyanis megfeledkezik ar­ról., hogy az irányításnak inéi­Fogadás a Parlamentben feladatai és körülményei kőJ zepette, ténylegesen előrelép­jenek. Pártunk azt kívánja önök­től, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat. így válik ez a tanácskozás való­di haszonná, és hogy így mondjam, anyagi erővé. Az ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a mun­ka további javításának, a szocialista brigádélet kitelje­sítésének emelője legyen. Pártunk Központi Bizottsá­ga nevében még egyszer szív­ből köszöntőm a tanácskozás és a szocialista brigádmoz­galom minden résztvevőjét, és tanácskozásunk eredmé­nyeinek hasznosításához, si­kert kívánok. külöaheteöan rosszé a szerve­zés is. Javasolta, hogy a moz­galom fejlődése érdekében az illetékesek rendszeresen szá­moltassák be a gazdasági ve­zetőket a szocialista verseny - oélok megvalósításához adott segítségükről, s a KlSZ-szer- vezetek is vegyék munkater- vükibe a szocialista brigád- mozgalom támogatását. A tanácskozáson elnöklő Vizer László, & 43-as Állami Építőipari Vállalat szocialis­ta brigádvezietője zárta, be a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásának el­ső napi munkaértekezletét. Elmondotta, hogy még mint­egy 180-an jelentkeztek, fel­szólalásra, s szombaton már valamennyien níem kaphat­nak szót, ezért a rendező bi_ zottság titkárságán leírathat­ják hozzászólásaikat, ame­lyeket ugyanúgy feltüntetnek a jegyzőkönyvben, mintha szóban elhangzottak volna. A szocialista brigádvezetők: IV. országos tanácskozása szombaton reggel fél 9 óra­kor a vitával folytatja mun­káját. Elnöki Tanácsának elncke,’ Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, je­len volt a kormány több-tag­ja is. Hatékonyabban szerezzünk érvényt a X. kongresszus céljainak Célunk, hogy javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei Kedves elvtársak! Amikor majd hazatérnek innen, megkérdezik önöktől: mi volt, hogyan volt ezen a tanácskozáson? Megkérdezik a saját brigádjaik és a kör-, nyezetükben dolgozó szoci­alista brigádok is, amelyeket képviseltek. Erre a kérdésre persze kutyafuttában nem fognak tudni érdemben vála­szolni. És persze azzal sem, hogy „olvassátok el, benne van az újságban”. Mert van valami, ami nagyon fontos és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes brigádok hogyan alkalmazzák, hasznosítsák azt a sok ta­pasztalatot és útmutatást, ami itt a tanácskozáson elhang­zott. Hogyan használják fel mindezt úgy, hogy az egyes brigádok, a maguk sajátos A vitában felszólaltak: Radó Ferenc (Csepel), Szakán József né (Május 1. Ruha­gyár), Schmiedmaier Ede (Komárom), Somogyi Erzsé­bet (Budapesti Konzerv­gyár), Szekeres István (Pá- tyá), Föcze Lajos, a KISZ KB titkára, Soltész István (Al- berttelep), Incze Józsefné (Kőbányai Textilgyár), Gás­pár Ferencné (Miskolci Gólya Áruház), Ivits Tibor (Magyar Hajó), Szabó Lajosné (Tisza Cipőgyár), Martin János (nyugdíjas), Kurucz János (12. Volán), Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnökié, Básti Lajos (színmű­vész), dr. Bakonyi Győzőné (DeVecser), Szalai László (Báos-Kiskun), Gazdag István (Atheneum Nyomda), dr. Ré- diger Béla (Veszprém) és Pa­taki József, a MÁV vontatási főnökség záhonyi körzetének Diesel lakatosrészlegének csoportvezetője. Az ifjúsági brigádvezertő szóvá tette, hogy a szolgálati vezetők több esetben olyan túlmunkát kér­tek, amelyre a szervezetlenség miatt vóLt szükség. Sok veze­Külpolitikánk sarkköve a Szovjetunióhoz fűződő viszony

Next

/
Thumbnails
Contents