Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
SC e?áa! tüTLOT-MAGYARO-RSZAŐ 1972 május S? Gáspár Sándor beszéde L- ■ - ...................... ............. - . (Folytatás az L oldalról) mekek, öregek támogatására, óvodák, napközik, játszóterek létesítésére, felszerelésük gyarapításéra vagy éppen a gyártelep, illetve lakóterület szépítésére. kulturáltabbá tételére. Intette a gazdasági vezetőket és a társadalmi tisztségviselőket attól, hogy ezekkel a nemes törekvésekkel visz- szaéljenek és azokat munkaügyi törvényeink megsértésével, térítés nélküli termelőmunkára, fekete túlóráztatásokra ' használják fél. Felhívta figyelmüket, hogy a vezetői mulasztások pótlására, a szervezetlenség és terv- szerűtlenségek elleplezésére és tartósítására sem szervezhető úgynevezett társadalmi munka. Ezután így folytatta: A szocialista építőimunkánk eredményességének elengedhetetlen feltétele a szocialista demokrácia fontos részét képező üzemi demokratizmus erőteljesebb fejlesztése. Nem lehet élképzelni magas szintű munkaaktivitást üzemi ‘demokrácia nélkül. A szocialista brigádokat és brigádvezetőket jobban be kell vonni a szocialista tulajdonban levő vállalatok, üzemek vezetésébe is. Ez nem egyszerűen jókívánság, hanem társadalmi szükség- szerűség, a vezetők iránt támasztott jogos követelmény. Az üzemi demokrácia erősíti Mindez természetszerűen nem jelentheti a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségének valamiféle „feladását”. Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi felelős ve^ zetés elve szocialista viszonyok között csak együtt és kölcsönhatásban érvényesülhet, s- mindkettő a munkáshatalmat hivatott szolgálni. Ez felel meg a mai viszonyok között a lenini munkásellenőrzés érvényesítésének is. A szocialista rendünkben is léteznek az alá- és fölérendeltségi viszonyok. Ezek azonban kizárólag a társadalmi munkamegosztásból fakadnak és nem valami másból. Ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk elsősorban, akik nem tudják Összeegyeztetni az alá- és fölérendeltségi viszonyt az üzemi demokratiz. mussal. Akadnak olyanok is — s erről a szocialista brigódve- zetők a vállalati és ágazati tanácskozásokon is szóltak, — akik nebesen „-ylselils.. el., hogy egyszerű rnunkásembe- rek bírálnak.- kérnék; javaslatokat tesznek. Akadnak olyan vezetők is. akik úgv képzelik, hogy mindig annak van igaza, ■ akinek a legnagyobb a rangja.'Még ma sem mondhatjuk, hogy hazánkban elhárult már minden akadály a dolgozók aktivitásának érvényesülése előtt. Még nem mindenki- érti ennek a jelentőségét, még nem mindenkinek a legfőbb gondja az aktivitás támogatása és feltételeinek szüntelen javítása. Nem kell keresni valamiféle titkot, bonyolult összefüggéseket; amikor a miértre ' a választ keressük. Itt is arról van szó, mint megannyi más alapvető elveink érvényesítésénél, hogy meg kell küz- denünfc a régóta beidegző- dött szokásokkal, nézetekkel. Az üzemi demokráciának az az osztálytartalma, hogy erősíteni a munkáshatalmat. Hasznos javaslat hangzott el a vasas szocialista brigádve. zetők ágazati tanácskozásán. E javaslat lényege, amit az országos tanácskozáson elfogadásba ajánlunk, hogy a szocialista brigádve2etők vállalati tanácskozásai épüljenek be szervesen a vállalat! demokrácia intézményrendszerébe. A vezetés a vállalatoknál évente legalább két alkalommal rendszeresen hívja össze a vállalati szocialista brigódvezetőket. Legyen ez olyan fórum, ahol a dolgozók elmondhatják észrevételeiket, javaslataikat, bírálatukat. Kedves eávtáraak! . v A mozgalom hatékonysága növelésének fontos feltétele, hogy a szocialista brigádok vállaljanak aktív szerepet a közvélemény alakításéiban és formálásában. Vitatkozzanak a helytelen nézeteket hamgoztatóklkal, de lépjenek fel a politika helyi torzulásaival szemben is. A szocialista brigádimoaga- lom hazánk legnagyobb kulturális tömegmozgalma is. A mozgalom tömegesein fejezi ki a munkások, — a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeit. Egy-egy brigád mint munkaszervezet és társadalmi kis közösség, egyben a közös és az egyéni művelődés és szakképzés korszerű kerete is. A brigádmozgialombain megnyilvánuló és növekvő művelődési igény számunkra új, nagy lehetőséget biztosít a korszerű általájno^ művelt- ‘ ség, a fejlett. szakmai képzés, végső sörön, a szocialista kultúra terjesztésére. Nem lehet eléggé megbecsülni azokat az önkéntes vállalásokat, amelyek a műveltségi hátrányok behozására — vagy meglévő tudás bővítésére irányulnak. A szocialista brigádok több helyen időben felismerték, hogy az üzemekben, a gyárakban a korszerű technika bevezetése fokozottan igényli a szaltmai ismeretek állandó bővítését, a folyamatos szakképzést és továbbképzést. ' A brigád hatékony eszköz arra, hogy az emberek ne csak képzettségben, - képességben tartsanak lépést a technikával, hanem emberi s szocialista vonásokban is. A legfőbb termelőerőnek — az embernek — magasabb szinten kell állnia, mint a termelőerők tárgyi-technikai eszközeinek, hogy ura lehessen azoknak. A munkások egyre erőteljesebben igénylik életünknek, küzdelmeinknek reális magas színvonalú művészi ábrázolását. Olyan művészetet és Irodalmat várnak, amely felemeli az embereket, pihenteti. szórakoztatja, de ugyanakkor formálja, gazdagabbá, teljesebbé teszt életüket. A magyar munkásosztály történelmi tettet hajt végre. Epití a szocialista hazát. Ehhez a nagy tetthez igényli és várja a méltó alkotásokat a2 íróktól, a művészektől is. a munkáshatalmat Váljék általánossá a nők munkájának megkönnyítése A továbbiakban a fiatalok és a nők helyzetéről szélt. A fiatalság — mondotta — számunkra nem csupán egy korosztály a többi között, hanem a jövendő munkásnemzedék, szocialista építőmunkánk továbbfolvfetója is. Ezért fnindannytunknak megkülönböztetett figyelemmel kell a fiatalok m un Icába állításával és neveléséve' foglalkozn unk. Äz ifjúság tenniakarását. lelkesedését, a legnehezebb helyzetekben tanúsított bátorságát és áldozatkészségét, az új és haladó dolgok iránti fogékonyságát kell a szocialista brigádoknak ésszerű keretek közt kibcmtaikoztajtmi és fejleszteni. A nők helyzete sok vonatkozásban hasonló a pályakezdő fiatalokéhoz. Különösen áll ez a fiatal nőkre és az előzőleg háztartásban dolgozókra. Nekik is meg kell birkózniuk az üzemi rendhez, a munkafeltételekhez és feladatokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel, sok esetben viselve a női mivoltukból eredő hátrányokat is. A vezetőknek, így a szocialista brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tartaniuk, hogy a nők élettani sajátossága és érzelmi élete eltérő a férfiakétól. Ebből adódóan kevésbé bírják a nehéz fizikai munkát, az egészségtelen munkakörülményeket. Ugyanakkor gyakran fegyelmezettebbek, felelősségteljesebbek és hűségesebbek a munkahelyhez és a közösséghez, mint a férfiak. A társadalmi és erkölcsi célkitűzések iránt is fogékonyabbak és megnyilvánulásaikban hu- mánusabbak. A gazdasági vezetéssel ösz- sZefogva, váljék általános brigádcélkituzéssé a nők munkájának megkönnyítése. A brigádban dolgozó nőkkel kapcsolatban még egy tiszteletet érdemlő tevékenységről szólok; — ez pedig a gyerekek nevelése. Nem tudok egy szocialista kollektívában dolgozó anya számára nagyszerűbb kötelezettségvállalást elképzelni annál, mint hogy gyermekeit, a holnap > munkásnemzedékét, becsületes, fegyelmezett, munkaszeret.ő, szocialistái gondolkodású emberekké nevelje. Ez társadalmunk fejlődése és egész szocialista jöVőtlk alakulásának egyik kulcspontja. Ezért azt ajánljuk a válla-r lati gazdasági vezetőknek és társadalmi tisztségviselőknek, hogy a gyermeknevelést fogadják el és tekintsék teljes értékű szocialista kötelezettségvállalásnak. Nagyon jó példáit találjuk a brigádmozgalomnak a műszaki értelmiség részvételének, a munkások es az értelmiség alkotó együttműködésének. Nagyra értékéljük a mérnökök, tervezők, a kutatók szerepét és munkáját a mozgalomban. Kapjanak méltó megbecsülést a legjobbak Kedves elvtársak! A szocialista brigádok zászlajukra tűzték és naponta igyekszenek megvalósítani a „szocialista módon élni” jelszavát. A brigádok semmi mással nem pótolható ereje abban van, hogy az ember jó oldalait, a legszebb emberi tulajdonságokat erősíti, fejleszti és terjeszti a munkásöntudatot és szolidaritást, a segítségnyújtást, az újért, az igazságért, a boldogságért való küzdelmet. A brigádok erkölcsi ereje abban is megmutatkozik, hogy nyíltan és őszintén, keményen, de segítőén felléphetnek önmaguk és egymás hibái ellen. Tisztelt tanácskozás! A mozgalom további kibontakozása, a fejlődésének gyorsulása, a formális vonások kiküszöbölése megkívánja. hogy a párt,'a gáída'sógi és a szakszervezetiarvr—- vek munkaköri,' feladatköri ~ kötelessége légyen a brigád- mozgalom vezetése, segítése, a kölcsönös kapcsolatok gyüBISZKU BÉLA: mölosözőbbé tétele. Minden eddiginél jobban szükséges felkarolni, népszerűsíteni a legjobbak munkáját, terjeszteni tapasztalataikat. A brigádok anyagi, erkölcsi megbecsülése terén is többet, jobbat kell biztosítaniuk a vezetőknek, irányítóknak. A jobb munka, a feladatait jobban ellátó brigád nagyobb rangot, több elismerést érdemel. A csütörtöki napon tüntettük ki legjobbjainkat. Büszkék vagyunk rájuk, mert az önök soraiból kerültek ki, az ő elismerésük valamennyiüké, akik itt ülnek a teremben. Társadalmunk egészére érvényes szempontként valljuk az erkölcsi és anyagi juttatások egységét, mindkettőnek a végzett munka arányában álló adományozását. Ez alól a szocialista brigádok sem, MV^Mfek, . Méf akkor. Sem, ha luftjuk. hogy ők nem pénzért,- - nem a várható Ju- íaloíftért ..vSiláíiiák'-- többletfeladatokat. hanem szocialista meggyőződésükből, belső igényből Ennek tudata azonban nem jelentheti az ösztönzésükről való lemondást. A gazdasági vezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a szocialista brigádokat, a többletfeladatokat végzőket, a közösségért önkéntesen tevékenykedőket méltó, összehangolt anyagi és erkölcsi elismerés illesse. El kell érni, hogy az erőfeszítéseket kövesse a köszön net; hogy javuljon továbh, Váljon közvetlenebbé a veze. tők és vezetettek érintkezési formája; a szocialista emberség legyen az uralkodó az emberekkel való bánásmódban; fejlődjön, formálódjon a munkahelyek szötiallfcta szel« lemű légköre. A szakszervezetek felelőssége Tisztelt tanácskozás! A szocialista brigádmozgalom előtt álló távlatok, tehát elsősorban minőségi követelményeket jelentenek, azt, hogy a „szocialista módon dolgozni; élni és tanulni” jelszót egységes összefüggő követelménynek tekintsük. E minőségi oldal azt jelenti, hogy midenkinek tisztességesen kell munkáját ellátni, mert ezért fizetést kap.' Amit ezen túl vállal, ez már a szocialista jelleghez tartozik. A szocialista módon élni tartalma pedig azt jelenti, hogy a gondolkodásban fokozottabban tért nyernek a szocialista eszmék. Az egyes ember magatartásában mind teljesebben érvényre jutnak a szocialista erkölcs normái. Az emberek közötti viszony ennek megfelelően alakul. A szocialista módon élni követelményben benne van az a belső igény, hogy a közügyekben vállaljanak szerepet; törekedjenek, ha csak egy kicsivel is, de többet adni, többet megoldani a nagyobb közösség javára. Nem csupán szolidaritásról van szó, hanem tettekben megnyilvánuló. aktív magatartásról. Olyan egyéniségek ki- formálódásának a folyamata ez, akiknél a szocialista gondolkodást mindig 'követi a cselekvés. '-' eojíi-siás? t.í -afu A szocialista, brigádmözga: lom tránt) ■ társadalmi felelősség elsősorban a szakszervezeti szerveiké. Nekik kell kezdeményezni és gondoskodni arról, hogy a sokrétű céloknak megfelelően fejlőd, jön a szocialista brigádmoz- galom. A feltételek jejentőa részét ugyanakkor a gazdasági vezetésnek kell megteremteni. Nem lehet a brigád mozgalom és a szocialista munkaverseny a termelés hézagpótlója és neirh lehet a rossz gazdasági vezetés ellensúlyozója. A szakszervezetek szerepe a gazdasági vezetést a brigádokért vállalt felelősségtől nem. mentesítheti. Ahhoz, hogy a brigádmozgalom a növekvő, s_ mindenekelőtt minőségi követelményeknek mind jobban megfeleljen, a brigadélet belső irányítását is ezeknek a céloknak kell áthatniók és ezért megnövekszik a brigádvezetők felelőssége. A pártszervezetek, szakszervezeti szervek tevékenysége találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás során a brigád- tevékenységgel. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, . összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megásatva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből körvetkezőért önmaga termelési ,és társadalmi, feladatait, akkor gyorsabb .ütemben és hamarabb valósítjuk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyarország felépítését. Gazdasági fejlődésün megfelel a dolgozó nép érdekeinek Tisztelt országos tanácskozás! Kedves eivtónsnők. kedves elvtársak! , Először is szeretném átadni önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kívánságait. Tisztelettel köszöntöm a szocialista brigád- mozgalom képviselőinek ezt a fontos tanácskozását. Már csaknem tizenöt, éve annak, hogy a szocáa’isfta brigádmozgalom első hajtásai ki sarjadtak. Pártunk felkarolta. irányította és segítette ezt a kiemelkedő szocialista kezdeményezést, amelyben a hatalomra jutott munkás- osztály magas fokú öntudata fejeződik ki; az, hogy mumA szocialista brigádok kimagasló érdemeket szereztek az utóbbi egy-másfél évtized alatt elért eredményeink kivívásában. Több tízezer munlkáskollektívának számottevően megnőtt a szakmai felkészültsége, teljesítőképessége. Az összefogás, a szervezettség. az egymás iránti segítőkéssség is előmozdította. hogy a szocialista brigádok eredményesebben dolgoztak és dolgoznak a népgazdasági célok és a vállalati feladatok teljesítéséért. Azt is jól tudjuk, hogy a/ üzemekben nagyon sokszor a szocialista brigádok felelősségtudatán alapuló, áldozatkész erőfeszítése olajozta meg a termelés fogaskerekekásoeztályunik mélyen átérzi a vezető szerepéből következő ' felelősséget, és ehhez méltó módon ldvám utat mutatni az egész társadalomnak: hogyan kell szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A szocialista brigádmozga- lom nagy utat tett meg születésétől napjainkig. A kezdeményező munkások néhány ezres csoportjából széles tömegmozgalom nőtt ki, amelyben egymillió-kétszázezer dolgozó, párttag és páirton- kívüli. önként és önzetlenül együtt dolgozik .szocialista céljainkért. Ebben is megvalósul pártunk politikájának %z az alapgondolata, hogy a mi ügyünk csak a dolgozó tömegek erejével juthat előbbre. it, ha azok akadozni kezdtek. Való igaz, hogy a szocialista brigádoknak ez a „vészcsengőre történt bevetése” sok esetben igen nagy haszonnal járt, mert átsegítette az érintett vállalatokat a zökkenőkön. Ezért elismerés és köszönet jár. Ugyanakkor nagyon is érthető, ha a szocialista brigádok nincsenek elragadtatva attól, hogy számos vállalatvezető „tűzoltó brigádoknak” tekinti őket. A múlt évek sok tapasztalata meggyőzhette a vállalatok vezetőit: hogy a szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, akarnak és tudnak segíteni. Saját érdekük is, hogy ezt a segítséget állandósítsák, vagyis ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra támaszkodni, ha már baj van. Akkor kezdjenek tanácskozni a brigáddal, amikor egy-egy nagyobb feladat még a tervezés, a kidolgozás stádiumában van. Hallgassák meg figyelmesen a munkások hozzászólását a tervezethez, A brigádoktól megtudhatják, milyen feltételekről kell gondoskodniuk, hogy a végrehajtás zavartalan és sikeres legyen. Ez a valódi együttműködés. Amikor a gazdasági és műszaki vezetők leülnek tanácskozni . a szocialista brigádokkal, kellemetlen igazságok is elhangzanak. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy egyes vezetők elzárkózzanak a brigádokkal való közvetlen, rendszeres érintkezéstől. Eleven, folyamatos együttgondolkodásra és együttműködésre van szükség a vezetők és a kezdeményező brigádok részéről is. Az együttműködés színvonala azon is múlik, hogy egy- egy szocialista brigád menynyire „mutatja magát”, vagyis mennyire teszi magát nélkülözhetetlenné Ha egy szocialista brigád teljesítményei szem’oeötlőek, úgy hiszem, nem is lehet nem figyelni rá. Az ilyen brigád állandóan foglalkoztatja a vezetést. Nem lehet nem támogatni, mert meglenni sem lehet nélküle. Ezek meggondolandó tanulságok a brigádok száméra. Ez az aktív munkaforma sokkal inkább növeli a brigádok lehetőségeit, mint a várakozás megbízásokra. A gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagy gondot arra, hogy a brigádok észrevételei, javaslatai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. A bürokratikus, tehetetlen vezetőt nehéz támogatni. A papirtologatés, a döntéseket kerülgető vezetők tehetetlensége fékezi az üzemi demokrácia érvényesülését is. A szocialista brigádokat bánthatja, ha laza a munka- fegyelem, ha szervezetlenség miatt elpocsékolódik a drága idő, anyag és energia. A párt kéri a brigádokat: fordítsanak erőt az ilyen jelenségek felszámoláséra! Tág lehetőségeket nyújt erre az üzeméi munkaszervezés korszerűsítésére most kibontakozó, átfogó munka, amelyet Központi Bizottságunk kezdeményezett. Ennek sikeréért nagyon sokat tehetnek a brigádok. Azt hiszem, ez a tanácskozás mindenki előtt világossá teszi, hogy jobban, célszerűbben kell hasznosítanunk a szocialista brigádmozgalomban rejlő nagy lehetőségeket. Ezt a nagyszerű mozgalmat pedig nem elsősorban szélességében, hanem mélységében kell továbbfejlesztenünk. Ne a létszám gyarapítására törekedjünk, hanem munkájuk minőségi színvonalának, a brigádok teljesítőképességének emelésére. Helytelen volna persze túlzó, maximalista követelményeket állítani a brigádok elé. A mozgalom irányításáért felelős tár(Folytatas a 3. oldalon) Folyamatos együttműködésre van szükség
